Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-18 / 40. (4186.) szám
2 di'k nemzedékben eltér tőle. Számtalan példával igazolni tudjuk e megdönthetetlen állítást, amely elsősorban a középosztálynál, a városi polgárságnál, a munkásságnál érvényes. A magyar ideálok elvesztése után a szlovenszkói magyarság 400—<500.000 főnyi vezető- és öntudatnélküli paraszttömeggé süllyedne, amely tényleg magyarul beszélne, de elvesztené minden viszonyát a magasrangu magyar kultúrához és visszasüllyedne egy hihetetlenül primitív kultur- szinvonalra. Ez a cél? Mi nem akarjuk és küzdünk ellene! Iskoláink vannak, igaz. A békeszerződések utasításait s azt a különleges jogi helyzetet, amelyben 1919 óta néhány európai országban a nemzetiségek vannak s amely nem hasonlítható a múlt századok viszonyaihoz, tiszteletben tartották, de iskoláink száma nem kielégítő, vezető értelmiséget nevelő iskolákról egyáltalán nem gondoskodtak (pedig ismételjük: ma más egy kisebbség nemzetközileg garantált jogi helyzete, mint régen volt), hivatalos magyar kultúrintézményeinknek nagy része pedig tiszta szemfényvesztés. Vagy Dérer Iván a pozsonyi Masaryk-Akadémiát csodálatos ügyvitelével együtt a Petőfi—Arany—Ady nemzetéhez méltó „kultúrintézménynek” tartja? Vagy a népkönyvtárakat, ahol nagyrészt makulaturapapirossal táplálják a magyar olvasót, mig komoly, modern magyar könyv nem jöhet az országba s mi itt szellemi vesztegzárban élünk? A szlovenszkói hivatalos magyar kultúrintézményeknek túlnyomórészt csak keretei vannak meg, hogy hivatkozni lehessen rájuk, de működésűk egyáltalán nem kielégítő és nem alkalmas a magyar népi és nemzeti öntudat biztosítására. Most pedig néhány szó a magyar történelemről. Minden történelemben örökké két áramlat küzd egymással: egy felsőbb réteg küzd az alsóbb rétegekkel, azok, akiknek kiváltságaik vannak, nem könnyen engedik, hogy mások elragadják tőlük előjogaikat. így volt a magyar történelemben, a csehben is, igy volt — a magyarnál sokkal nagyobb méreteikben — más európai nemzeteknél. A legnagyobb igazságtalanság tehát, ha Dérer Iván úgy egyszerűsíti le a magyar történelmet, hogy „az egész magyar történelmen a nemesi és az úri gondolat biztosításának és fenntartásának eszméje vonul végig.” Ez nem magyar specialitás, íc mindenütt igy volt, ha éppen ki akarjuk emelni a történelmek e részletét, ezzel nem lehet a magyar történelmet disz- kriminálni és más ideálokat mintaképnek állítani. Sőt a kiváltságosok másutt jobban és sikeresebben biztosították előjogaikat, mint a magyaroknál, ahol többször lázadták föl ellenük, mint a régi Habsburg-biro- dalom más részein. Amit Dérer Iván a magyar történelem rovására ir, általános világjelenség volt ezer évig. Nevetséges, ha a kimagyarázkodás írója azt állítja, hogy a magyar történelemben Werbőczy volt az egyetlen nemzeti hősi. Talán egy kis rétegnél, de én és társaim a magyar iskolában alig hallottuk Werbőczy nevét, ellenben megtanítottak lelkesedni Rákócziért, Kossuthért, Petőfiért, akik a magyar szabadságért és a magyar jogokért küzdöttek. Melyik más középeurópai történelem rendelkezik a 18. század elején olyan méretű szabadsághőssel, mint Rákóczi volt s olyan népmozga- mai, mint a kurucvilág? S a tizenkilencedik század derekán egész Európa, beleértve Marxot és Engelset, Kossuthért rajongott s a legszabadságszeretőbb nemzetnek tartotta a jogaiért küzdő magyart. Mig mások mélyen hallgattak, a magyar a szabadságért vérzett. — Miért emeli tehát ki Dérer Iván a magyar történelem rossz oldalait s