Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-28 / 22. (4168.) szám
4 Wí^MAfiÍARHmLMt POZSONYI SEEHOFFER NÖVÉNYBALZSAM Vigyázat a „Vörös-rák“ védjegyre. Sok orvos által ajánlva, mint kitünően bevált háziszer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyomorbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Készíti „Vörös RÁK” gyógyszertár Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Egy üveg ára KI 3*— A Phönix egyik zsarolója a bécsi bíróság előtt Becs, január 27. Az országos törvényszék esködtbirósága előtt ma tárgyalta Leitner Gusztáv 5B éves lapkiadó biinperét, akit azzal vádolnak, hogy megzsarolta dr. Berliner vezérigazgatót, a Phönix biztositó elhalt vezetőjét. A vádirat szerint Leitner annakidején több cikket irt a Phönix ellen és a cikkek kefelevonatát bemutatta dr. Berlinernek. A kompromittáló anyag hatása alatt Berliner hirdetési megbízást adott Leitnernek kétezerötszáz silling értékben és ez összeget nyomban kifizette.a lapkiadónak. A vádlott a tárgyaláson tagadja a bűncselekményt. Halálrazuzta magát a prágai bál potyanézője Prága, január 27. Különös halálos szerencsétlenség történt tegnap este a prágai reprezentációs házban, a Smetana-teremben rendezett bál lefolyása alatt. Krabec Mirosláv 17 éves pincérta- nonc vesztette életét tragikus módon, mert mindenáron látni akarta a mulatságot. A fiatalember a terem menyezetén lévő szellőztető rács fölött helyezkedett el egy keskeny, erkélyszerü kiugráson, amely a legfelső emeletről volt megközelíthető. Ezen a legfelső emeleten vannak elhelyezve a pincérek, szakácsok és egyéb alkalmazottak lakószobái. A szellőztető fölött lévő kiugró egy negyvenöt méter mély világitó udvar fölött van és a könnyelmű fiatalember — nyilván a síkosra fagyott köveken megcsúszva — lezuhant a mélységbe. A halálos sikolyra riadtak föl a már nyugovóra térő alkalmazottak és a világitó udvar mélyén megtalálták a fiatalember szétzuzódott holttestét. A bálteremben semmit sem vettek észre és a mulatság zavartalanul folyt tovább... A rossz koszt miatt éhségsztrájkkal fenyegetőznek a kassai közkórház orvosai Kassa, január 27. (Kassai szeirfkíesatőségüink ■teifefonjeieűtiéee.) A üsaissad áfl'laimi közlk'órih,á.z dlláitása ügyében nrnáir többször voltaik bajok. Ezdötit néhány évvel a kódiáz orvosai és ápoló ezemtélyzteitie úgy próbált segiitaná a rossz koszton, hogy egyszerűen sztrájkba léptek és a városból hozatták a kosztét. A betegeik h asonl ó - képpen elégedetlenkedtek a rossz élekneiziés miatt. A kórház orvosai többször kaptak ígéretet az ellátás feljavítására, die az Ígéret csak ígéret maradt. Most isimét kiújultak a régi bajok. A kórház ideggyógyosztályán alkalmazott orvosok ugyanis néhány nappal ezelőtt követelték, hogy javítsák meg élelmezésüket. Mivel kérésük nem talált meghallgatásra, az osztály alorvosi kara és a személyzet elhatározta, hogy ha kérésüket nem teljesitik, éhségsztrájkot fognak kezdeni. A kórház vezetősége azt állítja, hogy panaszra nincs ok, mivel a kórház élelmezése kifogástalan. A baj talán ott van — a vezetőség szer.nt — hogy a kórház orvosai az évek hoeszu sora alatt már megunták a kórház láziját. orvosok aizonban kitartanak állításuk mellett, hogy a kórház kosztja élvezhetetlen. Ez nemcsak az orvosok és a személyzet részére főzött kosztra vonatkozik, hanem a betegek kosztjára is. Azok az orvosok, akik eddig a betegek kosztéit vizsgálták felül, nem folytatják már a vizsgálatot, mert a rossz koszt elleni tiltakozásukat senki sem akarta tudomásul venni. A helyzet most annyira kiélesedett, hogy a kórház orvosai és személyzete a legkomolyabb lépésekre szánták el magukat. Az ügy főként azért érdekli a lakosságot, mert hiszen a betegek ellátásáról is szó van. A betegek ellátása talán még rosszabb, mint az orvosoké. A múltban többször megtörtént, hogy