Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-03 / 2. (4148.) szám

1937 január 3, vasárnap*

A szeretet jegyében szervezik a budapesti

eucharisztikus világkongresszust

Félmillió hivő zarándokot várnak a magyar fővárosba ■■ A katolicizmus nagy eseménye lesz a Szent István-jubileumi év

pasat aljuk, hogy az ateizmus tör Európára s a imodern technika -minden vívmányának kihasználásával brutálisan robbantja a keresztény Európát, amikor aiz igy megbolygatott kontinensen a gyöilbl-et széles folyamai hömpölyögnek, akkor

ezzel a kongresszus sál a szeretet keresztes hadjáratát akarjuk megindítani az egész világon,

de különösem Európában, amely leginkább rászorul a szeretet csodabalzsamára . . .

— Araidkor a szervezés munkálatait elkezdjük, kihangsúlyozzuk és hangoztatjuk az egész világ Mié, hogy

bennünket az egész emberiség irányában érzett krisztusi szeretet rezet, munkánkból tehát természetszerűleg kiküszöbölődik minden politika.

Egyetlen politikánk a Krisztus politikája és az ő sjzellemébem hívunk együttműködésre minden nemzetet.

— Isten az ő legnagyobb szándékait, terveit egyszerű, igénytelen emberek utján valósítja meg. Az eucharisztikus kongresszus nagy eszméje, mint annyi jelentős emberi eszményiség, francia földöm született meg. Megindítója egy szerény, egyszerű nő., Taimli- sier Mária Márta. De az ő hite és lángibiuz- galma csodát müveit.. Ebből a mustármagból is terebélyes nagy fa nőtt ki. Munkájának nyomán 1878-ban, Lille-bem gyűlt össze az első kongresszus, amelyre a pápa áldását adta. Akkor -még csak kilenc európai nemzet képviselői jöttek el a francia vidéki városba, ma a világ mindem nemzetei, félmillió katolikus hivő zarándokol. egy-egy eucharisztikus kongresszusra és az ilyen nagy esemény 400 millió katolikus lelket mozgat meg.

A világ minden sarkában

A háború előtt elég sűrűn, mégis rendszertelenül következtek az eucharisztikus kongresszusok egymásra. Rendesen Európa valamelyik katolikus jellegű országában rendezték meg ezeket, egymásután huszonötöt A legtöbb F ranciaországiban volt, de . jutott Olaszországinak, Spanyolországnak és .Belgiumnak is belőlük. A kezdetben európai -jel-r légii intézmény

hamarosan világintézménnyé vált

és a föld legtávolabbi részeiről zarándokok indultak' el rájuk, később pedig: más kontinensekre is átvándorolt a kongresszus színhelye, hogy a világ minden sarkában élessze és terjessze az eucharisztia kultuszát. A háború előtt a legutolsó kongresszus 1914-ben volt Lourdesben. Ezen még gyanútlan lélekkel, egymás szeretetében sereglettek össze a világ katolikusai, akik néhány hónap múlva fegyverrel a kezűkben néztek ádázul farkas- szemet egymással. A szenvedély, az elvakult- ság győzedelmeskedett a szeretet felett.

— Nem csoda, hogy a világégés után az eucharisztia jegyében uj hóditó hadjáratra indult a szeretet. Az első háború utáni kongresszus az örök városban, Rómában ment végbe, 1922-ben. Azóta rendszeresen, minden két évben kerültek sorra a kongresszusok, közülük bárom tengeren túl: Csikágóban, Buenos-Airesben és Dublinben. Az 1936. évre tervezett kongresszus a nagy távolság és gazdasági nehézségek miatt 1937 elejére maradt. A Fülöp-szigetekre, Manila városába irányul most a zarándokok eucharisztikus vándorutja. A magyar zarándokok január negyedikén kelnek útra Trieszt kikötőjéből a Con- te Rosso hajón.

Az 1938. évi, harmincnegyedik kongresszust az állandó bizottság Lengyelországnak szánta. De Lengyelország biboros-érseke nemes gesztussal lemondott Magyarország javára, méltányolva azokat az érdemeket, amiket a katolicizmus történetében Szent István apostoli működése jelentett. így kerül a nemzetközi katolicizmus figyelmének központjába az eucharisztikus kongresszus révén Szent István apostoli alakja és az ő nagy történelmi missziójának tudata .. .

— A. manilai kongresszus elkésése miatt most először fordul elő az eucharisztikus kongresszusok gyakorlatában, hogy egy kongresszus előkészületei megkezdődtek akkor, amidőn az előbbi még le sem zajlott. De szükség volt erre, mert

legalább másfél évre terjedő, minden részletéből precíz terv alapján

lehet ilyen nagyszabású rendezést kifogástalanul lebonyolítani.

