Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-10 / 33. (4179.) szám

s&l i I XVI. évf. 33. (4179) szám • SZGFCSa ■ 1937 február 10 Előfizetési ír: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^ szloVeUSzkÓÍ ÓS rUSZULSzkÖi mügUÜrság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • 4 ,. , fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. poHtifCQl TlCLpilcipjQ, Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I I c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. • • SÚRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl. A német gyarmat-kérdés (*) Az angol gyarmati sovinizmusnak <— mert természetesen ilyen is van — mindig a nagyiparos klub volt a fellegvára, hiszen Anglia egyszerre nőtt ipari nagyhatalommá és világbirodalommá s ipar és gyarmat kö­zött nemcsak történelmi, hanem gazdasági, sőt szociális kapcsolatok is vannak. Semmi sem természetesebb tehát, minthogy a né­met gyarmati követelések hírére elsőnek az angol nagyiparosok klubja mozdult meg és felemelte, ahogy mondani szokás: tiltakozó szavát. Hogy lesz-e foganatja a tiltakozó szónak, majd megmutatják az események, de egy bizonyos: hogy az angöl politikai élet leghatalmasabb tényezője hallani sem akar a gyarmatbirtokok felparcellázásáról. Még azon az áron sem, ha Európa nyugal­ma függ attól, hogy a harmadik birodalom hatalmi dinamikájának sikerül-e Afrikában levezető csatornákat nyitni. Az angol gyar­mati sovinizmus erősebb s nemcsak az ér­dekelték zsebe táján, hanem a nagytömegek Szivében is — mint az Európa-féltés. Csak néhány nap előtt hallottunk itt Prágában, majd meg Budapesten néhány őszinte, piajdnem leleplező szót az angolok európai­ságáról. Bruce Lockhart ismeri Középeuró- pát, hiszen kilenc vagy tiz évet töltött Prá­gában és Középeurópa más városaiban — s nemcsak mint diplomata, hanem mint üzlet­ember is —v tehát bőven volt alkalma meg­ismerkedni a valósággal, a való élet néze­teivel és embereivel s tudhatja, mi az, ami ebben a pillanatban a középeurópai embert Angliával kapcsolatban leginkább érdekli. Ha ő arra figyelmeztet bennünket, hogy az angol ember sokkal előbb tanulja meg a ke­leti nyelveket és sokkal többet tud a távoli szines világok földrajzáról és etnográfiájá­ról, mint általában és mellékesen Európá­ról, akkor ebből illik tudomásul venni, hogy Anglia az európai „szegény rokonok" nyu­galmáért valószínűleg nem hajlandó olyan áldozatot hozni, ami a saját húsába vág. Politikáról' lévén szó, nem lehet kizárólag az okszerűség vonalán haladni, számot kell vetni úgynevezett lélektani erőkkel is, azzal a bizonyos nemzeti mentalitással, amely minden mechanikusan felépített politikai haditervet halomra szokott dönteni. Az an­gol nemzeti, helyesebben birodalmi menta­litással számolni kell, ha a német gyarmati követelések teljesítésének eshetőségeit latol­gatjuk. Az angol birodalmi mentalitás pedig nem kisebb mértékben kicsinyes, elszánt és harcias, ha gyarmatbirtokokról van szó, mint a francia, ha a Rajna-határt emlegetik. Egyetlenegy ország sincs, amelyhez gyar­matai úgy, olyan történelmien és olyan or­ganikusan hozzánőttek volna, mint Anglia. Franciaországnak csak katona-rezervoár és tőkeelhelyezési lehetőség a gyarmat, a leg­több európai országnak pedig egyszerűen adminisztratív nyűg, súlyos presztizs-gond, amitől politikai okokból már ötven év előtt, gazdasági okokból pedig vagy tiz éve szí­vesen szabadulnának. Az angol nemzeti gondolatnak azonban integráns része. A legtöbb gyarmatbirodalom nem oldotta meg a tulnépes anyaország telepítési gond­jait, egyedül az angolok szeretnek gyarma­tokon dolgozni, a franciák hideglelést kap­nak még a gondolatra is, hogy el kell hagy- niok Franciaországot valami koszos néger falu miatt. Kipling úgy dalolt Indiáról, mint aki a Paradicsomban érzi magát, Rimbaud­FOLYTATAS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN A nagy győzelem után A nemzed Spanyolország ünnepli Malaga felszabadítását Franco csapatai folytatják az előnyomulást • Nadridot három oldalról körülkerítette Mola hadserege ■■■ A bomlás jelei a népfrontban — Beláthatatlan értékű hadizsáhmány Malagában Almerla, február 9. A spanyol bír- szolgáltad iroda Almeriába érkezett munka­társa. aki az utolsó pillanatig Malagában maradt, kijelentette, hogy Franco csapatait előnyomulásuknál! 