a diétás betegnek nem adták azt az ételt, amit a diéta szerint.kapnia kellett volna. Gyógyulás helyett igy rosszabbodott az egészségük. Ebben az ügyben minél előbb komoly intézkedést vár a város közönsége. Az egyesült párt állásponttá a pozsonyi pótadó ügyében Pozsony, január 27. Az egyesült országos ke- resztényszodalista és magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Amint már jelentettük, az egyesült párt városi képviselői nagyobb küldöttség kíséretében fölkeresték dr. Krno pozsonyi polgármestert és tiltakozást jelenteitek be a községi pótadó tervbevett fölemelése ellen és egyben kérték a polgármestert, hogy kövessen el mindent, hogy a pótadót ne emeljék. Kijelentették, hogy az egyesült párt képviselői csak akkor fogják megszavazni Pozsony város 1937. évi költségvetését, ha a községi pótadó a régi marad, ellenkező esetben a költségvetés ellen szavaznak. Sikerült elérni azt, hogy a pótadót valószínűleg nem emelik föl, anélkül, hogy a beruházási program megrövidülne. Az egyesült párt képviselői ennek a kérdésnek nagy fontosságot tulajdonítottak, miután nem akarták, hogy a munkaalkalmak csökkenjenek, el akarván kerülni azt, hogy a város kénytelen legyen munkásokat elbocsátani. Másrészt azonban tekintetbe kell venni az adófizető polgárság teherbiróképességét is, mert ez semmi körülmények között sem engedi meg a pótadó emelését és a polgárság újabb megterhelését. Az adófizető polgárság anyagi helyzetét nem súlyosbítani, hanem javítani kell, mert a pótadó fölemelése a polgárság anyagi romlását idézné elő. Munkaalkalmakat csak az adófizető polgárság teremt, nyújt kenyeret a munkásoknak és ha a polgárság anyagilag tönkremegy, a munkásság kenyér nélkül marad. Éppen ezért a pótadó emelése ellen az egyesültpárti képviselőknek ismert álláspontja teljesen egyenlő mértékben szolgálja a polgárság és munkásság érdekeit. Ha tehát az egyesültpárti képviselők a pótadó emelése miatt nem szavaznák meg a költségvetést, akkor ezt úgy a polgárság, mint a munkásság érdekében teszik meg. Megszavazzák a költségvetést Pozsony, január 27. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Szerdán délután három órakor Pozsony város parlamentje folytatta a költségvetés általános vitáját Napirend előtt az Úgynevezett városi polgári biok indítványt terjesztett elő, hogy az általános vitát még ma befejezzék. A javaslatot a képviselőtestület többsége elfogadta. A vita szónokai: dr. Rehák Géza cseh nemzéti demokrata, Jilemsky cseh nemzeti szocialista, dr. Kovács Béla szlovák néppárti és Hargas iparospárti egyöntetűen élesen bírálták a költségvetést és valamennyien megállapították, hogy az nem épült föl reális alapokon. Ennek ellenére valamennyien elfogadták a költségvetést. Lapzártakor még tart az ülés. Az esti órákban szavazásra kerül a sor. A költségvetést általánosságban el fogják fogadni, a kommunisták kivételével, akik csupán a szociális tétel kiadásait szavazzák meg. Újabb forduát a nagynaposi Általános Hitelintézet ügyében Kassa, január 27. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Néhány nappal ezelőtt 'beszámoltunk arról, hogy a nagykaipoei Általános Hitel- intézetnél nagyszabású sikkasztás történt. Eddig öt embert tartóztattak le: Weinberger Sándor bankigazgatót, Tesdher Hermann pénztárost, Spiegel Simon malomtulaidonost, Ábralhámovics Ignác és Farkas Lajos Iokereskedőt. Az ügynek moet újabb fejleménye vám. A letartóztatott Ábrahámovics Ignác apja, Áb- rahámovics Hermann ldkereskedö zsarolás címén feljelentést tett Knotek bankigazgató, a Légiobank ungvári fiókjának vezetője és Kalász István banktisztviselő ellen. A feljelentés szerint január 22-én Knotek és Kalász magukhoz hivatták Ábrahámovics Ignác feleségét és megfenyegették, hogy ha tiz perc alatt nem kapják meg az Általános Hitelintézet állal kiállított és az