Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-14 / 61. (4207.) szám

8

1937 március 14, vasárnap*

^py^Ai-M-MAAR-mKLaB

M UJNEMZEDÉK FELADATAI

Irta; Hokky Károly

A PMH február 28-iki számában Bor- sody István és Ónody Zoltán komoly, értékes és mindenekelőtt tárgyilagos cikkekben fejtegették az uj nemzedék feladatait.

Ónody szerint:. . . Az uj nemzedék irányt szabna az uj szlovenszkói (és kárpátaljai) magyar léleknek.“ Borsody szerint: „...Minél többen találkozzunk szlo- venszkói és kárpátaljai) magyarok a közös cél érdekében magyar társadalmunk védelmére és szolgálatára."

Meg van jelölve a cél is, a hozzá vezető ut is. Csak a munkás kéz és fej kell hozzá. Ég cselekvés! Főleg az utóbbi.

Az ifjúságnak magának kell kiépítenie azt az uj világot, amelyet ő maga elé képzel. Mindaddig, amig ő ezt ’á'z építő munkát el nem kezdi, mi. „öregek" néni'--tudhatjuk, hogy milyen világ lesz az? Jó-e. rössz-e? Álom-e, valóság-e? Amennyiben valóság, jcbb-e, mint a jelenlegi? Annyi felelősséggel tartozunk éppen magának az utánunk következő uj nemzedéknek, hogy legalább rosszabb örökséget ne adjunk át, mint amilyet kaptunk. »

Már példák vannak előttünk: a „Sarló" fiai. Róluk ma már teljes tárgyilagossággal meg kell állapítanunk, hogy értékesek völtak. Dolgoztak. Szellemi felkészül ségük tiszteletreméltó, meglátásaik sokszor meglepőek, újak s nagy intellektusra vallók. De hiányzott az élettapasztalatuk. Mi éppen azért, mert az élettapasztalatunk megvolt, őket útjaikon nem követhettük, mert a kommunizmusról már meg voltak a szomorú tapasztalataink. El kellett-válnunk.

■Mi egy nagy kincset őrzünk és ho do-, zunk, amelynek értékét és nagyságát Ra- i va.sz László — a nála megszokott rövid klasszicitással fejezett ki legutóbb a Szé- chenyi-serleggel kezében: „A magyarság léte örök kockázat, fennmaradása pedig örök csoda." Ez úgy magyarázható, hogy a magyarság évszázados megpróbáltatásokban megedződött s mindig megtalálta fennmaradásának útját.

\Mi „öregek" nem is tudtuk, mikor e nagy kincs őrzőivé lettünk, hogy mily nagy feladatra vállalkoztunk. De nekünk nem volt időnk, a tétovázásra. Be kellett állni a sorba. Mi azzal az adottsággal vállaltuk a feladatot, amely éppen birtokunk volt. Nekünk fel kellett ugranunk a viharban hány- kődó hajóra. Az ifjúság tizennyolc év alatt felszerelhette a hajót, kiválogathatta a legrátermettebb legénységet.

Felkészülhetett.

Az ifjúság rég megállapította a feladatokat is. Számtalanszor kijelölte ankétokon, cikkekben, mindenféle formában és különféle mozgalmak keretében. A „Sarló" után a „Nemzeti csoport", „Széchenyi reform- mozgalom" stb., legújabban az ifjúság pozsonyi ankétjén. Ezek nyugodtabb modorban, az „Egyenes utón" iifjai viszont — nem tudok alkalmasabb szót találni — brutálisan „az öregeket megleckéztetve." Ez annál inkább volt illetlen, mert előbb jó lett volna az „ismerd meg önmagadat" görög mondatból kiindulni.

Mert kénytelenek vagyunk teljes tárgyilagossággal megállapítani, hogy igazuk van azoknak, akik a magyar ifjúság munkáját meddőséggel vádolják.

Kövesse tett a szót.

Ha a Széchenyi-mozgalom ifjai Széchenyinek csak egyetlen alábbi mondatát valósították volna meg a gyakorlatban, úgy már sokkal előbb lennénk: „Nemzetnek, hol minden, kivált az idő, oly drága és minden léptek annyira gátolják, vajmi többet mozdít a szerény méh, a munkás hangya, mint a sok szópompa, meg a sok lel'kesedési zaj."

