Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-14 / 37. (4183.) szám

'pragsiAVao^arhtrmp n 1937 február 14, vasárnap. A világ sakkozó=nemze£ei uj olimpiára készülődnek Augusztusban Stockholmban rendezik a FIDE nyolcadik olimpiáját ■■ Megőrzi~e Amerika világbajnokságát? ■ Aljechin visszatér Oroszországba Prága., február 13. A sáfok iráni; érdeklődők­nek még élénk emlékezetében van a mérne­tek által a mailt évi berlini olimpiai játékok­kal kapcsolatiban megrendezett müncheni nagy sakkolimpia, amely huszonegy nemzet sakkcsapatát gyűjtötte össze grandiózus küz­delemre az Isar-parti Athéniba. A népeknek ez a páratlan szellemi versengése nagy magyar sikerrel végződött: a Maróczy csapatka pitánysága alatt küzdő nyolcas magyar csapat első lett és megnyer­te az olimpiai arany érmeket. A sakk irodalma és tudománya jóformán nméig ki seim aknázta a müncheni nagy eseményt, máris ujablb nagy küzdelemre készülnek fel a világ sakkozó nemzetei. Az uj olimpia már az idén sorra kerül Stockholmiban, a svéd sakkszövetség ren­dezésében. A stockholmi olimpia — ellentétben a mün­chenivel — a v i Iágsaküszővel ségnek, a FIDE- nek égisze alatt kerül lebonyolításra. A né­met sakkszövetség ugyanis a nemzeti szocia­lizmus győzelme után otthagyta a FIDE-t és most éppen úgy mint a szovjetorosz sakkozás, a nemzetközi sízervezeteken kívül áll. Éppen ezért a müncheni olimpiát nem lehet be soro z ni a rendes sakkolimp iák cso­portjába, mert a mérnetek ugyan bejelentet­ték a FIDE-mek az olimpia megrendezését és a FIDE tagjainak megengedte a müncheni oliimioián való részvételt, de a tulajdonképpe­ni sakkolimpia mégis az, ami a FIDE rende­zésiéiben kerül lebonyolításira, hivatalos világ­ba jmoíki címmel és a vándordíjul szolgáló Ha- iminon-Riussel aranyserleg védelmével jár. A FIDE olimpiái kiéit évenként kerülnek sorra. 1935-ben Varsóban folyt le a hetedik FIDE- olimpia és- az akkor megtartott nemzetközi kongresszus a nyolcadiknak megreimdeizíését Svédországnak juttatta. München és Stockholm Természetesen mindez semmit sem von le a müncheni olimpia jelentőségéiből, sőt egye­nesen fokozza azt. Mert éppen az a körül­mény, hogy a németek a FIDE-n kívül állva, annak szervezetei szabályaitól nem kötve ren­dezték meg olimpiájukat, tette lehetővé, hogy nem négyes, hanem nyolcas nemzeti csapa­tok vonulhattak fel. Egy nyolcas csapat telje­sítménye hivebb és teljesebb képet nyújt az egyes résztvevő államok sakk-kulturájának fejlettségéről, mint a négyes csapatoké és igy Münchenben a magyar sakkozásnak alka-. lom nyílott arra, hogy bemutassa értékeit, intenzitását és extenzitását. Ilyen alkalom aligha adódik több a sakktörténelemben, njent nem igen lesz majd szervezet amely egy ilyen” hatalmas torna költségeit magára mer­né vállalni München rekordot jelentett a résztvevő csapatok számát és a résztvevő aneaiwjátékosoik számát Jö tekintve. Huszon­egy állam 210 legjobb sakkozója gyűlt itt ösz- sze, olyan sakkozó zsinat, aminő még soha .