A bizottság munkája

C~— Ezért hát Isten nevében megkezdtük a munkát. Rendes hivatali órákkal működik szervezetünk, amelyet a' szükséglethez képest egyre nagyobb arányokban építünk ka. Legnagyobb gondunk az eddig tervezett 14 szakbizottság életre- hivása, a megfelelő szakemberek kiválasztása, az önkéntes munkatársak ezreinek megszervezése és a kongresszus propaganda-iratainak 11 nyelven való előkészitése.

Félmillió zarándok, 12 bíboros

Budapest, január eleije. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Magyarország városainak és falvainak uocáin december első napjaiban p-lakát jelent meg. A fehér lapon hosz- szű sárga kereszt húzódik végig, a szöveg fekete betűi a katolikus hívők milliódhoz szólanák. Dr. Serédii Jusztinián, Magyarország bi- bonos-ihercegprimása szólal meg a plakát betűiben:

„A Gondviselés iránit érzett mélységes bálával és túláradó öirömímel hozom tudomás- tokra, hogy dicsőségesen uralkodó Szent Atyánk

Budapestet jelölte ki az 1938-i XXXIV. eucharisztikus kongresszus színhelyéül,

tekintettel azon körülményre, hogy Magyar- ország ebben az éviben ünnepli Szent István első királyunk magdics őült halálának 900 éves fordulóját . . .“

öröimhint jelent be tehát ezen a plakáton Magyarország katolikus főpapja: a katolicizmus legnagyobb tömegeket megmozgató nemzetközi intézménye, az Oltáriszentszág tiszteletére intézményesdtett kongresszus 1938-ban Budapesten gyűl össze.

A katolicizmusnak két nagy jelentőségű ünnepsége jut tehát ebben a nevezetes esztendőben Magyarországnak: az egyik az eucharisztia ünnepi napjai, a másik Szent Istvánnak, a kereszténység magyar apostolának 900 éves jubiláns ünnepsége.

A jubiláns napoknak bevezetője lesz az Óllá riszents ág ünnepe, de jelentősége egész világra szóló.

A magyar Acitio Catbolica hatalmas központjában már berendezték annak a bizottságnak irodahelyiségeit, amely hatalmas apparátussal készíti ellő a két nagy eseményt. Annyi gondos előrelátást, előkészületet igényel két ilyen nagyjelentőségű, százezres tömegeket megmozgató ünnepség előkészitése, hogy nem csoda, ha a bizottság már most, másfél évvel a kongresszus előtt megkezdette (munkáját. A bizottság élén Verseghy Nagy Elek meghatalmazott miniszter áll, imig a szervezés munkálatai az Actio Catholica országos igazgatójának, Mihakmcs Zságmouid [kanonoknak a kezében száladnak össze. Amióta az Actio Catholica vette át a katolikus nagygyűlések megszervezését és rendezését, köztudomásúvá vált, hogy micsoda óriási szervezőerő és munkaképesség rejtőzik ebiben a népszerű főpapban, aki éjt-napoit eggyé-téve dolgozik magasztos hivatásiának gyakorlásában. A magyarországi katolikus társadalom most is megnyugvással veszi tudomásul, hogy a jubiláns esztendő szervezési munkálatait Mihalovics kanonok irányítja.

A szeretet jegyében

Mihalovics kanonok a Prágai Magyar Hírlap olvasói számára a következő tájékoztatót adta az előkészületek munkálatairól:

— AmikoT megdöbbent, riadt lélekkel ta— Az eucharisztikus kongresszus idegenforgalmi jelentőségéről sok szót mondani felesleges. Erkölcsi jelentősége is felbecsülhetetlen. Aki résztvesz benne, arra feledhetetlen jelentőségű lesz.

A kor szellemi és erkölcsi krízisében kiszámíthatatlan morális értéke van annak, hogy az öt

világrész minden országából Budapestre sereglenek egyházi és világi vezetők és a legkülönbözőbb nemzetek zarándokcsoportjai, itt megtárgyalni a világválság okait és azoknak orvoslási módját.

— A várható tömegeket még felbecsülni sem lehet. Egy-egy európai kongresszus mintegy fél17

millió embert mozgat meg. Tekintetbe kell vennünk Budapest kedvező földrajzi helyzetét is és igy hisszük és reméljük, hogy'- a mi kongresz- szusunk hasonlóan népes lesz. Az 1930-as Szent- Imre-évben 23.000 külföldi és 230.000 vidéki vett részt az ünnepségeken. Ezt a számot az 1938. évi látogatottság jelentékenyen felül fogja múlni. Ha tekintetbe vesszük Budapest hívőit, több, mint félmillió résztvevőre számíthatunk, Dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás külföldi utjain máris 12 kardinális Ígéretét szerezte meg arra, hogy résztvesznek az eucharisztikus kongresszuson.

Vezetőmotívum és erkölcsi haszon

— A kongresszus tanácskozásainak vezető- témája lesz:

Eucharistia Vinculum Caritatis,

Az előkészítő gyűléseken és a főünnepségeken is az isteni és emberi szeretet lesz a vezérmoti- vum, amely fel fog hangzani a világ legragyogóbb szónokainak száján.

Egy és fél éven át folyik a propaganda szóban és írásban, hogy a szeretet eszméjét és jelentőségét propagáljuk a nemzetközi életben. Ezért mondhatjuk: a szeretet nemzetközi kereszteshadjáratát indítottuk most meg. Azok is, akik nem tartoznak a katolikus egyház keretébe, örömmel üdvözölhetik ezt a magasztos és eszményi munkát.

— El kell képzelni, hogy

a kongresszusi résztvevők százezres tömegeinek ez a lelki előkészitése milyen nagy erkölcsi haszonnal fog járni az egész emberiségre, Minden gyűlésen, minden cikkben, minden szószéken a szeretet igéi hangzanak majd el és Budapestre irányul a világ katolikusainak figyelme. Az Isten-hivők manifesztációja lesz ez az isten- telenség társadalomromboló erejével szemben. Rendkívül nagy öröm, hogy ezt a hadjáratot a nemzetközi bizottság egyhangú szavazata és a pápa bizalma folytán mi indíthatjuk meg.

Félmillió hivő közös áldozása

— A főünnepségek 1938 májusára esnek, amikor Budapest a tavasz szinpompájában és verőfényében ragyog. Képzeljük el, ha megvalósul tervünk és

a Vérmezőn félmillió zarándok részvételével a pápai legátus ünnepi szentmisét celebrál, fis egyszerre félmillió hivő veszi magához a szent áldozásban az Ur testét és vérét. Ezerkétszáz pap fog áldoztatni.

— Vagy milyen gyönyörűséges lesz félmillió ember eucharisztikus körmenete az Andrássy-uton.

Az egyes csoportok nemzeti viseletben vonulnak majd fel. Milyen gyönyörűséges lesz á hajók eucharisztikus felvonulása a Dunán, ragyogó tűzijáték közepette!

— Minden ideérkező nemzet a saját anyanyelvén tartja tanácskozásait. Gondoskodunk világhírű művészek megnyerésével magas nívójú és katolikus szellemű szórakozásról, egyházmü- vészeti, keresztény képzőművészeti kiállításokat rendezünk, szóval minden téren mindent elkövetünk, hogy az eucharisztia budapesti nagy napjai feledhetetlenek legyenek félmillió ember lelkében.

— Mivel ilyen egyetemes jellegű a kongresz- szusunk, természetes, hogy

csehszlovákiai katolikus testvéreink részvételére és közreműködésére is számítunk

és különösen meleg szeretettel fogadjuk magyar katolikus hittestvéreink támogató munkáját. Az eucharisztikus kongresszus nemzetközi ügy, poli- kátlan ügy, a béke, szeretet, tehát az emberiség ügye.

RUHA TESZI AZ EMBERT

Irta: Dienes Adorján

A nagyváros egyik bérházána'k előszobájában valaki nagyon energikusan nyomta meg a csengőt. Jutka, a szobaleány siető léptekkel tipegett az ajtóhoz és odanyomta arcát a kémlelőlyukhoz.

— Jaj, Istenkém, a kéményseprő — hőkölt vissza — és senki sincs itthon, egyedül vagyok. Ej, no. Csak meg nem harap. Aztán meg azt mondják, a kéményseprő szerencsét hoz.

Pillanatig tartott, míg e gondolatok át- cikkáztak agyán s máris nyitotta az ajtót. A belépő kéményseprő meghajolt előtte:

— Szép jónapot kívánok, kedves kisasz- ezony. Lehetek oly szerencsés, hogy a kegyed Útmutatása mellett e lakás kéményét a tisztogatás művelete alá vessem?

Jutkát meglepték e válogatott szavak, de emellett a kormos arcból kivillogó derűs szemek csillogása és a piros ajkak mosolya is hatással voltak reá. Koróm ide, korom oda: de ez a kéményseprő igy, ahogyan van, igy is megnyerte Jutka rokonszenvét s bizalmát.

Tessék belépni, én majd a tett színhelyére vezetem kegyedet.