igazgató által aláirt 11.000 koronás betétkönyvet, akkor megteszik a család ellen a bűnvádi feljelentést. A betétkönyv Ábra* hámovics Hermann nevére van kiállítva. Az asz- szony elutasította a követelést és később ügyvédjével tért vissza a bankba, Knotek és Kalász ekkor megismételték az asszonynak tett kijelentésüket. Az asszony azonban a betétkönyvet nem tudta előadni, mert az a kölcsönös föklmüvessegélyző- pénztárnál volt letéve. Ábrahámoviceék kérték a pénztárt, hogy adja vissza a betétkönyvüket, de ott azt mondották, hogy a betétkönyv óvás miatt a közjegyzőnél van. Az ügyben megindult a vizsgálat. — AGYONÜTöTteT KIDÖNTÖTT SZÁLFA. Kassai SKöifeesztősógünlk jelenti tetefónión: Tegnap délkitón bailáilios szeremösétilieueég történt a Sznmolnoík melletti eirdőben. Óbudáik Andris gazda délelőtt az erdőibe ment fáért, die útjáról nem fémt haza. A családja kereséséire indult s az erdőiben megtalál báfk a gazdia szekerét, majd hosszas keresés utón egy hatalmas szállta alatt- a gazda véirbefaigyot/t holttestét. Megállapították, hogy a gazdát agyonnyoimta az egyik hegytetőről leoeusffltatoitt szála. Az ügyben megindították a viizisgáiaitot. 1937 január 38, coattrtgfc * Átkozta az orvost, de Rozamunda érezte, hogy a düh neki szól, az ő meddőségének. Szörnyű, hogy a szerencsétlen szülés óta meddő marad a méhel Nem adhatja a férfinek az apaság örömét, amit minden bitang némbertől megkapott. Rettegve gondolt a palota nőcselédeinek szennyes suttogására. Ha igaz volna, hogy Alboin sorra váltogatja szeretőit?! Ilyen erős, életéhes férfi nem élhet asszony nélkül. Valami latin lányt emlegetnek, azt is teherbe hozta... De józannak kell maradnia, nem engedheti, hogy a féltékenység sátáni körmökkel beleássa magát az agyába. Alboin ide- hivta a táborba, mégiscsak egyesegyedül őt szereti! Amint sötét lett, szolgák frissen sült húst és italt hoztak. — Takarodjatok! — küldte ki Alboin durván a szolgákat. Egyedül maradtak. Hónapok óta erre az egyedüllétre várt és most borzadozott, Alboin ivott. Irtoztatő volt elnézni, hogy vedeli magába a bort. Ez is csak menekülés, futott át az agyán és visszatartotta könnyeit, hogy AJboin ne lássa riadíságát és félelmét. Aztán felállt Alboin és nehéz, tántorgó léptekkel kiment a sátorból. Hagyta elmenni, csüggedtségében és elhagyatottságában egészen letört és elveszett Később visszajött a férfi és ijesztően józan volt, csak a szeme égett valami veszekedett vad lánggal. Ez a józanság félelmetesebb volt, mint a mámora. Érezte, hogy megkívánta, lelankadt és nem tudott ellenállni. Már úgy hullott rá Alboin, mintha nem is uj életet, de kettejük pusztulását akarná. Ez volt a vég, ez a durva testi megkivánás. Mindennél győzelmesebben érezte, hogy életükből kiveszett a boldogság öröme és nincs hatalma, hogy visszahozza. Reggelig aludt Alboin, alig moccant és ez a mozdulatlansága is vérig ingerelte. Milyen más volt ez is ezelőtt. Akkor alig ébredezett* alig mozdult vagy sóhajtott, a férfi máris nyomban ráfordította szemét. Mintha titkos szálak tartották volna fogva a testüket és a vérük egy ütemre dobbana! Akkor alig beszéltek s ennek sohase érezte hiányát, egy szóból is megértették egymást* olyan egyforma volt minden érzésük. Mintha kettévált ősszikra találkozott volna rejtelmes, természetfeletti égi erők parancsára, olyan hatalmas, emberek és törvények felett ólló volt a szerelmük. Lehetséges volt, hogy halott salakká égjen bennük ez az égi tűz? Gyötrődve magában kereste a hibát. Valami titkos reménység még éledt benne, hogy nem a meddőség mérgezte meg ilyen végzetesen az életüket. Várnia kell, ki kell tartania Alboin mellett... Napok teltek el igy epekedve reménykedéssel és olybá tűnt, mintha az idő behegesztené a felfakasztott sebet. Egy nap Veronába küldött Maxentiusért A követ a görög nélkül tért vissza, Maxentiust