Feladat van csőstül, csak neki kell gyür- kőzni. De ifjúságunk áll a parton s nem mer beleugrani a hideg vízbe. Az akadályoktól nem szabad megriadni. Minden uj gondolat szenvedésekkel születik. A magyar népzene művészi értékének elismerése nem volt könnyű dolog. Ma már az egész világ elismeri, de főleg a szakemberek, hogy a világ első népzenéje a magyar. Elismerik, ezt elsősorban a szakértők. De, aki elolvassa Eötvösnek Káldyról irt munkáját, az meggyőződhetik rója, hogy Káldy egyenesen annak köszönhette egyizben az Operaháznál való mellőzését, mert rajongott a magyar népzenéért és annak nagyobb teret akart biztosítani a magyar zenei élet minden vonalán. Öt valójában két magyar zenei zseni csak most xefoabilitáilta. amikor Bartók éa Kodály kftor# worgakaakkaf éfl

zenei lángelméjükkel az egész világ előtt tiszteletet szereztek annak a 15 —16 ezer különféle dallamnak, amely a magyar népzenét alkotja. Ki sejtette a múlt század végén, hogy ilyen nagy kincs rejlik a legtöbb magyar zenei kiválóság által is lebecsült magyar népzenében? Hisz az volt az általános felfogás, hogy aki klasszikus zenével komolyan foglalkozik, annak nem szabad magyar népi zenével foglalkoznia.

Káldy elragadtatással beszélt a Huszt váráról szóló kuruc dalról, Zrínyi Ilona bujdosó énekéről, gróf Bercsényi mulató daláról. Úgy emlegette, mint a kuruc dalok gyöngyeit. Eötvös Károly pedig rajongva szólt Gömör. Abauj és Torna gazdag és változatos népzenéjéről. Ezek mind itt termettek a mi földünkön. Szlovenszkón. és Kárpátalján. Ki tudja, mennyi népi kincs és más nagy nemzeti érték hever itt a mi földünkön? Csak egy-egy tehetséges ifjúra vár. hogy azt fölkutassa és a világ elé tárja. A Magyar írás panaszolta éppen, hogy Szlovenszkónak és. Kárpátaljának nem született még meg a „Krizája". Hátha valami uj, eddig ismeretlen értéket sikerül- kicsiholni itt a mi földünkön is. Már az uj nemzedék szemei előtt zajlott le Paulinyi Béla vállalkozása: a „Gyöngyösbokréta", amely évről-évre nemcsak a magyarságot, bánéin a magyar fővárosban ma már sűrűn megforduló idegeneket is magával ragadta. Sőt a Kunszentmiklóson — egy altföldi faluvárosban —- tartott Gyöngyösbokrétán is több. mint 200 külföldi néző volt. A nép hiúságán át s'került megmenteni sok feledésbe ment kedves, régi szokást. So.c, szép régi népdalt, sok szép régi táncot, amelyet már csak egy-két öreg ember tudott. (A szöllősi Gyöngyösbokrétán is a derceniek táncolták el a szöllősi verbunkost, amelyet a szöllősiek már teljesen elfeledtek.) Már jóideje elhagyott gyönyörű népviseleteket újítottak fel. Az esztétikai szépségek mellett a gyakorlati haszon oly nagy, hogy már több milliót jelentenek a népművészeti tárgyak, főleg a szép kézimunkákból befolyt összegek. Ma már egyes községek alig tudnak annyit készíteni’, hogy elegendő legyen a kivitelre. A halasi csipke, a kalotaszegi varrottas, székely szőttes, a matyó hímzések, torockói és sárközi kézimunkák stb. kapós cikkek a külföldön. Magyarországon a népművészet szépsége a háziipari és iparművészeti. cikkeknek is oly nagyfokú exportját eredményezte, hogy 1936. év első negyedében egyedül Angliába 711.000 pengő értékű árut szállítottak. Ha átlagnak vesszük ezt, akkor az 2,844.000 pengő exportot jelent egyedül Angliába, vagyis 16— 17 millió Kc-t. Ha tudjuk azt, hogy ez a magyar export általában ugrásszerűen növekszik, akkor az Angliába exportált magyarországi áru értékét ma mintegy 20 millió Ke évi összegre tehetjük. Az átlagos emelkedés 25 százalék, de az angliai az 1935. évhez képest 33 százalékos emelkedést mutatott. Ha hozzávesszük a más áh- lamokba és földrészekbe irányuló magyar exportot s a külföldi „vendégek" láthatatlan exportját, akkor ez tekintélyes összeget jelent egy oly szegény kis ország részére,