és sehol együtt nem volt. A stockholmi olimpia tehát újból a FIDE keretében, a FIDE szabályai szerint kerül le­bonyolításra és igy természetesen egészen mások az esélyek, mint München­ben voltak. Egy szemléltető példával ezt mindjárt be is mutatjuk. Svédország négy vezető játékosa: Stahlberg, Stolz, Lninidin és Danielsson, olyan kiváló játékerőt képvisel, hogy minden olim­pia legesélyesebb jelöltje a svéd csapat. Ez a csapat Varsóban, húsz nemzet versenyén, vezetett s csak az utolsó fordulókban, hallatlan balszerencse következtében, szorult az USA mögé és igy világbajnokság helyett csupán Európa-bajnokságot szerzett. Több kiemelke­dő mestere azonban Svédországnak nincs és igy Münchenbe olyan csapatot vitt, amely bein a négy éljátékos és a többiek játéktudása kö­zött óriási szakadék tátongott. Münchenben Svédország csupán a tizedik helyre került, de ha minden nemzet teljesítményéiből csu­pán az első négy játékos eredményét vesszük tekintetbe, akkor a. harmadik helyen végzett volna. A magyar csapat sikerének titka ép­pen abban rejlett, hogy az első és utolsó tag között nem volt egész klasszisbeli különbség. Testi és szellemi felkészülés A svédek már ki is írták júliusra az olim­piát és igy érthető, hogy a sakkozó nemzetek már szorgalmasan hozzá is látták az előkészü­letekhez. Mert a sakkolimpián való eredményes szereplés éppen olyan gondos előkészületet igényel, mint aminőt a testi sportok olimpiájára va­ló készülődés. A játékosokkal időre kell formába hozni, al­kalmat kell nekik nyújtani, hogy erős nem­zetközi ellenfeleikkel való vetélkedésben meg- ediződjenek, az elméletet megfelelően tanul­mányozzák és emellett testi kondíciójuk is ki­fogástalan legyen. Mert a sakkolimpia kél hé­tig tartó szünet nélküli versenyzése, amikor naponként nyolc órán át kell küzdeni, nemcsak a szellemi energiát, hanem a testi erőt is hihetetlen mértékben igénybe veszi. Az állóképesség éppen olyan fontos feltétéi tehát, minit a sakkbeli tudás. A nagy iavoritok Már innen is, onnan is hire jön az olimpiai előkészületeknek. A svédek most januárban rendezték első versenyüket, amelyre a konti­nensen időző Finet hívták meg. Az amerikai csapat fiatal éljátékosa m uj sakkmester- íMttozedtéfe egyik tagja » (máirj hosszú ideje Európában van. Leginkább Hol­landiában tartózkodik, ahol dr. Euwe világ­bajnok fizetett partnere és az a feladata, hogy Euwét állandóan formában tartsa az A ljechinmel való revánsmérkőzésig. Fine Hollandiáiból szokott útra kelni egy-egy an­gol. svéd vendégszereplésre. A svédek verse­nyén első lett, míg Stahlberg, S tolta és Da­nielsson volt a svéd befutók sorrendje. Ebből megállapíthatjuk, hogy a svédek csapata ugyanaz lesz, mint Varsó­ban. Ha tekintetbe vesszük a genius loci-t, már most megállapíthatjuk hogy ez a csa­pat egyik legreálisabb favoritnak tekint­hető. Természetesen elsősorban favorit a serleget védő USA. amely három Ízben egymásután: 1931-iben Prágában, 1933-ban Folfcestone-ban és 1935- bem Varsóban világbajnokságot nyert. Egy Fine, Rzsezsevszky, Dake és Horo- wi-tz összeállítású csapat talán negyedíz­ben is megszerezhetné a büszke címet. Kérdés azonban, hogy az amerikai szakkszö- vetség hajlandó-e a nagy költségeken kívül ezeknek a játékosoknak óriási anyagi igé­nyeit kielégíteni? Varsóban is komoly gondo­kat okozott az anyagi kérdés Amerikának, mert például az egyik játékos csak úgy volt hajlandó átjönni, ha az olimpia tartamára és az utazás idejére a sakkszövetség busás na- pidáíjat fizet Amerikában maradt családjá­nak. Rzsezsevszky, akit Fine-nál is jobbnak tartanak, 1000 dollár külön honoráriumot kö­vetelt s mert nem kapta meg, nem is játszott Varsóban. Nem lehet tudni tehát, hogy Fine és Rzsezsevszky egyre növekvő igényeit az amerikai szövetség az idén teljesítheti-©. A szaklapok igen nagy esélyt