Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-12 / 8. (4154.) szám

XVI. évf. 8. (4154) szám ■ Kedd • 1937 január 12 M 1h iffiKk m hH raKBBr Jr vHA HH WKtmF HHÍ ^ Hl H IM $$SBSF 0SB fftSks. l' reS&J # V m / W® | W /% ■Jr* III Hir 1 w£jk ii# j Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, /I SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍnSzkÓÍ JTiaSUarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ... «i • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOlltlKGLl TLCLpiLCLpjCL Egyes ssám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. © • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. A középosztály problémája Az elmérgesedett atmoszféra Német-francia sajtóháboru Spanyol-Marokkó miatt Hivatalos német jelentés szerint Délfranciaországban erősödik a kom- mun’sta mozgalom ■ ■ ■ A francia vezérkar tervezetet dolgozott ki Spanyol-Marokkó megszállására ■ ■ ■ Francois Poncet békeüdvöziete Újabb angol jegyzék a benemavatkozás megszervezésére ? szó. A nemzeti szocialista vezetők kettős manő' vert kíséreltek meg. Mindenekelőtt nem titkolják ellenszenvüket a népfrontkormányok ellen és a jelentésekkel befolyásolni akarják a francia bel- politikát, amennyiben elválasztáják a jobboldalt a baloldaltól. A másik cél diplomáciai jellegű. A németek azt akarják elterjeszteni Európában, hogy a franciák vörös segítséggel sztratégiai operációkat készítenek elő Gibraltár északról való elzárására. A németek e diplomáciai manő­verekkel adnak választ a brit kormány újabb jegyzékére, amely az önkéntesek kiküldésének azonnali megszüntetését kívánja. A főcél az, hogy Franciaország és Anglia közé éket verje­nek és az, hogy .Németország elhárítsa magáról a felelősséget az elkövetkező dolgokért* Ugyanakkor a Havas-ügynökség kijelenti, hogy a németek nem cáfolták meg világosan a német csapatok marokkói partraszállásának hí­rét. Párisban úgy vélik, hogy Hitler újabb nagyarányú bejelentésre készül január 30-án a nemzeti szocialista uralom negyedik évforduló­ján s a sajtócsatározás már e bejelentésnek elő­készítése. Nem lehetetlen, hogy Hitler be fogja jelenteni, hogy Németország Franco tábornok kívánságára nyíltan csapatokat küld Spanyol- országba és megsegíti a nemzetieket a vörösök ellen. Heves támadások Franciaország ellen Berlin, január 11. A ma reggeli német lapok * rendkívül heves támadásokat intéznek Francia- ország ellen. A Völkischer Beobachter a követ­kező négyhasábos cimmel nyitja meg a lapot: „Páris háborút akar Marokkóban". A lap azt állítja, hogy Franciaország olyan helyzetet akar teremetnl, amely lehetővé teszi a fegyveres konfliktust. A többi lap is tele van olyan szen­zációs hírekkel, amelyek mind Franciaország el­len nyilvánulnak, A külföldi diplomaták éppen ezért rendkívül veszélyesnek nevezik a helyze­tet és attól tartanak, hogy a hirháboru oly mértékben felizgatja a közvéleményt, hogy ne­héz lesz lecsillapítani. Békés intermezzo... Berlin, január 11. Má folyt le a német elnök! palotában a hagyományos újévi fogadtatás, amelyen a német állam vezetői és a berlini dip­lomaták kifejezték újévi jókivánataikat Hitler­nek, Mindenekelőtt a véderő képviselői tiszte­legtek a Führemél, majd délben 12 órakor a diplomáciai testület tagjai jelentek meg. A meg­betegedett nuncius helyett Francois Poncet francia nagykövet olvasta fel az újévi beszédet, amelyet még a diplomáciai testület doyenje fo­galmazott. Francois Poncet kifejezte azt az óhaját, hogy vajha a népek között az eljövendő évben megszilárdulna a béke és a békehangulat. Azt kívánta Németországnak, hogy a jövő év­ben folytassa sikerrel gazdasági és szellemi mun­káiét, biztosítson minél nagyobb jólétet népé­nek, erősödjék és maradjon továbbra is az euró­pai béke alappillére. Hitler válaszában megköszönte a francia nagykövet szívélyes szavait és visszaemlékezett az elmúlt évek fellendülésére. Megállapította, hogy sikerült a birodalom világhelyzetét meg­javítani és legyőzni a munkanélküliséget. A né­met birodalom a valódi európai kultúra erős vára, amely a szociális igazságosság jegyében akar értékes pillére lenni az európai békének és együttműködésnek. Franciaország és Anglia az azonnaii Snkéntes- tilalom és határellenőrzés (Kellett (*) A problémát nem az illusztris törté­netíró vetette fel, bár az ő kemény megál­lapításai nélkül valószínűleg nem nyomult volna ennyire a közérdeklődés előterébe, nem lett volna belőle máról-holnapra első­rangú magyar gond, ami felé nyugtalan ér­deklődéssel fordul jobb- és baloldal, hogy politikai magatartására keressen igazolást benne. A középosztály problémája itt volt előttünk nap-nap mellett. Hol a hírrovat­ban, hol a csődtömegek között, hol az or­vos- és ügyvédnyomorról szóló hatásos ri­portban, hol megdöbbentő családi drámá­ban jelentkezik. Legyünk őszinték, nem szí­vesen találkoztunk vele, nem szívesen vet­tük észre, hogy hovatovább mindenütt őt látjuk, amerre csak tekintünk gondok, pro­blémák és lelkiismereté'bresztő események rengetegében. De végül is észre kellett ven­ni és beszélni 'kellett róla, nem azért, mert volt, aki szóvá tette, hanem azért, mert le­hetetlen hallgatni róla tovább. Szekfü Gyu­la megállapításaiban van igazság, de mert történetíró mondotta el a kemény ítéletet felettünk, talán szabad hivatkozni történeti előzményekre, történeti okokra, amelyek ha nem is mentenek ,,ősi nagy hibákat", de megmagyarázzák, hogy miért történt min­den úgy, ahogyan történt. A magyar középosztály fejlődésére rá­nyomta bélyegét, hogy az általános európai polgárosodás folyamatának első felében nem vehetett részt. Hogy azonban a száza­dokban, amikor Európában a polgári osz­tály, — tehát az, amelyet több vagy keve­sebb joggal középosztálynak lehet nevezni, — történeti szerepre kezdett emelkedni, Magyarország Európán kívül élt. Földraj­zilag idetartozott ugyan, de történelmileg nem. Mert az országnak egyik részét Ázsiá­hoz s egy, még az európai feudalizmusok­kal szemben is szélsőségesen polgárellenes feudalizmushoz csatolta a török uralom s nemcsak politikailag, hanem lelkileg is, a másik és harmadik részében pedig a nem­zetközi hatalmi érdekek játszották a maguk végzetes vagy-vagyra menő játékát, Ami­kor Európa nyugati felére ráköszöntött a polgári kor s kaput nyitott annak a szelle­miségnek, mely később a középosztályt tör­ténelmi szerephez juttatta, a magyarság a perifériákon tengődött Ázsia és Európa ha­tárán, hol nem két földrész, hanem két szel­lemiség és egymásnak sírját ásó hatalmak ütköztek folytonosan egymással. A szüle­tés körülményei, de még a születés előtti ál­lapot is örök nyomot hagy az ember életé­ben s ez az élettani törvény épp olyan csor­bítatlan érvénnyel hat nemzetek és osztá­lyok történetében, mint az emberében. Ami­kor tehát a magyar középosztály kérdésé­ről beszélünk, lehetetlen figyelmen kívül hagyni, hogy honnan jött ez az osztály s hogyan vivott ki történelmi szerepet magá­nak. 1848 bukásában is szerepe volt való- ízinüleg annak, hogy a még fejletlen ma­gyar városi polgárság nem állhatott oda a nyugatról s a nyugat városi polgárságának eszmeköréből hozott szabadsággondolatok védelmére s akik akkor történelmet csinál­tak Magyarországon, egy olyan osztálynak a nevében lépték fel, amelynek intellektuá­lisan igen, de dialektikusán alig volt köze a polgársághoz. Dehát azért mégsem lehet tagadni, hogy ezek a vidéki fertálymágná­sok és egyes, Bécs ellen revoltáló főurak ¥ etették meg a« alapját Magyarországon Páris, január 11. Németország és Franciaor­szág között uj feszültséget okozott a spanyol- marokkói kérdés, Mig a francia hivatalos sajtó­irodák fönntartják azt a hirt, hogy Spanyol- Marokkóban német csapatok szálltak partra, a német hivatalos iroda erélyesen megcáfolja az állítást és „bizonyos körök kutmérgezésének" nevezi, amellyel zavarni akarják a német—fran­cia viszonyt, A feszültség a két állam hivatalos sajtóirodáinak harcává változott és az egyik túl akar licitálni a másikon. Mig a Havas-ügynök­ség tovább terjeszti a német katonák marokkói partraszállásának hírét, a német hivatalos hír­szolgálati iroda mintegy ellenhireket lansziroz és azt állítja, hogy Délfranciaországban komoly kommunista nyugtalanság tört ki és Délfrancia- ország önálló kommunista államként el akar szakadni Franciaországtól* Ezeket a híreket vi­szont a francia illetékes körök cáfolják meg a leghatározottabban és a hírszolgálati háborúsko­dásban mindkét fél egyre ingerültebb hangot hallat. A német lapok többek között azzal is visszavágnak, hogy tulajdonképen nem Német­ország, hanem Franciaország akarja megszállni Spanyol-Marokkót. A hírekre a francia Havas­ügynökség ma a következőképen válaszolt: — A hivatalos német hírszolgálati iroda há­rom jelentést adott ki, amelyek állítólag párisi forrásból származnak. Az első jelentés perpig- nani értesülése szerint a délfranciaországi szov­jetköztársaság megalapítása küszöbön áll s en­nek az államnak fővárosa Perpignan volna. A másik jelentés úgy tudja, hogy a francia vezér­kar titkos terveket dolgozott ki Spanyol-Marok­kó megszállására. A harmadik jelentés szerint León Blum ugyanolyan erőszakos lépéseket akar tenni Spanyol-Marokkóban, mint 1911-ben II. Vilmos tett, amikor a Panther ágyunaszádot Marokkóba küldte. — A három jelentést a német hírszolgálati iroda éjfélkor adta ki, azaz akkor, amikor Hitler kancellár és Göbbels propagandaminiszter Berchtesgadenből visszaérkezett Berlinbe. A je­lentések hangja ugyanolyan heves, mint ahogy a nemzeti szocialista sajtó a szovjetet szokta támadni. Biztosra vehető tehát, hogy felsőbb helyről inspirált franciaellenes kampányról van a középosztály uralmának. Ők vívták ki azt a politikai rendszert, amely lehetőséget adott a polgárságnak a fejlődésre. 1848 az a határkő, amelynél polgári útra fordul a magyarság fejlődése, 1867 csak realizálását hozta meg mindannak, aminek alapjait — nemcsak eszmei, hanem politikai és gazda­sági vonatkozásokban is — 1848 rakta le. Külön fejezet a magyar középosztály törté­netében a 67 utáni korszak, amelyben egy, ,talán nem minden tekintetben egészséges iramú fejlődésnek indult a magyar polgár^ ság. De vájjon kikerülhető volt-e ez a túl­ságosan merész tempó? Az indusztrializmus és a gyorsan gyökeret eresztő bankkapita­lizmus „gyarmatosította” Magyarországot, de ez a „gyarmatosítás” jelenti a polgári Magyarország fénykorát. S fra igaz is, hogy erősen monopolisztikus volt a magyar kapitalizmus történetének ebben az első és gazdag korszakában, igaz az is, hogy a tör­ténelmi osztályokat, amelyek szövetkeztek vele, magával együtt polgárosította és kon­zerválta a nemzet védelmére. Hogy mindez a nép rovására történt-e, mint ahogy a fő- vád hangzik, majd megmutatja a végső mérleg. Mert a középosztály, ha most vál­ságos korszakon megy is keresztül, törté­nelmi küldetésével még nem készült el. És sehol olyan élesen nem lehet látni, mint ép­pen a kisebbségi sorsba jutott nemzetrésze­ken, hogy a nép minden oldalról hogyan szívódik fel a középosztályba, hogyan ta­lálja meg helyét s hogyan válik a nemzeti karakter őrzőjévé- Ha az előző nemzedé­keknek nem lettek volna kapcsolatai a nép­pel s ha valóban olyan mély lett volna a szakadék középosztály és nép között, a ki­sebbségi sors szüksége sem tudta volna ilyen, aránylag rövid idő alatt, összeácsolni a hidakat nép és polgárság között. Persze vannak mulasztások és vannak hi­bák, vannak fejlődéstörténeti kisiklások s el lehet képzelni ideálisabban kiegyensúlyozott középosztályt is a magyarnál, de hogy élet­erő van benne s ami ezzel majdnem egyet jelent: regeneráló képesség, ezt éppen ott igazolta be, ahol az elmélet szerint legvég­zetesebben kellett volna hatniok a hibák­nak és bűnöknek: a kisebbségi létküzde­lemben. A kisebbségi létküzdelem pedig ép­pen azt mutatta meg, hogy alulról és felül­ről hogyan találja meg az utat a magyar társadalom minden rétege a nemzeti gerinc, a középosztály felé. A magyar középosz­tályt-lehet ostorozni, lehet bírálni, lehet szá­mon kérni tőle mulasztásait és tévedéseit, de egyet nem lehet: megtagadni tőle törté­nelmi elhivatottságát. London, január 11. A brit kormány utasi-1 tóttá berlini, párisi, római, moszkvai és lissza­boni nagykövetét, hogy jegyzék formájában tá-1 [ jékoztassa az öt kormányt az uj angol benem- avatkozási javaslat tiz pontjáról. A R eut er - I iroda úgy tudja, hogy az átnyújtott javaslat a

Next

/
Thumbnails
Contents