20.000 olasz, sok ezer né­met és sok ezer marokkói katona támogat­ta. A vasárnapi harcokban száz olasz tank küzdött Malaga védői ellen. Az újságíró szerint a támadást a Gráf Spee német hadi­hajóról irányították. Elsőnek egy olasz ez­red vonult be Malagába, majd az idegenlé­gió és a marokkói gyalogság egy-egy osz­taga következett. Sok száz ember a tenger­be fűlt menekülés közben. A mallorcai rádió közlése szerint Franco hadihajói állandó tűz alatt tartják a Mala­gából Almeriába vezető tengerparti utat, melyen a megvert kormánycsapatok vissza­vonulnak. A Reuter-iroda úgy tudja, hogy La Li- neaban és Algecirasban a kormány hadse­regében küzdő katonák családjaiban pánik tört ki, mert az asszonyok és gyermekek féltik férjeik és atyáik életét. Tudják róluk, hogy Malagában küzdöttek, de napok óta nem hallottak hirt családtagjaikról Sok asszony este Gibraltárba jött, hogy híreket kapjon a harctérről. Itt azt hallották, hogy Malagában tűz pusztít és az elfogott miH- ciakatonákat Francoék agyonlőtték. Ezek a hírek természetesen nem felelnek meg a va­lóságnak, mert Franco az elfogott több ezer kormánykatonát erős fedezettel Sevillába szállíttatta, mig Malagában teljes rend és nyugalom uralkodik s a város aránylag cse­kély kárt szenvedett. Sillerek minden fronton Salamanca, február 9. A nemzetiek főhadiszállása hivatalosan jelenti: Az Avila és Soria közötti szakaszon öt tiszt és har­minckét milüciakatona tegnap átfutott a nemzetiekhez. A madridi fronton a nemze­tiek megerősítették a legutóbbi harcok alatt elfoglalt állásokat. Coberteras és Es- polona községeket a nemzetiek megszállták és elvágták a Valenciába vezető utat. Mad­rid most már három oldalról teljesen el van zárva. Az ellenség nagy veszteséget szen­vedett. A cienpozueloi szakaszon a nemze­tiek tegnap nyolcszáz kormánykatonát el­temettek, akik a február 5-iki ütközetben el­estek. A ragyogóan sikerült maiagai had­műveleteket a nemzetiek tovább folytatják, A kormánymilicia a várostól északra leg­alább kétszáz halottat veszített. Franco hadserege rengeteg hadianyagot zsákmá­nyolt, igy ötven ágyút, tízmillió lövedéket, tiz repülőgépet, több száz gépfegyvert, te- herautomobilt és személyautót. Hétfőn dél­után tizennégy órakor a nemzeti hadsereg teljes rendben végigvonult a városon. A la­kosság leírhatatlan örömmel fogadta a ka­tonákat. A nép a főtéren térdrehullt és a katonák kezeit csókolgatta. Valamennyi házon a nemzeti lobogó leng és Malaga egész éjjel ünnepelte a felszabadítást. Az ellenség csapatai teljesen fölbomlottak és Notrilba menekültek. Két nemzeti ágyuna- szád a kikötőben nyolc kormányhajót fog­lalt Be részben értékes rakománnyal. Ma­laga elfoglalásakor a nemzetiek több mint hatszáz foglyot szabadítottak föl, akiket a vörösök a legborzalmasabban megkinoztak. Valamennyit halál1 fenyegette. A cordobai és a granadai fronton az ellenség több tá­madást intézett a nemzetiek állásai ellen, de a támadásokat Franco katonái visszaver­ték. Loperánál az ellenség több mint száz halottat vesztett. Vilasequillánál egyetlen fallangista osztag megfutamította az ellen­séget és megszállta a vasúti állomást. Salamanca ünnepe Róma, február 9. A Stefani-ügynökség munka­társa jelenti Salamancából: Malaga bevétele az egész nacionalista Spanyolországban óriási lel­kesedést okozott. Salamancában a lakosság egész nap ünnepelte a győzelmet és az ünnepi fölvonuláson százezer ember vett részt. A temp­lomokban ünnepélyes Te Deumokat mondottak. Mindenfelé nacionalista