Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-03 / 51. (4197.) szám
) 2 terv megvalósítására. Krofta szerint a kis- antant-államok között most ismét rendben van minden s a nézeteltérések elsimulását Benes köztársasági elnök küszöbönálló belgrádi utazása fogja megpecsételni. Az utazás bejelentése egyébként egyike az expozé rendkívül gyér pozitív megnyilatkozásainak. Nincs sok uj abban, amit a külügyminiszter a szomszédokkal való viszonyról mond. Az újságokból nagyjában minden szempont- tót és eljárási módot ismerünk. A németcsehszlovák viszony taglalásánál Krofta például túlzott részletességgel emlékezik meg a határforgalom szabályozásának mellékkérdéséről, míg máskülönben csupa hivatalos és ismert általánosságot mond. —» A Vatikán még mindig nem adta ki az ígért bullát, amely a szlovenszkói egyházmegyék határait hivatott rendezni, ámbár Krofta szerint Csehszlovákia minden előfeltételt teljesített. A külügyminiszter a pápa betegségében keresi a késedelem okát, mi inkább úgy hisszük, hogy az orosz-csehszlovák viszony fejlődése hatott késleltetőn. Az oroszcsehszlovák viszony egyébként is sok bősz- szuságot okoz a Czernin-palotának s Krofta felhasználja az alkalmat, hogy az expozéban, a különböző vélemények ellensúlyozására, kifejezze azt az „ellenszenvet, amelyet a prágai külpolitika a bolsevizmussal szemben mindig érzett.'1 A külügyminiszter különbséget tesz a bolsevista eszme és a szovjetállam között s mig ellenzi az egyiket, barátságot köt a másikkal. Kérdés, tényleg elválasztható-e a kettő egymástól s helytálló-e az, amit Krofta mond, amikor kijelenti, hogy Sztalinék a trockista forradalmárok kivégzésével végleg leszámoltak a világforradalmi gondolatokkal és megszabadultak az elszigetelt szovjetkonszolidációt helytelenítő „gyógyíthatatlan pártdoktrinerektől.“ Bennünket a magyar-csehszlovák viszonyról mondottak érdekelnének a legközvetlenebbül, de uj szempontokat itt sem kapunk. Minden marad a régiben. A „javulás" megállapítása valamennyi prágai külügyi expozé sztereotip mondata, de a gya- korlatban soha nem tapasztaljuk e javulást. A csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződéssel való érvelés is vissza-visszatérő szólama a nyilatkozatoknak. Darányi Kálmán január 26-i, feltűnően engesztelő hangú nyilatkozatára Krofta néhány udvarias mondattal válaszol és nyomban a magyar sajtó megdorgálásával folytatja beszédét, így hát nagyot sóhajtva tesszük le az expozéit nem hozott semmi újat, nem tartalmazott olyan bejelentést, amelyből pozitívan következtethetnénk a két Ország viszonyának lényeges megjavulására. A szenátus mai ülése PRÁGA. — A szenátus ma délután félöt órakor tartott plenáris ülésén mindenekelőtt a vasúti áru- és személyszállítási nemzetközi egyezményt ratifikálta. Majd Huíbka szenátor előadói jelentése alapján a szenátus vita nélkül megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a brünni műegyetemet „Benes elnök műegyetememé nevezik el. A csebszlovák-német gazdasági egyezmény ratifikációs vitájában fölszólalt Franck szudé- tanémet szenátor. Az egynevezett cseh-német kiegyezést bírálta s ennek során a pozsonyi Slovák véleményét is idézte. Zmrhal kommunista: ViáLaesiaák meg Hiliirfkát tiszteletiben e.lnxöíkíkjé. E közbekiáltásra általános szóváltás és hangos vita támadt. V'ilhairmá leirőteödlött a zaij Franck beszéde végén. Ugyancsak erős volt a vihar Nováik agrár szenátor beszéde alatt is. A szenátus ezt az egyezményt, valamint a Guatemalával kötött egyezményt is ratifikálta. A szenátus szerdán 15 óraikon- és csütörtökön 10 órakor tant plenáris üléseiket. Az esküdtszék felmentette — a legfelső bíróság elitélte EPERJES, —* Az elmúlt év őszén tárgyalta az eperjesi esküdtbiróság Popik János dublini lakos bűnügyét, aki egy csendőrségi vizsgálat alkalmával összeveszett Bohmács Jánossal, akivel együtt kihallgatásra várt. Mikor Bohmács fejszét fogott, Popik egy doronggal úgy megütötte őt, hogy a szerencsétlen ember még aznap meghalt. Az esküdtbiróság annakidején felmentette a vádlottat, mivel önvédelem esetét látta fennforogni. Az ítélet ellen az államügyész