Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-03 / 51. (4197.) szám
W|> . Elő fizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Bgyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. S Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. # • SÜRGŐ NY CÍM: HÍRLAP, PRflHfl. Kroffta az európai helyzetről Krolía külügyi expozéja szerint A nemzetközt helyzet jobb, mint egy évvel ezelőtt Három fesztiltségi szféra: a Földközi tenger vidéke, Közép- Kelet-Európa és a Távoli Kelet - Közeledés Olaszországhoz „A kisantant életében elégszer volt hasonló mozzanat, hogy a közös álláspontot hosszabb igyekezettel kellett keresni“ (sp) Ismét inkább történelmi visszapillantás az a nyilatkozat, amit Krofta Kamii külügyminiszter a képviselőház és szenátus külügyi bizottságaiban tett, mint programbeszéd, vagy a jövő külpolitikai teendőinek vázolása. Megszoktuk már az ilyen expozékat, nem várunk tőlük szenzációt, sem felvilágosítást. A világesemények elkönyveléseinek tekintjük őket, amit előbb a közírók' végeztek, most — jobb hijján — a külügyminiszterek. Mintegy mentegetőzve mondja Krofta is beszéde elején, hogy a gyorsira- mu eseményekben lehetetlen előre programot kidolgozni, minden egyes napot külön kell megítélni, mert sohasem tudni, mit hoz a jövő. Miután azonban szemügyre vette a történéseket, az expozé végén mégis megállapítja, hogy a rendkívül kritikus 1936-os év szerencsésen elmúlt s minden okunk megvan arra, hogy 1937-től több nyugalmat és rendet várjunk, mint a múlttól. Reméljük, hogy a jóslás tényleg beteljesül s 1937 némi kibontakozást hoz Európában. A* őrjöngő tempó után azt a várva-várt ^szünetet \ amelyre szüksége van a kontinensnek, ha nem akar szakadékba hullni. Nem részletezhetjük az expozé egyes állításait. A beszédet tartalmazó kis zöld könyvecske első huszonhárom oldala a tőlünk elég távoleső világeseményeknek van Szentelve s Krofta szemmelláthatóan azt igyekszik bizonyítani tételeivel, hogy manapság a középeurópai állam sem vonhatja ki magát a távoli események hatása alól, s az abesszin konfliktus vagy a spanyol polgárháború csaknem ugyanúgy érintik Csehszlovákiát, mint a közelebb fekvő országokat. E fejtegetések talán azoknak szóltak, akik a közelmúltban „középeurópaibb csehszlovák külpolitikát" kívántak s azt, hogy a Czernin-palota ne törődjék annyit távoli dolgokkal s inkább a közvetlen — dunai —■ problémákkal foglalkozzék. Krofta profesz- szor most finoman kioktatja ellenfeleit, hogy elszigetelt középeurópai külpolitikát követelni lehetetlenség. —- Az általános rész második s az elsőnél érdekesebb uj szempontja az a szakasz, ahol Krofta a nyugati és tengerentúli demokráciák fejlődéséről beszél s mintha sejteni engedné, hogy a demokratikus hatalmak között bizonyos hallgatólagos belső megegyezés kezd kifejlődni, kölcsönös támogatás és közös fellépés a világnézeti dolgokban s Csehszlovákia is kom- battáns tagja e megiratlan törvényű demokratikus világantantnak. Nem tudjuk, mennyi realitás van e sorok között hangoztatott fejlődésnek s nem hisszük, hogy az összefüggés annyira valóság már, mint Krofta beállítja. Ebben a viszonylatban érdekes, amit a külügyminiszter expozéjának második részében az angol-csehszlovák viszonyról mond. Szemmelláthatóan azt akarja bebizonyítani, hogy Angliában az érdeklődés az utóbbi hónapokban megnőtt Csehszlovákia irárít, még pedig pozitív értelemben, Amennyiben Anglia egyre határozottabban a középeurópai rend mellett szállt síkra. Ezt az állítását Edén több beszédének idézésével igazolja, de még Így is csak az általánosságban mozog s az angol idézetek óvatos megformu- lázásaiból nem sikerül egész világosan kihámozni az angol közvélemény tényleges álláspontját. Tény, hogy Anglia érdeklődése az utóbbi hónapokban tetemesen megnőtt Csehszlovákia iránt* de az is tény, hogy az PRÁGA, r- A képviselőház külügyi bizottsága ma reggel kilenc órakor tartott ülésén mindenekelőtt a Délafrikai Unióval kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés ratifikációs javaslatát hagyta jóvá. Majd Krofta külügyminiszter hosszabb expozét mondott a külpolitikai helyzetről. Csehszlovákia külpolitikája és a nagyvilág A külügyminiszter beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia külpolitikája sokszorosan és elválaszthatatlanul össze van kapcsolva a világpolitikával és annak főproblémáival. Földrajzilag ki. fejezve ez azt jelenti, hogy a csehszlovák politika mérlegeléséhez nem elegendő Kö- zépeurópa térképe. Három nyugtalansági terület A nagyhatalmak kapcsolatai és egymás- közötti politikai és gazdasági tendenciái miatt három olyan terület van, ahol nyugtalanság és feszültség van. Ez a három terül et viszont egymással szoros összefüggésben van. Ez a Földközi tenger vidéke, á másik Európa középkeleti része és a harmadik a Távoli Kelet. Az elintézett abessziniai kérdés A földközi tengeri kérdések