adnak az idén a csehszlovák csapatnak is s erre minden alap megvan mert ha a csehszlovák sakkszövetség a Flohr, Fölitys, Pelikán. Opo- csenszky, Rejfir összeállítású csapatot tud­ja kiküldeni, akkor végre eljuthat a hőn óhajtott célhoz, hőn Vlevefö AurtriUa Apróságok az újvilág humoráról >A jenkik világát sokan szidják, sokan dicsőítik. Egy bizonyos: Amerika sokkal fiatalabb ország, mint Európa bármelyik állama és a humora is fiatalos, kamaszos, kedves, néha kegyetlen is. Amilyen a gyermek. Egy Mr. Abingdon nevű tanitó az elemi iskolai tanulók dolgozatait gyűjti. Ezekben az írásokban nagyon szépen megnyilvánul az amerikaiak fel­fogása a világ különböző viselt dolgairól. Az egyik nebuló ezt írja a Föld vonzóerejéről: A vonzást Edison találta fel. Különösen ősszel figyelhető meg, mert az almák lepotyog­nak a fáról. A zenei fogalmak sem éppen tiszták- A magas (szoprán) és a mély (alt) női hang közötti különb­séget igy határozza meg az amerikai elemista: (Az alt-hang a legolcsóbb zene. Főleg nők használják.) Vannak ebben a csokorban szép megállapítások a világ népeiről és a politikáról is: A mohamedánok és a keresztények között az a különbség, hogy a mohamedán sok, a ke­resztény ellenben csak egy asszonyt tarthat magának. Az utóbbit monotóniának (egy­hangúság!) nevezik, A legszebb azonban a- világtörténelem amerikai szemlélete. Egy bostoni diák arra a kérdésére, hogy milyen szerepet játszott az amerikai hadi­flotta a világháborúban, igy felelt: Az amerikai flotta a nemzeti himnuszt játszotta... Sajnos, a világháború nem volt ilyen ártalmatlan foglalkozás. De az amerikai humor sokszor egé­szen ártalmatlan, még akkor is, ha a nagyok humoráról van szó. A viccek tetemes része arról szól, hogy ki tudja a legnagyobbat mondani. En­nek gyönyörű példája az alábbi tréfa: — .Mivel éppen a vadászatról beszélünk, — me­séli az amerikai — megjegyzem, hogy egy ízben pontosan kilencszázkilencvenkilenc szalonkát lőt­tem egy napon... — Ugyan, ugyan, — mondja az angol, — miért nem mond mindjárt kerek ezret. — Nem. Pontosan kilencszázkilencvenkiiencet lőttem* Egy szalonka miatt, nem veszek a telkem­re hazugságot. Az angol nem hagyta magát lefőzni és hosszú elbeszélésbe kezdett, amely szerint egy ember Liverpoolból az amerikai Bostonba úszott, az Óceánon át. — Ön tényleg látta, hogy úszott? — kérdezte az amerikai bizalmatlanul. — Természetesen láttam. Hajónk épp a bostoni kikötőben érte utói. — Well. Nagyon örülök, hogy ön látta, ennek igazán örülök! Végre van egy eleven tanúm. Az az ember ugyanis én voltam! Van azonban Amerikának önkénytelen humora is, amely főként a legridegeb’b üzleti szellem szomszédságában virágzik. Például szolgáljon ez az apróhirdetés a New-York Sun vasárnapi szá­rnak ója Ezúton teszek eleget szomorn kötelességem­nek, hogy minden barátommal és ismerősöm­mel közöljem, hogy a halál tegnap hőn szere­tett Hitvesemet elrabolta, épp midőn egy fiú­gyermekkel ajándékozott meg, akihez egy jó, egészséges dajkát keresek, arra az időre, míg uj élettársat nem találok magamnak, aki szép, házias és húszezer dollárral rendelkezik, mert jól bevezetett fehérnemű üzletemet, a maradé­kok kiárusítása után, saját házamba, 12 Ave- nue 174. sz. akarom áthelyezni, ahol gyönyörű lakások már ötszáz dollártól felfelé bérelhetők. Az amerikai üzleti világ nem szentimentális, de azért van az emberekben valamilyen felebaráti