Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-21 / 43. (4189.) szám
I 1937 február 21, vasárnap*-piwcgaiMag^arhiriíAp Csehszlovákiai és nem csehszlovák politikát követel laross a kormánytól Az egyesült párt elnöke élesen bírálta a kormány kisebbségi politikáját a képviselőház zárszámadási vitájában - - - Bebizonyította a reciprocítási elmélet tarthatatlanságát Prága, február 20, Jelentettük, hogy Ja- ross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos elnöke a képviselőház zárszámadási vitájában nagy beszédet mondott. Beszédében Jaross átfogóan bírálta a kormány gazdasági és nemzetiségi politikáját. „A túllépések zárszámadása" — A túllépések zárszámadásának kell tekinteni az 1935-ös zárszámadást, —■ mondotta beszéde elején a szónok —•, mert hiszen 1.576,606.371 korona a túllépés az előirányzott költségvetésből, az elő nem irányzott kiadások pedig 205,768.774 koronát tesznek ki, úgy hogy a deficit együttvéve 1.782,375.146 korona. A legtöbb minisztérium az előirányzott kiadások tételeinél többé-lcevésbbé a költségvetés keretei közt maradt, de a nenlzetvédelmi minisztérium 89,810.995 koronával, a népjóléti 160 millió 56.324, a pénzügyminisztérium pedig 408,700.981 .koronával lépte túl az előirányzott költségvetést. — Az elő nem irányzott tételeknél a belügyminisztérium 5,301.215 koronával, a közmunkaügyi minisztérium 37,577.091 koronával, a pénzügyminisztérium 1 milliárd 382,291.189 koronával, a nemzetvédelmi minisztérium 157,007.226 koronával és az fskolaügyi minisztérium 27,800.284 koronával szerepel. Munkaalkalmat! — Ilyen horribilis túllépések láttára önként fölmerül a kérdés, miért van akkor költségvetési tárgyalás, mire van akkor a2 állam költségvetési kerete. De hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a csehszlovák demokrácia mindinkább azt jelenti, hogy a parlament lemond jogairól a kormányzat javára és igy kifejlődik a diktatúra a demokrácia sínjein. Szembeszökik, hogy a túllépés legnagyobb mértéke a nemzetvédelmi és a népjóléti minisztériumok tételeiből származik. Ez a két tétel karakterizálja, hogy az állam fegyverkezik, hogy kül- és belbiztonságát újabb és újabb fegyverkezéssel tartsa egyensúlyban és ugyanakkor kénytelen népjóléti célokra szintén túllépni a költség- vetés kereteit. Helyes és szükséges a leszegényedett és elesett néposztályokon segíteni, de a rendszer hibás, munkaalkalmak teremtésével kell biztosítanunk a munkásnak a kenyeret, amely őt jogosan megilleti. Kopasz (kommunista, közbeszól): S hogy van ez Magyarországon? Jaross: Ha elolvasta volna képviselőtársam, mi az én és pártom álláspontja és hogy mi mennyiben szolgáljuk a munkásság érdekeit, akkor ez a közbeszölás nem hangzott volna el. Kopasz: Mennyit fizet a munkásoknak? Jaross: Tessék csak lekontrollálni Szlo- venszkón, ahol én lakom, tessék megkérdezni a munkásokat. Meg fog győződni a dologról a gyakorlatban. Mert nem a szavak teszik az életet, hanem a gyakorlat. Fegyverkezés és szociális politika .