Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-28 / 49. (4195.) szám
1937 február 28, vasárnap. nonon ^rxcai-Ma<Aarhirlm> 7 gúlátok is, amelyeket a szereplőik köziben átélnek. Anyegin emlékeztet Byron Child Ha- roAdjára s egy évszázad alatt a kritikusok sokat írtak arról, hogy Puskin Bvron- utánzó volt-e. Az kétségtelen, hogy külső formáiban Pusikin sokat tanul Byrontól, azonban az is kétségtelen, hogy az a melankólia és világfájdalom, az az ingatag lelkiállapot, a legviharosabb jókedvből hirtelen a legsötétebb kétségbeesésbe zuhanás és a borongó kétségbeesett, hangulatból egyszerié a legviharosabb jókedvbe, röppenés annyira sajátos orosz, mint azok az orosz népdalok, amelyeket a háború után ittrekedt balalajká- sOktól nekünk is volt alkalmiunk megismernünk. Puskin az irodalom romantikus korszakába született bele. önkéuytelennl is alkalmazkodott költői és prózai elbeszélései tárgyának megválasztásában az általános irodalmi ízléshez. Csupa véres, romantikus történet húzódik el szemünk előtt Puskin legtöbb müvében. Csupa romantikus, erős hatásokkal dolgozó az érdekességet kereső téma. Pedig Puskin fölényes, szektikus lélek volt, a kortársak följegyzése szerint a legbölcsebb, a legokosabb és a legkritikusabb orosz elme, aki fölényesen kicsufolt, lenézett mindent s állandóan ironikusan beszélt az emberi érzésekről. * A költőt most ünnepük, szerte az egész világon. Mert Puskin nem egy nép, hanem az egész emberiség számára irta müveit. Forradalmár volt, — parlamentet kívánt Oroszországnak — de nem akarta jóvá tenni az embereket, mint Tolsztoj, neim akart riasztani a nyomor sötét képeivel, mint Gorkij. De nem is forradalmi hajlamai miatt vonzó és érdekes. Sőt nem is epikájával, hanem ese- ménynélküli hangulatainak: az ősz, tél, jégvirágok, hófúvások, szánkócsil'lingeiések hangulatainak közvetlen, keresetlen megrajzolásával. Versei sírnak, mint a hegedű, csilingel- I nek, mint a szánka a téli országúton, penge-1 Naponta egymillió lappéldányt ad ki a prágai Melantrich-vállalat, a csehszlovákiai sajtóipar Bataja Minden harmadik csehszlovák lakos Meíantrichdapot olvas • Ez a vállalat használja löt a csehszlovák utságpapirtermelés 30 százalékát • „A defláció szigete" Az a költő, akinek emlékezetét felidézzük, száz évvel ezelőtt, február 11-én (ónnaptár szerint január 27-én), önmaga által erőszakolt tragikus szerencsétlenség következtében: pisztoly-párbajban halt meg. A párbajt, bármennyire igyekezett is ellenfele kitérni előle, Puskin a sértések egész sorozatával provokálta s az ©néniéi, aki mindent elkövetett, hogy a Puskin családijáról elterjedt rágalmakat valószínű tienné tegye, Puskin indulatos kifakadásai és sértésed után nem tehetett egyebet, mint elfogadta a kihívást s pisztoly- párbajt vívott vele. A költő Anyegin cimü verses regényében mintha a jövőbe látott volna: megírta jövendő sorsát. — Anyegin Eugén is pisztoly párbajt viv legjobb barátjával, Len- • sziki] Vladimírral, egy nő miatt s a kihívó fél a porondon marad. Abban a korban, amelyben Puskin élt, a romantikus korban, a párbajt komolyabban vették, mint ma, a feltételek súlyosabbak voltak s a mérkőzésben az egyik fél rendszerint elesett. így halt meg négy évvel később Oroszország másik nagy költője, Lermontov is. Puskin a költőknek ama kisebb, szerencsés csoportjához tartózott, amelynek tagjai nem radlásszobákban, nélkülözések között, a meg- ■t hetesért vívott keserves harcokban élik át ■i létükét. Előkelő, gazdag, nemesi földbirtokos í yérméké volt, anyai ágon leszármazottja IN agy Péter cár híres tábornokának, az afrikai néger Hannibálnak. A legelőkelőbb nemesi mfőzetben, nevelkedett, gyermekkorában ki- t Inően megtanult franciául és olaszul s e vei veket eleinte jobban tudta, mint anya- nyelvét. Iskoláinak befejezése után külügyi szolgálatba lépett, a külügyminisztériumnak \ olt hivatalnoka, s a pétervári gazdag ifjú gondtalan,, vidám életét élte, de mulatozásai mellett érdeklődött a® uj eszmeáramlatok iránt is s a nyugatról Oroszországba szivárgó szaíbadságeszmék hatása alatt, irt egy költeményt, amelynek cime a Szabadság’ volt s amely miatt a cár száműzte őt Pétervárról. Puskin -ekkor már elismert,ünnepelt költő volt s ezért’ nem Szibériába került, hanem Besszarábíába s hivatalos állását nem vesztette el, mert Kisenevben, majd Odesszában a kormányzó mellé osztották be. Talán szerencséje is volt e száműzetés, mert 1820-tól 1325-ig, távol a pétervári zajtól, önmagába, költészetébe vonulhatott vissza s állomáshelyeiről élményekben gazdag és megtermé- kenyitő kirándulásokat tehetett Moldvába, a Krimi félszigetre és a Kaukázusba. E délvidéki száműzetésének, önmagába vonulásának, a társas élet hiányának gazdag költői gyümölcsei termettek. Itteni benyomásainak, hangulatainak és borongásainak költői termékei: A Kaukázusi fogoly, A bakcsiszeráji szökőkút, A cigányok, Anyeginjének nagy része, Gróf Nulin, A raiblótestvérpár és számos kisebb költeménye. 1824-ben már majdnem visszatérhetett Szentpétervárra, azonban egy újabb szabadelvű költemény miatt a cár nem bocsátott' meg neki, nem engedte vissza Pété r\árra, .hanem a költő miihajlovszki birtokát jelölte ki számára tartózkodási helyéül, hói még két évet az orosz történelem tanulmányozásával, írással, megfosztva minden úri szórakozási lehetőségtől., magányban töltött el. 1826-ban Miklós cár maga elé hivatta és nemcsak szabadságát adta vissza neki, hanem hatezer rubel évi fizetéssel császári kamarás apróddá nevezte ki s megbízta őt I. Péter cár történetiének megírásával. A forradalmid érzésű oroszok sohasem bocsátották meg Puskinnak, hogy ezt a kegyet elfogadta s azt állították róla, hogy udvari szolgálatiba lépésétől kezdve költői gazdag ere kiapadt. Költészetéiről utána az egész orosz irodalomban — leszámítva néhány forradalmi költőt és kritikust — a legnagyobb áradozások, a legnagyobb lelkesedés hangján emlékezett meg mindenki. Talán nincs is írója Oroszországnak, aki ne próbálta volna meg szavakban kifejezni azt a csodálatos bűvös hatást, amelyet Puskin gyakorolt rá. Gogolj azt Írja róla, hogy Puskin az orosz szellemnek rendkívüli és talán egyedül való megnyilatkozása. <> a tökéletes orosz, olyan, aminő talán csak kétszáz esztendő múltával lesz. Az orosz természet, az orosz Lélek, az orosz nyelv, az orosz jeliem oly szépségekben tükröződik benne, mint a tájkép az optikai üveg konvex felületén. Amikor Gogolj e szavakat irta, Puskin hatását még nem tudta kiszámítani, nem tudja azt, amit ima már tudunk, hogy ha Puskin, :,z orosz szellem tökéletes megnyilatkozásának látszott is, mégis egyetemes hatású költő volt, akinek költői alkotásait szerte az égéhz világon mindenütt elfogadtak és mégha tették anélkül, hogy idegenszerünek, a műéit nyugatéurópa,i Léteiktől távol állónak érez- I "k volna. Anyegin Eugén cknü költői eLbe- V-élésének nemcsak a meséje volt mindenütt érthető és elfogadható, hanem azok a haaPRÁGA. — Az utóbbi időben sokat írtak a lapok az angliai és amerikai nagy sajtókonszernekről, a sajtóipar legnagyobb mammutvállalataíról. Csehszlovákiában is van egy ilyen mammutvállalat: a Mélántrich-kiadó, amely — mint ismeretes —■ a cseh nemzeti szocialista párt vezető személyiségeiből álló magántársaság tulajdona. Ez a vállalat körülbelül azt a szerepet tölti be a csehszlovákiai nyomdaiparban, mint a Bat’a-cég a cipőipar terén. A csehszlovákiai sajtó általában a legfejlettebbek közé tartozik. A napilapok olvasása óriási mértékben van elterjedve. Ennek egyik legfőbb magyarázata az, hogy itt a legolcsóbb bulvárlaptipus van kifejlődve: a 20 filléres újság. Ezt a legszegényebb néposztály is aránylag könnyen vásárolhatja. Naponta egymillió példány A Melantrich-cég — a saját bevallása szerint — 1937 február 26-án a következő lapokat jelenttette meg: Öeské Slovo (vasárnap) 245.000 pildány (hétköznap 21.000) A—Zet, prágai kiadás 103.000 .szlovák kiadás 46.000 149.000 Moravské Slovo, Brünn 52.000 Ceské Slovo (Mahr.~Os.trau) 119.000 (hétköznap 99.000) Vecenü Ceské Slovo (Prága) 575.000 Telegraf és a. morvaországi lapok délutáni kiadása 56.000 Összesen: 1,196.000 példány. Ebbe még nincs beleszámítva a hétfői A—Zet Pondélnik 152.000-es példán'yszáma. Ha ezt is hozzászámítjuk — eltekintve a hetilapok, különösen női folyóiratok nagy tömegétől —, naponta legalább egymillió lappéldányt jelentet meg a nemzeti szocialista sajtóvállalat Tegyük föl, hogy egy lappéldányt átlag három ember olvas, akkor a lapvállalat olvasóinak száma megfelel hárommilliónak. Az állam lakossága mindössze 15 millió ember, vagyis azt mondhatjuk, hogy átlag minden ötödik lakos a Melantrich-sajtó- váUalat befolyásának szférájába esik. Még intenzivebb ez a befolyásolási arány akkor, ha csupán a csehszlovák anyanyelvű lakosság számát vesszük. Körülbelül kilencmillió csehszlovák van, tehát végeredményében átlagban minden harmadik csehszlovák Melantrich-lapot olvas! Ha a gyermekeket kikapcsoljuk, akkor az arány még ijesztőbb. Amerikai méretek Emellett a Melantrich még számos heti lapot ad ki, amilyen a Hvézda, az lllustrovany Zpra- vodaj, több női és sportfolyóirat. Ezek példányszáma a hirdetőirodák közlései szerint 1,650.000 körül mozog. Ennek tekintetbevételével a Vecer szerint a Melantrich az amerikai ujságtrösztök méreteit is fölülmúlta. Hogy az amerikai Hearst-sajtó ugyanolyan ,,kö- zönségsikert“ mutathasson föl, persze a lakosság számához viszonyítva, mint a Melantrich, ahoz a mostani olvasótáborát meg kellene ötszöröznie, Az újságpapír 30 százalékát a Melantrich fogyasztja Éhez mérten a Melantrich kiadásai és bevételei is óriásiak. A Melantrich konszern évente 50 millió korona értékű papirost fogyaszt el. A könyvkiadóvállalata tolbib mint százezer példányiban ad ki könyveket. A csehszlovákiai ujságpapiríogyasztás 30 százaléka a Melantrich konszernre esik. A lapok a Vecer becslése szerint 100 milliós bevételt jelentenek a Melantrich vállalat számára. Éhben azonban nincs beleszámítva a hirdetőinek ára., amely eltenőa'iahetétlenül magas* A vállalat forgalma tizennyolc év alatt, fölülmúlta az egymilliárdot! A legolcsóbb lap A Mélántridi-sajtó általában az alacsony árak jellemzik. Ford és Bafa elve a sajtóban: a 20 filléres bulvárlapok. Ez MeLantricbéfc specialitása. Ilyen áron hat és nyolc oldalas lapokat adni: biztos ráfizetés. De Melantrich nem fizet rá: lapjai óriási mennyiségű hirdetéssel rendelkeznek. A hirdetések pótolják a veszteségeket. A szubvenciók nélkül álló cseh bulvárlapok átlagos ára 30 fillér. Ilyen ár mellett — és persze 50—100 ezres példányszám mellett! — megtalálják a számításaikat. Már a németek nem űzhetik azt a fényűzést, hogy 20 vágj- 30 filléres olcsó lapokat adhassanak ki. A legalacsonyabb ár, amely mellett német . lan ráfizetés nélkül megjelenhetik, 40—50 fillér. Nem szabad elfelejteni, hogy a 40 filléres né met lap is még mindig csak 4 oldal. Ezekből a példákból viszont az is látható, hogy a magyar kisebbség, amely egyharmada a németnek, semmiképpen nem tarthat el a, németekénél olcsóbb lapot. A négyoldalas magyar bulvárlap normális ára nem lehet, kevesebb 40—50 fillérnél. A defláció szigete De térjünk vissza, a Melanta-ich-konszenn 20 filléres áraira. A cég, tekintve lapjainak óriási ©literjedeittségét, olcsó áraival a deflációs politika egyik leghatalmasabb támasza volt. Almikor a deflációs politika megbukott és amikor behozták a huszomöttfillóres ércváltópéozt, a prágai sajtóvállalatok erősen mérlegelték, hogy a bulvárlapok árát egységesítik és pedig úgy, hogy a 20 filléresek árát 5 fillérrel emelik, a 30-filléresekét pedig 5 fillérrel leszállítják. De a Melamtrióh-vállalat — bízva, százmillióiba.!! — megbuktatta ezt a. tervet. A Vecer a M '- lantrtoh;vállalatot eaént ma is a i^Hiszlovákj-ai dtdMoio .yz^etéínek mondja,, A száz éve halott Puskin Irta: Trócsányi Zoltán [nek, mint a lant s elandalitanak, mint Oaj- jkovszikij e-moll szimfóniája 0 „ „