elrettentő példának állít fel olyat, ami más történelmekben még a magyarnál is nagyobb méretekben megvolt? Miért nem mondja, hogy lelkesedjünk szabadon mindazokért, akik a magyar történelemben ötszáz- év óta a különböző — s rendszerint kívülről jött elnyomások ellen küzdöttek, miért ne lelkesedjünk Zrínyiért, a törökverőkért, Thö- ikölyért, Rákócziért, Kossuthért, Deákért, az egész gyönyörűséges, fölséges szabadságküzdelemért, ami a magyar történelmen végigvonul, vagy miért ne lelkesedjünk a humanista Mátyásért, Nagy Lajosért, akit Macourek a 14. század legnagyobb középeurópai uralkodójának tart, Szent Istvánért, Szent Lászlóért, akiket ugyancsak a cseh Macourek emel magasra, Pázmányért, Eötvösért, a modernségben Ausztriát messze elhagyó Szilágyiért, Baross Gáborért, Tre- fortért, miért ne lelkesedjünk és válasszuk ideálnak ezt az egész nagy nemes.magyar történelmet, miért csak a rosszat és a csúnyát kelljen benne látnunk? A többiről legközelebb. 1937 február 18, csütörtök. " „Különleges árlevonások“ elmén 230 milliót vont le a gazdáktól félév alatt a Gabonatársaság Zadina földművelésügyi miniszter expozéja a mezőgazdasági bizottságban - Újra a mezőgazdaság hátrányára alakul az árdiszparitás Pozsonyban is kötelezővé teszik a Prága, február 1(7. A képviselöíház földművelés- ügyi bizottsága ma délelőtt tartott ülésén Zaddna földművelésügyi miniszter expozét mondott az aktuális kérdésekről. Zadina miniszter beszédét az utóbbi két év külkereskedelmi mérlegének 6 a legújabb külkereskedelmi eredményeknek az ismertetésével kezdte, I majd azt állapította meg, hogy a m.ult évben az ipari termékek árindexe már megközelítette a mezőgazdasági termények árindexét. A múlt év őszén bekövetkezett devalváció után azonban az iparcikkek árindexe megint hirtelen emelkedő irányzatot mutatott, a diszparitás a mezőgazdasági termények és az iparcikkek árai között megint növekszikés ismét súlyosan hat a mezőgazdaságra az árolló. Mezőgazdasági népiskolák A most folyó iskolai évben 102 újabb földműves népiskolát nyitottak meg. A miniszter terve az, hogy a jövő években legalább 200 ilyen iskola nyíljon meg. Szlovenezkón és Kárpátalján úgyszólván már csaknem minden járási hivatal mellett működik agro- nóm mérnök,iaki tanáccsal látja el a földműveseket. A miniszter a továbbiakban a gabonarafktárak hálózatának kiépítéséről szólott. A nemzetvédelmi minisztériummal közösen tervezetet dolgozott ki, amely most vár a kormány jóváhagyására. Csehországban a terv végrehajtásához 70 millió korona kellene, amiből az állami hozzájárulás 20 millió volna. Szlovenszkónak e kérdésiben külön terve van, a raktárak már épülnek, amihez az állam 6 5 millió koronát adott, A gabonaraktárak hálózata néhány éven belül teljes lesz. A gazdaadóságok rendezéséről a miniszter ez alkalommal nem kíván részletesen foglalkozni. Megállapítja, hogy a kormány eddigi intézkedései csak védelmi jellegűek voltak. Mezőgazdasági segélyalap szervezése nélkül nem lehet a kérdést megoldani. A segélyalap célja volna a rövidlejáratu gazda- adósságokat konvertálni bosszúiéjáratuakra, második feladata volna, a gazdaadósságok rendezése miatt kórt szenvedő néphiteli intézeteket kártalanítani. A miniszterelnök nyilatkozatában azt állapította meg, hogy a kormány a gazdaadósságok rendezésének kérdését az ipari adósságok és a közalkalmazottak adósságainak rendezéséhez kapcsolta. Az errevonatkozó tárgyalások megkezdődtek és e héten folytatják azokat. E kérdésről a miniszter többet nem nyilatkozott. A gazdák szociális