ér­zés, amelyet az alábbi vicc világit meg: A Brooklyn hid közepén áll az életunt és éppen bele akar ugrani a habokba. Egy járókelő, az optimisták fajtájából, ráront, galléron ragadja és igy szól hozzá: — Halt! Ne oly sietve! Mielőtt valami.meggon­dolatlanságot tesz, — beszéljük meg előbb a dol­got 5 percig! Leülnek mindketten a padra és beszélgetnek egymással. Tizenöt perc múlva felállnak, felmennek a hid­ra és egymást átölelve beleugranak a vízbe. Ne csodálkozzunk azon, hogy Amerikában is akadnak életuntak. A válság Amerikában, — ahol alig vannak szociális törvények, — még nagyobb nyomorúságot okozott, mint egyebütt, Itt a bizo­nyíték, egy vicclapból: — Mr. Arington, a nagy amerikai szálloda igazgatója inspiciáló körúton van. Egyszerre csak szembekerül egy eipőtisztitóval, aki na­gyon keserves arcot vág. Vállára, vereget és igy szól: — Csak vidáman, kedvesem! Én is mint cipőtisztító kezdtem ... ma pedig , szálloda- igazgató vagyok! Ez Amerika! Erre az még szomorúbb képet vág. — Ugyan kérem, én mint szállodaigazgató kezdtem... most pedig cipőtisztító vagyok! Ez Amerika! Az újvilágot úgy szokás emlegetni, mint a tör­vénytelenség és az erőszak birodalmát. Nem igaz. A törvények, — legalábbis azok, amelyek anyagi érdekekkel függenek össze, — nagyon szigorúan érvényesülnek. Newyorkban például valakinek az jutott az eszébe, hogy az éppen megvásárolt doboz szivart tűz ellen bebiztosítsa. Amikor azután a szi­varokat elszívta, felment a biztosító társasághoz és követelte a károsodási összeg kifizetését. A társa­ság ezt megtagadta, a vállalkozó szellemű jenki pedig bepörölte a társaságot. A bíróság neki adott igazat és a biztosítási összeg kivezetésére kötelezte a társaságot. A biztosító nem hagyta annyiban a dolgot, ha­nem feljelentette a kellemetlen klienst — gyújto­gatásért, mert „egy tűz ellen biztosított tárgyat szándékosan felgyújtott". A bíróság kéthavi börtönre ítélte a bakafántos szivaroeembenfe. , „ * ( ... megszerezheti első ízben az aramyseTleget. Csehszlovákia Prágától kezdve minden oRm- pián közel volt ehhez a lehetőséghez. A magyarok és lengyelek is.* Mindenesetre az USA, Svédország és Cseh­szlovákia ebben a sorrendiben a nagy favori- tok. Magyarország 1926-ban Londonban, aiz el ső olimpián, aztán két év maiivá a hágai olim­pián nyerte el az aranyserleget. Ez volt, azon­ban az intézmény gyermekkora és így bár a magyar sakkozás olimpiai szerepe az euró­pai államok között a legkiemelkedőbb, túlzás volna a magyar csapatnak a mün­cheni siker miatt a legfőbb favorit szerepét, juttatni. A „nagy" magyar olimpiai csapat kiöregedett és az uj tehetségek még nem értek fel a nemzetközi nívóig. A legnagyobb baj az, hogy a két legkiválóbb aktív magyar mester, Lilienthal és Steiner Lajos pillanatnyilag nem áll a magyar sakk­szövetség rendelkezésére. Lilienthal már jó három éve a szovjet területén éL mint hiva­talos sakkoktató és bár a varsói olimpián készséggel és nagy- eredménnyel játszott a. magyar színekben^ kérdés, hogy vájjon Stock­holmban számi thait-e rá a magyar sakkozás, Steiner Lajos nyomban a müncheni olimpia után Vándorútra kelt és Japán után Ausztrá­liát kereste fel. Kérdéses, vájjon a stockholmi olimpia idejére rendelkezésre áll-e. De Csehszlovákiával egyenrangú favorit a fiatal és nagy játékerőt képviselő lengyel csapat, esetleg a tapasztalt Tartaskower vezetésével.. Najdonf és a kiét Friedinianu