Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-03 / 51. (4197.) szám

) 2 terv megvalósítására. Krofta szerint a kis- antant-államok között most ismét rendben van minden s a nézeteltérések elsimulását Benes köztársasági elnök küszöbönálló bel­grádi utazása fogja megpecsételni. Az uta­zás bejelentése egyébként egyike az expozé rendkívül gyér pozitív megnyilatkozásai­nak. Nincs sok uj abban, amit a külügyminisz­ter a szomszédokkal való viszonyról mond. Az újságokból nagyjában minden szempont- tót és eljárási módot ismerünk. A német­csehszlovák viszony taglalásánál Krofta például túlzott részletességgel emlékezik meg a határforgalom szabályozásának mel­lékkérdéséről, míg máskülönben csupa hi­vatalos és ismert általánosságot mond. —» A Vatikán még mindig nem adta ki az ígért bullát, amely a szlovenszkói egyházmegyék határait hivatott rendezni, ámbár Krofta szerint Csehszlovákia minden előfeltételt teljesített. A külügyminiszter a pápa beteg­ségében keresi a késedelem okát, mi inkább úgy hisszük, hogy az orosz-csehszlovák vi­szony fejlődése hatott késleltetőn. Az orosz­csehszlovák viszony egyébként is sok bősz- szuságot okoz a Czernin-palotának s Krofta felhasználja az alkalmat, hogy az expozé­ban, a különböző vélemények ellensúlyozá­sára, kifejezze azt az „ellenszenvet, amelyet a prágai külpolitika a bolsevizmussal szem­ben mindig érzett.'1 A külügyminiszter kü­lönbséget tesz a bolsevista eszme és a szov­jetállam között s mig ellenzi az egyiket, ba­rátságot köt a másikkal. Kérdés, tényleg el­választható-e a kettő egymástól s helyt­álló-e az, amit Krofta mond, amikor kije­lenti, hogy Sztalinék a trockista forradal­márok kivégzésével végleg leszámoltak a világforradalmi gondolatokkal és megsza­badultak az elszigetelt szovjetkonszolidá­ciót helytelenítő „gyógyíthatatlan pártdok­trinerektől.“ Bennünket a magyar-csehszlovák vi­szonyról mondottak érdekelnének a legköz­vetlenebbül, de uj szempontokat itt sem ka­punk. Minden marad a régiben. A „javu­lás" megállapítása valamennyi prágai kül­ügyi expozé sztereotip mondata, de a gya- korlatban soha nem tapasztaljuk e javulást. A csehszlovák-magyar kereskedelmi szer­ződéssel való érvelés is vissza-visszatérő szólama a nyilatkozatoknak. Darányi Kál­mán január 26-i, feltűnően engesztelő han­gú nyilatkozatára Krofta néhány udvarias mondattal válaszol és nyomban a magyar sajtó megdorgálásával folytatja beszédét, így hát nagyot sóhajtva tesszük le az ex­pozéit nem hozott semmi újat, nem tartal­mazott olyan bejelentést, amelyből pozití­van következtethetnénk a két Ország viszo­nyának lényeges megjavulására. A szenátus mai ülése PRÁGA. — A szenátus ma délután félöt órakor tartott plenáris ülésén mindenekelőtt a vasúti áru- és személyszállítási nemzetközi egyezményt ratifikálta. Majd Huíbka szenátor előadói jelentése alapján a szenátus vita nélkül megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a brünni műegyetemet „Benes elnök műegyetememé nevezik el. A csebszlovák-német gazdasági egyezmény ratifikációs vitájában fölszólalt Franck szudé- tanémet szenátor. Az egynevezett cseh-német kiegyezést bí­rálta s ennek során a pozsonyi Slovák vé­leményét is idézte. Zmrhal kommunista: ViáLaesiaák meg Hiliirfkát tiszteletiben e.lnxöíkíkjé. E közbekiáltásra általános szóváltás és han­gos