biztosítása A létesítendő szociális biztositáel intézetben a gazdák az iparosokkal közösen lesznek biztosítva. Egységes díjfizetési osztály lesz, de lehetőség nyílik a felülbiztositásra önkéntesen vállalt magasabb díjfizetés ellenében. Az osztályokra való beosztást később foganatosítanák. Ezzel kapcsolatban tervbevették az állam által segélyezett gyógykezelési alap létesítését, mely azon önálló kereseti foglalkozást űző személyek gyógykezeléséről gondoskodnék, akik maguk még a betegbiztosítási dijat sem képesek viselni. Pozsony és Karísbad A tejgazdálkodás kérdéséről szólva a miniszter szükségesnek tartaná a prágai pasz- törizálási módszerek bevezetését legalább a nagy fogyasztói központokban. Bejelenti, hogy Pozsonyra és Karlsbadira vonatkozólag megegyezés történt már és hogy ott a prágai mintára a legközelebbi időben bevezetik a tej pasztörizálását. A falusi vaj árai még mindig nem érték el a kívánatos színvonalat. GabonafSlöslegek A miniszter szerint még mintegy 20.000 vagon gabonát kellene kiszállítani s akkor Az tllatkir-blztositás .kérdéséről szólva, a minnB&ter megállapította, hogy az állliam 50 százalékkal emelte a mezőgazdasági kamarák e célt szolgáló siegéllyeit s összesen már 700.000 koronát fordít e célra, A miiná'sztériuiimak aiz az intenciója, hogy az elhullott felnőtt marháért tulaijdioiniosa legalább 300 korona kártérítést kapjon, mert ez oly összeg, amivel uj állat beszerzésére lehet gondolni. A burgtonyavész leküzdése érdekében uj sem- legeeiitett fajtákat igyekeznek he vezetni. Bortermelés A földművelésügyi mMlsztérmmnak terjedelmes programja van a bontenmeliés támogatására, A belföldi termelés mennyisége teljesein fedezi a szükségletet és igy a behozatal megszüntethető. Jóininőségü borokat is termelünk. A bortermelés számos vidéken a megélhetés egyetlen forrása, ezért foglalkozni kell védelme kérdésével, ami az értékesítés megszervezése nélkül nem történhetik. Az értékesítésnek szövetkezeti alapon kell történnie, minden országban a szövetkezeteknek egy ceucsszer- vezetet kell létesiteniök. pasztörizált telet kap az uj idénybe 50.000 vagon búzával mennénk át, ami a nemzetvédelem érdekeinek is megfelelő tartalék. A búzaexportot célirányos folytatni, de csak tavasszal. A Gabonatársaság által eszközölt különleges árlevonások 230 milliót tesznek ki. A miniszter megengedi, hogy a gabonamonopóliumnak vannak árnyoldalai, de másképpen nem oldható meg a mezőgazdasági termelés jobb értékesítése. A vetőmag kérdésében a Gabonatársasággal a minisztérium már megállapodott s az erre vonatkozó hirdetményt már nyilvánosságra is hozták. E hirdetmény hatféle módon teszi lehetővé a vetőmagról való gondoskodást. Most tárgyalnak a hetedik módozatról1. Holota kimutatta a bizotttáaban, hogy a kőztégi választási törvény novellája teljesen elvéti célját • A javaslatot egyelőre levették a napirendről ■ A szenátus által betoldott módosítás éppen az ellen- kézőjét éri el annak, amit a javaslattal elérni kívántak Külkereskedelmi tárgyalások A kereskedelempolitikai kérdésekről szólva a miniszter megállapította, hogy Magyarországgal uj határ egyezményt és uj állategészségügyi egyezményt készítenek. A miniszter a kormányban a mezőgazdasági kiviteli cikkek adójának visszatérítését is igényelte. Az erre vonatkozó tárgyalások miég folyamatban vannak. A törvényhozás számára a minisztérium most dolgozik a tagositási törvényjavaslaton, a mezőgazdasági őrökről szóló javaslaton, a halászati és vadászati törvényen. Prága, február 17. A képviselőházi