Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-18 / 40. (4186.) szám
I &■ ' iééi Elkobzás után második kiadás M XVI. évf. 40. (4186) szám ■> Csütörtök ■ 1937 február 18 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská itli ce 12, II. emelet. • Kiadóhivatalc Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRftHfl. MEGEGYSZER DÉRER IVÁN BESZÉDE i. (k) Az általános tiltakozás és visszauta- $itás, amelyet Dérer Iván Pozsonyban a magyarokhoz intézett beszéde mindenütt keltett, ahol magyarok laknak, arra késztette a miniszter környezetét, hogy még egyszer leszögezze álláspontját és ,.tisztázza a félreértéseket". A magyarnyelvű kormánylapban megjelent kimagyarázkodás nem javít a helyzeten. A visszautasítás általános s ne gondolja Dérer Iván, hogy csak ,.nemesi és feudális" magyar körökben hangzott el. A magyar demokrácia, a magyar progresszió ugyanúgy ítéli meg a magyar múltat és a magyar jelent pellengére állító megnyilatkozást, mint a magyar katolicizmus vagy konzervatizmus lapjai. Mint mindenütt, a magyarok között is vannalk politikai ellentétek, vannak haladók és vannak konzervatívok. Hadakoznak egymással, más-más az álláspontjuk. De ha ilyen kintről jövő és beavatkozó támadás éri a magyarságot, a két csoport összeforr és egyformán harcol a veszély ellen. Nincs komoly magyar csoport, amely helyeselné Dérer szavait, még a legszélsőségesebben baloldali sem. Aki figyelemmel kiséri a magyarországi sajtót, meggyőződhet erről. Nálunk ugyanez a helyzet: még a kommunista orgánumok sem fogadják el Dérer különös történelemszemléletét a magyarokról. Jellemző a pozsonyi magyarnyelvű . kor- mánylap magatartása. Mig kezdetben kö- rülhizelgő dicshimnuszt zengett a beszédről, a kimagyarázkodás megjelenése után Dérer álláspontjával elég élesen polemizáló vezércikket közölt, mert érezte, hogy a miniszter szavai tarthatatlanok még a kormánylap olvasótábora előtt is s valahogy rektifikálni kell a hibát. Ennél teljesebb visszautasításban beszédnek ritkán volt része a magyar közönségnél. De foglalkozzunk a kimagyarázkodás hat pontjával. 1. Dérer szerint a mai magyar ellenzék állandó elégületlenséget akar szítani a csehszlovákiai magyarság között s úgy tünteti fel a dolgot, mintha Csehszlovákia magyarsága nemzeti halálra volna ítélve. Először is: a magyar ellenzék nem szítja a magyar elégedetlenséget —1 legfeljebb néha, ha a helyzet itt-ott elmérgesedik, hangot ad neki. Higyje el Dérer Iván, hogy a magyar politikusok gyakran épp ellenkezőleg járnak el, mint gondolja s igyekeznek tompítani a csaknem háromszázezer szavazattal rendelkező pártjuk követeléseit, csillapítóan, megnyugtatóan lépnek fel, kompromisszumokkal dolgoznak, ami miatt gyakran nehézségeik is támadnak pártjuk sokkal radikálisabb tömegeinél. Másodszor: a nemzeti halál nem fog bekövetkezni. De nem azért, mert Dérer Iván védőszárnyai alatt a kisebbségi magyarság paradicsomi állapotokban él, hanem azért, mert szívósan, megingathatatlanul, keményen küzd a jövőért, áldozatoktól nem riad vissza és Circe csábdalai épp úgy nem ejthetik meg, mint ahogy a sorozatos csapások sem törték meg erejét. A haláltól nem félünk. De ellentállásra kényszerit az a sok baj, ami már eddig ért s amiről Dérer nem beszél. A magyarság száma — a statisztika szerint — csaknem a felére csökkent Szlovenszkón. Intelligenciánk elparla- giasodik 8 a központi ,,népi“ politika köny- íiyen azt eredményezheti, hogy a vezetőitől megfosztott magyar néptömeg mindenre alkalmas önállóságnélküli tompa masszává