a tavaszeleji lázak ágynak döntötték, öreg s elnyűtt teste nem tudott ellenállni a kórnak. Halálos ágyán valamit üzenni akart, de görögül beszélt és nem volt a közelében ember, aki megértette volna. A követ magával hozta orvosságait, zacskókban őrzött füveket éa különös, izgató illatú kenőcsöket. és párlatokat áttetsző bizánci tégelyekben és üvegekben egy egész ládára valót, Rozamunda az orvosságos ládát a komomákra bízta, Alboin napjait elfoglalta Pavia ostroma. De a város ellenállt ás bei H EGO FOLD bhbhhhbí REGÉNY IRTA: EGRI VIKTOR WrMljll L. imil MfBTBBnBMMB NEGYEDIK KÖNYV 62 (FOLYTATJUK) vehetetlennek bizonyult. Föl-fölhorkanő akarata nem bírta soká a vesz- teglést. Türelme fogytával összeszedte fél hadát és az Alpokig portyá- zott. Utján mindenüvé Rozamunda kisérte. Amint behódolt a Pó egész völgye, délnyugatnak kanyarodott és foglalni kezdte Emiliát és Umbriát. ősz elején visszaküldte Rozamundát Veronába, Útjában volt. A kerékmarasztaló sár, az csők okot adtak, hogy palotájába küldhesse Rozamunda érezte, hogy változtatni nem tud a helyzeten, az élet egyre szükebb határok közé szorítja, vissza kell mennie Veronába és várni fog megint, hátha valami csoda történik, égi csoda, ami mindent jóra fordít és visszaadja a megkeseredett élet édességét. Alboin Pavia körül kevés őrséget hagyott és egész haderejével megindult nyugatnak Ravenna felé. Harcosai szivét földerítette, hogy megint uj földön járnak; minden lépéssel tágul országuk határa, övék ezek a tündéri szépségű völgyek, a legelők és a télben is zöldelő erdők, A lakók takarodtak előttük a hegyekbe, de amikor látták, hogy a foglalók életben nem tesznek kárt, a had nyomába szegődtek. Kavarogva, zaverogva nyomult a sereg a tenger felé. Longinus, az uj tetrarcha, védtelenül hagyta egész Emiliát és Ravennában körülbástyázta magát. Ravennát a falaknál és a légióknál jobban védték kiismerhetetlen vize és mocsarai. A tenger felé szabad volt Longinus útja és hajói annyi élelmet hozhattak délről, amivel kétannyi sereget is dúsan elláthatott volna. Alboin az egész telet ott töltötte a Ravenna körüli táborban. Hiába ostromolta a várat, emberei belevesztek a mocsarak sarába, a vizek útvesztőibe. Mialatt Ravennát ostromolta, híre jött, hogy Narses elhalálozott Rómában. Az agg hadvezér testét ólomkoporsóba zárták és rengeteg kincsével együtt Konstantinápolyba szállították. Alboin közönnyel hallgatta a halálhírt. Nem érzett hálát Narses iránt. Már arra sem gondolt, hogy az ő hívására tört ót az Alpokon és neki köszönheti uj országát. Végtére mindent a maga erejével szerzett meg, kemény harcok és fáradságok árán. Senki sem segítette meg benne, csak a népe. Ravenna ostroma alatt a táborba szólította főembereit és a bírákat. A hódítással még nem ért véget a honfoglalás munkája. A megszerzett birtokot meg is kellett tartani népének. Törvények és intézmények kellenek, amelyek védik a megszerzett javakat és kötelességeket rónak harcosra, fölszabaditottakra és rabokra. Szigorúbb és körültekintőbb törvények kellenek, mint a régi Íratlanok. A meghódított földet hercegségekre osztotta föl és megpróbálta elhatárolni területeit, hogy elejét vegye főemberei gyakori torzsalkodásának. Az uj ország főtámaszát ezek a vetélkedő és nehezen fékezhető hercegi családok képezték a köréjük tömörült harcos néppel. Fölöttük állott ő, a hercegek, nemesek, tisztviselők, fölszabadítottak és nem szabadok fölött, mint a megbonthatatlan rendiség feje, a király. Eddig a főemberek szabadon választottak uralkodót a leghatalmasabb langobard csládból. A koronát nem az elsőszülött, hanem a királyi családból származó legtekintélyesebb harcos örökölte a régi íratlan törvény jogán. ' Amikor az utódlás kérdését vitatták a gyűlésen, fölállt Wallari, Pergamus hercege: — Utód kéne, felség, akire Lombardia tnaradjonl
