Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-09 / 32. (4178.) szám

2 1937 február 9, kedd. A pápa rádióáldátával ért véget a manilai eucharisztikus kongresszus méletlen kritikát, elfogadott magyar for­máinak leszólását. A közeledés előmozdítá­sára valóban nem alkalmas ez a hideg és idegen fölényeskedés, amely nem alkalmas tónus Magyarország felé sem. Ha a ma­gyar reformot akar és reformra szorul, van annyi képesség benne, hogy bévülről és önmagától kitermeli a saját elképzelése és szükséglete szerint. 2. Látjuk, mi a cél. Dérer Iván olyan ma­gyarokat kíván, akik megtagadják a magyar történelem eszmélt s csak nyelvükben maradnak magyarok. Akik a magyar nyelvet úgy beszélik majd, mint a jól megtanult idegen idiómát s egyéb közösségük nem lesz a magyar nemzettel. Az a magyarság, amely megtagadja eddigi életét, fejlődését, formáját, szokásait, belső ér­telmét, hidat jelentene az elnemzetlenedés felé. Mert akiknek a magyarság semmi más, csak nyelv, az csakhamar felesleges ballasztnak érzi, amely megnehezíti az érvényesülését és a máso­dik, harmadik nemzedékben elveti. Minek is be­szélne magyarul, ha belső közössége nincs töb­bé e nemzettel? Ha ideáljai, törekvései, törté­nelme, fejlődése, társadalmi formái mások, ha mindazt rossznak találja, amit a magyarok ed­dig tettek, ha Hústól, Komenskytől, Havlicek- től, Macourektől, Chalupeckytől kíván tanulni, mint Dérer ajánlja? Legyünk ezzel tisztában: a magyar ideológia és ideálközösség megtagadása az első észrevehetetlen lépés az elnemzetlene­dés felé. 3. S mit mond Dérer Iván a magyar történe­lemről? Azt például, hogy Magyarország mind­össze ötven évig létezett, mint önálló nemzeti állam, előbb magyar nemzeti gondolatról és nemzeti életről beszélni sem lehetett, a nemze­tiségek és a feudálisok megakadályozták, hogy Magyarország a 18. század vége előtt nemzeti lehessen. De ha igy van, kérdezzük, miért szól máskor Dérer Iván ezeréves elnyomásról? Ho­gyan nyomhatta el ezer évig a nemzetiségeket az össze-vissza ötven évig létező magyar nem­zeti állam? 4. Nem akarjuk idézni azt, amit Dérer Iván a magyar történelem lényegének mond: a des- potizmust, a „feudális, nagyúri népellenes" ma­gyar életet, nem vitázunk vele akkor sem, ha a csehszlovák kultúrát minden vonalon a magyar elé helyezi, ha elmondja, hogy a magyarság csak 1918-ban ismerhette föl történelmi hiva­tását. 5. „Csehszlovákia egyetlen lelket sem akar el­hódítani a magyarságtól", — mondja Dérer Iván. Népszámlálási eredmények: 1910-ben 1,050.000 magyar élt Szlovenszkó és Ruszin- szkó területén, 1919-ben 920.000, 1921-ben 750.000, 1930-ban 690.000. A magyarság évi szaporulata 9 ezrelék a hivatalos csehszlovák statisztika szerint, népünk lélekszámának csök­kenése mégis óriási. Hová vezet ez? Mi lesz ve­lünk 1940-ben, 1950-ben, 1960-ban, ha igy megy tovább? 6. A beszéd főslágere, hogy a demokráciát, mint a szlovenszikói magyarságnak adott nagy börtémieilima ajándékot ücDinjeipJá. Llieflkes szavak­kal ecseteli Dérer, hogy a magyar nép végre szabadon nyilváníthatja véleményét, nála is az történik, amit a többséig akar, mert a nép­uralom, a szemt többségi eílv diadalmasko­dott. Mi is tiszteljük és szeretjük az igazi de­mokráciát.. De a nagy tiráda után hogyan kezdi alkalmazni Dérer a szilotvenszkói ma­gyarságnál a demokrácia értékeit? Bejelen­ti, hogy tárgyalni fog a magyar — aktivista politikusokkal a magyar ügyekről, meghall­gatja véleményüket és igyekszik teljesíteni kívánságaikat. Ó nagy adomány, ó demokrá­cia! A magyarságnak több mint kétharmada a magyar Egyesült Pártba tömörül, a cseh­szlovák pártokban megtűrt és cégérnek kitett magyar aktivista képviselők a magyar sza­vazatoknak csupán jelentéktelen töredékét képviselik. A demokratikus többségi elv, a „nép véleményének meghallgatása" alapján a magyar egyesült párttal kellene tárgyalni, az ő álláspontját figyelembe venni. Ezzel szem­ben a töredék képviselőivel tárgyaknak, őket hallgatják meg. Magyarországon az történik, amit a kisszámú feudális réteg kíván, mond­ja Dérer s ugyanakkor bejelenti, hogy Cseh­szlovákiában magyar viszonylatban az fog történni, amit a kisszámú aktivista réteg ki­van, amely ugyan nem feudális réteg, de kis­számú, külön klikk s egyáltalán nem képvi­seli a nép többségét. Nem ellentmondás ez? Antonescu megbetegedett Bukarest, február 8. Antonescu román külügyminiszter náthalázban megbetegedett s emiatt kénytelen volt elhalasztani ankarai útját. A külügyminiszter reméli azonban, hogy a balkánszövetség február 15-én kezdődő tanácskozásain már résztvehet. Éhségsztrájkok Lodzban Lodz, február 8. Az egyik itteni textilgyárban sztrájkba lépett az üzem kétezer munkása. A < ztrájkolók megszállták a gyárépületeket és meg­tagadják a táplálkozást. Hasonló sztrájkot kezdtek tizenkét lodzi kórházban íe. A kórházak ápolónői alkalmazottai éhségsztrájkot folytatnak, mert „'ón, teljesítették atma kftv&teléaüket, hogy a műn Miidőt nyolo órára ezállitaálk 1*. Manila* február 8. Az eucharisztikus kong­resszus alkalmából bejelentett pápai áldásra 500 ezer hivő gyűlt össze tegnap a Luneta-parkban és a park felé vezető uccákon. A pápai áldást Rómából rádión közvetítették és ezzel az aktus­sal az eucharisztikus kongresszus végétért. A pápa hangját jól és harsányan lehetett hallani. Prága, február 8. A legutóbbi időben általános divat lett, hogy a szocialista és kommunista lapok, vagyis az eszmei „népfront" lapjai sorra támad­ják az agrárpárti Venkovot, Vécéit, továbbá a cseh nemzeti egyesülés sajtóorgánumait, a Nár rodni Listyt, a Poledni Listet, és azzal vádolják meg őket, hogy a kommunizmus veszedelmének falrafestésével érveket szolgáltatnak a csehszlo­vákellenes német propaganda számára. Ebbe a láncolatba tartozott az a támadás is, amelyet ugyanilyen tartalommal a Prágai Magyar Hírlap ellen a szociáldemokrata Právo Lidu intézett. A cseh polgári sajtó szintén harciasán utasítja vissza a népfront-lapok inszinuációit és ellenbizonyité- kokkal szolgál. Nevezetesen azt veti a baloldal szemére, hogy éppen a szocialisták azok, akik magatartásuk­kal megerősítik azt a hiedelmet, hogy Csehszlo­vákiában a kommunizmus tért hódit. — A birodalmi német sajtó tegnap azt irta — írja egyebek közt a Ve Ser, — hogy a csehszlovák mozik el vannak árasztva bolsevik filmekkel. És tudjátok-e, honnan vette az erre vonatkozó ada­tokat? A baloldali lapjainktól, amelyek elárulták, hogy i ezidőszerint húsz szovjetgyártmányu film van pergetés alatt. Annakidején elitéltük, amikor bizonyos prágai kö­zönség tapsolt a Csapajev-féle bolsevista filmnek, elvégre Csapajev éppen bolsevista módon tüntette ki magát — a csehszlovák légiók elleni oroszor­szági harcokban. A külföld, igy Lengyelország is, szemünkre veti, hogy el vagyunk árasztva kom­munista tendenciájú filmekkel, s az adatok a bal­oldali sajtó diosekvésé'ből erednek. Hasonlóan ir a Národni Listy szombati száma „Göbbels urnák öröme lesz" címen. A cikkben azt olvashatjuk, hogy a német propaganda Göb­bels vezetésével már régebb óta keresztes hadjá­ratot vezet Csehszlovákia ellen s kihasznál min­den alkalmat, hogy bebizonyítsa, hogy Csehszlo­vákia nemcsak szövetségese a Szovjetnek, ha­nem egyúttal olyan á'larn, amely a bolsevizmusra való hajlamával veszedelmessé kezd válni egész Európára. így keletkezett a Csehszlovákiában lévő állítólagos szovjet-repülőterekről és katonák­ról szóló legenda. Az egész csehszlovák sajtó igye­kezett meggyőzni az angol közvéleményt, hogy Csehszlovákiának nincsenek hajlamai a bolse­vizmusra és hogy távolabb áll ettől, mint bár­melyik más állam. És Itt egyszerre csak a prágai városi Vinohradyi Színház szinrelhozta az orosz Kornejcsuknak „Az eszkadron pusztulása" cimü darabját. A vinohradyi színház színpada — írja a Národni Listy — úszott a bolsevlzmus vörös lobogóiban, a nézőtéren fölhangzottaJk az Internaoionálé him­nuszának sorai és a bolsevista nézőközönség tom­bolt a lelkesedéstől. A kormánypárti Ces'ké Slovo szerint a játékot „lángoló hálával és örömteljes megértéssel fogadták, amilyen ritkán szokott lenni". — A Právo Lidu, miután szerényen be­ismerte, hogy az említed újdonság nem je'ent mű­vészeti nyereséget, sietett megállapítani, hogy az uj darab megéri a megnézést és begy úgy a köz­vélemény, mint a szinházdirekció fütyül a német propaganda ügynökeire. A bolsevik Búdé Právo Vágujhely, február 8. (Salját tudósítónktól.) Meg­rendítő munkásezerenoeétleneég történt a közeli Vágrévfalu községben. A faluban lévő téglagyár­ban, amely a Keleei és Gerzeó cég tulajdona, hat munkás agyagot bányászott. A mélyen aláásott falat nem támasztották meg kellőképpen és igy történt, hogy az agyagtiimeg, amelyet az esőzések különben is meglazítottak, óriási robajjal alázndult és maga alá temette mind a hat munkást. lA telein dolgozó (munkások nyomban szeronceót­Ez volt a második alkalom, hogy a pópa beteg­sége óta rádióbeszédet mondott. Norberto Romualdez, az eucharisztikus kong­resszus spanyol tagozatának tagja, a tanácsko­zások során nagy beszédben szállt síkra a kom­munista veszedelem ellen. Hangsúlyozta, hogy az Actio Catholicának az egész világon meg kell szerveznie a harcot a kommunizmus ellen. teljes egyetértésben a Právo Liduval és a Ceské Slovóval az est óriási sikeréről beszél és uszit a fasiszta ée nagyagrár sajtó ellen, amely a bolse­vista darab ellen mert Írni és az állampénzen kiadott Prager Presse, amelyet külföldön a ml kormányunk véleményének tol­mácsaként Ismernek, a darab erős sikeréről ir és dicsérően mondja, hogy ez „sikeres est" (ein gediegenes Abend) volt. A Lidové Noviny, amelyet senkisem fog kommu­nizmus-gyűlölettel vádolni, azt irta. hogy „a bol- sevizmus hivel számára ez lehet magávalragadó látvány", de elismerte, hogy itt a „kommunizmus ünnepléséről" van szó. Most azt szeretnék tudni — folytatja Kramár lapja, — hogy az államkincstár pénzén, tehát az adófizetők zsebéből fizetett lap a bolsevista propaganda-estet miért nevezi „sike­res estnek?" Emlékezzünk vissza, hogy a baloldal milyen élvezettel tüntette föl a Národni Listyt és a Venkovot Göbbelsék segítőinek, amikor a mi kommunistáink ellen írtak. És most hasonlítsuk össze, mit tesz a balodlal Göbbelsék Csehszlo­vákia elleni propagandájával szemben, amikor nálunk olyan darabot adatnak elő, amely a bolse- vizmus nyilvános dicsőítése. Göbbels ur raóst bátran hirdetheti világgá, hogy Prága városi színházának színpadáról dicsőítik a bolsevizmust és annak romboló munkáját. Mily nagy öröme lesz Göbbelsnek az itteni baloldalban! Az hisszük, hogy a Národni Listy eme soraihoz nincs mit hozzátenni. * * * Az agrárpárt e’nOkének prognózisa Prága, február 8. Borán Rudolf, a cseh agrár­párt országos elnöke vasárnap Pieekbetn pártja niéipgyülésién pólóit'(kai beszámoló beszédet tar­tott, melyben azt hangsúlyozta, hogy „az agrár­párt politikája a (koalíciós együttműködés poli­tikája; de az erős és felkés züilit demokráciát igazságosságnak s gazdasági teherbíró képes­ségnek kell kísérnie." — Beran elmök sürgette a gaizdiaudósság rendezését s evégett a földmű­ves eiegélyuiliaip megszervezését. Az erre vonat­kozó javaslatot a kormány rövidesein mnnilcáiba veszi. A gazdáik tehermentesítése azonban sem­mit sem érmes ha egyidejűleg nem biztosítanák a mezőgazdaságii termelés jövedelmezőségét. A gazdák alapvető követelése tehát, hogy termel­vén yeójk ára arányos legyen kilfejiteitt munká­jukkal. — A külpolitikád kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a köztársaság felkészült bár- milyien eshetőségre. Jól tudjuk, — úgymond — hogy senki se törődnék az oly szövetségessel, aki fél. A béke fanatikus követői vagyunk, de erős hadseregre támaszkodunk. Elszántsággal és áldozntossággnl építettük a köztársaságot s lenüljárt társaik segítségére sietettek, de óráikig tartott, amíg a leomlott földtömeget sikerült el- hordaniok. Három embert, akik a* agyaglal szélső részében dolgoztak, aránylag hamar .kiszabadítot­tak, ezeket súlyos sérüléseikkel a kórháziba szállí­tóit ták. Hosszú, megerőltető munka után bukkan­ták rá a többi három betemetett munkásra, de azokban már nem volt élet. A szörnyű szerencsétlenség ügyében megindult a hatósági vizsgálat. II1IU H'.lKKJtg* Ki okozza a kultut bolsevízmus ápolásáról szóló káros híreket? A baloldal azzal vádolja a polgári lapokat, hogy Göbbels­nek szállítanak propaganda-híreket, ugyanakkor a szocialista körök szolgáltatják a hírek anyagát ugyanígy meg is védjük. Három munkást sújtott hutába a tezuhanó agyagtat egy vághörnyéki téglagyárban POZSONYI SEEHOFFER NÖVÉNYBALZSAM Vigyázat a „Vörös-rák" védjegyre. Sok orvos által ajánlva, mint kitü­nően bevált háziszer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyo­morbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Készíti „VÖRÖS RÁK" gyógyszertár Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Igy Uvttg éra KI 3’­Az uj japán kormány programja Tokio, február 8. Hajasi tábornok, az uj japán miniszterelnök fogadta a sajtó mun­katársait és közölte velük azt a kormány- programot, amelyet a iképviselőház elé kí­vánt terjeszteni. A kormány határozott irá­nyú nemzeti politikát kíván folytatni a császári teokrácia alapján. Megvédelmezi az alkotmányt, alkalmazkodik Japán külpoliti­kai érdekeihez, de minden eszközzel erő­síteni kívánja a hadsereget és segíti az ipar fejlődését. Amennyiben újból nem napolják el, úgy a kamara február 11-én összeül. Betiltották Lton Feuchlwanger prágai előadását Prága, február 8. Hétfőn este kellett volna megtartania Lion Feuchtwangernek, az ismert német írónak előadását a prágai rádió nagyter­mében. A szombati napon a prágai rendőrség az előadást minden indo­kolás nélkül betiltotta. Nemhivatalos értesülések szerint Feuchtwanger bizonyos munkái keltettek aggodalmat, amelyek­ből részleteket akart fölolvasni. A részletek cseh fordításban a „Pfitomnost"-ban megjelen­tek. A hétfői lapok értesülése szerint hétfőn megkísérlik az előadás engedélyét megszerezni olymódon, hogy fölajánlják a kifogásolt részek kihagyását. Feuchtwanger — mint ismeretes — a közel­múltban hosszabb időt töltött Oroszörszágban, ahol Sztálinon kivül a szovjet egyéb vezetőivel' is többizben tárgyalt. A betiltással kapcsolatban Feuchtwanger kijelentette az újságírók előtt, hogy most érkezik Oroszországból, ez azonban nem lehet oka a betiltásnak, mert ő nem kom­munista és Oroszország számos intézményé­vel nem ért egyet. Egyébként a moszkvai csehszlovák követ kérte föl, hogy visszatérőben okvetlenül látogassa meg Prágát és ennek a fölszólitásnak tett eleget. Héti Via délelőtt tőibflb közbenjárás történt a végből, (hegy a hirdetett előadás megtartását mégis engedélyezze a rendőrség, de vala­mennyi intervenció eredmiénytelen maradt. Feuchtwanger néhány napot Prágában tői*, majd folytatja útiját Páris felé. Külpolitikai okok A „Vecer" a betiltássá,1 kapcsolatban azt ír­ja, hogy a betiltás igazi oka nem az, hogy Feuchtwanger kommunista lenne, vagy az a körülmény, hogy Szó vjeto ros zo rszágbó 1 jött egyenesen Prágáiba, hanem az, hogy Feuchtwanger Németország mai kormány- rendszerének esküdt ellensége és igy sze- rencltetése rossz vért szülne Berlinben és alkalmai szolgálna Csehszlovákia elleni újabb támadásokra. Az amerikai árterület egyik városában, Portsnuauthban a víz elérte az üzletek * ©ógtáMáii,

Next

/
Thumbnails
Contents