vita támadt. V'ilhairmá leirőteödlött a zaij Franck beszéde végén. Ugyancsak erős volt a vihar Nováik agrár szenátor beszéde alatt is. A szenátus ezt az egyezményt, valamint a Guatemalával kötött egyezményt is ratifikálta. A szenátus szerdán 15 óraikon- és csütörtökön 10 órakor tant plenáris üléseiket. Az esküdtszék felmentette — a legfelső bíróság elitélte EPERJES, —* Az elmúlt év őszén tár­gyalta az eperjesi esküdtbiróság Popik Já­nos dublini lakos bűnügyét, aki egy csend­őrségi vizsgálat alkalmával összeveszett Bohmács Jánossal, akivel együtt kihallga­tásra várt. Mikor Bohmács fejszét fogott, Popik egy doronggal úgy megütötte őt, hogy a szerencsétlen ember még aznap meghalt. Az esküdtbiróság annakidején fel­mentette a vádlottat, mivel önvédelem ese­tét látta fennforogni. Az ítélet ellen az ál­lamügyész semmiségi panaszt nyújtott be, melynek, alapján most a legfelső bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és Popik Jánost három és felévi börtönre ítélte. ^RWIAItMAGtARHlRLAK Krofta külügyi expozéja TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Hit vár Krofta Amerikától? Ha figyelemmel kísérjük a szovjet-japán vi­szonyt és Japán kínai expanzióját, akkor ennek kapcsán rábukkanunk az angol és amerikai ér­dek kérdésére. És igy eljutottunk a világpolitika egyik távolabbi területére, amely az óriási tá­volság ellenére is fontos ránk, középeurópai ál­lamra nézve s ez nem más, mint a nagy amerikai demokrácia viszonya Európa kérdéseihez. Közismert, hogy az Amerikai Egyesült Államok közvéleménye elutasít min­den kötelmet az európai államokkal szemben s a felelős amerikai államférfiak utolsó meg­nyilatkozásai is ilyen szelleműek voltak, de más oldalon meggyőzően kitetszik, hogy Amerikában érzik a demokratikus államok ér­dekközösségét és annak szükségességét, hogy Amerika, mint a hatalmi és gazdasági tekin­tetben legerősebb állam az európai történelem döntő pillanataiban juttassa érvényre a de­mokrácia iránti rokonszemvét és érvényesítse szavát a béke megőrzése érdekéiben. Megemlíti még, hogy az északi demokratikus ál­lamok Belgiummal és Hollandiával egyetemben szorosabb gazdasági kapcsolatokat keresnek egymással. Ezek az államok és Svájc szorgal­masan dolgoznak katonai erejük fejlesztésén. Csehszlovákiának ebben követnie kell őket. Ez államokkal az is egybekapcsolja Csehszlovákiát, hogy pozitiv álláspontot foglalnak el a népszö­vetség eszméjével szemben. 1937 március 3, szerda. került sor, amikor Barthou keleti paktumterve teljesen hajótörést szenvedett. Ezért e paktumok is, melyeknek céljuk legalább részben pótolni a keleti paktumot, tisztára védszerződések, me­lyek a népszövetségi paktum kereteiben mozog­nak.. Azonkívül Franciaország s Csehszlovákia régebbi szövetségi szerződései is korlátozzák őket, nemkülönben a lokamói szerződésekkel. Kezdettől fogva különbséget tettünk a Szov- jetszövetség, mint vezető nagyhatalom kö­zött s a kommunizmus és bolsevizmus között. Hogy e megkülönböztetést nem tesszük egye­dül, azt Angolország pénzügyi egyezményeinek példája igazolja, melyben az az elv érvényesül, hogy az európai szövetségből egyetlen államot sem szabad kizárni, de Törökország példája is, melynek már régen szabályszerű szerződése van s igen intim kapcsolatokban áll a Szovjettel s eddig senkinek sem jutott eszébe azt állítani, hogy a bolsevizmus magvetője volna. Az orosz áru behozatala 72-ről 90 millióra emelkedett, a kivitel 104 millióról 180 millióra. A Nisantant keresi az egységes vonalat Csehszlovákiának az egyes államokhoz való viszonya kapcsán Krofta miniszter mindenek­előtt cáfolta a kisantant válságáról szóló híreket. — A kisantant szilárdsága megengedi, úgy­mond, hogy minden kendőzés nélkül nyíltan be­szélhessünk. A viszonyok fejlődése arra kényszerít, hogy az uj helyzetekben uj kérdéseket oldjunk meg, egész másokat, mint amelyekkel tíz esztendő­vel ezelőtt foglalkoztunk, A kisantentnak, mint minden hasonló alakulatnak, számolnia kell a fejlődéssel és az uj helyzetekben uj kö­zös álláspontokat kell keresnie és találnia. A ki&antent történetében elégszer volt hasonló mozzanat, amikor ezt az álláspontot hosszabb erőfeszítéssel .kellett keresni. Államaink szo­ros kapcsolata, szövetségünk mély indokolt­sága mindig hozzásegített, hogy az egységes irányvonalat megtaláljuk. Ez fog kitűnni a rövidesen összeülő kisantant- konferencián is. Stojadinovics miniszterelnök a múlt év végén látogatta meg Csehszlovákiát. Hazautazása után államaink sorsközösségéről nyilatkozott s ezt azokkal a szavakkal fejezte ki, hogy az ő szemében Csehszlovákia határai egy­úttal Jugoszlávia határai, A köztársasági elnök útja Jugoszláviához való viszonyunkról fölösleges volna bőven beszélni. Úgy gondolom, hogy viszonyunkat legjobban fogja demonstrálni a köztársasági elnök ur belgrádi látogatása Pál régensbercegnél. Az ilyen látogatásoknak és államfőösszejövete­leknek a mai időkben rendkívül nagy jelentősé­gük van. Ez a nagy jelentőség jutott kifejezésre Károly román király prágai látogatásánál is, majd a csehszlovák és jugoszláv parlamentek decem­beri bukaresti látogatásánál. Értékes gyakorlati eredményekre vezetett Ba- dulescu román államtitkárnak Prágában ez év januárjában folytatott tárgyalása, különösen a katonai fegyverkezés kérdésében, gazdasági és pénzügyi kérdésekben. A Seba-eset Az úgynevezett Selba-esetheiz itt csak azt jegyzem meg, hogy a román-csehszlovák kap- jj csőlátók oly terimésizetüek, hogy semmiféle sajtókampány nem rendítheti meg azokat. Gazdasági kisantant A kisantant belső szilárdsága állami gazda­sági közeledéséiben is kifejezésre jut. Ma imár megállapíthatjuk, hogy a múlt évben elért eredményekben nem csalódtunk. Közös igyekvéssel sikerült egyes standard mező- gazdasági terményeik behozat ali csökkenését pótolnunk, igy elsősorban a búza és kukorica behozatalát. A külügyminiszter a továbbiakban a kisan- /tant államok külkereskedelmi statiaztikájá- oaik adatait ismertette. „Jő kapcsolatokat akarunk Olaszországgal” *— Nehezen érthető — folytatta a minisz­ter — hogy a kisantant bomlásának tekint­hette bárki is a jugoszláv bolgár barátságii egyezményt, mellyel e két állam között vége szakadt a viták időszakának s mely két nem­zethez oly baráti kapcsolatok fűznek bennün­ket is. Bolgárországhoz való viszonyunk min­den ideiglenes kedvezőtlen jel ellenére is tartósain barátságos volt. És miként egyetér­tettlünk a jugoszláv-bolgár paktummal, amiként örömmel üdvözöltük a román-lengyel kapcso­latok javulását, ugyanígy mi is jó kapcsolatokat akarunk Olaszország-, gal s ezért üdvözöljük Belgrád és Róma közeledését is. Egyetlen feltételünk természetesein, hogy minden esetben teljesítendő az a szerződéses kötelezettség, hogy külpolitikai tekintetben mindenek előtt egymás között kell megegyez­nünk és hogy egyikünk eljárása sem keresz­tezheti a közös érdekeket. „Nehéz1* volt a Franciaországgal való gazdasági tárgyalás Külpolitikánk alappillére kezdettől fogva a szövetségekkel szemben tanúsított hűség és lojalitás. Franciaországgal való szövetségünk válto­zatlanul szilárd. De Franciaországhoz való viszonyunknak van természetesen másik oldala is: a gazdasági oldal és természetes, hogy a két állam struktúrájának különbözősége a politikai barátság mellett már régen megkövetelte s most is megköveteli mind­két részről a legnagyobb fokú jóindulatot, hogy a két állam érdekei összhangba hozassanak. Az éppen most befejezett gazdasági tárgyalások e nehézségeket ismét emlékezetünkbe idézték, de ma már mondható, hogy a tárgyalt kérdésekben megegyeztünk s e kérdések javarésze nagyon nehéz volt. Ma megelégedéssel állapítom meg, hogy ez a megegyezés szilárdabb, mint bármikor volt. Anglia és Középeurópa Az angol-francia együttműködés megszilárdu­lásával függ össze, hogy Angolországban egyre növekszik az érdeklő­dés egyrészt Középeurópa iránt, másrészt s különösen Csehszlovákia iránt. Most tűnik ki, hogy az angol közvélemény tu­datára ébred államunk jelentőségének, az euró­pai kontinensen elfoglalt kulcshelyzetének és az ebből eredő ama ténynek, hogy a világbéke van veszélyeztetve oly középeurópai konfliktussal, mely valamiképpen Csehszlovákiát érintené. A külügyminiszter hosszasan ismerteti Edén is­mert megnyilatkozásait. A szov’etszfive’ség A miniszter megállapítja, hogy a francia-orosz és a szovjet-csehszlovák paktumra csak akkor Varsó felé: a helyzet változatlan Lengyelországhoz való viszonyunk az utób­bi időben lényegesen nem változott. Ha lé­nyeges változásról nem beszélhetünk, de leg­alább az mondható, hogy kölcsönös kapcsola­tainkban az utóbbi időben fokozatos anegibé- külés állott be. Németország Németországihoz való viszonyunk a. hivata­los érintkezésben egészben véve jő volt. A versaillesi békeszerződésnek a folyamok nem­zetköziségéről szóló intézkedéseit Németor­szág egyoldalúan szüntette meg. Ez Csehszlo­vákia életérdekeit is érintette, mivel az El- ba-hajózás szabadságát érintő intézkedése sú­lyos károkat okozhatna. De Németország egy­idejűleg arról is biztosított bennünket, hogy nincs szándéka a csehszlovákiai E liba-hajó­zás eddigi föltételeit megrontani és hogy föl­tétlenül elismeri az 1929-ben Csehszlovákiá­ival a hamburgi csehszlovák kikötők tárgyá­ban kötött szerződést, ezért elállhat tünk a németek részéről történt egyoldalú cselekedet elleni tiltakozástóL A sima hivatalos érintkezéssel nem volt össz­hangban a birodalmi német sajtó és rádió el­lenünk irányuló tevékenysége. Szívesen nyugtázom, hogy a birodalmi né­met hivatalos tényezők ma már elismerik a szovjet repülőterekről szóló hírek hely­telenségét. Meg kell állapítanunk, hogy ez a hosszú, hely­telen előfföltételektől indított sajtókampány erősen érintette tizennyolc éves korrekt s gyakran valóban barátságos, vagy legalább jóbaráti szomszédi viszonyainkat Németor­szággal. Mivel hiszünk a német kancellár is­mételt kijelentéseinek, hogy a birodalom ve­lünk, miiként a többi szomszédjaival békéiben és nyugalomban akar élni, a legutóbbi gaz­dasági tárgyalások és a légkör, amelyben e tárgyalások folytak, reményt nyújtanak, hogy e sajtókampány is helyt ad a valóban jó szomszédi kapcsolatoknak, amit mindnyájan szívből kivárnunk. E reményünkben csak meg­erősít Hitler birodalmi kancellár urnák a volt frontharcosok előtt a legutóbbi napokban tett kijelentése, mely nyilatkozat a béke meg­tartásának hitvallása volt. Magyarország és Csehszlovákia — Ausztriához és Magyarországhoz való vi­szonyunkat —folytatta a külügyminiszter — egyrészt kisautaníbeli tagságunk, másrészt e két államnak az úgynevezett római blokk-beli tag­sága határozza meg, E részben csak megismé­telhetném az október 22-én mondottakat, hogy a római jegyzőkönyv államainak a kisantant ál­lamaival való együttműködése számára az ajtó tovább is nyitva áll, A római blokk miniszterei­nek konferenciája, továbbá Horthy kormányzó római és Ciano gróf budapesti látogatása nem hozott változásokat e blokk irányelveiben. Ez államok vezető személyiségei ebben az időszak­ban is hangsúlyozták a kisantant-államokkal va­ló jobb gazdasági kapcsolatok kiépítésének cél­szerűségét a kétoldali szerződések alapján. Ál­lamunk itt is hü marad ama politikájához, hogy mindent támogat, ami Középeurópa gazdasági s ezákal politikai konszolidációját előmozdíthatja. Ezenkívül meg vagyok győződve, hogy a római blokk egyik vagy másik államához való viszony javulása a két csoport egész viszonyának javu­lását is hozza. Ebből a szempontból kell meg­ítélni a Magyarországgal december 22-én kö­tött kereskedelmi szerződésünket is, mely a két állam órukicserélésének kereteit jelentősen kibő­víti, egyben a fizetési kapcsolatokat szabadabbá és gyorsabbá teszi. Szívesen állapítom meg, hogy e fontos tárgyalást mindkét részről a jó­akarat szellemében vezették. Darányi miniszter­elnök ur január 26-1 nagy megnyilatkozásához, melyben a magyar kormánynak készségét han- sulyozta, hogy valóban a békés atmoszférát akarják kifejleszteni minden állammal, csak azt hangsúlyozom, hogy mi is el vagyunk határoz­va valamennyi dunai állam megegyezésére és kölcsönös megbékülésére irányuló együtt­működésre, ezért mi is készek vagyunk szerző­déses kötelezettségeink keretében megegyezni Magyarországgal az összes aktuális kérdésről, mely szomszédos államaink érdekeit érinti. Nem hallgathatom el, hogy a megegyezés e szellemé­vel nem egyeztethető össze a magyar sajtó egy részének tevékenysége, mely célirányosan és rendszeresen vesz részt az államunk ellen irá­nyuló ellenséges propagandában. A modus vivendi kérdése Jóllehet a Vatikánhoz való viszonyunk az utóbbi időben változatlanul kedvező volt, saj­nos, még mindig nem került sor a bejelentett s megállapodott pápai bulla kiadására, amellyel a modus vivendi intézkedéseit hívná életre. Itt főleg a csehszlovák egyházmegyék úgynevezett külső elhatározásáról van szó. Továbbá az önálló egyházi tartomány létesítéséről, melynek élén a szlovenszkói érsek állana, va­lamint az önálló kárpátaljai görögkatolikus tartomány szervezéséről. A Vatikán feltételeit már 1935 nyarán teljesítet­tük azzal, hogy a szlovenszkói egyházi bii toko­kat átadtuk a pápai meghatalmazott Jantausch püspök kezébe^ Ugyancsak minden lehetőt meg­tettünk, hogy eloszlassuk a Vatikán aggodalmait

Next

/
Thumbnails
Contents