Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-06 / 30. (4176.) szám

1 <kw<m-Mag$ar-hiKJ® 1937 február 6, szombat. A német gyarmat-probléma kulisszái mögül Angola, az eladó ország 1*3 millió négyzetkilométer nagysága birodalom, amelyre évek óta vevőt keresnek urai ■ A portugál uralom hátrányai ■■ Az eddigi érdeklődők: Anglia, Lengyelország, Olaszország, a népszövetség és a németek ■■ ■■ A PMH munkatársától ■■ ■■ Liszabon, február 5. (MTP.) Néhány napon át erősen tartotta magát a világsajtóban az a hír, hogy a német gyarmati problémát pénzzel oldják meg, még pedig úgy, hogy Portugália egyik délafrikai gyarmatát egyszerűen megvásá­rolják Németország részére. A hir egészen addig tartotta magát, amig a portugál kormány hiva­talosan meg nem cáfolta. „Angola nem eladó", — mondották a portu­gál lapok igen önérzetesen, pedig az igazság az, hogy Portugália már régen szívesen sza­badulna gyarmatától. Angola Afrika délnyugati partvidékén fek­szik és 1675-ben ismerte el a portugál fennható­ságot a kis néger császárság, amelyet régebben Luandának hivtak. 1750-ben a protektorátusból gyarmatbirodalom lett, majd évtizedxől-évtizedre újabb birtokokkal gyarapodott, úgyhogy a mai formájában 1.3 millió négyzetkilométernyi terü­letet ölel föl és mintegy 5 millió lakosa van. Az ország fővárosa Sao Paolo de Loanda, itt tar­tózkodik a portugál kormányzó s itt tartja ülé­seit a gyarmati parlament is. A kormányzónak 1100 portugálból és 3600 bennszülöttből álló hadsereg áll rendelkezésére. A fővárosnak húsz­ezer lakosa van. Gazdag birtok, rossz gazda Angola egyike a leggazdagabb portugál gyár- | matbirtokoknak, amelynek értékét természete­sen a nem kielégítő gazdálkodás alaposan lefo­kozza, ennek ellenére is rendkívül élénk keres­kedelmi kapcsolatot tart fönn számos európai országgal. Az országnak hatalmas kikötői vannak, 1400 kilométer hosszú vasútvonala, 324 postahiva­tala, 133 táviró- és 176 távbeszélőállomása. A portugál külkereskedelmi mérlegből meg lehet állapítani, hogy Angola évenkint 250 millió ér­tékű kávét, gyémántot, cukrot, pálmaolajat, ha­lat, viaszkot és gyapotot visz ki az országból és körülbelül ugyanilyen értékű textilárut, gépeket, bort, fát, vasat, acélt, automobilt és benzint im­portált. Mint már említettük, az ország gazda­sági helyzete lényegesen jobb is lehetne, hogyha a portugálok a természeti kincseket és a mező- gazdasági lehetőségeket jobban kihasználnák. Csakhogy ezen a gazdag és hatalmas gyár- matbirtokon sem jobb a helyzet, mint Portu­gália többi tengerentúli birtokain. Egészen bizonyos, hogy német kézben ez a gaz­dag gyarmatbirtok sokkal nagyobb hasznot haj­tana az emberiségnek, mint hogyha továbbra is a portugálok kezén marad. Amikor Pilsudski akarta megvásárolni Angolát Portugáliának azonban főleg anyagi eszközei hiányoznak ahoz, hogy valódi értékét megadja a gyarmatbirtoknak. Ezt a portugálok maguk is tudják és már többizben kísérletet tettek, hogy megszabaduljanak ettől a hatalmas kiterjedésű gyarmatbirtoktól. Már néhány évvel a világhá­ború előtt tárgyalásokat kezdtek Angliával, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Másfél évtizeddel később Lengyelország ér­deklődött élénken az eladó gyarmatbirtok iránt Lengyelország ugyanis nyersanyagfor­rásokat keres tengerentúli világban ipara szá­mára. De még egy szempontból fontos Lengyelország számára a nagykiterjedésü afrikai gyarmatbir­tok. Egyre súlyosabbá váló néptelepitési prob­lémáját Lengyelország csak gyarmatosítás révén tudná megoldani. 1930 nyarán a nemhivatalos kereskedelmi tárgyalások Portugália és Lengyel- ország között a gyarmatbirtok eladására vonat­kozóan már annyira előrehaladott stádiumba ju­tottak, hogy Pilsudski, aki rendkívül szivén vi­selte, hogy az ifjú köztársaságnak gyarmatbirto­kot szerezzen, személyesen utazott Liszabonba a szerződés aláírása végett. Titokzatos hatalmak azonban ismét meghiúsították az utolsó pillanat­ban a szerződés aláírását és Pilsudski dolgavé- gezetlenül utazott vissza hazájába. A német zsidók menhelye 1935 vége felé ismét fölbukkant a világsajtó­ban az eladó gyarmatbirtok neve. Ekkor a nép- szövetség kezdett tárgyalásokat a portugál kor­mánnyal. Fölmerült ugyanis az a gondolat, hogy Ango­lában telepítenék le az Irakból kiüldőzött szí­ri aiakat é» a Németországból elmenekült zsi­dók egy részét. A terv megvalósítása azonban súlyos akadályokba ütközött, egyrészt a portugálok nem voltak hajlandók le­mondani a népszövetség javára a gyarmatbirtok egy ré'.zéről, másrészt pedig elviselhetetlenül na­gyok voltak a telepítéssel járó költségek is. Közvetlenül az abesszindai hadjárat előtt az érdeklődök sorában jelentkeztek az olaszok is A „fekete Semiramis" birodalma Ennek az Európa által kevéssé ismert ország­nak a legfőbb érdekessége — a lakossága. A luandák az egyetlen bennszülött népe Délafri- kának, amelynek a többi rokonnépekkel szemben magas és sokoldalú kultúrája van. Történelmü­ket érdekes Írásos dokumentumok alapján egé­szen a korai középkorig tudják visszavezetni. Amikor a portugálok lábukat az országba tet­ték, hatalmas, kiválóan megszervezett néger császársággal találták szemben magukat, amelynek lakói szebbnél-szebb és valóban iro­dalmi érdekességü mesékkel kápráztatták el a nagyrészt kalandorokból áldó fehér hódítókat. Innen származik Zingua császárnő, ,,a fekete Szemirámisz" regényes históriája is. Zingua a le­genda szerint a tizenharmadik század elején kor­mányozott és ahogy a róla fönnmaradt történe­tekből meg lehet Ítélni, nemcsak Szemirámisz­nak, hanem Meszalinának és II. Katalinnak is számos jellemvonását egyesítette magában. A Luanda folyó torkolatánál elterülő kis oor- szágocskájából rövidesen hatalmas birodalmat épített, húsz év alatt az egész Kongó-torkolat és Ovambo ország összes törzseit leigázta és az óceántól a Becsuan-földig hatalmas biro­dalom alapjait vetette meg. Udvarában olyan pompa és fény uralkodott, amilyenhez hasonlót a napkeleti uralkodók ud­varában lehetett találni. Palotáját a legfinomabb nemesfából építették és a padlótól a tetőzetig vastagon aranylapok borították a falakat, a csá­szárnő személyes szolgálatát pedig a rabszolgák' és rabszolganők egész hadserege látta el. A szol­gasereg a léig ázott törzsek legelőkelőbb család­jainak fiaiból és leányaiból került ki. A császár- nő szeszélyei egyformán jelentették a legnagyobb hatalmat és a" leggyorsabb bukást, ebben a tekin­tetben sok asszonyuralkodónak hü párja volt. Kivégzéseit olyan kegyetlen módon hajtotta vég­re, hogy a bennszülöttek a rémhistóriák elmesé­A náfhaláz megint tómbol! Epidemilcusan tűnik lel. Védekezzünk: és álljunk ellen idejekorán a jár­ványnak! A náthaláz- baktériumok a testbe a szájon és a lélekzö uta­kon kerülnek be. Használjunk ezért szájöblögetéshez és gur- gulázáshoz ALPA sósborszeszt, amelyből egy pohár vízbe kis mennyiséget öntünk. Az Alpa fertőtlenít - elhá­rítja a járványt. Kérdezzük meg az orvosunkat! lése közben még ma is hideglelést kapnak. Az elítéltet egy embemagyságu rézcsőbe szorították bele, azután ráá] Irtották egy máglyára, amelyet a a hóhér meggyujtott. A cső lassan izzani kezdett és a szerencsétlen áldozat megsült, mint valami pecsenye a roston. — Zingua császárnő vetette meg annak a birodalomnak az alapját, amely ma Portugália egyik leggazdagabb gyarmatbirtoka s amelyre évek óta különböző gyarmatéhes európai országok alkudoznak. Csak az agrárpárti szónok meri védelmébe venni a közigazgatási bírósági novellát A közigazgatási bíróság reformja és a kisebbségek Albizottság veszi munkába a javaslatot Prága, február 5. A képviselőházi alkot­mányjogi toíziolitisiága irmai ülésén folytatta a korai gaziga lásii Ibirósáigiról szóló tói'1 vény novel­lájának általános vitaiját. Maros szociálde­mokrata szerint az egész javaslat tulajdon­képpen fölösteges és a közigazgatási :bÍróság Ibajián egészen máskénit lelhetne s kellene se­gíteni. Mindenekelőtt a kö^igazgatási hivatalno­kok anyagi felelősségéről szóló törvényt kellene megalkotni. Egyszerűen lehetetlen, hogy a novella a köz­ségek jogát is ímegosioirbiitja, aimenmyibem a kö'Ziigazgaliáisii Ibiróságlhoiz panasszal forduló község képviseletét a un in Iszillérluinra bízza. Ez abszurdum, (mert hiszen a község és a mi'imiszlériuim egy­mással szemben álló peres fél lehet), és ezt okvetlenül ki kell javítani. Az alkohnánylevél kimondja, hogy a köz­igazgatási iratok a legfelső közigazgatási bíró­ság ellenőrzése alá tartoznak. Ez oly világos és határozott intézkedés, hogy a közigazgatási bí­róság hatáskörének bármily csekély megrövidí­tését a leghatározottabban vissza kell utasítani. Az a körülmény, hogy köztársaságunkban ki­sebbségek is élnek, ugyancsak arra kényszerít, hogy az illető kisebbségekben ne keltsük azt a benyomást, hogy a legfelső bírósági intézmény­ből valamit elvesznek, ami őket a nemzett! ki­sebbségvédelmi oldalon érinthetné. Dir. RaSin cseh nemzeti icigységpáint.i (képviselő pjzipirimt cp<afk az anitlídemoikiriaitiilkius rezein nőik kor- tótoizizálk ti biiinóiságok liaitiáaköirét a bivaitia/liodc ja­vára. O&try caelh iparos úgy véli, a jógii Ikiáodz olka a Bioik koinimkiyremdak'it. Dir. Dolanifiky kommaiiniiS'tia azerimit a bajok forrása nem az, hogy a közönség könnyelműen fordul panaszokkal a közigaz­gatási bírósághoz, hanem az, hogy a közigaz­gatási hivatalok járnak ed köonyedinttcii, A 'bíróság roiniib'Oíá&a helyett országos ©teőifofcu kiötzigiaizgaitási bíróságot, vagy legalább is >ta- oácsoikait kell szeirveizmi. Síudhy cisdh agrár képviselő volt az első, aki a rosszul sikerült javaslatot vé­delmébe vette. Hogy a közigazgatási bíróság idejében intéz­hesse el a parnazokat, ahhoz a szennéHyzeit számának Iké'te zenesére, esetleg háromszorosára volna szükség, die az eliimtiézeitlen ügyeik feldol­gozására üt-foiatozorosain kelleme emelni a sze­mélyzet számát. Goildstteiu szociáldemokrata azt nielhézanénye- zi, hogy a panaszolt hivatalok a közigazgatási bíró­sághoz késedelmesen küldik be a közigazga­tási Iratokat és hogy a tárgyaláson nem je­lennek meg. így aztán nem három, hanem hat- és hétéves késedelem is előáll a panaszok tárgyalásában. Neuwintih sziudétonómet szerint nagyon megifcxn- tolandó, hogy a döntvényekéit