lobogók lengenek s mel­lettük olasz, német zászlók és más barátságos államok lobogói. A Stefani-ügynökség munka­társa szerint Malaga vörös vezetői már vasár­nap menekülésszerűen távoztak a városból. Egy brit hajóra szálltak és Gibraltárba hajóztak anél­kül, hogy a csapatok további sorsával törődtek volna, A nemzetiek kezébe esett óriási zsák­mány az olasz jelentés szerint francia, angol és szovjetorosz eredetű hadianyagot tartalmaz. Mola tábornok Avilában a városháza erkélyé­ről beszédet intézett a Malaga elfoglalását ün­neplő nép tömeghez. Kijelentette, hogy amint a zord tél elmúlik, Madrid ellen is megkezdődnek a hadműveletek és a spanyol főváros előbb kerül a nemzetiek kezébe, mint Európa gondolná. Ma­laga eleste a valenciaiak számára a vég kezde­tét jelenti. Táborukban egyre nagyobb a bom­lás és egyre több hir érkezik a fegyelem megla- zulásáról Bebizonyosodott, hogy Kleber tábornok, a nemzetközi brigád parancsnoka kegyvesztett lett és már el is utazott Spanyolországból. Bayonne- ban, ahol francia újságírókkal beszélt, rendkívül elkeseredetten nyilatkozott a madridi és a valen­ciai intrikákról. Kleber rendkívül pesszimisztiku- san ítéli meg a valenciai kormány helyzetét. A fölbomlás előjelei Gibraltár, február 9. A Reuter-iroda gibraltári jelentése szerint bebizonyosodott, hogy a kor­mánymilicia a megerősített Malagában rendkívül gyáván viselkedett. Ellentáilása nem volt ke­mény és a város védői között vasárnap pánik ke­letkezett. A nemzetiek elfoglalták a Malagától 30 kilométerre fekvő Veles—Malaga kikötőjét és itt fölszabadították azt a hajót, amelyet a va­lenciaiak mozgó börtönné alakítottak át és ame­lyen hatszáz politikai fogoly tartózkodott. Malaga elfoglalásával Délspanyolország leg­fontosabb kikötője a nemzetiek kezébe került. A városnak 160.000 lakosa van. Délspanyolország teljes kereskedelme Malaga kikötőjében bonyo­lódik le, ide érkeznek a hajók, amelyek árut hoznak és innen futnak ki a gazdag tartomány termését külföldre szállító gőzösök is. A város elfoglalásával a nemzetiek frontja rendkívül meg­rövidül s körülbelül 40—50.000 katona szabadult föl, akiket Franco tábornok más frontokon föl­használhat. Franco aranyat kap Franciaországtól Páris, február 9. A La Republigue lap szerint Franco tábornok Franciaországnak nagyarányú piritkészletet adott el. Párisból külön bizottság érkezett Burgosba, hogy aláírja a piritszállitásról szóló szerződést. A Le Jour szerint a tárgyalá­sok a legteljesebb sikerrel befejeződtek. A fran­ciák a piriten kívül 40.000 tonna paradicsomot is átvesznek és arannyal fizetnek. A nacionalisták Nadridot elvágták Valenciától Avila, február 9. A nemzeti rohamosztagok vasárnapi előtörése, amely a Valenciába vezető ut megszállásához vezetett és megszakította Madrid közvetlen összeköttetését a tengerpart­tal, Vacia-Madridnál történt, a Manzanares és a Jurana folyó összefolyásánál. Az utat a nacio­nalisták megszállták és lehetetlenné tették a for­galmat. Az dőtörés a frontna kézén a részén a fővárostól délkeletre teljesen váratlanul érte a milíciát. Franco csapatai villámgyorsan hajtották végre az akciót, úgyhogy a milícia nem is véde­kezhetett. A nemzeti csapatok nem is bajlódtak Vacia- Madrad elfoglalásával, amely alig néhány száz méterre fekszik vonalaiktól, hanem két-három kilométer széleségben megszállták az országutat, Madrid ellátásának főütőerét A győzelemnek határtalan stratégiai jelentősége van, mert azt je­lenti, hogy a madridiak ezentúl sem vonattal, sem nagyobb gépkocsikkal nem érintkezhetnek Valenciával s csupán tekervényes, elhanyagolt és télen alig járható hegyi utak állnak rendelke­zésükre az összeköttetés fentartására. A délke­letről jövő előnyomulás pánikot keltett a fővá­rosban, mert eddig csak nyugatró, északról, délről és északkeletről támadtak a naeiotialní de délkeleten még soha sem kíséreltek meg elő­nyomulást.

Next

/
Thumbnails
Contents