közé tartozott Abesszíniának Olaszország részéről történt bekebelezése. Ez a kérdés most fokozatosan li’kvidálódik. Az Olaszországhoz közelálló államok, így angol közvélemény nem egységes a középeurópai helyzet megítélésénél. Az alsóházban nap-nap után heves viták folynak Csehszlovákiáról. A viták anyagának egyik részét bőségesen ismerjük a prágai sajtó kivonataiból, másik részének nyomaira legfeljebb olykor-olykor bukkanunk Henlein lapjaiban, vagy néhány Csehszlovákiába bejáró külföldi orgánumban. Elvitathatatlan, hogy Edén és közvetlen környezete, mely híres németellenességéről, a prágai kormány álláspontjával egyetért és a hivatalos világot, a hivatalos sajtót, megnyerte felfogásának. Krofta azonban nem emlékezett meg azokról az angol politikusokról és újságírókról, akik a „középeurópai benem- avatkozást" hirdetik s ugyanúgy vissza akarnak vonulni a dunai ügyektől; mint —, Németország, Ausztria és Magyarország már november 11-én elismerték de jure az olasz impériumot, később ugyanezt tette Svájc és Japán is. A többiek közül többen, Anglia és Franciaország félretéve a de jure elismerés kérdését. de facto elismerték az uj helyzetet azzal, hogy megszüntették addis abebai követségüket és helyébe konzulátusokat állítottak föl. Példájukat követte Belgium, Bolgárország, Görögország, Románia és Csehszlovákia. A keletafrikai tényleges helyzet elismerésével egyidejűleg jött létre az angol-olas2 tengeri megegyezés, melyet Párisban s a A külügyminiszter ezután az uj íocarnói egyezményt célzó tárgyalások állásával foglalkozott. Utalt az e kérdésben elhangzott angol és francia nyilatkozatokra. Anglia és Franciaország álláspontját szerinte e pontokban lehet összefoglalni: 1. Általános rendezés, vagyis a béke osztatlansága egyetlenegy állam kihagyása nélkül. 2. A szerződések tiszteletben tartása. 3. A népszövetség igenlése és erősítése. 4. Beismerése annak, hogy szélesebb gazdasági megegyezés nem lehetséges egyidejű politikai megegyezés nélkül. 5. További törekvés a fegyverkezési verseny korlátozására. A miniszter utal Hitler kancellár legutóbbi nyilatkozatára, amelyben a német az egész világ s igy Csehszlovákia helyeslése mellett is — visszavonultak a spanyol eseményektől s több-kevesébb sikerrel igyekezték elszigetelni az ibériai félszigeten dúló polgárháborút. Meggyőződésünk szerint Krofta lebecsüli az angol 'közvéleménynek ezt a másik részét. A közelmúltban például csaknem fitymálólag és fölényeskedő megvetéssel szólt a legnagyobb angol sajtóvállalatról, annak befolyásáról és komolyságáról, arról a sajtóvállalatról egyébként, amelynek megnyerésére a világháború alatt a csehszlovák propaganda még nagy súlyt helyezett s amelynek oroszlánrésze volt a csehszlovák követelések népszerűvé tételéi ben és az eredmény kiharcolásában. Az angol-csehszlovák viszony taglalásánál az expozéban enyhe bizonytalanság, kisantant ég a balkáni antant körében Is megnyugvással fogadtak. A spanyol „semlegesítés** A külügyminiszter ezután Ismerteti a spa* nyofl polgárháborúval kapcsolatos diplomád ciai eseményeket, amelyek a spanyol hatá* rok ellenőrzésének kimondására vezették. A ml álláspontunk továbbra is a régi — mondotta — őszintén kívánjuk, hogy Európa békéjének érdekében az angol és fran-* cia kormánynak sikerüljön a spanyol harctér semlegesítése és hogy az oly kegyetlen megpróbáltatásokat átélt Spanyolország lakossága mielőbb visszatérhessen a normális élethez. államfő hangsúlyozta, hogy a meglepetések ideje lejárt, hogy Németország visszanyerte egyenjogúságát s ezért kész lojálisán résztvenni a közös európai érdekek megoldásában. A miniszter nézete szerint Hitler annak kinyilatkoztatásával, hogy Németor* szág többet nem ir alá olyan szerződéseket, amelyek összeegyeztethetetlenek nemzeti becsületével, közvetve azt fejezte ki, hogy a jövőben nem szándékszik egyoldalúan megszüntetni szerződéseit. A francia és angol közvélemény ítélete szerint azonban Hitler nyilatkozata mégsem tisztázta lényegesebben, hogy mi a németek álláspontja az európai biztonság kérdésében, FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN nyilvánul meg és a sok Eden-idézet nem győz meg végérvényesen. Amit Krofta a kisantantról mond, világosabb és meggyőzőbb. Leszögezi, hogy a kisantant belső kapcsolata annyira teherbíró, hogy elviseli a néha-néha esetleg felmerülő nehézségeket is. Tudjuk,- ilyen nehézségek „néha- néha" tényleg felmerülnek s ha szó sincsen a kisantant felbomlásáról, a komplikációk gyakran meglassítják a kisantant közös akcióit, mert a különböző szempontok összeegyeztetése sok időt vesz igénybe. Ez a lassított tempó pedig kétségtelenül hátrányára szolgál a kisantantnak, főleg a középeurópai politikában, ahol nem ártana, ha ■több volna a határozottság és nagyobb energiát lehetne fordítani a középeurópai államok kibékitésére irányuló Hodza-félé Németország és Európa
