Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-17 / 39. (4185.) szám
^RA<ímMaGÍAR5TELS§ mii inmiiiwi ■■iwiiNiiiiiiiiiniiiniiiiiíiWHM a adás adathalmazát nézzük, — nem is cinizmussal, de a könyvelésben jártas szakember szürke objektivitásával azt kell megái lapítanunk, hogy a közgazdálkodás terén tényleg érvényesül a közszabadság elve legalább is azok részére, akik ezt a gazdálkodást vezetik s akik felelő' sek volnának érte. Csak ezzel magyarázható meg a hatalmas deficit, csak ez lehet indoka annak, hogy az állam- adósságok összege elérte a 40 milliárd koronát, A kisebbségek jogegyenlősége — Ugyanilyen értelmű szabadságjogot vindikál magának a kormányzat a köztársaság lakosainak több mint egytharmadát kitevő nemzeti kisebbségiekkel való bánásmód tekintetében is. Az alkotmánylevéil teljes jogegyenlőséget biztosit. 1937 február 17, szerda* B8BB&BS A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi szerződés, amelyet ez a köztársaság is ünnepélyesen elfogadott és teljesitésére kötelezettséget vállalt, garantálja ezt a jogegyenlőséget az egyes államokban számbeli kisebbségben levő nemzettöredék minden egyes tagja számára, — vagyis a demokratikus elvek figyelembevételével bizonyos privilégiumot, mondhatnék jogtöbbletet nyújt nekik* Papiroson valóban ideális volna ez a helyzet. Emlegetik is ezt a kormánytényezők leginkább a 'külföld felé szánt nyilatkozataikban szóban, írásban, rádión s a modern prapagamdaeszközök minden módiján. Közel 40 millió koronát fordítottak erre a célra az 1935. évben a zárszámadásban kimutatott adatok szerint. Hogy a titkos rendelkezési alapokból mennyit szippantott fel a propaganda hatalmas apparátusa, azt a zárszámadás adatai nem tüntetik fel. A kisebbség megelégedettsége a fontos! — Papírforma szerint és a propagandaszólamok megállapításai alapján megvolna a jog- egyenlőség. A csehszlovák kormányhatalomnak a kisebbségekkel szemben való bánásmódját azonban nemcsak azon az alapon kell megítélni, hogy papiroson s a külföld felé hangoztatott nyilatkozatokban teljesiti-e a St. germainei béke- szerződésben és az alkotmányílevélben vállalt kötelezettségeit, de csakis arról, vájjon az életben, a gyakorlatban valóban betartotta is a kormányhatalom ezeket a kötelezettségeit? Teremtett-e a kormányzat a nemzeti kisebbségek számára olyan légkört, hogy azok a csehszlovák köztársaság keretében valóban „a törvény előtt teljesen egyenlőknek'' érezzék magukat a többségi nemzettel, amint azt az alkotmánylevél 128. §-a kifejezetten mondja? Nem azon fordul meg a kérdés, hogy a kormányhatalom meg van-e elégedve ebben a tekintetben önmagával, hanem azon, hogy a kisebbségek meg vannak-e elégedve a számlikra teremtett helyzettel. Nemzetiségi igazságosság — A jogegyenlőség azt jelenti, hogy ennek az állaimnak minden polgára tekintet nélkül faji, vallási vagy nyelvi hovátartozásának különbségére, kulturális, gazdasági, szociális és politikai tekintetben a törvényes keretek között teljesen egyenlő mértékben élheti ki a maga jellegét s ebben őt a kormányhatalom teljesen egyenlő mértékben támogatja. Vagyis a?!'