válik. A leszegényedés méretei egyre ijesztőbbek, főiskolánk nincs és diákjaink nem tanulhatnak magyar egyetemeken úgy, mint a háború előtt a szlovákok a prágai cseh egyetemen tanulhattak. Magyar könyveket nem olvashatunk, — minek folytatni a felsorolást, száz és száz adatot idézhetnénk. Madrid, február 17. A valenciai ut mentén, Madridtól 70 km-re délkeletre fekvő Tarancon városa ellen a nemzetiek kedden nagyarányú légi támadást intézteik, amely talán a legnagyobb volt a spanyol polgárháború kitörése óta. A bombák csaknem a fél várost megsemmisítették és mindenfelé tüzeket okoztak. A lángok elborították a város egész központját. Az eddigi jelentések szerint kilenc ember életét vesztette és busz súlyosan megsebesült. A vadászrepülőgépektől kísért nemzeti bombavető gépek csak tiz percig működhettek, amikor északról megjelent a kormány húsz vadászrepülőgépe és megtámadta a nemzetieket. Csakhamar hatalmas légi küzdelem fejlődött ki, amely ugyancsak a legnagyobb volt a spanyol polgárháború eddigi történetében. Franco repülőgépei rajformációban több Ívben bombákat dobtak a városra, majd mélyre szálltak, hogy bombáik ledobása után gépfegyver tűzzel pusztítsák el a várost, amikor hirtelen nagy magasságban a felhőkből leereszkedve megjelent a népfront repülőgépraja és közvetlenül rátört a nagy bombavető gépekre. A nacionalista vadászgépek azonnal elváltak a bombavető rajtól és menydörgő motorokkal szembeszálltak az ellenféllel. A küzdelem, amelyben több mint 50 repülőgép vett részt, 40 percig tartott. Miután a nemzeti repülőgépek visszaverték a kormánygépek támadását, kört írtak le a város fölött, majd kiindulási helyükre távoztak, Tarancon lakói, akik a bombázás elől a pincékbe menekültek, előjöttek rejtekhelyeikről és lélegzetvisszafojtva figyelték a gyors gépek vakmerő manőverezéseit. Csak amikor négy repülőgép égve lehullott, váltak el egymástól az ellenfelek és eltűntek északi, illetve nyugati irányban. A négy lelőtt kormányrepülőgép pilótái szerencsére ejtőernyővel megmenekülhettek. A tűzoltók és a miliciakatonák csak a légi harc titán kezdhették meg a szörnyű bombázás áldozatainak felkutatását és megmentését* Ilyen körülmények között valóban túlzásnak hangzik, ha valaki ,,a csehszlovákiai magyarság történelmi feladatairól" beszél. Nekünk nincsenek történelmi feladataink olyan értelemben, mint Dérer kívánja. Csak egy van: minden erővel, szívóssággal és határozottsággal védekezni s megóvni kisebbségünket a fenyegető veszedelmektől, kiharcolni életlehetőségeit, szilárdítani kádereit. 2. Rabulisztika, ahogy a sugalmazott ki- magyarázkodás Széchenyi „nyelvében él a nemzet" kifejezésével dolgozik. Nem akaPortugália szerepe Paris, február 17. A Spanyolország határainak ellenőrzésére irányuló tárgyalások annyira előrehaladtaik, hogy Portugália kénytelen lesz alkalmazkodni a nagyhatalmak megegyezéséhez. A franciák azt kívánták, hogy abban az esetben, ha Portugália nem egyezik bele szárazföldi határainak ellenőrzésébe, a portugál partokat angol és francia hadihajók vegyék blokád alá. A franciák ugyanis csak akkor hajlandók a pirreneusi határokat elzárni, ha Portugáliát is sikerül elszigetelni Franco Spanyolországától. Delbos külügyminiszter tegnap értesítette a francia álláspontról a német nagykövetet és a berlini francia nagykövet is ilyen értelmű lépéseket tett a Wilhelmstrassen. Időközben újabb nehézségek merültek fel az ellenőrzés kérdésében. Az orosz kiküldött bejelentette, hogy a szovjetunió feltétlenül részt akar venni