csaknem feléri a nagy mesteri nívót. Lengyelország már nyeri FIDE-oliimipiát, 1930-bam Hamburgban és az­óta is mindig közel állt az elsőséghez. Bizo­nyos, hogy Stocikholinban komolyan kell szá­molná vele. Nagyon érdekes, hogy az uj világbajnok, Euwe, ez alkalommal először jelenik meg olimpián. A holland csapat vezetője és él játékosa lesz, Nagy vetélytársa, a trónjáról letaszított Al­jechin újból a. francia csapatot fogja vezetni. A moszkvai nagyverseny Az olimpia jegyében készülődik tehát az idei sakikiversenyeíkre a 64 mező birodalmának lelkes tábora. Egy nagy jelentőségű esemény áll a nemzetközi szervezett sakkéleten kívül: m oroszok m idén tavasszal újból nemzet közi nagymesterversenyt rendeznek, mint azt 1934-ben és 1935-ben megtették Amióta Nottinghamben bebizonyosodott, hogy Bötwinnik a világ legjobbjai között is a legel­sők között van, az oroszok sakk iránti érdek­lődése még lelkesebb. Egy-két héten belül megkezdődik m újabb moszkvai nagymester- verseny, amely egy hónapon át tartja majd izgalomban * sakkvílágot, Ennek a verseny- nek pikanitónája is lesz: /. , Aljechin is résztvesz rajta. , A volt gárda tiszt és orosz főnemes 1921-ben hagyta - ott a szovjetföldet, későb francia ál­lampolgárságot vett fel és sohasem titkolta, hogy a szovjettel nem rokonszenvezik. Odaha­za is gyűlölt név volt és heves támadások ér­ték állandóan. Erre okot is adott. Híres esete volt, amikor a newyorki nemzetközi verse­nyen, a cári lobogót tűzette ki asztala fölé. Vé­leményét soha sem rejtette véka alá. Annál különösebb, hogy Moszkvába most meghívót kapott és a meghívást elfogadta. Isméi Aljechin - Euwe Az exviiágbajmok különben nagy változá­son ment át. Az Euwétől elszenvedett vereség először rendkívül lesújtotta. De aztán alapos vizsgálatot tartva önmagán, arra a megálliapi- fásra jutott, hogy nem játékerejének csökkenése okozta a ka tasztrófát, hanem kissé ökonómia-ellenes életmódja, a szeszes italokkal és a dohányzással való visszaélés. Amikor a reváns feltételeiben. Euwe-vel megállapodott, ő is egész életéi; erre a küzdelemre ámította be, az i vasról, do­hányzásról leszokott, testi kondíciója kitűnő, szellemi ruganyossága feltűnő. Ha arra gon­doláink, hogy Euwe is minden becsvágyát ar­ra fordítja, hotgy Aljecbinnel szemben címét megvédelimezze, a jövő évi revánsmérkőzés valóban, nagy sakkeseményt Ígér. Mi acélja a SzKIE-nek? A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület- magyar ügyvezetősége a következőkben foglalta Össze az egyesület célját: öntudatos katolikus ifjúság nevelése Krisz­tus szellemében. Az evangélium ne csak írás ma­radjon, hanem életet jelentsen az egyén és a tartalom életében. — Gazdasági rendszer kiépítése Krisztus szellemében. Az élethez, kenyérhez min­denkinek joga van. Ne legyen éhező és rongyos ember, ne legyenek munkanélküli apák! — Mü­veit földműves és munkás ifjúság nevelése. Csak egy müveit ifju-nemzedék tud megértéssel és a testvériség szellemében boldog és békés jövőt építeni. A tudatlan tömeg csak forradalmak esi* nálására képes. — Ép testben ép lelket, egészsé ges földműves- és munkás-ifjuságot akarunk! Eszmékért csak az az ifjúság tud lelkesedni és dolgozni, amelyik testben és lélekben erős és egészséges. A SzKIE magyar ügyvezetóségének cime: Rozs nyó, Masaryk-tér 4. A központi titkárság cime: 9* Fii’alw® Föleh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents