Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-03 / 27. (4173.) szám
r 1937 február 3, szerda. A Vn0tyf<U6tMtflQÍ safióteetnékde behozataláról a szlovenszkói országos hivatal múlt év decemberében rendeletét adott ki. A rendelet értelmében ezentúl csak olyan magyar könyv hozható be Szlovenszkóra, amelyet a pozsonyi rendőrigazgatóság engedélyezett. Amint Jaross Andor mterpellációja megemlíti, ez az intézkedés ellenkezik mindenekelőtt az érvényes sajtótörvénnyel, azonkívül megszünteti az országos hivatalnak egy régebbi rendeletét is, amely szerint minden utas saját szükségletére eddig bármilyen lapot vagy könyvet egy-egy példányban szabadon hozhatott be. Az interpelláció azt kívánja, hogy legalább saját célra egy példány bármilyen sajtótermékből ezentúl is szabadon legyen behozható. Régi problémát érintünk, mikor ezzel az interpellációval kapcsolatban néhány szót szólunk. Ami az országos hivatal régebbi rendeletét illeti, amely szerint saját használatra szabadon hozható be bármilyen magyarországi sajtótermékből egy példány, — erről is kevesen tudtak és kevesen éltek azzal a joggal, hogy a rendelet szerint könyveket hozzanak Magyarországról. Az irtásokba bele van oltva a félelemmel vegyült tudat, hogy nem szabad Magyarországról könyveket behozni és nem is igen hoznak. Vagy ha hoznak, olyan könyvekről van szó, amelyeket Csehszlovákiában is lehet kapni. De gyakran még ezeket sem engedik be. Pedig sok olyan könyv jelenik meg Magyarországon, amelyekre a szlovenszkói magyarok közül sokaknak lenne szüksége. Ez köztudomású. Jaross Andor közérdekű interpellációjával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyrészt arra lenne szükség, hogy minimumként újra meg legyen engedve, hogy mindenki saját használatára a magyarországi könyvekből legalább egy-egy példányt behozhasson, továbbá egy „interpellációra“ lenne szükség Szlovenszkó magyarjai számára is, hogy erről az engedélyről tudomást szerezzenek s ha Magyar- országon járnák, könyveket vásároljanak és végül, hogy a határon ezeket a könyveket tényleg át is engedjék. Egyelőre ott tartunk, hogy hiányzik a lehetőség arra, hogy a magyar könyvek az említett módon elinduljanak Magyarországról Szlovenszkó felé. Joggal elvárhatjuk, hogy a kormány megérti az interpellációt és teljesiti e minimális kulturális követelésünkéi. A csehszlovák közvélemény figyelmébe ajánljuk, hogy olyan szerény, elemi igényekről van szó, amelynek kielégítése nélkül nía tulajdonképpen nem is lehet müveit magyarnak lenni Szlovenszkón. Mert olyan magyar könyvek vannak ma kizárva Szlovenszkóról, amelyek ismerete és olvasása nélkül egyszerűen nem lehet magyarul létezni. Hiszen, aki figyelemmel kiséri szlovenszkói szellemi életünket, észreveheti, hogy aki magyarul ir, vagy előad, annak okvetlenül olyan könyveket kellett tanulmányoznia, amelyek tulajdonképpen nálunk tiltva vannak. Vagy ha cseh, illetve szlovák ember hozászól valami magyar témához, annak is feltétlenül ilyen „tiltott“ forrásokból kellett adatokat gyűjtenie, mert másképpen egyszerűen nem is szólhatott hozzá a dologhoz. Tehát ezek az ominózus könyvek csöndesen meg vannak tűrve, vagy legalább is hatásuk, vagy tartalmuk napvilágot láthat — csak ők maguk nem léphetnek be hozzánk. De „törvényellenes“ forgalmuk, vagy hatásuk jellemzi a legjobban, hogy mennyire szükség van rájuk. Itt van például Szekfü Gyula és Hómon Bálint modern magyar történelme, vagy Szekfü Három nemzedéke, — ezek olyan könyvek, hogy mást ne is említsünk, amelyek nélkül ma nemhogy tájékozatlannak számíthat a magyarok iránt érdeklődő, hanem egyenesen tudatlannak. S biztos, hogy azok, akik ma csehek vagy szlovákok közül a magyarok iránt komolyan érdeklődnek, első sorban ezeket a könyveket fogják olvasni. De nekünk magyaroknak mindez mégis elérhetetlen távolságban marad. Mit szólnának a csehek, ha például Masaryk, Benes, vagy Peroutka müveit egyszerűen elvennék tőlük? Mert Szekfü Gyula szerepe a mai magyar szellemi életben leginkább ennek a három nagy cseh tudósnak, írónak és publicistának hatásával hozható párhuzamba. Mikor fogják végre belátni, hogy a szlovenszkói magyaroknak is szükségük van a nagy magyar szellemre, mint ahogy a cseheknek is szükségük van a nagy cseh szellemekre? Vér vesztett szellemi életünkön jelentős segítést jelentene, ha az engedélyezett könyvek közé besorolnák legalább Szekfü Gyula és Hómon Bálint müveit. Tudjuk, mennyi szó esik Szekfü Gyuláról, lépten- nyomon találkozunk nézeteivel, megállapításaival, csak éppen főmüveit nem kaphatjuk meg a cenzúra csökönyössége miatt. Pedig az kétségtelen, hogy e könyvek behozatalának engedélyezése (és sok száz más magyar könyv behozatalának engedélyezése is) semmilyen szempontból semmiféle káros hatással nem járna. Hiszen nevezetesen Szekfü Gyula szelleme, tanítása ma jelen van Szlovenszkón is, csak éppen arra tenne szükség, hogy müvei is jelen lehessmek a szlovenszkói magyarok könyvespolcain. (yi) Nagg támadás készül Malaga ellen Companys a katalánok kötelességeiről ■ A „Nelson" Barcelónában Gibraltár, február 2. Jól értesült forrásból származó jelentés szeint Fanco hadserege, amely MaUagától tiz kilométerre összpontosult, a közeljövőben hatalmas támadást fog intézni a szárazföldön és a tengeren Malaga ellen. A délspanyolországi erődöt állítólag negyvenezer miliciakatona védi A madridi védelmi tanács közlése szerint a kormánycsapatok az aranjuezi szakaszon Villaverde közelében ötszáz méterre előnyomultak. A madridi fronton az El Plantió ellen előnyomuló Franco-csapato- kat szétszórták. A bilbaói rádió szerint az aragoniai front déli szakaszán a kormánycsapatok visszautasítottak egy ellenséges támadást. Thorez a katalánok között Compays, a katalán generalidad elnöke jelentős beszédet mondott, amelyben fölszólította a katalán polgárokat, hogy viseltessenek teljes bizalommal a kormány iránt. — Háborúban élünk és szükséges, hogy ezt a háborút megnyerjük. Fegyelem, taktika és egység nélkül nem érhetjük el célunkat. Semmiféle ambícióm nincs többé, nem akarok politikai vezér lenni és pályafutásom végén állok s ezért azt hiszem, hogy a nép meg fogja érteni szavaimat. A Barcelonában időző Thorez képviselő résztvett a katalán szocialista párt közgyűlésén és meglátogatta Companys elnököt. Este Thorez Passionaria képviselőnővel együtt beszélt az egyik népgyülésen. Az uj látogatás Barcelona, február 2. A Havas-ügynökség jelentése szerint a „Nelson*' angol páncélos cirkáló szerdán Barcelonába érkezik és Sir Rogger Backehouse meglátogatja a barcelonai hatóságokat. A látogatásnak általában nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak. Egy tengeralattjáró megtorpedózta a „Delfin" nevű kormányhajót Madrid, február 2. Nerja és Torrox közelében a spanyol part mentén egy tengeralattjáró, amely valószínűleg német eredetű volt, megtámadta a „Delfin** nevű spanyol hajót, amely árut szállított Malagába. Előbb a hajót repülőgép támadta meg, de az egyik kormánycirkáló elűzte a támadót. A tengeralattjáró üldözőbe vette a „Delfint** és két torpedót lőtt ki ellene. A kereskedelmi hajó súlyosan megrongálódott, de a legénység biztonságba helyezte a rakományt. Sztálin félt Radek leleplezéseitől Niéri kapott kegyelme? Radek • A külföldön lévő kompromittáló okiratok és levelek • Navasin szerepe Varsó, február 2, A lengyel sajtó részletesen foglalkozik a moszkvai Radek-pör ítéletével és megállapítja, hogy a legfelső szovjetbiróság „enyhesége** Radekkel szemben két okra vezethető vissza. Az oroszok attól féltek, hogy egy általános halálos Ítélet, amely mind a tizenhét vádlottat sújtja, bizonyos elégedetlenséget keltett volna az országban, mert a per alatt már bebizonyosodott, hogy a tömegek csöndesen lázadoznak a bíróság szigora ellen. A másik ok azonban fontosabb. Sztálin attól félt, hogy Radek kivégzése esetén kellemetlen leleplezésekre kerül sor. Radek naplíójegyzeteit, számos fontos levelet és okiratot kellő időben a külföldre küldte és Sztalinék jól tudják, hogy ezeknek az írásoknak tartalma rendkívül kompromittáló. A pör idején Sztálinnál tudatták, hogy Radek dokumentált megjelentetik a világsajtóban abban az esetben, ha a kiváló szovjetpublicistát halálra ítélik és kivégzik. Ez a fenyegetés nem tévesztett hatást és Sztálin megkegyelmezett Radeknek, A lengyel lapok úgy tudják, hogy Radek politikai híranyaga a közelmúltban a párisi Bois de Boulogne-ban meggyilkolt Dimitrij Navasinnél volt. A GPU ügynökei azonban a gyilkosság után nem tudták megszerezni az anyagot. Néhány nap előtt Trockij egyik barátjánál, egy holland tudósnál is betörtek a GPU ügynökei, hogy Radek dokumentált megszerezzék és a félév előtt nagy port fölvert titokzatos párisi betörések is kapcsolatban állnak Radek okirataival. Az óvatos Navasin azonban olyan helyen őriztette Radek naplóját, amelyhez a GPU nem férkőzhetett hozzá. Navasin inkább meghalt, de a rejtekhelyét nem árulta eb Krupszkája asszony London, február 2. A Reuter-iroda moszkvai jelentése szerint hivatalos körök megcáfolják azt a hirt, hogy Krupszkája asszonyt, Lenin özvegyét letartóztatták. Franciaország felvilágosítást kér Berlintől Hitler beszédének hatása ■ Ribbentrop gyarmati emlékirata sét. Franciaországban bizonyos nyugtalanságot okozott, hogy Németország még mindig nem hozta meg a spanyolországi önkénteszárlatról szóló törvényt. Ribbentrop Londonban London, február 2. Ribbentrop londoni német nagykövet kedden az angol fővárosba érkezett, ahol emlékiratot fog átnyújtani a gyarmati hivatalban Németország gyarmati kivánságairól. Ugyanakkor a párisi német nagykövet a francia [kormánynak nyújtja át a német gyarmati emlékiratot. AZ ÁRVIZSUJTOTTA CINCINNATI egyik ©lárasatott negyedéiben a tűzoltók mentik ki a betegeket az összeomlással1 fenyegető házaikból Az uj magyar sajtófőnök átvette hivatalát Budapest, február 2. (Budapesti szerkesztőségünk teleffonjeleiutlélse.) Az újságírók szervezete tegnap küldöttségileg jelent meg a miniszterelnökségen, hogy Mikecz Ödön távozó sajtófőnöktől búcsút vegyen és dr. Rákóezy Imrét, az uj satófőnököt üdvözölje. Rákóezy Imire az üdvözlésre adott válaszában hangsúlyozta azt, hogy tisztviselői minőségben foglalja el állását, amiből az következik, hogy a politikai felelősség helyett a köz- törvény felelőssége aló kívánja helyezni működését. Ez okiból fölöslegesnek tart minden politikai nyilatkozatot, mindössze azt szögezi le, hogy hivatalában a nemzeteit és a kormányt kívánja szolgálni és hogy a békét akar- a megteremteni a sajtóban. Ez csak úgy történhetik, — mondotta — hogy ha kölcsönösen tiszteletben tartjuk egymás politikai és világnézeti felfogását, ő maga egyébként a keresztény nemzeti irány hívének vallja magát, s a polgári jog és erkölcs, a vallás és a törvény alapján áll. A nemzetet és a hazát szolgálni mindenkinek joga és kötelessége, — e szavakkal fejezte be nyilatkozatát. Az újságírók küldöttsége Rákóezy Imre szavait lelkesen niegéJ|jenezte. 3 | Hitler beszédével kapcsolatban. Franciaország I mindenekelőtt tisztázni szeretné Németország | szerepét a spanyol önkéntesek kérdésében, azon- j kívül megkérdezi, hogy miként gondolja Német- j ország a Dawes-kölcsön kamatainak megfizeté...II......— ......................................... !■ MIIIMM I ■■ III Pá ris, február 2. A Quaj d'Orsay hétfőn egész I nap érintkezésben állt a Foreign Office-szal, | majd kedden délelőtt a két külügyi hivatal el- j határozta, hogy a francia kormány diplomáciai: utón Berlinben bizonyos fölvilágositásokat kér|
