Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-17 / 39. (4185.) szám
Jjg wSjJ' J£Bp B8 » K WB NE n^ J' ]g$r Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHH. Hárommilliárd korona hiány az 1935-ös állami zárszámadásban! Esterházy János éles bírálatot mondott az államháztartás vezetéséről a képviselő- ház költségvetési bizottságában - Miért nincs 69 magyar községben magyar elemi iskola? • 16 magyar középiskola helyett csak 8 van, 35 szakiskola helyett csak 4 Királyi pénzgondok (=!*) Windsor hercegének valószínűleg nincsenek kenyérgondjai és előreláthatólag nei . is lesznek, ha mindjárt ebben a pillanatban Rotschildéknál lakik is ,, albérlet- bei", — de azért mégis csodálkozva, majdnem megütközéssel hallgatja a gyanútlan európai polgár a vitát, ami az angol parlamentben és sajtóban lankadatlan hévvel tombol a volt uralkodó ,,végkielégitése“ körül. Különös, hogy a királyság intézménye ennyire elpolgárosodott, ennyire földközelbe került abból a misztikus mesevilágból, íhova a múlt emlékei emelték. Különös, de ízért megnyugtató látvány. A király elveiül s az égrengető gesztus után nem marad más, mint pénzgond. Valószínűleg semmiféle jogrend nem ismer paragrafust arra az esetre, ha a király elvonul a trónról a magánélet szürkeségébe és egy birodalom gondjai helyett —- mondjuk ' egy .textilgyár vagy egy mintakertészet gondjait akarja viselni, tehát semmi csodálkozni való nem lenne azon, hogy az angol parlament vitázik a meglepő helyzet fölött. De azért mégis csak van valamilyen mélyebb értelem és ujjmutatás abban, ahogyan polgári gondokkal forr össze a királyság fogalma. A kor megint csak elárul titkaiból valamit az embernek, megmutatja, hogy intézmények forradalmak nélkül is átformálódnák s hogy végeredményben semmi nem múlott a Bastille lerombolásán. Ha egyszer Anglia volt uralkodójának most olyan gondjai vannak, hogy eladogatja kastélyait és esetleg családi gyűjtés alapján járadékot fogad el, akkor mégis csak történt valami a királyság intézményével azóta, hogy Vili. Henrik szerelmi elvakultságában miniszteri fejeket Hitetett le. Igaz, volt közben. Cromwell, de ez csak egészen rövid intervallum volt az angol királyság történetében s aztán visszatért Anglia a diktátoroktól a királyokhoz. Pedig az egyetlen angol diktátor sem fordult el túl éles ívben a parlamentarizmustól. Az angol felfogás nem ismeri az életnek semmilyen területén az abszolutü- mot, ez benne van a királyság intézményében is. Az angol király elméletben a világ leghatalmasabb ura Angliának, sőt a birodalomnak például nincs egy szál katonája sem, sőt miniszterei sincsenek, minden angol katona „Őfelsége a király katonája" és minden angol kormányférfi „Őfelsége a király minisztere". Az angolok már évszázadok óta köszöngetnek úgy hivatalból, ahogyan most Hitler megszoktatta a németeket, mégsem háborog ellene a világ és igazán senkinek nem jutna eszébe a személyvagy hatalomkultusznak a jelét látni abban, ahogyan őrtálló katonától kezdve a hivatalába lépő miniszterig minden hivatalos méltóság azzal végzi mondókáját, hogy „God safe the King". Ami megfelel végeredmény- a Heil Hitlernek, csak már évszázadok patinája rakódott rá és a tradíció élét vette. De vájjon csak a tradíció vette élét? Ez az éppen, amit a volt király pénzgondjai közben közelebbről szemügyre kell venni az angol életben. Igaz ugyan, hogy Angliának soha nem volt egyetlen szál katonája sem, de az angol polgár adta a pénzt a királynak a hadseregre. És évszázadok alatt soha nem jutott eszébe a királynak, hogy a kezébe adott fegyveres hatalommal megpróbáljon erőszakot tenni a