Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-07 / 31. (4177.) szám
18 mmammmNMMMmKxammmmaammmm a háborúban született leányoknak tehát Igen nagy esélyük lesz arra, hogy férjhezmenJenek, mert hiszen igen bővében lesznek a korban hozzájuk illő fiatalemberek. 3De ahogy a. terrmésziehbein, itt is demüire ibom következik. Négy év műim mér a iiébotralban szüdetett fiuk zöme is tózaeodiilk, die öik auajd kétezer annyi nekik való leánnyal államaik szemközt. Szomorú évek Hesznek ezek az akkor tasz óv körüiM leányokra,, mert legjobb esetiben is csak miniden másodikra jut férj! Nyolc—tiz óv alatt tehát majd a nők tánsadialmá éllil'áséuak és társadalmi megbecsülésének két. eBllemtétes végletét fogjuk átélni. Szaporodás és nemzeti erő Ezt a két tényt a statisztika a közeli magyar jövőre szinte exakt biztonsággal jövendöli meg és ugyanez a prognózis illik a többi dunai áillámra is. mert hiszen azok is hasonló mértékben vettek részt a háborúban, mint Magyarország és ágy a bábomnak tánsadalomaliakitó hatása náluk is mutatkozni fog. A háborús emberhiány, valamint az előtte és utána Járó aránytalanul nagy emberfelesleg évtizedeken keresztül hatással lesz a gazdasági viszonyokra, aszerint, hogy milyen korba kerül. Éreztetni fogja hatását a népszaporulatban is, Magyarországon a születési arány máris nagyon leesett, pedig még a bábom ólőtiti bő nemzedékek vannak fajfenutairtó korban, főképp ezek is házasodnak. Mi lesz akkor, mikor a házasulok zömét a felényire csökkent háborús nemzedék fogja szolgáltatni. Előre látható, hogy a születések számának újabb zuhanása következik be, hacsak akkor egy nagy gazdasági fellendülés nem fogja az emberek hitét egy jobb jövendőben megerősíteni. Németország példája mutatja, fcogv egy nagy nemzeti felbuzdulás milyen óriási hatással lehet a népesség szaporodására. Németországban 1934-ben 225.000 gyermekikéi ♦óbb született, minit az efliöizö évben és 1935-ben csak fokozódott e;z a nagyszerű fellendülés. Éneklő kutya (5jakran csodálatosak azok az eredmények, amelyeket az ember az állatidomitás terén elér, ba nem, sajnálja az időt és fáradságot Táncold oroszláuob k/h.gy kutyák, amelyek számolni tudnak, nem tartoznak ritkaságok közé a nemzetközi mulatók színpadjain. Nemrégiben Csikágóban egy éneklő egér keltett, méltó feltűnést. Ennek a rendkívüli képességekkel ^megáldott*1 állatnak most komoly versenytársa támadt egy másik földrészen, Fokvárosból jelentik egyanis, hogy egy ottani autószerelő, névszerint W. 6. Walter egy éneklő kutya boldog tulajdonosa, Waíter, aki szenvedélyes harinonikázó, észrevette egy alkalommal, hogy kutyája énekszerű hangokkal kiséri játékát. Elhatározta, hogy szabályos énekoktatásban részesíti az állatot. Fáradsága nem veszett kárba, mert a kutya idomitása most már annyira előrehaladt, hogy a szerelőnek nem lesz nehéz a kutya rendkívüli képességeit pénzre váltani. Az első lépés ezen az utón az volt, hogy pompás honorárium ellenében fellépett kutyájával egy fokvárosi varietében. Mér másnap ajánlatot kapott egy menedzsertől, hogy világkörüli ntra induljon kutyájával. Valóban gondolkodásra késztet ez a hir, amely távol áll attól, hogy valótlan legyen. Úgy látszik, az állatok képessségeivel még nem vagyunk tisztában s lehetséges, hogy az állatok értelmének a határa sokkal messzebbre terjed, mint azt általában gondoljuk. legújabb divathóbort: a tarka fogak A francia, lapok újabb divat-hóbortról jelentenek, amelyet Amerikában találtak ki s amely most már Parisban ie jelentkezik. A megfestett körmökhöz csatlakozik most már a festett fog, amely még bolondabb divatnak bizonyul az előbbinél. .Szeren cséré Parisban még csak három hölgy akadt eddig, akik ötórai teán és bemutató előadáson tarkára festett fogakkal jelentek meg. Mert azonban a newyorki szalonokban ez a bizarság néhány Jiét alatt nagyszámú hívőt és serény agitátort talált, érthető, hogy Paris energikusan védekezni óhajt ez ellen az ízléstelen invázió ellen. „Ha csupán farsangi tréfáról volna szó — irja az egyik francia lap — akkor még beszélhetnénk róla. Mennyi szép leány és asszony öltözik a karneváli éj kalandjainak kedvéért kéményseprőnek vagy eszkimónak! Mért ne festhetnék a fogaikat szivárványszínűre, ha ettől valami eredeti hatást várnak. Itt azonban egyáltalán nem tréfáról van szó, mert ennek a hóbortnak amerikai elöharcosai és bajnoknői, kiket a párisi nők most mint példaképeket utánoznak, tartósan festtették be fogaikat a kozmetikai szalonokban. A kozmetikusok arról biztosítanak, bogy ez a festékréteg nem ártalmas az egészségnek. A szint nem oldja semmiféle folyadék s így nem jut az ételbe. Csak bizonyos kémiai szerekkel lehet eltávolítani. E kijelentés ellenére is a párisi fogorvosoknak más a véleményük. Kijelentették, hogy ez a festés a fogaknak te a foghusnak nem tesz jót. Ezenkívül a lehetőség mindig megvan, hogy a festékanyagból a gyomorba is kerül valami. Persze, hogy ez milyen veszélyeket rejt, azt egyelőre még nem lehet megállapítani. Térjünk át azonban az esztétika fejezetére. Az említett hölgyek egyike vörösre festtette fogait, a másik váltakozva pirosra és kékre úgy, hogy ha nevetnek, egy rubinokból és zafírokból álló gyöngysor válik láthatóvá. .V harmadik hölgy fogai bájos rózsaszínben fény- lenek. Az Ízlésről nem lehet vitatkozni. Ez a divathóbort azonban olyan egyhangú elutasítással talál- imott Párteban, hogy r-méUtetöleg m*n terjed tevÁbb'* % ________1937 február 7, vasárnap. AS SZONYOK IAPJA ..................... —111 ■■—■Ull - N—— HP Fa rsangi menyasszonyok — Vasárnapi divatlevél — A mai divatbeszámolórrkkal azoknak az olvasóknak igyekszünk hasznára lenni, akik a vidáman áttánoolt farsangot nemcsak a „bálok szé- pe“ de ezen felül még a sokkal hangzatosabb „boldog menyasszony** cim örömteli tulajdonosaként zárják le. Mert ahogy a farsangi idény előtt a fiatal hölgy és mamák figyelmét egyöntetűen a báliraha-kérdése kötötte le, úgy fordult meg az érdeklődés most, a farsang végén, a menyasszonyi ruhák felé... Ott, ahol a közmondás beteljesedett és „házasásgok az égben köttetnek alapon egy-egy ifjú pár szerencsésen és végérvényesen összetáncolt — természetesen hogy minden egyéb kérdés a. háttérbe szorult. Érdektelenné váltak a tánc-ruháknak felfrissítésére vonatkozó jótanácsok, valamint Páris utolsó farsangi ötleteiről: újabb frizurákról, ötletesebb virágaranzsirozási módról, hosszuszáru és horgolt fémkésztjükről szóló hírek. Az ilyen szerencsés és eredményes farsangu leányos házaknál a. belengje kérdésén kívül — magától értetödőleg — főleg a menyaszonyi nubatéma számíthat, érdeklődésre, De foglalkozik ezzel a témával még a farsangoló .leánybarátnők és kedves ismerősök teljes kara is. Ha másért nem, hogy tanuljanak és — kritizálhassanak... Milj-e-n a divatos menyasszony! ruha? Mintha a hozzáfüződő leányálmokat akarná jelképezni — az általános viselettől függetlenül mindig lágv- esésü selyemből áttetsző fátyollal te virágdísszel készül. 'Természetesen a miként, és hogyan — a. divatirányzat szerint alakul. Mert a. mindig és mindent megváltoztató divat hatása még az olyan rendkívüli öltözékeken is érezhető, mint a menyasszon yi ruhák. A rövid ruhadivat ideje alatt a menyasszonyi ruhák is térd Ígérővé rövidültek és csak a hosz- szan alácsüngő fátyol változtatta némileg ünnepélyessé a. ruhák keveset leplező kurtaságát. Az utóbbi években a ruhák hossza egyre diszkrétehb lett. Az általános viselettel párhuzamosan a menyasszonyi ruhák is előbb bokáig, majd földigérővé hosszabbodtak. Mostanában — a nagy estélyi ruhákhoz hasonlóan — az uszályom, még hozzá a hosszú aszályos menyasszonyi ruhák divatosak. Jellegzetes, hogy az úgynevezett „nagy estélyi*1- és a. menyasszonyi ruhák vonalvezetése között mindig sok hasonlatosság volt. Ma is ez a helyzet. A különbség csak ott kezdődik, hogy amig a nagy estélyi toalettek kivétel nélkül mélyen deholtáltak, többnyire ujjatlanok te színesek, addig.a menyasszonyi .ruhák kis kivágással, hosszú vagy félhosszu ujjakkal és többnyire fehér színű anyagból készülnek. Zsorzsett, nehéz esésű marokén és kreppéit selymek, szatén, majd taft, moáré, tüll, csipke, majd újabban az ezüstszövet és fehér-ezüst brokát a menyasszonyi ruhák anyagai. Természetesen a fehér színé az elsőség, különösen a selyemanyagok terén. Csipkében és tüllben azonban az eleiámtcsom.tféhér és a régi csipkék sárgás színére emlékeztető ekrü- árnvalatok divatosak. Angliában és Amerikában újabban nemcsak fehér, de leghalványabb árnyalatú . rózsaszínű és világoskék menyasszonyi ruhákat viselnek. A londoni arisztokrácia egyik ünnepelt tagja például, az elmúlt hetekben tartott esküvőjén halvány rózsaszínű brüsszeli csipkéből készült menyasszonyi ruhát viselt. Marina ken ti hercegné emlékezetes, ezüst brokát menyegzői toalettje a menyasszonyi ruhák terén általában sok szokatlan újítás kiinduló pontja lett. Az eleganciájáról híres hercegnő ezzel az esiistanyagból készült, pompás ruhával megdöntötte a. tradíciót. Útmutatása nyomár) igen sok követője akadt.. Elsősorban Angliában, ahol a hercegné egyéni ízlésével befolyást gyakorol az angol társaságbeli hölgyek öltözködésére. Majd Amerikában, ahol a színes menyasszonyi ruhákkal régtől fogva kísérleteztek és végül Parisban is! Ma már afrodén párisi divatház kollekciójában ott szerepelnek a fehérfényü ezüst fém- szövetből, fehér alapon beezövött, ezüstbrokátból vagy pasztell árnyalatú zsorzsettből, csipkéből és tülíből készült menyasszonyi ruhák. Ezek az ezüst anyagból készült vagy ezüstbrokáttal kombinált modellek egészen sima szabással készülnek. A sima vonalú, görögös estélyi toalettekhez hasonlóan, itt is csupán a kivágás körüli drapirozás a, felső rész dísze. Az ujjakat is simán, csuklón, almiig érő hosszúságban szabják, legfeljebb a vádnál látni mérsékelt kipuffosodást vagy ruffolást. A felsőrészhez hasonlóan a derékvonal is sima és testhezálló marad. A kibővülés csak a. csípő táján kezdődik. A térdtől kibővülő, több részből összeállító ti, rendszerint „órég- ből‘* szabott szoknyák: divatosak, melyek hátul mérsékelten vagy nagyon hosszú sleppben végi* iződnek. A szabas nemes egyszerűségén és a» anyag szépségén kívül a fémezövetből vagy bro* káliból készült menyasszonyi ruháknak más díszük nincsen. Hasonló sima te klasszikusan egyszerű szabá<- suak a nehéz, kreppelt selymekből, szaténból ég nehezebb csipkeszövetből készült menyasszonyi ruhák szabása is. Azzal a különbséggel, hogy itt elütő anyagokkal — gyöngyözéssel, áttört hím* zéssel, c-sipKeaplikációval, ezüst alábéleltesel vagy virágaranzsmánnal — diszitenek. Azoknál a modelleknél. melyeknél a nyak nem drapirozott szabású; a kivágást csavart vagy fonott pántokkal, sütü húzással, rézsűtoean szabott magas gallérral, szalag- vagy virágdísszel élénkítik. A menyasszonyi és estélyi ruhák, közötti ha* sonlóságot fokozza még az a tény, hogy a meny* aezonyi ruháknál is többféle stílust különböztem tünk meg. Az egyik a most leirt, magasan csukódó, klasszikus egyszerűségű menyasszonyi ruha változat, A másik sokkal díszesebb és ötletesebb menyasszonyi ruha változat a biedermeyer típus, amely a késő biedermeyer-viseletre emlékeztető szűk, rövid derékkal és bő szoknyával készül. A sima vonalú menyasszonyi ruhákkal ellentétben, a bie- denneyer jellegűek nem érvényesítik az alak körvonalait. A merev esésű taftbói vagy moáréból készült behúzott, bő szoknyarészek szinte krino- Iinszertien hatnak. A kosz filmszerű ruhákat fodrokkal, pHif'fos ujjakkal, szalagcsokrokkal, tüll- rátétter vagy virágaranzsmannal díszítik A harmadik menyasszonyi ruha változat szintén stilizált. A kora renesszánsz divathoz hasonlít. és eredeti megoldású szabásával tűnik ki. A csipke és szatén toaletteket szokták hasonló stílusban készíteni. A menyasszonyi öltözékek elengedhetetlen kl- egészitőrtezénék, a fátyolnak felfűzés! módja is állandóan alakul és — a ruha szerint változik A görögös megoldású menyasszonyi ruhákhoz például sima fejkötőszerüen letüzött fátyol illik, melyet pártaszerü fejék fog le. Ezek a pártaszerü fejd]szék nemcsak sűrűn egymás mellé varrt fantázia virágból, de élővirágból is készülnek Azonkívül látni gyöngyökből, majd a ruha csipke vagy brokát anyagából összeállított modelleket is. Á biedermeyer stilusu ruhákhoz viszont lazán felfűzött te a fej hátrészénél többnyire fodrosam eső fátylakat adnak. Itt a koszorút — amely mirtuszból, narancsvirágból, ezüstözött fantázia- virágokból, majd élő rózsákból és gyöngyvirágból is lelhet. — fé'.koraiakban erősítik meg. A renesszánsz menyasszonjd ruhákhoz — a többivel ellentétben — nem egészen hosszú, hanem csak téndágérő fáfyoldiszt adnak és ezt is nem pártával vagy koszorúval, hanem hosszúkás — remeeszáraz-jeflegü — fejékkel, vagy gyöngyökkel kivarrott ezüst szalaggal fogják te. A fátylaknál továbbra is a habos selyemttS áll az első helyen. Utána következik az áttetsző muszlin és zsorzsett, majd a csipke. Újdonság a ceipkeapl i káé lóval díszített fülifátyoL A divatképünk mozgalmas, lakodalmi csoportjában négy nagyon szép menyasszonyi ruhát mutatunk he. Feltűnően elegáns jobbról az első modell, amely fehér csipkéből készül A ruha reneszánsz jellegű és ezt hangsúlyozzák ki a reneszánsz stilusu, bőredőjü ujjak te. Á drapirozott vállait két ezüst-csatt díszíti A modell sima derekát pedig keresztezett ezüst szalagöv emeli ki Előnyös a bő szoknyarész bedolgozása. Ennél a modellnél a rövid fátyolt nem koszom, de ezüst szalagpántok erősítik meg. A következő modellünk Is stilizált reneszánsz szabás szerint készüL Fehér szatén az anyaga és ugv a drapirozott felsőrészt, mint a tunikát és az elől felsliccelt. szoknyát ezüst, alá-bélelés emeli ki. Nagyon mutatós a modell drapirozott. vállrésze és a rézsutosan vett anyagból szabott, rézsútos vonalvezetésű tunikája. A harmadik menyasszonyi ruha nehéz selyemből, marokén, vagy szaténből szép. Előnyös a vállbán puffos ujjszabása és a derék megoldása. Bájosak a virágaranzsmanjai, valamint a virágokból összeállított, pártaszerü fejdisze. A negyedik menyasszonya modell fehér marokén és csipke kombinációjú. Eredeti a csipkéből készült, kétrészes pártája. A kis- te nagy nyoszolyó- leányoknak tervezett ruhák almazöld, vágj- hal- ványrózsaszinü faltból készülhetnek. A kis vőfély ruhája viszont rózsaszínű selyemblúz te fekete ibársonynadrág összeállítású, RADVANYI MAGDA. Ősi lakodalmi szokások szerepeltek az ujbarsi SzMKE kulturestjén A szlovenszkói lélek keresésének jegyében Léva, február 6. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt. napokban m agyaraink ás. árvaláoyihajas bok- rétáju, nyalka ifjak látogattak meg. Színes szalag díszítette őket, amiről csakhamar megállapítottam, hogy ők „dorozöbák** — azaz lakodalmi vőfélyek. S látogatásuk célja nem volt más, minthogy meghívjanak, a „lakodalomra**. El is mondta egyikük nyomban a „hivdosó** verset, imigyen: Alássan kérem e tisztes ház lakosit Hallgassák meg követségemnek szavait Meri ez szent szokás volt a magyar nemzetnél Különösen pedig a keresztényeknél Hogy ha valakire öröm nap érkezett Mind azokat, akit tisztelt és szeretett Meghívja, hogy velők együtt örvendjenek És az öröm napban velők részt vegyenek Ujhars falujába nagy öröm érkezett Hogy a magyar tánc és nóta egybe kelnek E szép mátka párnak vagyok én követe Kiket a jó Isten magához rendele Kigyelmeteket is általam kéretik Hogy a vendégségből ne maradjanak ki A jövő vasárnap tartjuk lakjizokat Ahol majd szívesen várjuk nagyságtokat Ez szó mondásom. A vőfélyek tenyerébe csaptam és mást igazán nem is mondhattam a szives „hivdosásra“, minthogy köszönöm, ott leszek. vasárnap metsző siM eftvUőtt a. (Tárám felső folyása felől, mikor autónk Ujbars szomszédságában járt. Marosfalva községbe értünk. Azon gondolkoztam, hogy történhetett az, hogy itt a Garam partján egy község a Marosról kapta nevét. Erdélyi folyóról neveztek el itt egy magyar falut s az emberek közt is csupa erdélyi név járja, mert csaknem mindenkit Mikesnek hívnak... Milyen, kapcsolata, lőhetett hajdan Marosi a.l várnak Erdéllyel 2 Lehet, hogy székely .telepítés ez a község, hiszen a. törökdulás idején Léva. vára körül f yakran változott a. községek lakossága. A török ípusztitóttá. a. népet, mások jöttek a falvakba, hogy a termőföldek ne álljanak műveletlenül. De nem sokáig elmélkedhettem a. község eredete fölött, mert. máris befutott autónk a következő faluba, Ujbarsra: .ide igyekeztünk, ez volt a „lakodalmas** község. A „lakodalom** a községi nagyveudéglő színpadán zajlott le. Megtelt minden hely, még az ablakok is el voltak foglava. lAz eső sorokban lévai vendégeket láttunk, akik a SzMKE ujbarsi fiókjának hívására jöttek el, — annál szívesebben, hiszen a lakodalom jövedelme az ujbarsi kulturház alapját fogja gyarapítani. Holló Heti, a főrendező lelkesedéstől kipirult arccal dirigál a primitív színpadon. Rendezgeti a. ma- gyarnubás lányokat, meg a legényeket. Egyezer csak szótlfbbeiü a háziszőttes vászonból készült függöny és a magyarrulhás szavalókórus ajkán felsírnak a székely ballada bánatos szavai, amint azokat Koós Károly gváezos komorsággal, ősi izekkel megformálta. Szemünk elöl eltűnt a. falusi vendéglő primitív kis színpada, nem is hederitettünk rá, hogy a deszkák ingadoznak a szereplők lába alatt, mi csak az ősmagyar lelket éreztük, amely kilo- bogott a székely balladából és ellepte szivünket és lelkünket. A kultureet — mert erről van szó — két részre volt osztva. Az elsőben a ballada, szerepelt. Koós Károkból, azután egy Reményik- és Kéry Csontos Aűlmoe-költemény. (Konc Rózsa. Farkas Dávid és Lőrincz Esztike szavalták, az ujbarsi Béres Vilmos jeligéjét pedig Farkas Dávid adta elő.) A kulturest másik részét a „lakodalom** töltötte be. Elfelejtett népi lakodalmi szokások ele vénülték itt föl: zamatos, ékes magyarsággal régi köszöntőket, .menyasszonyi megkérőt, kedves, naiv meleg népi humoru tréfás évödéseket adtak elő. Bemutatták a már feledésbe, ment gyertya- táncot, te Fíanyi Peterke Audrásné emlékezetében élnek ezek már csak, ő volt aj. aki átmentette ezeket a népi értékeket a mai kor közönsége számára. Ugyancsak ő sütötte a mindenki által megcsodált évszázados hagyomány szerinti menyasz- szony-kalácsot i*, ami valóságos népművészet} alkotás. A szlovenszkói magyar lélek keresése jegyében teli. el ez az este. Keresők! Ne feledkezzetek meg a ikis falvaikról, nézzetek be a. falusi korcsmák primitiv színpadaira.. Ezeken a kis tákolmányokon ébresztgetik sokan a szlovenszkói magyar lelket. Mi vasárnap Ujbanson láttuk enpek a szlo- venszkói magyar léleknek ősi villanásait. Adassák dicséret a. lé lek őrző pásztoroknak, akik a mindent betakaró hamu alól kaparhatják az fist tűz ma- ndék •sücré/á. Kjs v