BEREGSZÁSZ. — leanieirefes az a szívós ás ikiitiáirtió ihairo, amd-yiat Beregszász város folytat a miaigyair ieíkolia éjpiltiésééirit. A kérvényeik és emlék imáitok egész sorát (nyújtotta ibe ez ügyben az iMeitékes helyekre. Töibb ízben toüldöbteégtillieg is sürgette aiz építkezést, ágy teguitóblb a multi év decemberében Prágában janit küldöttsége utján. Valiahiánysizoir csak eiMitogatoitt Berregszáisz- ra valamelyik csehszlovák ájliláimfértfi, raindany- oyiszor előterjesztette ebbel! kívánságát. Nincs 1)8 & csehszlovák közélieitmek olyan számottevő tényezője, akit a, város meg nem ként voltna a beregszászi magyar oskola ügyének felkarolására.

A magyar iskola megfelelő elhelyezése az államfordulat óta égető problémája a beregszászi magyarságnak. A magyar gyermekek kiszorultak az állami iskola épületeiből, ahová a ruszin tanulókat helyezték el és csak a város könyö- ;iiletéből kaptak ideiglenes hajlékot a pénzügyigazgatóság épületében. Hivatali szobáikból átalakított hat helyiség szolgál tizenhat nartály

mint amilyen Magyarország. (Magyar Iparművészet cimü folyóirat, 1936.)

De még közelebb áll az ifjú nemzedékhez a szegedi fiatalok tanyai mozgalma. Ebből sarjad ki Buday György és Ortutay Gyula és társaik sokoldalú és jórészt egyéni munkája. A köz érdekében, végzett munkáik meghozták egyéni érvényesülésüket is. Több név közülük ma már mindenütt ismert, ahol magyarok laknak, sőt Buday György kivételes egyéni művészete kezd már a világhir felé szárnyalni.

Más példa is akad a falu kutatására. Magyarországon a monográfiák egész tömegét . találhatjuk, amelyek közül nagyon ajánlom elolvasásra Herbert János okleveles mezőgazdának Jászárokszállás nagyközség monográfiáját, továbbá Czetler Jenő „Jászgazdák, szászgazdák", dr. Geszthelyi Nagy László „A magyar tanyakérdés" és dr. Győrffy István „Az alföldi kertesvárosok" cimü müveket. De számtalan uj könyv adja egy-egy falunak vagy egy-egy nagyobb területnek a keresztmetszetét is.

Elég talán csak néhányat említenem. Szabó Zoltán: T^rdi helyzet, Féja Géza: Viharsarok, Erdei Ferenc: Futóhomok, Ko- váts Imre: Tiszán túl. Az Athaeneum most készül több fiatal szotiografussal meghatni Magyarország különböző vidékeinek hasonló ismertetését. A Tardi helyzet óta ez oly népszerű műfaj, hogy Szabó Zoltán említett könyvének első kiadásán még meg sem száradt a nyomdafesték s máris uj ki- aclást ért. Bizonyára úgy lesznek a többi hasonló tárgyú könyvek is. Az ifjúságnak tehát megvan a reménye arra, hogy ha alapos., munkát végez, anyagi és irói sikereket is arathat, ugyanakkor, amikor a köz javára dolgozik.

Nálunk is vannak szerény kezdeményezések. Az itteni ifjúsági mozgalmak közül —< teljes tárgyilagossággal kell ezt megállapítanunk — legértékesebb munkát a Pro- hászka Körök végezték s végzik e téren. Lapjuk, az Uj Élet, mindig megnyitja hasábjait a magyarság értékeit keresőknek és sok cikk jelzi e kutatások eredményeit. Sőt újabban egy könyvet is ki akarnak adni a garammenti kutatásaikról „Pusztuló magyarság" címen. Már szemelvényeket közöltek belőle lapjaikban.

A Magyar írásnak is hivatása ez. Újabb időben teszi is. (Elég dr. Szentirányinak a palócokról szóló gyönyörű tanulmányára és a folyóirat más cikkeire hivatkozni.).

Ha a magyar népi értékek kutatásának egyéni hősét kellene kitüntetni a mieink közül, akkor én föltétlenül Ny. Tichy Kálmán barátomnak Ítélném oda a pálmát, ö kezdettől fogva nem szűnt meg ebben a kérdésben írni, agitálni. Fölhasznál minden alkalmat arra. hogy népünk veszendőbe menő értékeit, ahol lehet, megmentse. Oly meleg szeretet sugárzik e munkájából, amely egyedül, az önzetlen lelkesedésnek jellemző sajátsága. Volnának mások is, akiket fölsorolhatnék. De nem akarom azokat megbántani, akiknek munkája elkerülte figyelmemet.

A magyar falut, annak lakosságát, életét mi „öregek" már meg nem változtatjuk. Uj szint, fényt, erőt annak nem adhatunk. Ez a feladat az ifjúságé. Neki kell alaposan megismerni a falut, különösen annak gazdasági szükségleteit. Tanulmányozni kultúráját, hogy azt tovább fejleszthesse. Keresni. kutatni megélhetési, élelmezési és egészségi viszonyait. Előbbre vinni mindezeket.

elhelyezésére. Reggeltől késő estig megszakítás nélkül folyik a tanítás az ósdi tantermekben, melyekben estére teljesen kihasznált a levegő és a falaik nyirkosak a sok párától.

■ A sóik Miiiracaeléanieik, úgy, látszik, mégis fez eredménye,. A ,napokiban felhívás érkezett a városihoz a tamifioMig yeflőeég altján az országos hivatalitól];

amelyben alkalmas teliket kér a magyar iskola építésére. .

A városa tahik* örömmel értesült a. felhívásiról és unióst rántott üléséin foglalkozott az üggyel. A. tanács a város tulajdonéit képező Munkácsi- uocaii héitházát és aiz akkora itamtoraó belsőséget ajánlotta, fel ara iskola, céljaira.

A felajánlóit,t, épülőt, és felék a város központjában fekszik és kiválóan alkalmas aiz oskola építésére. Az- országos hivatta! semmi bővebb mésztate-t bem közölt terveiről és így egyelőre neon tehet tudni, hogy amilyen arányú épitlke- zésnöl 'tesz szó.

A falut azután megismertetni a várossal, # várost a faluval. Mindkettőt egymással megszerettetni. Egységes kisebbségi nemzet* társadalom kialakulásán dolgozni. Megszüntetni az érdekellentéteket. Az ifjú magyar értelmiségnek a tudás és műveltség fáklyád ját faluról-falura, városról-városra kell hordozni, mint hajdan elődeik hordták nagy veszélyek idején a véres kardot. Ma ez a harcmodor. Tehát van bőven téma, amely megoldást vár s kutatásra érdemes. Ne várja tőlünk a fiatalság a már általunk, „öregektől" feltalált anyag feldolgozását, keressen uj és uj eszméket s törje a fejét azok megoldásán.

Lesznek kiváló munkatársaik. Hál’ Istennek van derék tanítói karuk, amely példaadó tevékenységet fejtett ki már eddig is. Segítségükre lesz sok kiváló magyar pap, orvos, gyógyszerész és más tudományosan képzett magyar. Mi „öregek" nem vagyunk még fáradtak. Az ifjúság egészséges alkotó gondolatát mindig fel fogjuk karolni.

Minket „öregeket" csak egy gondolat fog vezetni: Az ifjúság iránti mélységes szeretet. Tudjuk, hogy ők lesznek utódaink a magyarság legnagyobb kincsének: halhatatlan lelkének őrzői.