alkotmányjogi bizottsága ma foglalkozott a szenátus által már eillfoigadott községi választási novellával. A javaslatot a szenátus úgy módosította, hogy a községi választásban nem fizetné a i'istasoksizorositás költségeit az a választási csoport, amely ugyan mandátumot nem szerzett, de amely a legutóbbi nemzetgyűlési választásban képviselői vagy szeuá- tori mandátumot szerzett. A vitában az előadó után felszólalt dr. Holota János képviselő, aki a következőket állapította meg: — A közvélemény s a közönség nagyrészben amellett van, hogy a községi választá- soík politikamentesek legyenek. A tárgyalt javaslat ellenkezik a politikamentességre irányuló törekvésekkel. A szenátus által javasolt szöveg nagy előnyben részesítené a községi választásokban a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, mely előny sehogyan sem hozható össze a demokratikus egyenlőség elvével. Tudjuk, hogy a nagy pártok a parlamenti választásokban sok kis frakcióból tevődnek össze, vagyis a parlamenti képviselettel bíró párt tovább is beadhatna számos listát a községi választás során. Ez — a parlamenti képviselettel biró pártoknak nyújtandó előny — sem politikailag, sem erkölcsileg nem indokolható. Figyelemreméltó, hogy a szenátus maga sem tudta ezt az intézkedéséit megindokolni. Ha a javaslat törvényerőre emelkednék, úgy előfordulhatna oly eset, hogy valamely községiben egy — parlamenti képviselettel bíró — párt megint csak több listát nyújtana be, arra egy mandátumot sem szerezne s a listák költségét mégis a község fizetné meg. Ilyen módon a szenátushatározat nem éri el a kitűzött ©élt: a politikai pártok apró zásának megs züntetés ét és a közs égek tehermentesítését sem. Hasonló érteleim szólalt fel Ostír^ cseh iparospártá képviselő s végül dr. Goldstein is. A (bizottság végiül ás levette a javaslatot a napi remidről azzal, hogy a bizottsági elnökség a kormánytól információikat és fel világos itá- sokiat fog a javaslatihoz beszerezni. A közigazgatási bírósági novella az albizottságban Ezután a közigazgatási bíróságokról szóló törvény novellája tárgyalására alakított allbiUj betegség: Tularemia Morvaország déli részéin és Szlovenszkán a rágcsálókat, tehát a nyulakat, továbbá a fácánokat és a juhokat u,j kór támadta ímeg: a tularemia. Eddig 210 ember is megkapta a betegséget. A községekben hirdetményeket füg- gesztetett ki a nni:nisztórium, amely a védelmi intézkedéseket ismerteti. Márciusiban koiv imányrendelet fog megjelenni a tépfene elleni kötelező védőoltásokról. A miniszteri expozét a legközelebb tartandó ülésen vitatják meg. A esett-német egyezkedés a csütörtöki minisztertanácsban Prága, február 17, Értesüléseink szerint a minisztertanács holnap délután tart ülést és ezen döntő stádiumba jut a kormánynémetek által előterjesztett nemzeti kiegyezésre vonatkozó memorandum ügye is. Beavatottak úgy tudják, hogy a negyvenoldalas memorandumból a minisztertanács négy pontot vesz ki éspedig tisztára gazdasági jelentőségű kérdést és ezt valamelyes határozat formájában nyilvánosságra fogja hozni. A miniszterelnöknek ugyanis az a szándéka, hogy e tárgyalásokat rövidesen be kell fejezni, hogy a szudétanémet pártnak ne maradjon ideje az ettenagitációra. — Beavatottak előtt nem titok, hogy az egész memorandum- bői természetesen csak nagyon szerény romok maradtak és az eredmény még csak meg sem közelíti a cseh—tKmet kiegyezés fogalmái* zottság ült öesizie. # Ha betegség környékezi, \y^HlWrn-viz megelőzi Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is.
