Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-21 / 43. (4189.) szám
A MAGYAR IFJÚSÁG JUSSA (d) A magyarság egyik legrikitóbb sé-| relmét hozta szőnyegre csütörtöki képviselő- házi beszédében Esterházy János: a magyar főiskolások jóléti intézményeinek, a diák- menzáknak a kérdését. Annyi éves már ez a panasz, ahány éves a köztársaság. A kezdettől volt több szociális intézménye a cseh, szlovák, német, ruszin, sőt az .emigráns orosz ifjúságnak is s ezek mind bőven részesültek állami segélyezésben, csak magyar intézmény nem volt. A magyarok csak elvétve juthattak be a csehszlovák interná- tusokba, de csak úgy, hogy — nem magyaroknak, hanem szlovákoknak vallották magukat. A menzákra már nagyobb számban juthattak be, de csak egyideig tartott ez igy, mert aztán ott is felütötte fejét ellenük a türelmetlen sovinizmus és innen is 'kiszorultak. Pont annak a kisebbségnek a fiai ikerültek ilyen szociális hátrányba, amely kisebbség ug^ egészében, mint egyedeiben a legnagyobb mértékben vette ki a mindennemű deklasszálódásból a részét, tehát fiai a leginkább igényelhetnék a közsegélyék- ben való részesedést. Ez volt a magyar főiskolások helyzete a köztársaság fennállásának első kilenc esztendeje alatt s ez a szomorú helyzet arra késztette dr. Törköly Józsefet, a magyar nemzeti párt akkori elnökét, hogy 1928-ban a magyar társadalom önfeláldozó támogatása mellett megalapítsa a prágai magyar diákmenzát, később pedig dr. Grosschmid Géza, az országos keresztényszocialista párt szenátora megszervezte a brünni és pozsonyi diákmenzákat. Emlékezhetünk arra a lelkes kisebbségi önsegélymozgalomra, amelyet az első menza érdekében „havonta egy diákebédet" jelszóval éppen lapunk fölhívásai váltottak ki s amelynek eredménye az volt, hogy néhány hét alatt több mint százhúszezer korona gyűlt össze filléres közadakozásból a magyar főiskolások jobb élelmezésére. Törköly és Grosschmid természetesen első dolgának tekintette, hogy a kormány rendelkezésére álló közsegélyalapokból támogatást kérjen a magyar diákság jóléti intézménye számára, de eredmény nélkül. Sőt a dolog historikumához tartozik az a tény, hogy a kormánysegély elmaradása miatt volt szükség a társadalmi Önsegély olyan hatalmas méretű megszervezésére. Azóta kilenc esztendő tejt el, a magyar törvényhozók évről-évre minden költségvetési vitában meggyőző érvekkel kérték, sürgették, követelték a magyar menzák segélyezését, a mindenkori miniszterelnökök és iskolaügyi miniszterek hallották, olvasták a re- krimináló szavakat, egyedül az elmúlt évben hallottuk az első határozott Ígéretet ebben az irányban Hodza miniszterelnök szájából, amikor megígérte, hogy a magyar diákjóléti intézményeket a magyarság számaránya szerint támogatni fogja. Azonban ez a megkésett ígéret is, sajnos, máig csak ígéret. A magyar főiskolások eddig egy fillért nem láttak a kormánytól. Ilyen az eddigi mérleg. És most érdekes újdonságokról értesülünk. Esterházy fölszólalásából megtudjuk, hogy az ígéret teljesítése azért késik, mert a kormánytöbbségi köröknek kifogásuk van a magyar menzaegyesület ellen. Az a hibája, hogy abban a magyar kisebbségi politika eszméinek hordozói is bent vannak s emiatt — szóval pártpolitikai okból — a kormány nem hajlamos a magyar menza- fezövefkezetet támogatni. Ez a kifogás, mint ürügy, igen átlátszó. A magyar menzák ügyét hosszú éveken át a Társadalmi Nagybizottság, tehát a pártoktól különálló magyar társadalmi szerv irányította. És igazán politikamentesen irányította. A Társadalmi Nagybizottság a menzák mellett klubszerű otthont is biztosított nagy erőfeszítésekkel az egyetemi városok magyar ifPrága, február 20. A csehszlovák sajtóiroda ma délben a következő jelentést adta ki: Arra törekedve, hogy a köztársaság nemzetiségi kérdéseiben kölcsönös megértés jöjjön létre, és káküszöböltessék mindaz, ami az állam lakosságát a köziépeurópai nemzeti érdekek eme keresztezőutján egymástól elidegenithetné, a csehszlovák kormány elhatározta, hogy a csehszlovákiai kisebbségi politika mai állapotát felülvizsgálja és a demokratikus csehszlovák kisebbségi politika hagyományait folytatva, megállapítja annak további irányvonalait. A német határvidék inara A kormány egészen különös figyelmet és gondot szentel ama területek gazdasági helyzetének, ahol a gazdasági világválság által legerősebben sújtott ipari ágak vannak. A körülmények összetalálkozása miatt e területéken túlnyomó részben németnyelvű polgártársaink laknak. Abban a tényben, hogy a gyáriparnak nyújtott kiviteli jótállást az állam nagyrészben német vállalatokkal szemben vállalta, annak bizonyítéka látható, hogy semmi sem lehet illojáli- sabb, mint a kormányt azzal vádolni, hogy a német gazdasággal szemben nem mutat elég gondoskodást. • • A beruházásoknál helybeli vállalkozók előnyben A kormány a közmunkákba és építkezéseikbe egyenlően osztva eszközöl beruházásokat a szükséglet szerint és ügyelni fog arra, hogy mindenütt, tehát a németlakta vidékeiken is, elsősorban a helybeli vállalkozók és munkások nyerjenek foglalkoztatást. A munkálatokat