-állami élet minden megnyilvánulásában, a jogok gyakorlásában csak. állampolgár van tekintet nélkül arra, hogy ilyen, vagy olyan vallásai, ilyen, vagy olyan nemzetiségű vagy nyelvű az illető. magyar iskola nincs, de — szlovák van! Az igényelhető 16 magyar középiskolának csak a feie van meg — A középiskoláikra 194,827.838 koronát fordítottak, amiből kerek 9 millió korona illette volna meg a magyarságot. Erősen kételkedünk benne, hogy ezt meg is kapta, már csak azért is, mert csak Szlovenszkón még legalább két középiskola, Kárpátalján pedig egy tanítóképző föl- tétien megilletné a magyarságot a meglévőkön kívül. Ha pedig aiz egész állam területén lévő középiskolák Sízámát vesszük alapul, akkor a magyarságnak 16 középiskolára volna igénye, a valóságban pedig ennek a fele van meg. Hol itt a demokratikus egyenlőség?! 35 szakiskola heiyett — 4 — Szakiskolák céljaira a zárszámadás szerint kerek 115 millió koronát fordítottak. Ebből a magyarság része hatod fél millió korona kellett volna, hogy legyen. Hogy ezt távolról sem kapta meg, annak bizonyítékául elég csak arra mutatnunk, hogy a köztársaság területén lévő 752 szakiskola közül mindössze 4 magyar, pedig 35-nek kellene lennie. — Az egyetemeikre és főiskolákra 135 millió koronát költöttek, amiből a magyarság főiskolájára, — ha megvolna, — legalább hat és félmillió koronát kellett volna fordítani. Magyar egyetem, magyar főiskola nincsen. A 14 főiskola közül 11 csehszlovák, 3 pedig német. A magyar tanszék is évek óta a legmostohább elbánásban részesül. Magyarul nem beszélő s nem teljes kavilifikáció- val bitó tanárok tanítanak s ,.pendliznek" Pozsony és Prága között, mert mindkét tanszéknek előadói. A szemináriumi kiadásokra pedig az egész esztendőre mindössze 2000 koronát lehet fordítani. * Régi követelése a magyarságnak az önálló egyetem létesítése, vagy legalább is a magyar tanszékek kiépítése és teljes felszerelése. Diáksegélyezés — Diáikjóléti célokra 1935-ben 8,254.765 koronát fordítottak, amiből a magyar diákságot számaránya szerint legalább kerek 400 ezer korona illette volna meg. Tudomásunk szerint azonban semmit sem kapott, vagy csak morzsákat. Müvészetpártolásira kerek 25 millió koronát fordítottak. Nyomorgó magyar művészeink és színészetünk siralmas állapota a legjobb bizonyítéka annak, hogy a kormányhatalom itt sem telljesitette azt, amit a külvilág felé állandóan hirdet. Népművelésre 1,888.715 koronát költöttek. Ebből a magyarságot kerek százezer korona illette volna meg. Tudjuk, hogy semmit sem kapott. — összegezve csak ennél az egy tételnél 36 és félmillió koronát kellett volna a magyarságnak a demokratikus jogegyenlőség elve alapján kapnia, vagyis alig annyit, amennyit propaganda- célokra fordítottak. Úgy látszik azonban, fontosabb a külföld felé való propaganda, mint az, hogy az állam állítólagos egyenjogú polgárai egy tetemes részének kulturigényeit kielégítsék. — A kormány iránt, amely mindezeket a sérelmeket tűri s felelősségével födi, bizalommal nem lehetünk s a zárszámadást nem fogadjuk el. Esterházy után még Klapka nemzeti szocialista és dr. Horák, a legfelső számviteli ellenőrző hivatal elnöke beszélt Lapzártakor az ülés tart. Bakajsza eperjesi káplán lép az elhunyt Zaborovszky prelátus örökébe Baxa lemond — utóda Zenki lesz Prága, február 1(8. Azok ahirek, hogy Baxa Károly, Prága város 'polgármestere eláll lemondási szándékától és továbbra is hivatalában marad, nem bizonyultak valóknak. Baxa polgármester ugyanis a mai napon hivatalosan is bejelentette a csehszlovák nemzeti szocialista párt fővárosi klubjának, hogy a legiköizeíliebbi jövőben lemond állásáról. Egyidejűleg bejelentette a lemondó polgármester, hogy neim vállalhat a jövőben tagságot a városi tanácstestiületben sem és csak a központi képviselőtestületnek kiván továbbra is tagja maradni. — Dr. Baxa utódjaiként elsősorban dr. Zenki Pétert, a nemzeti szocialisták tóvárosi klubjának elnökét emlegetik. Dr. Zenkl jelöléséit a polgármesteri tíisatségre már egyhangúlag el is határozta a nemzeti szocialista párt klubja és országos ipártvezetősiége. Valószínűnek tartják, hogy a többi .fővárosi párt is beleegyezik dr. Zenkl ímegváilasztásába. Tárgyalások a németekkel: gazdasági előnyök Beavatottak szerint a kormánypárti németekkel folytatott tárgyalások egyre erősebb elhajlást mutatnak az eredeti iránytól. Most minden törekvés arra irányul, hogy a kormánybeli németek számára némi gazdasági előnyöket biz- sitsanák, hogy a tárgyalások ne záruljanak teljesen eredménytelenül. A megnyugodott Balkán Belgrád, február 16. Sztojartinovics miniszter- elnök és Antonescu román külügyminiszter tegnap Athénbe indult. A két miniszter Szalonikiben találkozott Rüzsdi Arrasz miniszterrel. Szalonikiben a balkán-államok szövetségének reprezentánsai tiszteletére fogadást rendeztek, amelyen mintegy ötezer ember vett részt. Belgrád, február 16. A Politika szerint a balkán-államok athéni konferenciáján mindenekelőtt a Földközi tengerrel kapcsolatos kérdéseket vitatják meg, amelyekhez különösen Görögországnak igen nagy érdeke fűződik. Athén, február 16. Metaxas görög minisztert elnök a Balkán-értekezlet résztvevőinek tiszteletére diszebédet adott. Metaxas miniszterelnök rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a Balkánszövetségnek köszönhető, hogy a Balkán, amelyet valamikor Európa viharsarkának tekintették, ma békés és szépen fejlődik. Metaxas beszédére Sztojadinovics válaszolt mint a Balkán- szövetség elnöke, ő is annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Balkán-szövetség a legbiztosabb oszlopa a Balkán békéjének megszilárdítására. A cseh, a szlovák, a rutén, a német, a lengyel, a magyar, az orosz, a román, a zsidó s a cigány — ameily nemzetiségek konglomerátuma ez a köztársaság — egyformán élvezze az államhatalomnak necsak a sújtó, hanem a támogató, oltalmazó kezét is. Az abszolút igazságosság megkívánná, hogy ezek a nemzetiségek számarányuknak megfelelő mértékben vehessenek részt az állami élet minden szervében; számarányuknak megfelelő mértékben részesüljenek az államgazdálkodás minden előnyében. — Nem mondok újat, amikor leszögezem, hogy a csehszlovák kormányzat ezt az elvet, — amely pedig a köztársaság 'létének alapját képezd — a gyakorlatban nem tartja be, sőt utón-útfélen megsérti. Tudóim1, hogy ismétlésbe bocsátkozom, de úgy vagyok ezzel, mintha az ajtó közé csípnék az ujjamat: állandóan s ismételten fogok kiáltozni mindaddig, amíg az ujjamat ki nem engedik. A magyarság jussa: félmiliiárd — A magyar nemzeti kisebbség e köztársaság lakosainak kerek 5 százalékát teszi ki. Zárszámadásról lévén szó, keresem tehát azt, hogy a tíz- milliárdos kiadási keretből megkapta-e a magyarság az őt megillető részt, forditott-e a kormány magyar célokra kerek félmilliárdot ebből a szinte csillagászati számjegyű összegből. — A zárszámadás adatai, sajnos, nem tüntetik fő! sem országrészenkint, még kevésbé nemzeti- lég, hogy hová mennyit fordítottak. Mégis a statisztikai adatok ismerete megbízható képet adhat arról, hogy a jogegyenlőség elve hova torzul a gyakorlatban. 