Meg akarta mutatni, hogy nemcsak a kormos legény, hanem Beláky Lipótné méltóságának szobalánya is ért az uras sza- használatához, Megtörtént a tisztogatás művelete és utána a kéményseprő útja Jutka tükörtiszta konyháján, át vezetett vissza. Jutka tett-vett a konyhán, de szeme szögletéből a kormos embert figyelte: elmegy-e, vagy pedig vált vele pár szót. Ez is mintha habozott volna, de aztán megállt* Jutka mellett a szóval:

— Milyen szép tiszta a kisasszony konyhája. Nem fél, hogy jelenlétemmel bekormozom?

— Oh, dehogy, — adta vissza a szót mosolyogva Jutka •—■, sőt tessék helyet foglalni, ha elfáradt.

— De piszkos lesz a szék.. „

— Nem baj az, majd letörlöm.

És megindult a terefere. Miről beszéltek? Hát az időről, munkáikról, a mindkettőjük által otthagyott falusi életről, a nagyváros furcsaságairól és arról, hogy mindketten egyedül állanak a paloták e tömegei között. Ez a keserű gondolat aztán ajkára adta a kéményseprőnek a szót:

Jólesik kegyeddel elbeszélgetni, kedves ... kedves..*

— Jutka’ a nevem.

— Tehát, kedves Jutka. Szólítson csak szintén keresztnevemen, Ferenc vagyok. Ha megengedi, máskor is félnézek, mikor erre járok. Egyikünknek sincs senkije, mindketten falusiak vagyunk, hát lesz miről szót váltsunk egymással. Jó lesz, Jutka?

>— Jó lesz Izé... Ferenc ur, ha ezt ura- ságom megengedi és ha látogatásai a tisztesség határait át nem lépik.

** Kérem, kérem... in komoly fiatalember vagyok, de szeretem a szépet s jót együtt látni és mert ez mindkettő egyesítve van kegyedben .. v

— De Ferenc ur — sütötte le szemét pi- rultan Jutka — lássa, máris csintalankodik.

*— Ez nem csintalankodás, Jutka, hanem az urak ezt úgy nevezik, hogy bók.

— Jaj, szól a csengő — pattant föl helyéről Jutka —■ hazajött a méltóságos asszony.

Ferenc tisztességtudólag a falhoz szorult, hogy a belépő Belákynénak helyet engedjen és ne érjen hozzá kormos ruhája. Az idős nő végignézett rajta.

— Ah, a kéményseprő... és elvégezte már a dolgát?

«— Elvégeztem, kezét csókolom s már megyek is. Kicsit eldiskuráltunk Jutkával. Tetszik tudni, régi ismerősök vagyunk.

—- Igen, de csak most fedeztük föl egymást -— szólt közbe Jutka, enyhíteni akarván Ferenc kis füllentését.

<—1 És eljönnék máskor is —’ folytatta ez —, mikor Jutkának szabadideje van és ha ezt a méltóságos asszony kegyeskedik megengedni.

— Tetszik nekem, hogy erre engedélyt kér. Helyes. Eljöhet, ha ezzel házam rendjét és a leányzó hírnevét nem zavarja.

Ferenc elköszönt. Belákyné odafordult szobaleányához:

— Hallod-e, Jutka, gusztus kell hozzá, hogy egy ilyen kormos legény udvarlását elfogadod. Különben tisztességes fiúnak látszik, csak nagyon — piszkos.

Nem piszok a*, kezét csókolom méltósága, csak becsületes munkájának tartozéka. Én meg mindég is szerettem a fekete- szinü árnyalatokat.

— No, no. Csak aztán árnyékot ne vessen magadra is ez a feketeszinü legény és be ne kormozd magadat vele s általa.

—< Ne tessék félni. Hiszen én is mindig fekete ruhát hordok szolgálatomban, ő is fekete. Hát már csak ezért is összepászo- lunk.

Ferenc még párszor felnézett Jutkához S nem kellett hosszú idő ahhoz, hogy megértsék egymást.

— Jutka lelkem — mondta a fekete legény —■, mit csürjem-csavarjam a szót. Rövid időn belül felszabadulok és önállósíthatom magamat. Akkor pedig asszony kell a házhoz. Legyen hát az én asszonyom, feleségem.

És megfogta Jutka kezét, majd magához vonta őt. Igaz, hogy az eljegyzési, ölelés és csók kormos nyomai ottmaradtak Jutka fehér kötényén és arcán, de ez nem zavarta őket. Sőt midőn Jutka kibontakozott Ferenc karjai közül s tükörbe nézett, nevetve mondotta:

—' Most igy megyek be méltóságámhoz és rámutatok arcomra meg kötényemre. Ebből tudni fogja, hogy eljegyeztem magam az én kormosommal.

Belákyné jót nevetett, midőn Jutka rámutatott eljegyzésének bizonyitékaira, de aztán komolyra fogta a beszédet:

— Jól van, Jutka, te és senki más nenj