szuibszódiíárhis jogforrásnak vezessék be. Zieirlhuit (német agrárpánt) elítéli, hogy a köz­igazgatási bíróság a nyelvkérdésekben 1908-og folytatott gyakorlatát teljes ülésii határoiziattal a kisebbségiek kárára megváltó zitaititia. Ezzel az álalános vitát befejezték. Dir. Meissneir előadó a bÍróság személyzeti kér­déseivel e a tanácsok összetételiével foglalko­zott s bejelentette, hogy ragaszkodik a maá ál­lapothoz. Az előadó csatlakozott ahhoz a javaslathoz, hogy a novella részletes megvitatása végett- al­bizottság elé utalbassék. Nyomban megválasz­tották az albizottságot, melyben az egyesült pártot dr. Hoiota János képviseli. A bizottság elnökségéit egyben felhatalmazták, hogy a javaslat tárgyalására adott határidő meg­hosszabbítását kérje a házelnökségtől. Ezek szerint biztosra vehető, hogy a képviselő­ház csütörtöki üléséig a bizottság a javaslattal neon készül ed. A német emlékirat és a cseh politikusok Prága, február 5. A miniszterelnök a német aktivista politikusokkal való tárgya­lásait félbeszakította s a mai napon a cseh és csehszlovák pártok vezető egyéniségei­vel tárgyalt a német memorandumban fog­lalt követelésekről. Antiszemita kilengések a bukaresti egyetemen Bukarest, február 5. A bukaresti egyetem or­vosi fakultásán ismét kiújultak a zsidóellenes za­vargások. A szélsőjobboldali diákok szerdán több zsidó egyetemi hallgatót megvertek. Csütör­tökön a nacionalista diákok a zsidó hallgatókat nem engedték be sem az előadásokra, sem a lr.- boratóriumokfta. A zsidó hallgatók az egyetem dékánjához fordultak panaszukkal, és kötelezettség nélkül tárgyalásokat kezdtek a portugál kormánnyal a gyarmat átvételéről. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek ered­ményre. (Mindenesetre érdekes iróniája lett vol­I na a sorsnak, hogy Németország most megkapta volna azt a gyarmatbirtokot, ahová két évvel korábban a Németországból elmenekült zsidók la népszövetség jóvoltából letelepedést nyertek.) 2 Százötvenezer hivő a manilai eucharisztikus kongresszuson istentiszteletet tartottak, amelyen a világ minden tájáról összesereglett papok több világnyelven mondottak prédikációt. Az ünnepi istentisztelet után a hivők elénekelték a kongresszusi himnuszt, a pápai legátus pedig a pápa áldását adta az ösz- szegyültekre. Manila, február 5. Jelentettük, hogy a manilai székesegyházban tegnap ünnepélyesen megnyitot­ták az eucharisztikus kongresszust. A hivők va­lamennyi templomban a Szentatya egészségéért és a békéért imádkoztak. Délután a hatalmas Lunetta-parkban 150.000 hivő jelenlétében ünnepi A baszk hadbíróság kivégeztetett egy német bárót A német hadifoglyok sorsa •• A madridi harcok jak a kormány oldalán küzdő nemzetközi brigád tagjait, akik a nemzetiek kezébe kerülnek. A müica hadijelentése Madrid, február 4. A kormány jelentése sze­rint a milicia az egyetemi városban elfoglalta a nemzetlek több lövészárkát. Az elfoglalt lövész­árkokat azonnal megerősítették. Bilbao, február 4. A baszk hadbíróság az el múlt napokban halálraítélté von Einatten némei bárót, akit fegyverrel kezében fogtak el a fron tón. A német állampolgárt ma hajnalban kivé­gezték. A hadbíróság Einattent felbujtóként é( árulóként, nem pedig hadifogolyként kezelte, mi vei Németország nem üzent hadat Spanyolország nak. Nem lehetetlen, hogy Francoék represszáliák kai fognak élni s ugyancsak hadbíróság elé állít

Next

/
Thumbnails
Contents