Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-26 / 20. (4166.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. XVI. évf. 20. (4166) szám • Kedd ■ 1937 január 26 A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, • • TELEFON: 303-11. 9 9 SÜRGÖNYCIM HIRLRP, PRflHfl. Hodza rádióbeszéde (■tj.) Hodza Milán miniszterelnök tizennégy hónap múltán ismét a rádió nyilvánosságához fordult mondanivalóival. Megnyilatkozását érthető várakozás előzte meg mert hiszen nagyobbszerü beszédet tizennégy hónap óta nem tartott s mint maga is megemlítette, 1935 decembere óta nem fór dúlt a csehszlovákiai közvéleményhez. Az első érdekesség nyomban abban a mentegetőzésében van, hogy a tizennégy hónap előtt megígért közigazgatási reformot kormánya miért nem hajtotta végre? Azért, mert közben uj, váratlan feladatok tornyosultak az államvédelemmel kapcsolatosan, de most azután már igazán hozzáláthat a kormány az 1935 decemberi ígéretek beváltásához. Bennünket a belpolitikai programból elsősorban a cseh-német kiegyezési tárgyalások érdekeltek. Bár a miniszterelnök élénken tiltakozott az ellen, hogy a küszöbönálló tárgyalásokat bárki is összehasonlitgassa a csehek és németek között Ausztria idején lefolytatott tárgyalásokkal, az úgynevezett „punktációkkal“ s „kiegyezéssel", a rádió hallgatója, különösen a csehül értő magyar hallgató nem tudott szabadulni attól a benyomástól, hogy itt elsősorban megint csak a cseh és német nemzet békéltetési kísérletéről van szó, hiszen a magyar kisebbségnek az egész előadásban csak negatív szerep jutott még a megemlítésben is. Figyelemreméltó az élénkség, amellyel a miniszterelnök azt az eshetőséget utasította vissza, mintha a küszöbönálló tárgyalások külföldi kritikára indulnának. Ha valóban nincs szerepe külpolitikai befolyásnak e tárgyalásokban, úgy egy mondattal mindenesetre érdemes lett volna megemlíteni, hogy ha most, az utolsó tizennégy hónapban államvédelmi gondok gátolták ez „adminisztratív" kérdések megoldását, úgy miért nem történt kisérlet a cseh-német nemzeti kiegyezés érdekében az utóbbi tizenegy esztendő alatt, hiszen Spina és Mayr- Harting Csehszlovákiában 1926 november 14-én tette le a miniszteri fogadalmat. Azóta bizony sok érdekes kérdés elintézhető lett volna „adminisztratív" utón. A szu- détanémet párt azt áilitja -— s kétségtelenül nem ok nélkül —, hogy az ő helyzeti energiája kényszeritette ki a harmadik német miniszter kinevezését és azt is, hogy a német és általában a kisebbségi problémával való foglalkozás iránt a kormány újabban az eddiginél nagyobb készséget mutat. A rádióbeszéd első „cáfolata" válasz akar lenni a szudétanémet párt beállítására. Válasz, de nem oldja meg még ezt az alakiságot sem maradéktalanul. Tovább sem tudunk szabadulni a benyomástól, hogy a tárgyalási készség előidézésében nemcsak a belpolitikai helyzetnek van érdeme. Lapunk olvasói számára nem újdonság, hogy a miniszterelnök a nemzetiségi tárgyalások kapcsán csak bizonyos adminisztratív intézkedéseket igér és ez ígéret után nyomban teljes erővel fordul a tárgyalások legnagyobb ellenlábasai, a cseh nacionalisták ellen. A rádióban még leszögezte, a sajtónak kiadott kivonatból törülte azt a nem alaptalan megállapítást, hogy a nacionalista Kramáí és Srámek idején történt a németek kormányba való felvétele s igy ezt a müvet most be kell fejezni. E lap hasábjain ismételten megállapitottuk, hogy koFOLYTATÁS A 2. OLD. L HASÁBJÁN A miniszterelnök bejelenti a kormány-németekkel való „ kisebbségiP tárgyalásokat • Hodza rádióbeszédében sokat foglalkozott a cseh-német kiegyezéssel - „Nem külföldi nyomásra” - Kisebbségpoiitíkai kölcsönösség a szomszédoknak? „Gazdasági megegyezés nélkül nem lehet béke Közép-Európában“ Prága, január 25. Dr. Hodza Milán miniszterelnök tegnap délben előadást tartott a rádióban az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Azzal a bejelentéssel kezdte, hogy Csehszlbvákia 1942-ben Prágában világ- kiállitást rendez. Kereskedelmi szerződések A csehszlovák kormány — folytatta — nem engedte magát letériteni a közép európai együttműködés irányvonaláról és saját kezdeményezéséből legyőzte mindazokat a nehézségeket, melyek bizonyos időn át akadályozták a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megkötését. Nem kételkedünk abban, hogy a jövő hetekben a szerződés kiegészítésének szerkesztéséhez is elérkezünk és hogy azután a Magyarországhoz való kereskedelmi viszonyunk szilárd és tartós alapon fog állani, hasonlóképpen, mint ahogy tavaly legyőztük az Ausztriával való megegyezés útjában álló akadályokat. — Minden politikai jellegű