semmiségi panaszt nyújtott be, melynek, alapján most a legfelső bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és Popik Jánost három és felévi börtönre ítélte. ^RWIAItMAGtARHlRLAK Krofta külügyi expozéja TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Hit vár Krofta Amerikától? Ha figyelemmel kísérjük a szovjet-japán viszonyt és Japán kínai expanzióját, akkor ennek kapcsán rábukkanunk az angol és amerikai érdek kérdésére. És igy eljutottunk a világpolitika egyik távolabbi területére, amely az óriási távolság ellenére is fontos ránk, középeurópai államra nézve s ez nem más, mint a nagy amerikai demokrácia viszonya Európa kérdéseihez. Közismert, hogy az Amerikai Egyesült Államok közvéleménye elutasít minden kötelmet az európai államokkal szemben s a felelős amerikai államférfiak utolsó megnyilatkozásai is ilyen szelleműek voltak, de más oldalon meggyőzően kitetszik, hogy Amerikában érzik a demokratikus államok érdekközösségét és annak szükségességét, hogy Amerika, mint a hatalmi és gazdasági tekintetben legerősebb állam az európai történelem döntő pillanataiban juttassa érvényre a demokrácia iránti rokonszemvét és érvényesítse szavát a béke megőrzése érdekéiben. Megemlíti még, hogy az északi demokratikus államok Belgiummal és Hollandiával egyetemben szorosabb gazdasági kapcsolatokat keresnek egymással. Ezek az államok és Svájc szorgalmasan dolgoznak katonai erejük fejlesztésén. Csehszlovákiának ebben követnie kell őket. Ez államokkal az is egybekapcsolja Csehszlovákiát, hogy pozitiv álláspontot foglalnak el a népszövetség eszméjével szemben. 1937 március 3, szerda. került sor, amikor Barthou keleti paktumterve teljesen hajótörést szenvedett. Ezért e paktumok is, melyeknek céljuk legalább részben pótolni a keleti paktumot, tisztára védszerződések, melyek a népszövetségi paktum kereteiben mozognak.. Azonkívül Franciaország s Csehszlovákia régebbi szövetségi szerződései is korlátozzák őket, nemkülönben a lokamói szerződésekkel. Kezdettől fogva különbséget tettünk a Szov- jetszövetség, mint vezető nagyhatalom között s a kommunizmus és bolsevizmus között. Hogy e megkülönböztetést nem tesszük egyedül, azt Angolország pénzügyi egyezményeinek példája igazolja, melyben az az elv érvényesül, hogy az európai szövetségből egyetlen államot sem szabad kizárni, de Törökország példája is, melynek már régen szabályszerű szerződése van s igen intim kapcsolatokban áll a Szovjettel s eddig senkinek sem jutott eszébe azt állítani, hogy a bolsevizmus magvetője volna. Az orosz áru behozatala 72-ről 90 millióra emelkedett, a kivitel 104 millióról 180 millióra. A Nisantant keresi az egységes vonalat Csehszlovákiának az egyes államokhoz való viszonya kapcsán Krofta miniszter mindenekelőtt cáfolta a kisantant válságáról szóló híreket. — A kisantant szilárdsága megengedi, úgymond, hogy minden kendőzés nélkül nyíltan beszélhessünk. A viszonyok fejlődése arra kényszerít, hogy az uj helyzetekben uj kérdéseket oldjunk meg, egész másokat, mint amelyekkel tíz esztendővel ezelőtt foglalkoztunk, A kisantentnak, mint minden hasonló alakulatnak, számolnia kell a fejlődéssel és az uj helyzetekben uj közös álláspontokat kell keresnie és találnia. A ki&antent történetében elégszer volt hasonló mozzanat, amikor ezt az álláspontot hosszabb erőfeszítéssel .kellett keresni. Államaink szoros kapcsolata, szövetségünk mély indokoltsága mindig hozzásegített, hogy az egységes irányvonalat megtaláljuk. Ez fog kitűnni a rövidesen összeülő kisantant- konferencián is. Stojadinovics miniszterelnök a múlt év végén látogatta meg Csehszlovákiát. Hazautazása után államaink sorsközösségéről nyilatkozott s ezt azokkal a szavakkal fejezte ki, hogy az ő szemében Csehszlovákia határai egyúttal Jugoszlávia határai, A köztársasági elnök útja Jugoszláviához való viszonyunkról fölösleges volna bőven beszélni. Úgy gondolom, hogy viszonyunkat legjobban fogja demonstrálni a köztársasági elnök ur belgrádi látogatása Pál régensbercegnél. Az ilyen látogatásoknak és államfőösszejöveteleknek a mai időkben rendkívül nagy jelentőségük van. Ez a nagy jelentőség jutott kifejezésre Károly román király prágai látogatásánál is, majd a csehszlovák és jugoszláv parlamentek decemberi bukaresti látogatásánál. Értékes gyakorlati eredményekre vezetett Ba- dulescu román államtitkárnak Prágában ez év januárjában folytatott tárgyalása, különösen a katonai fegyverkezés kérdésében, gazdasági és pénzügyi kérdésekben. A Seba-eset Az úgynevezett Selba-esetheiz itt csak azt jegyzem meg, hogy a román-csehszlovák kap- jj csőlátók oly terimésizetüek, hogy semmiféle sajtókampány nem rendítheti meg azokat. Gazdasági kisantant A kisantant belső szilárdsága állami gazdasági közeledéséiben is kifejezésre jut. Ma imár megállapíthatjuk, hogy a múlt évben elért eredményekben nem csalódtunk. Közös igyekvéssel sikerült egyes standard mező- gazdasági terményeik behozat ali csökkenését pótolnunk, igy elsősorban a búza és kukorica behozatalát. A külügyminiszter a továbbiakban a kisan- /tant államok külkereskedelmi statiaztikájá- oaik adatait ismertette. „Jő kapcsolatokat akarunk Olaszországgal” *— Nehezen érthető — folytatta a miniszter — hogy a kisantant bomlásának tekinthette bárki is a jugoszláv bolgár barátságii egyezményt, mellyel e két állam között vége szakadt a viták időszakának s mely két nemzethez oly baráti kapcsolatok fűznek bennünket is. Bolgárországhoz való viszonyunk minden ideiglenes kedvezőtlen jel ellenére is tartósain barátságos volt. És miként egyetértettlünk a jugoszláv-bolgár paktummal, amiként örömmel üdvözöltük a román-lengyel kapcsolatok javulását, ugyanígy mi is jó kapcsolatokat akarunk Olaszország-, gal s ezért üdvözöljük Belgrád és Róma közeledését is. Egyetlen feltételünk természetesein, hogy minden esetben teljesítendő az a szerződéses kötelezettség, hogy külpolitikai tekintetben mindenek előtt egymás között kell megegyeznünk és hogy egyikünk eljárása sem keresztezheti a közös érdekeket. „Nehéz1* volt a Franciaországgal való gazdasági tárgyalás Külpolitikánk alappillére kezdettől fogva a szövetségekkel szemben tanúsított hűség és lojalitás. Franciaországgal való szövetségünk változatlanul szilárd. De Franciaországhoz való viszonyunknak van természetesen másik oldala is: a gazdasági oldal és természetes, hogy a két állam struktúrájának különbözősége a politikai barátság mellett már régen megkövetelte s most is megköveteli mindkét részről a legnagyobb fokú jóindulatot, hogy a két állam érdekei összhangba hozassanak. Az éppen most befejezett gazdasági tárgyalások e nehézségeket ismét emlékezetünkbe idézték, de ma már mondható, hogy a tárgyalt kérdésekben megegyeztünk s e kérdések javarésze nagyon nehéz volt. Ma megelégedéssel állapítom meg, hogy ez a megegyezés szilárdabb, mint bármikor volt. Anglia és Középeurópa Az angol-francia együttműködés megszilárdulásával függ össze, hogy Angolországban egyre növekszik az érdeklődés egyrészt Középeurópa iránt, másrészt s különösen Csehszlovákia iránt. Most tűnik ki, hogy az angol közvélemény tudatára ébred államunk jelentőségének, az európai kontinensen elfoglalt kulcshelyzetének és az ebből eredő ama ténynek, hogy a világbéke van veszélyeztetve oly középeurópai konfliktussal, mely valamiképpen Csehszlovákiát érintené. A külügyminiszter hosszasan ismerteti Edén ismert megnyilatkozásait. A szov’etszfive’ség A miniszter megállapítja, hogy a francia-orosz és a szovjet-csehszlovák paktumra csak akkor Varsó felé: a helyzet változatlan Lengyelországhoz való viszonyunk az utóbbi időben lényegesen nem változott. Ha lényeges változásról nem beszélhetünk, de legalább az mondható, hogy kölcsönös kapcsolatainkban az utóbbi időben fokozatos anegibé- külés állott be. Németország Németországihoz való viszonyunk a. hivatalos érintkezésben egészben véve jő volt. A versaillesi békeszerződésnek a folyamok nemzetköziségéről szóló intézkedéseit Németország egyoldalúan szüntette meg. Ez Csehszlovákia életérdekeit is érintette, mivel az El- ba-hajózás szabadságát érintő intézkedése súlyos károkat okozhatna. De Németország egyidejűleg arról is biztosított bennünket, hogy nincs szándéka a csehszlovákiai E liba-hajózás eddigi föltételeit megrontani és hogy föltétlenül elismeri az 1929-ben Csehszlovákiáival a hamburgi csehszlovák kikötők tárgyában kötött szerződést, ezért elállhat tünk a németek részéről történt egyoldalú cselekedet elleni tiltakozástóL A sima hivatalos érintkezéssel nem volt összhangban a birodalmi német sajtó és rádió ellenünk irányuló tevékenysége. Szívesen nyugtázom, hogy a birodalmi német hivatalos tényezők ma már elismerik a szovjet repülőterekről szóló hírek helytelenségét. Meg kell állapítanunk, hogy ez a hosszú, helytelen előfföltételektől indított sajtókampány erősen érintette tizennyolc éves korrekt s gyakran valóban barátságos, vagy legalább jóbaráti szomszédi viszonyainkat Németországgal. Mivel hiszünk a német kancellár ismételt kijelentéseinek, hogy a birodalom velünk, miiként a többi szomszédjaival békéiben és nyugalomban akar élni, a legutóbbi gazdasági tárgyalások és a légkör, amelyben e tárgyalások folytak, reményt nyújtanak, hogy e sajtókampány is helyt ad a valóban jó szomszédi kapcsolatoknak, amit mindnyájan szívből kivárnunk. E reményünkben csak megerősít Hitler birodalmi kancellár urnák a volt frontharcosok előtt a legutóbbi napokban tett kijelentése, mely nyilatkozat a béke megtartásának hitvallása volt. Magyarország és Csehszlovákia — Ausztriához és Magyarországhoz való viszonyunkat —folytatta a külügyminiszter — egyrészt kisautaníbeli tagságunk, másrészt e két államnak az úgynevezett római blokk-beli tagsága határozza meg, E részben csak megismételhetném az október 22-én mondottakat, hogy a római jegyzőkönyv államainak a kisantant államaival való együttműködése számára az ajtó tovább is nyitva áll, A római blokk minisztereinek konferenciája, továbbá Horthy kormányzó római és Ciano gróf budapesti látogatása nem hozott változásokat e blokk irányelveiben. Ez államok vezető személyiségei ebben az időszakban is hangsúlyozták a kisantant-államokkal való jobb gazdasági kapcsolatok kiépítésének célszerűségét a kétoldali szerződések alapján. Államunk itt is hü marad ama politikájához, hogy mindent támogat, ami Középeurópa gazdasági s ezákal politikai konszolidációját előmozdíthatja. Ezenkívül meg vagyok győződve, hogy a római blokk egyik vagy másik államához való viszony javulása a két csoport egész viszonyának javulását is hozza. Ebből a szempontból kell megítélni a Magyarországgal december 22-én kötött kereskedelmi szerződésünket is, mely a két állam órukicserélésének kereteit jelentősen kibővíti, egyben a fizetési kapcsolatokat szabadabbá és gyorsabbá teszi. Szívesen állapítom meg, hogy e fontos tárgyalást mindkét részről a jóakarat szellemében vezették. Darányi miniszterelnök ur január 26-1 nagy megnyilatkozásához, melyben a magyar kormánynak készségét han- sulyozta, hogy valóban a békés atmoszférát akarják kifejleszteni minden állammal, csak azt hangsúlyozom, hogy mi is el vagyunk határozva valamennyi dunai állam megegyezésére és kölcsönös megbékülésére irányuló együttműködésre, ezért mi is készek vagyunk szerződéses kötelezettségeink keretében megegyezni Magyarországgal az összes aktuális kérdésről, mely szomszédos államaink érdekeit érinti. Nem hallgathatom el, hogy a megegyezés e szellemével nem egyeztethető össze a magyar sajtó egy részének tevékenysége, mely célirányosan és rendszeresen vesz részt az államunk ellen irányuló ellenséges propagandában. A modus vivendi kérdése Jóllehet a Vatikánhoz való viszonyunk az utóbbi időben változatlanul kedvező volt, sajnos, még mindig nem került sor a bejelentett s megállapodott pápai bulla kiadására, amellyel a modus vivendi intézkedéseit hívná életre. Itt főleg a csehszlovák egyházmegyék úgynevezett külső elhatározásáról van szó. Továbbá az önálló egyházi tartomány létesítéséről, melynek élén a szlovenszkói érsek állana, valamint az önálló kárpátaljai görögkatolikus tartomány szervezéséről. A Vatikán feltételeit már 1935 nyarán teljesítettük azzal, hogy a szlovenszkói egyházi bii tokokat átadtuk a pápai meghatalmazott Jantausch püspök kezébe^ Ugyancsak minden lehetőt megtettünk, hogy eloszlassuk a Vatikán aggodalmait