kiadó központi hatóságok szigorú ellenőrzésre köteleztetnek, abban az értelemben, jainaik és az egyetlen kikötése az volt az otthont vezető diákegyesülettől: — a politikamentesség. És kívánságának megfelelően például a prágai MÁK az ifjúságnak valamennyi árnyalatát magába ölelte mindenkor, a prohászkásokat, a Széchenyi- mozgalom hiveit és a sarlósokat egyaránt. Sőt tovább megyünk. Nemcsak a Társadalmi Nagybizottság, hanem a magyar politikai vezérlet is számtalanszor leszegezte, hogy a magyar ifjaktól nem azt várja, hogy politizáljanak s a politizálás miatt elhanyahogy a gazdasági igazságosságnak ez az elve teljes terjedelemben érvényesüljön. A kormány különösképpen felhívja az összes szervek figyelmét a személyi felelősségre és ama következményekre, amelyek e szolgálati rendelkezés figvelmenkivül hagyásával járnának. Nemzetiségi siemsont a szociális £Qndo$&odá$Ril A kormány a szociális gondoskodás és a szociális higiéna intézkedéseinek megtételénél figyelembe veszi némosak a lakosság számát, hanem a munkanélküliség fokát is az egyes járásokban. A szociális és higiénikus ifjusággondo- zás területén a kormány ügyelni fog arra, hogy az ifjusággondozás vezetésével az illető nemzet tagjai bízassanak meg A kormány tárgyilagosan megállapíthatja, hogy a csehszlovák államiság erkölcsi ereje egyre jobban érvényre jut a nemzetiségek alkotó közreműködésének irányéban. Ez a tény, valamint a hivatalos nyelvnek egyre jobban terjedő ismerete a kormánynak lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségeknek az álami szolgálatba való felvételénél további lépést tegyen és nemcsak, hogy egyre nagyobb mértékben vegye figyelembe az általános minősítési és regionális érdekeket, hanem, hogy a kisebbségeket is figyelembe vegye az igazságos arányosságnak megfelelő mértékben. A nyelvtörvény „a legszélesebb mértékben kielégítette a kisebbtégeket“ A nemzeti kisebbségek nyelvi szükségletei a közhivatalokkal és állami szervekkel való érintgolják az egzisztenciájukhoz szükséges tudományos tanulmányaikat és politizáló ős- jogászokká. ősmediküsokká, Ősfilozopterek- ké zülljenek. hanem ellenkezőleg kizárólag csak azt kívánja .tőlük, hogy vasszorgalommal és akaraterővel szakemberekké és tudósokká képezzék magukat, hogy mihamarabb értékes épitő tagjai lehessenek az itteni magyar társadalomnak. Ez olyan ismert közhely már. ezerszer elhangzott tétel, hogy nagyon jól ismerik azok is. akik ennek az ellenkezőjét akar'ák vetni a szemünkre. A es munkálkodni fog azon, hogy a gondoskodási intézményeket biztosítsa és tovább kiépítse. Az alkotmány egyik rendelkezésének elismerése Munkaerőknek állami szolgálatba való felvételéről a csehszlovák köztársaság alkotmány- levelében a 128. paragrafus 2. bekezdése intézkedik elvileg, amikor kimondja, hogy a vallás- felekezeti, vagy nyelvi különbség egyetlen állampolgárnál sem lehet akadály, különösen, ami a közszolgálatba való lépést jelenti. Ez alkotmányos alapelven kívül a kormány elismeri annak az elvnek az érvényességét, amelyet annak idején sajátjává tett s amely egyúttal az illetékes nemzetközi tényezők által elfogadott alapelvek egyike, nevezetesen, hogy az állammal szemben tanúsított feltétlen lojalitás a nemzeti kisebbségi jogok természetes feltétele. törvényben. A kormány a politikai erkölcs és bölcsesség önmagától értetődő parancsának tekinti, hogy a köztársaság törvényeit a közigazgatás valamennyi ágazatában maradéktalanul hajtsák végre. A nyelvrendelethez a járási hivataloknak egyes oly községi elöljáróságokkal való levelezése terén, amely községek lakosságának túlnyomó rész-e másnyelvü, a kormány oly intézkedést tett, hogy az államnyelven megfogalmazott átirathoz külön kérés nélkül és díjtalanul az illető nemzetiség nyelvén kiállított fordítás csatolandó. Könnyebb lesz a nyelvvizsga? . A kormány kész a nyelvvizsgák terjedelmét a közhivatali állást igénylő fölhasználatána való figyelemmel s a tényleges szükségletnek megfelelően szabályozni és az erre vonatkozó segélykezesben a végrehajtható legszélesebb mértékben vannak biztosítva az alkotmányszerü nyelveszközök [kiadását előmozdítani kívánja. FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN A legújabb igével: Tizennyolc év után a kormány nyilvánosságra hozta kisebbségi programját- Tíz évig ültek a német aktivisták a körmányh’n, míg végre szóba álltak velük - A kormánynyilatkozat fényes iiaioiása az altenséii panaszok és kövefelések iogoisigínak Aránylagos részesedés a közhivatali állásokban .Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ki Ma: Kis Magyarok Lapja ^4'89*SZ4m * ^**S**,**a** * ^37 februíir 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ke., külföldre: évente 450, SzloVCTlSzkÓi 65 MSZinSzkÓi magUCirság u I i c e 12. 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ® > v Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. f\ képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. politikai napi! api a •• telefon: 303-11. > Egyes szám ára t.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM HIRLRP. PRflHft.