69 magyar falu. ahol nincs magyar iskola — Az iskolaügyi tárca mutatja a legszembetűnőbben a fennen hirdetett elvek és a csöndesen végrehajtott gyakorlat között való nagy eltérést. Az elemi iskolákra a zárszámadás adatai szerint 1935-ben 299,782.325 koronát fordítottak. Ebből a magyarságot számaránya szerint kerek 14 millió korona illette volna meg. Hogy ezt nem kapta meg, azt igazolja már az a tény is, hogy 69 olyan magyar faluról tudunk, ahol magyar iskola nincsen, közöttük 14 olyan, amelyben Kassa, február 16. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) CsárSzky József kassai püspök a múlt héten elhunyt Zaborovszky Béla eperjesi prelátus-plébános helyére adminisztrátori minőségben Bakajsza Antal káplánt nevezte ki. Bakajsza Antal már évek hosszú sora óta működik Eperjesen kápláni minőségben. Csárszky püspök intézkedését a katolikus közönség nagy örömmel fogadta. A kongnia és az államnyelv ismerete Prága, február 16. Minap jelentettük, hogyl az iskolaügyi miniszter válasza dr. Poruhszky Géza képviselő interpellációjára a kongrua- ügyek sérelmes elintézése tárgyában most jelent meg nyomtatásban. A választ teljes terjedelmében alább közöljük: A bratislavai országos hivatal általában a kongruális egyházak és hitfelekezetek azon lelkészeinek (tehát nemcsak a magyar nemzetiségű római katolikus és protestáns lelkészeknek) kongruáját nem ismeri el és nem utalványozza ki, akik az államnyelvet nem bírják. Ama lelkészeknek, akik az államnyelv tudását később igazolták, a kongruát nem a nyelvi vizsga letételét megelőző időre visszamenőleges hatállyal, hanem azon naptól kezdődőleg ismeri el és utalványozza ki, amikor a vizsgát letették. Emez eljárás az idevonatkozó törvényes rendelkezésekkel összhangzatban van. A szóbanforgó kongrua kérdésében mindenekelőtt az 1926 junius 25-i 122. Tgysz. kongrua- törvény, illetőleg az ezen törvény által hatályukban nem érintett korábbi speciális kongrua- szabályok irányadók. Az idézett törvény 6. §-ának rendelkezései által ugyanis a korábbi kongruatörvények összes rendelkezései nem ha- tálytalanittattak, hanem csupán azok, amelyek ezen uj kongruatörvénnyel ellenkeznek. Ez egyébként úgy a 122/1926. Tgysz. törvény 1. §-a 6. és 7. bekezdésének, valamint az 1928 julius 17-i 124. Tgysz. kormányrendelet 3. §-a 3. bekezdésének rendelkezéséből is világosan következik. ‘ A kongruára szóló jogigénynek a régebbi jogon alapuló s az uj kongruatörvény által nem érintett feltétel az 1840:VI. t. c. 8. §-a, az 1909:XIII. t. c. 3. §-a és az 1898:XIV. t. c. 4— 6. §§ értelmében az államnyelv (korábban a magyar nyelv) tudása is. Eme volt magyar jogszabályok az 1918 október 28-i 11. Tgysz. törvény 2. cikke alapján a csehszlovák jogrend alkatrészeivé lettek, természetesen azon eltéréssel, hogy a korábbi magyar nyelvtudás helyett a csehszlovák államnyelv tudásának követelménye érvényesült. Hogy a szóban levő kongruajogszabályok nem fosztattak meg érvényüktől, ez a 124/1928. Tgysz. kormányrendelet 217. és 218. §-aiból is folyik. Erre az álláspontra helyezkedett a pra- hai legfelsőbb közigazgatási bíróság is 1934 március 28-i 5268. sz. (Bohuslav gyűjteménye 11.181. sz.) döntvényében, kimondván, hogy a lelkész kongruaigényjogosultságának feltétele Szlovenszkón a 122/1926. Tgysz. törvény szerint az államnyelv tudása is. Az interpelláció helytelenül hivatkozik a pra- hai legfelsőbb közigazgatási bíróságnak 1926 szeptember 11-én kelt 17.967. sz. döntvényére, minthogy nevezett bíróság idézett döntvényében a többi között kimondotta, hogy nem látható be, miszerint azon körülményből, hogy a panaszos az állami fizetéskiegészitést a volt magyar kormánytól oly jogállapot fenállásakor élveké, mikor annak feltétele az akkori magyar államnyelvnek tudása volt, — szükségképpen következnék, hogy a szlovák nyelvet bírja; egyébiránt, ha a panaszos a maga szlovák állomásán az államfordulat után a Csehszlovák köztársaságtól is húzott volna fizetéskiegészitést, még abból sem következnék szükségképpen ama vélelem, hogy szlovákul tud: azonban nem volna kizárva, —• jóllehet az a törvénnyel ellenkeznék, — hogy az államtól fizetéskiegészitést húzott annak dacára, hogy szlovákul nem tudott. A mondottakból világos, hogy a prahai legfelsőbb közigazgatási bíróságnak eme döntvénye is a bratislavai országos hivatal eljárásának helyességét igazolja. Podkarpatszká Rusz országában hasonló panasz fel nem merült. A vázolt jog állapothoz képest az interpellációban követelt intézkedéseket, amennyiben azok a fentidézett rendelkezésekkel ellenkeznek, nincs módomban foganatosítani. Praha, 1937 január 18. Az iskola- és nemzetmüvelődésügyi miniszter: Dr. Franké s. k. Föloszlatták a szudétaaémet párt munkácsi gyűlését Munkács, február 16. (Maiinikáesá mumkaitáir- suink 'távirati jelentésié.) A szudéíanémeí párt „kárpáti német párt“ címen működő szloven- szkói alosztálya vasárnap Munkácson rendezett népgyülést egy kisebb vendéglőben. A gyűlésen megjelent Tschakert szenátor és Böhm képviselő. Tschakert szenátor beszédét körülbelül 150 főnyi környékbeli sváb hallgatóság közbeszólá- sokkal zavarta. A gyűlés megkezdése után mintegy negyedórával, kommunista tüntetés robbant ki a teremben, mire a hatóság képviselője a gyűlést feloszlatta. Nagyobb rendzavarásra nem került sor, a hallgatóság békésen szétszéled t. Törvéflyiavssfa! a hadsereg létszámának emeléséről Prága, február líí* Az 1927 április 8-án kelt, a katonaság létszámát megállapító törvény kimondotta, hogy a hadsereg békebeli létszámának biztosítása végett az egy évben besorozott véd- kötelesek közül a bevonulás első hónapjában szokásos távozások és létszámnövekedések figyelembevételével 70 ezer véderőköteles hivandó be tényleges szolgálatra. Az 1932 május 11-én kelt törvény a kormányt fölhatalmazza e létszám emelésére, az emelés azonban az évi ötezerét nem haladhatja meg. A kormány most adta át a parlamentnek ama törvényjavaslatot, amely az éppen említett korlátozást megszünteti. Vagyis a jövőben a kormány maga, a nemzetgyűlés nélkül határozza meg az évenkint behívandó véderőkötelesek számát. A javaslat indokolása szerint kell, hogy a kormány a tényleges szükségletnek megfelelően állapíthassa meg a sorkötelesek számát. — TIZMÉTERES FERENC JÓZSEF-SZO- BOR BECSBEN. Becsből jelentik: Tiz méter magas Ferenc József-szobrot állítanak, föl az osztrák fővárosban. A hatalmas emlékmű az úgynevezett Neue Búrig oszlopsora elé k.eriil és széles lépcsözet vezet föl majd a talapzatára. Később az emlékműtől jobbra és halra állítják föl a ferenejózsefi korszak nevezetesebb személyiségeinek. mellszobrait. 2