polgáron, igaz, a polgár sem gondolt soha rá, hogy elvegye a királytól jogait. A jogok kölcsönös tisztelete forrasztotta ilyen tökéletesen Prága, február 16. A képviselőház költség- vetési bizottsága ma kezdte tárgyalni az 1935. évi költségvetés túllépéseinek utólagos jóváhagyásáról szóló javaslatot. Remes előadó rövid beszéddel elismeréséit fejezte ki a kormánynak azért, hogy legalább utólag kéri a költségvetés túllépésének jóváhagyását s ebből azt veszi ki, hogy alkotmányosan alkar dolgozni. Az előadó egy szóval sem emlékezett meg az ismert dubovai olajfinomító ügyről, noha köztudomású, hogy a költségvetési túllépések éppen erre az ügyre vezethetők vissza. A bizottság a 661 milliós többletkiadást vita nélkül megszavazta. Rekordhiány Majd az 1935. évi zárszámadást kezdték tárgyalni. Remes előadó megállapította, hogy az 1935. évi zárszámadási hiány 3 milliárd 44 millió korona, amennyiben a kiadások 10 milliárd 97 milliót, a bevételek 7 milliárd 53 milliót tettek ki. Ez a hiány az államfordulat óta a legnagyobb évi hiány és hitelműveletekkel fedezték. Az állami üzemek gazdálkodásához az előadó megjegyezte, hogy ez siralmas képet mutatna, ha nem volnának monopóliumok. Az államadósság 1935-ben 1 milliárd 773 millióval emelkedett s elérte a 40 milliárd 415 millió korona összeget. Az állami alapok összege 11 milliárd 447 millió koronát tesz ki. Kifogásolja, hogy a zárszámegybe a királyt nemzetével. A király nevében megy a világ leghatalmasabb vállalkozása, amelyet brit világbirodalom néven tart számon a köztudat, de ehhez a vállalkozáshoz a pénzt mindig az angol polgár adta. Anglia tipikus forradalommentes ország, azért is van annyi ósdi törvény még ma is életben Angliában, mert nem voltak forradalmak, amelyeknek első dolguk a jogrendszert összedönteni és helyébe újat, időszerűt kovácsolni. Angliában évszázadok alatt megrekedt a felhalmozott uj törvények alján egy sereg, régi célját és értelmét veszített törvény, de ezeknek az elavult és elévült . törvényeknek a puszta léte tette lehetővé, hogy Angliában ma is megmaradt polgár és uralkodó között az a viszony, ami volt kezdetben, a polgári korszak hajnalán, amikor a központi királyi hatalom a városi polgárság segítségével számolt 1c a feudalizmussal. adás az állami alapokról részletesebben nem közöl semmit. 1935-ben az állam a vállalt garanciáik címén 152 milliót volt kénytelen kifizetni. Ez összeget az előadó horribilisnek mondja. A vita A vitában Peters (szudétanémet) sajnálkozik, hogy az előadó az 1937. évi állami költségvetés taglalásához nem vonta le a most tárgyalt zárszámadásból a konzekvenciákat. Az áUamfordulat óta a polgárok 137 milliárd koronát fizettek be adók címén és ma 4.6 milliárd a hátralékos adók összege, vagyis körülbelül 4 százalék, ami igazán jelentéktelen. A gazdasági helyzet javulása nem a devalváció eredménye, hanem a világgazdaságbeli javulás kihatása. Kifogásolja a mammut állami üzemek szervezését, mint amilyen az 1 millió hektár erdő- és mezőgazdasági területen gazdálkodó állami igazgatóság. Brdlík tanár (agrár) igen hosszadalmas, akadémikus jellegű beszédet mond, melyben különösen a vasutak jövedelmezőségének kérdését taglalta. Ebédszünet után Slánsky kommunista, majd Bergmann nemzeti szocialista szólalt fel. Utána Esterházy János képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke hosszabb beszédet mondott. Angliában azért nagy gond ma is az általános védkötelezettség bevezetése, mert ott komolyan veszik az évszázadok előtt kötött egyezséget uralkodó és polgár között s ha egyszer a polgár pénzt ad a királynak katonára, akkor nem lehet tőle, angol felfogás szerint azt követelni, hogy ő maga álljon be katonának. Itt többről és másról van szó, mint pacifizmusról, itt az angol demokrácia egyik fundamentumáról van szó. Király és polgár szövetsége — ez az angol demokrácia s ennek a szövetségi szerződésnek évszázadok előtt lerögzített minden pontját szószerint kell betartani, különben vége a demokráciának. Windsor hercege, mig uralkodott, reménysége volt minden szegény embernek, támasza és ösztönzője minden szociális célzatú politikának, utolsó hivatalbeli ténykedése is az volt, hogy meglátogatta a délwalesi nyomorvidéket — igazán azt várhatta volna a világ, hogyha enneki az a feladata, hogy ezt a zárszámadást elfogadásra ajánlja. 20 százalékos deficit —• Lehet-e elismerő szót találni az olyan sáfárkodásra, amely közel húszszázalékos deficittel zárja az évi mérleget, lehet-e bizalom azok iránt a sáfárok Iránt, akik a törvény szigorú rendelkezése ellenére áthágják e rendelkezéseket s a törvényhozás hozzájárulása nélkül kerek 562 millió koronával túllépték a költségvetésben megszavazott hitelkeretet, — Minden jogállamban a törvény szava szent kell, hogy legyen az állam minden pol„ gára előtt. így kell ennek lennie a demokratikus köztársaságban is, amely a teljes jog- egyenlőség elvét alkotmányában is lefektette s ezzel a felelősséget is megosztotta az állam minden teljesjogu polgára iközött. Mégis a kormányzati hatalom birtokosaira mintha nem vonatkozna ez a felelősségi kötelezettség, mert nincs törvény, amelynek alapján a miniszterek felelősségre volnának vonhatók. Ilyenkor, a zárszámadások tárgyalása alkalmával tűnik fel a legjobban törvénytárunknak ez a hiánya. Föltétien szükséges az, hogy a legfelső számvevőszék szervezetét és ügykörét a mai kornak megfelelő modern törvénnyel kodifikálják, amely ezt a legfontosabb szervét az állami kormányzatnak teljesen függetlenné tegye. A kormánytényezők felelőssége — Általában a kormány felelős tényezői sokszor szokták hangoztatni, hogy ez a köztársaság a legdemoikratiikusabban vezetett államok egyike, oázisa a iköziszabadságok ideális megteremtésének ebben a különböző diktatúrákkal megrontofot világban. Valóban, ha a zárszámnek a királynak a nyugdijáról lesz szó, éppen a munkáspárt lesz bőkezű. Csakhogy más a rokonszenv és más az államérdek. Anglia sokat költ fegyverekre, királyi nyugdijakra nem sok marad. Az angol parlamentben mindig nagy és néha kínos viták voltak királyi pénzügyekről, Viktória elődjeinek költséges passzióit egyszerűen nem fedezte a parlament, hagyta őket, mint a kor rossz nyelve mondta: rongyos nadrágban járni. Viktóriának is sokat kellett harcolnia Albert civillistájáért. Az angol parlament csökönyösen védelmezi a királyokkal szemben azt a jogát, hogy a kasszakulcsot ő hordja a zsebében. Windsor népszerű hercegével valóban megeshet, hogy kénytelen lesz családi gyűjtésből és vagyonának el- adogatásából élni a jövőben, pontosan úgy. ahogyan a száműzött uralkodók és here-'" 1 élnek. Esterházy beszéde — Ha az 1935. évi állami zárszámadás számadatainak labirintusán áttornásszuk magunkat — mondotta egyebek között Esterházy —, megdöbbenve állapíthatjuk meg, hogy ezek az adatok határozottan rossz I gazdálkodás hivatalos dokumentumát tárják elénk. Ahol 19 milliárdos keret mellett a szaldó csaknem kétmilliárd, pontosan 1 milliárd 780,417.946 koronás hiánnyal zárul, ott lelkiismeretes, az ország és a nép sorsát minden körülmények között szem előtt tartó gazdálkodásról beszélni nem lehet. — Az előadó ur sem talált módot arra, hogy akár egyetlen dicsérő szót mondjon erről az államháztartási mérlegről, pedig