az ellenőrzésben, ami azt jelenti, hogy a tervet ismét át kell dolgozni. A Quai d'Orsay Németország részéről is uj nehézségeket vár, mert Ribbentrop azt kívánta, hogy az ellenőrzésibe be kell vonni a külföldön lévő spanyol aranykészlet ellenőrzését is. Ezzel szemben a Németországból jövő hivatalos jelentés szerint a birodalom megtette a kellő előkészületeket a február 20-án éjfélkor életbelépő önkénteskiküldési tilalom megszervezésére. A birodalmi kormány törvényt ad ki, amely megtiltja az önkéntesek toborzását és Spanyolországba utazását. Ugyanakkor más módon is gondoskodnak a londoni határozat tökéletes és hathatós betartásáról. 50.000 olasz London, február 17. A Manchester Quardian és a Times ma a következő jelentést közli: — A spanyolországi olasz hadsereg 50.000 runk rámutatni arra, hogy éppen Széchenyi volt, aki lehetőnek tartotta — Kossuthtal szemben —, hogy valaki jó magyar legyen s amellett csák németül beszéljen, tehát nem egyedül a nyelvet tartotta a nemzeti érzés egyetlen kritériumának, de Széchenyi ide nem való és másra vonatkozó idézete ellenére bizonyos, hogy a nemzeti ideálok elvétele a mi helyzetünkben az első lépést jelenti az elnemzetlenités felé, mert az a szlovenszkói magyar, aki lélekben elszakadt a magyar ideáloktól, hamarosan .tehernek érzi a kisebbségi nyelvet s a második, harmaemberből áll. E hadsereg legnagyobb részét az elmúlt hetekben szállították Spanyolországba hat olasz kikötőből. Londoni diplomáciai körök véleménye szerint a fasiszta hatalmak most azért egyeztek bele az önkénteskiküldések megszüntetésébe, mert az a benyomásuk, hogy elegendő csapatokat küldtek már Franco győzelemresegitésére. Németország és Olaszország biztosra veszi Franco győzelmét, mert az 50.000 olaszon kívül legalább 50*000 német és portugál van Franco hadseregében. Más jelentések szerint viszont Mussolini azért egyezett bele az önkénteszárlatba, mert elege van a spanyol kalandból és szívesen lemond a további intervencióról. A Mancehester Quardian szerint a németek az elmúlt hetekben sokkal kevésbé vettek részt Franco megsegítésében, mint az olaszok és szemmelláíhatóan teljesen visszavonultak a spanyol kalandtól. A harctéri helyzet Madrid, február 17. A frontokon tegnap aránylagos csend uralkodott. Mig a nacionalisták a Jarama-folyó partján mindent elkövettek, hogy kierőszakolják az előnyomulást és előtörjenek Arganda felé és északról megkísérelték az előnyomulást Alcalade Henares felé, addig a kormánycsapatok a toledoi és a talaverai fronton kíséreltek meg áttörést, hogy tehermentesítsék a Jarama-frontot és éket verjenek Franco csapataiban. Sem a nacionalisták, sem a kormánycsapatok dőtörései nem sikerültek s igy a frontok ismét megmerevedtek. Mindkét fél azzal van elfoglalva, hogy meglévő állásait kiépítse és megerősítse. Franco újabb erősítéseket vár a motrili frontról, ahol a hadműveletek megszűntek és a nacionalista csapatok legnagyobb része elindult a madridi frontra. Kormónyoffenziva a madridi front valamennyi szakaszán Q ivén repülőgép harca Tarancon . A spanyol polgárháború legnagyobb légi csatája A nacionalista gépek megsemmisítették a varost ■ m frontokon nincs változás , *» 50.000 olasz Spanyolországban? ■■ Uj nehézségek a spanyol ellenőrzés körüt | hajnalban a madridi és a Jararaa-front minden szakaszán megindult. Az eddig Madridba érkezett jelentések kidégitőek. Madrid, február 17. Miaja tábornok szerdán | délben fogadta az újságírókat és kijdentette, I hogy a kormány csapatok offeazivája szerdán I