Vasárnap alakul meg az egyesült párt ógyailai járási szervezed

ÉRSEKÚJVÁR. — Az Egyesült Országos t Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt ógyaüai járási szervezete március 14-én, va- . sárnap délelőtt tizenegy órakor tartja alakuló 1 gyűlését Ógyallán a Baják-vendéglő nagytér- ' méhen. A gyűlésen a községi helyi szervezetek kiküldöttein kívül az érdeklődő párthivek ís résztveheínek. Az alakuló' gyűlés tárgysoro- 5 zata: Elnöki megnyitó. A párt politikai célkitü- t zéseinek és feladatainak ismertetése. A járási 1 pártszervezet megalakulása és a járási pártve- zetőség megválasztása. Esetleges indítványok, Zárszó.

; A re inyói Karitasz ■ áldásos munkájának egyévi mérlege

: ROZSNYÓ. — A rozsnyói Katolikus Karl, fasz áldásos eredményű munkásságáról a , múltban is ismételten beszámoltunk. Az év- t ről-évre tekintélyesebb, számszerű eredmények mindennél ékesebben bizonyítják azt, 1 hogy a katolikus egyház életében ma is micso- da intenzív és áldozatkész szociális munka ;folyik, jóllehet az egyház intézményei telje' sen a salját erőikre vannak utalva. A roizs- » nvói Karitasz a közelmúlt napokban tartotta- meg évi közgyűlését-.

, Az évi jelentés felölelte azt az áldásos ha- , tásu. nagyeredményü munkát, amelyet maga a Karitasz, illetőleg a keretei között működő . intézmények a nyomor enyhítése terén kilfej- 1 tettek. Eszerint maga a Karitasz mint egye- 1 sülét 40.500 borona, a pali Szent Vincéről ne- : vezett szatmári irgalmas nővérek rozsnyói i tartományi háza 10 600 korona s a Szent Fe- renc rendi zárda Szent Antal kenyere-intéz- iménye 3850 korona értékű pénzbeli és ter- , imészetbeli adományokkal sietett az ínséget

szenvedők segítségére. A Karitasz jól bedolgozott munkásaival ■vállalta a városi népkonyha adminisztrációs teendőit, hatékonyan meg- I segítette a Gyermekgondozó farsangi munkáját, betegeknek gondozását vállalta s a szükséghez képest orvossággal is ellátta.

A szegényeiknek nyújtott támogatások pénzbeli értéke meghaladta a 63.000 koronát. Ezt a nagy összeget a fővédnök, Bubmics Mihály püspök 2000 korona értékű egyéni hozzájárulása és a járás 800 koronás segélye mellett úgyszólván kizárólag az egyesület végrehajtó szerve hozta össze — élén Korsch Lászlómé és Zsilinszky Győző világi elnökökkel. akiknek őszinte elismeréssel mondott köszönetét a közgyűlésen elnöklő püspök.

Hogy a rozsnyói katolikus társadalmi munkáról szóló beszámolónk teljes legyen, meg kell emlékeznünk a rozsnyói katolikusok két hatalmas intézményéről, a kettős elemi és polgári iskoláról, valamint a nyilvános jellegű Kósa-Schopper kórházról is. Az iskolákban mintegy ötszáz gyemnek nevelését végzik a rozsnyói katolikus egyházközség tanerői (a leányiskolában az irgalmas nővérek tizenegy képesített tanerője, a fiúiskolában pedig három világi tanerő). A nagynevű püspöknek. Sdhopper Györgynek tmimt alapitónak nevét hirdető kórházban pedig négy orvos mellett az Isteni Megváltó leányainak kongregációjába tartozó tizennyolc szerzetes betegápolómö- vér és önfeláldozó hivatásának. lOiV ban a nővérek 48.206 ápolási napot dolgoztak jókedvvel, mosolygó arocal, mindenről lemondva. A rozsnyói katolikusok méltán lehetnek büszkék szociális intéamiéajyeikno.

Megkezdik az államfordulat óta húzódó beregszászi magyar iskolaépítkezést?

Az országos hivatal egyelőre alkalmas telek iránt érdeklődik