— Azt olvasom ki a költségvetés tételeiből, hogy az állam a saját vagyoni stabilitásán és nemzeti vagyonán túlmenően kénytelen költekezni hadügyi biztonságára. Ezért nem áll módjában oly konstruktív szociálpolitikát teremteni, amely lehztövé tenné belső szociális munka révén a nép életnívójának emelését. — Ezzel szemben költünk védelmi vonalakra, hadseregre, külügyi propagandára. Becko (szociáldemokrata): Mennyit ad külföldi propagandára a magyar revíziós ligtí? JarosS: E közbeszólásra nincs módom válaszolni. mert én a kisebbségi magyarságnak a képviselője vagyok., tehát semmiféle felelősséget A Bemietl gondosat és $ hivatalos csehszlovák psilsla — A csehszlovák köztársaságot tulajdonképpen a nemzeti gondolat teremtette meg egy részére szerencsésen befejeződött világháború után. Ezt a nemzeti gondolatot a csehszlovák köztársaság a maga keretében a csehszlovák nemzet részére kívánta megvalósítani és a demokráciának lett volna hivatá- vsa gondoskodni arról, hogy a felszabadulás ne legyen elnyomás a többi nemzetre nézve. A demokrácia üres maradt, nem ment át a gyakorlatba és a csehszlovák köztársaságnak mai, a békeszerződések által megállapított területén belül a csehszlovák nemzeti cél az egyedüli, melyért a hivatalos politika dolgozik. — Ez a politika el akarja nyomni a történelmi országokban a német nép életvitalitását, a szlovenszkói és podkarpatszká- ruszi részeken a magyarság életvitalitását, el akarja nyomni a lengyel kisebbség élet- vitalitását és el akarja nyomni Podkarpat- szká Ruszban még a ruszinok életvitalitását is. Bec^o: Több joguk van önöknek, mint amennyit a magyar kormány a saját nemzetének ad Magyarországon. Jaross: Majd erre is válaszolni fogok, tessék csak nyugodtan várni. Vállalni kell a német, magvar, lengve! és ruszin életprogramját is! — A csehszlovák köztársaság eddigi kormányainak éppen a békeszerződések értelmében kötelezettségük lett volna nemcsak a csehszlovák nemzet érdekében dolgozni, nemcsak a csehszlovák nemzet terjeszkedését és omnipotenciáját szolgálni az egész republika területén, mert hiszen a republika területén nemcsak csehszlovák nemzet él, de élnek kisebbségek színtiszta kisebbségi területen. A csehszlovák kormánynak vállalnia kell nemcsak a csehszlovák nemzet terjeszkedését, hanem vállalnia kell a német, a magyar, a lengyel és ruszin nemzet életfejlődését, életprogramját. A feü’p&!Hi!?a ■— Ha ez igy 3.ett volna és igy lenne, akkor nem következett volna be, hogy elértünk egy nagy eredményt, mely szerint a csehszlovák köztársaság iránt Anglia részvétet érez. Hát, engedetnie t kérek, szüksége van a csehszlovák köztársaságnak erre? Ma. sajnos, szüksége van, mert a csehszlovák külpolitika úgy vezette az állaim politikáját, hogy a köztársaság ma izolálva, ellenségektől körülvéve kénytelen keresni a maga biztonságát. Hol van ma. uraim, a nagyantant által nyújtott biztonság? A megváltozott Európában vagyunk, A megváltozott Európa a köztársaságnak egészen más politikát diktál, mint amit ma Krofta SebáVal együtt irányit. A magyar terület magyar jellege <— Tudomásul kell venni a csehszlovák köztársaság kormányának, de a csehszlovák köztársaság politikai közvéleményének is, hogy van az államon belül egy magyar kérdés is és van ennek az államnak egy olyan területe, amely néprajzileg tiszta magyar. Ezt a területet a csehszlovák köztársaság kormányzata alatt is meg kellett volna tartani olyan magyar jellegében, mint amilyen magyar jelleggel ezt a területet átvették. Ezzel szemben mindenütt igyekeztek a csehszlovák nemzeti jelleget kidomborítani, igyekeztek a csehszlovák nemzet önc'éluságát 'kihasználni, pedig ennek az öncé'luságnak csehszlovák nemzeti szempontból meg kellett volna állania azon a demarkációs vonalon, ahol a magyar nemzet települési területe kezdődik. Az ényi eset A szónok a továbbiakban válaszol Dérer előadásának ama mondatára: ,,Nem akarunk egy lelket sem megnyerni.“ Felhozza Ény község iskolájának esetét, amelyet sürgős interpellációban tárt az iskolaügyi miniszter elé. Az ényiek iskolakövetelése törvényes volt, az ottani magyarok minden politikai befolyásolás nélkül maguk kívánták és kérvényezték a magyar iskolát, járták a hivatalokat. — És ma, három hónappal az interpelláció benyújtása után — folytatja a szónok — az illetékes körjegyző beidézte magához a község magyar lakosait és egymás után igyekezett rávenni őket arra, hogy a magyar iskolát kérő aláírásokat vonják vissza és vallják magukat csehszlovákoknak. Milyen tendenciák érvényesülnek Zselizen? — Jó néhány évvel ezelőtt jónak látta a köz- igazgatás, hogy Léva és Ipolyság városoknak, mint magyar városoknak jelentőségét csökkentse. Ezért elcsatoltak magyar községeket úgy Lévától, mint Ipolyságtól és megszerveztek egy állítólag tiszta magyar járást, a zselizi járást. E járás területén csak abszolút magyar többséggel bíró községek vannak, de most megindult a magyartalanitó akció először a földreform révén. Az itt fekvő Breiner-féle uradalmat nem parcellázták széjjel, <a földet mm osztották ki a földéhes magyar földművesek között, hanem megtartotta magának az állam és a földművelésügyi minisztérium most bérbe adta az uradalmat a Zivno-bank koncernjéhez tartozó orosz'kai cukorgyárnak. Az oroszkai cukorgyár ma a magyartalanií:ás eszköze, mert az uradalom területén lévő magyar népiskolákat szlovák tannyelvűre vak tortát ták, azzal pedig, hogy a zselizi járásba telepeseket hoztak, megváltoztatták a járás néprajzi megoszlását. Zseliz községben megüresedett a .róm, kát. pftébánosi állás. A magyar többségű Zselizre. miután Zadina földművelésügyi miniszter ur a prezentáló, aki kinevezésre ajánlja a plébánost a püspöki hatóságnak, nem az évek óta ott dolgozó magyar adminisztrátort, vagy más magyar papot nevezték ki, hanem kineveztek egy szlovákot. Ez olyan eset, mintha Kolinba német vagy magyar plébánost neveznének ki, — A csehszlovák köztársaság, amelyik az elnyomott nemzetek felszabadításának gon- dolatával alakult meg, ugyanakkor a nemzetek elnyomásának be- nem vallott, de a gyakorlatiban megvalósított munkatervével eLn-ép- szerütlenifette magát az egész világ közvéleménye előtt és ma azért van szüksége fokozatos fegyverkezésre. Aki a köztársaság térképét megnézi, az tisztában van vele, hogy a köztársaság politikájának egyetlen helyes utjja a szomszédokkal való teljes és tökéletes (megegyezés. A csehszlovák köztársaság csak úgy állhatja meg helyét Közép euró pában, ha csehszlovákiai és nem csehszlovák politikát fog csinálni. Miért sántít a kisebbségi reciprocitás eltts? — Benda képviselőtársam azt mondotta, hogy a magyarságnak sokkal töbib joga van a csehszlovák köztársság területéin, mint a magyarországi szlovákoknak és a reciprocitás gondolatát hirdette meg ezen a helyen is. Mi a reciprocitás gondolatát nagyon sokszor hallottuk nemcsak a belföldi, hanem a külföldi fórumokon is. Ezzel a kérdéssel egyszer már konkréten és tisztán le kell számolnunk. Nekem jogom van beszélni a csehszlovákiai magyarság névéiben. A magyarországi szlovákok nevében joga van beszélni annak, aki •megbízottja a szervezett magyarországi szlovákságnak. Nevükben tehát nem nyilatkozhatik senki, épp úgy nem egy csehszlovák pártnak törvényhozója, mint ahogy én sem vagyok arra jogosult. De jogosult vagyok bizonyos konkrét tényeknek megállapítására. A csehszlovákiai magyarság 700.000 lelket számol a legutolsó csehszlovákiai népszámlálási statisztika alapján is. Ebből a 700.000 főnyi lakosságból 600.000 magyar lélek egységesen lakott tömböt alkot Szlovenszkón és Podkarpatszká Rusz déli határai mentén. 14 olyan abszolút magyar többséggel bíró magyar járás van, amelyeknek karaktere minden kétséget kizáróan magyar és csak 100.000 annak a magyarnak a száma, aki el van szórva a szlovák és ruszin etnikum területén. Ezzel szemben a magyarországi szlovákság 102.000 főt tesz ki és egyetlen egy járásban sem éri el az abszolút többséget, holott azokat a járásokat nem változtatták meg, nem tolták el ezen járások ha- támiesgyéjct, hogy a nemzetiségi kulcsot az uralkodó nemzet javára korrigálják. Ez azt jelenthetné a gyakorlatban, hogy a magyar- országi szlovákság csak azzal a magyarsággal hasonlíthatná össze magát, amely magyarság nem az összefüggő magyar nyelvterületen lakik. Hogy ennek a magyarságnak mennyi a joga, azt tessék megkérdezni attól a (magyarságtól, amely ezekben a járásokban lakik, de ezeket is mi képvisel jük, hogy mennyi annak a magyarországi szlovákságnak a joga, azt lessék megkérdezni a magyarországi szlovákság hivatott vezetőitől, akik jogosultak, hogy ebben a tekintetben megnyilatkozzanak. A magyarság isittere'ére és helyes történelmi szemléletre vas tífeis — A német kisebbséggel való kiegyezésről folyik most sok szó. De hogyan lehet a csehszlovák nemzeti társadalommal megeuvezni, amikor a csehszlovák nemzeti társadalomnak tökéletesen ferde fogalmai vannak magáról a magyarságról? Az az iskoláztatás, amely ma divatos, amelyik helytelen történelmi adatok alapján ferde képet ad a magyarságról, sohasem fog kinevelni egy józan politikai élgárdát, amely egymás politikai céljainak és akaratának megbecsülésével megtalálja úgy a csehszlovák nemzetnek. mint a magyar nemzetnek méltó és megfelelő elhelyezkedésiét Európában. Nagyon jól tudom, hogy ezek nagyrésze olyan gondolatok, amelyek Prágában nagyon •idegenszerüen hagzanak. Prágában a történelmet. 'teljesen csehszlovák szempontból bírálják m eg és a cseh történelemnek egyik tragikuma veit mindenkor, a középkortól kezdve, hogy olyan feladatokra vállalkozott, amely feladatok meghaladták nemzeti erejét. A csehszlovák nemzetnek és a csehszlovák nemzet vezető kormányzatának, de minden államnak (feladata, hogy olyan politikai célokat tűzzön ki a saját nemzete elé, amely célok megvalósításához parallel nemzeti erők állanak rendelkezésre. Ez a zárszámadás ás tanujele annak, hogy a csehszlovák nemzet tovább kíván menni azon az utón, amely az állam területét csehszlovák nemzeti területté akarja alakítani. A csehszlovák nemzeti tér csak odáig terjesz- kedhetik, amíg a csehszlovák nemzet lakik és vállalnia kell. a csehszlovák kormánynak azt a 'feladatot, hogy a csehszlovák köztársaság határain lévő kisebbségek kívánságai és lojális követelései a kormány programjává váljanak^ nem vállalhatok azért, hogy mit csinál egy másik állam, vagy annak akármelyik organizációja, [nekem ehhez semmi közöm. 5