zavaró momentum ellenére tagadhatatlan, hogy a kisantant-államok kereskedelempolitikai közeledése a római jegyzőkönyv államaihoz kedvezően alakul. ígéretesen készülünk az Olaszországgal éo Németországgal való kereskedelmi kapcsolataink kimélyitésére és konszolidációjára. Csehszlbvákia meg van győződve, hogy a kereskedelempolitikai egyezmények a Duna-völgyben egykor a középeurópai békepolitika alkalmas és talán egyetlen eszközei s ama nemzetközi egyezmények kiinduló pontjai lesznek, melyek nélkül nem lehet meg az európai béke. — A belpolitika is számos feladatot ró reánk, melyek elől nem szabad s nem is akarunk kitérni. A kormány kisebbségi politikája — 1935 decemberében, tehát tizennégy hónap előtt a köztársaság kormánya nevében kijelentettem, hogy közigazgatásunkat tökéletesitjük általános vonatkozásaiban, de különösen regionális és kisebbségi vonatkozásaiban. Nem akarok senkit kétségben hagyni afelől, hogy ha kisebbségi politikánkat tökéletesitjük, úgy ez nem azért történik, hogy kisebbségi politikánkat a külföldön bárhol bárki is kritizálja. Kisebbségi politikánk alapelveit oly időben állapítottuk meg, amikor külpolitikánkkal szemben a külföldnek csak dicsérő szava volt. Nem engedtük magunkat elkábitani a dicséretektől, nem téveszthetjük meg magunkat a kritikától. A kisebbségi politika államfenségünk ügye és senki másé, — De nemcsak ebből az alaki okból utasítunk el minden belügyeimkbe való beavatkozási kísérletet, amennyiben az a nemzetközi egyezmények határait túllépné. Európában nincs oly állam, amely Csehszlovákia szabadelvű demokratikus kisebbségi politikájában példaképen állhatna. Svájcban és Belgiumban nincs szó kisebbségekről S ha ma közigazgatási gyakorlatunkat kisebbségi vonatkozásokban is rendezzük, tesszük ezt az összes, tehát természetesen a német koalíciós pártokkal is egyértelemben, melyek velünk együtt viselik az alkotmányos felelősséget, amely minden alkotmányos kormányt s alkotmányos többséget terhel. Meg vagyok győződve, hogy ez a rendezés kívánatos a demokratikus rend szempontjából a közigazgatásban és egyenesen elkerülhetetlen a hagyományos cseh nacionalizmus szemszögéből. Igenis, a cseh nacionalizmus szempontjából Mert a cseh nacionalizmus nem tehet] egyebet, mint hogy elismerje és következés- képen ideológiailag el is ismeri más nemzetek nacionalizmusát. A cseh nacionalizmusnak érdeke a kisebbségi problémák helyes megoldása. — A kormány álláspontja a kisebbségi kérdésben nagyon egyszerű és világos, mint a múltban, úgy a jelenben és a jövőben is. Nem kívánjuk a kisebbségek elcsehesitését és elszlovákositását. s azt egyenesen visszautasítjuk, éppen úgy, amint államunkban megakadályozzuk a szlávok germanizálását és magyarosítását. Kisebbségi reciprocitás? — Kisebbségi politikánk külföldi kritikusainak nem válaszolunk szavakkal. Válaszolunk ama terv fölvetésével, hogy az illetékes nemzetközi tényezők tanulmányozzák ezt a kérdést, hogy lehetséges volna-e közös és általános kritériumokat találni, amelyek alapján az egyes kormányoknak a kisebbségekkel szemben tanúsított eljárását párhuzamosan szabályozni lehetne. Elvárom tehát, hogy e reciprocitáshoz (viszonossághoz) hozzájárulnak mindazok, akiknek államuk területén nemzeti kisebbségek vannak és a csehszlovák kisebbségi politika ellen már számos kifogást emeltek. Kárpátaljai autonómia —• Tárgyalásokat folytatunk a kárpátaljai orosz törvényhozókkal a kárpátaljai autonómia megvalósításának föltételeiről, amint azt a béke- szerződések és alkotmányunk meghatározzák. Különleges alkotmányos intézkedéssel kibő- vitjük az országos elnök és az adminiszt- rativ(!) értelemben vett országos autonómia joghatóságát. Gazdaságpolitika A devalváció következményei túlnyomó részben kedvezőek. A devalvációnak azonban a termelés egyes szakaszain szociális szempontból kedvezőtlen következményei is lelhetnek. Ezért a pénzügyi kormányzat kedvezményeket biztosit azoknak az ipari szakmáknak, amelyekben a devalváció nem mutatkozott kedvezőnek. A kormány széles alapokra fektetett akciót kezd a mezőgazdasági adósságok rendezésére, az ipari hitel rendezésére és kezdeményező lépéseket tesz a szilárd fizetésű eladósodott alkalmazottak tehermentesítéséig. Alkalmazotti önsegély-intézmények létesítendők. A kormány állami garanciával fogja támogatni őket. Nacionalizmus és demokrácia Visszautasítunk minden oly kísérleteit, mely a demokráciát -a nemzeti érzéssel szemben, vagy a nemzetiségeit a demokráciával szemben alkarja kijátszani. Egy évszázad előtt Metternich is kénytelen volt elismerni, hogy a demokráciát csak a nemzetiséggel egyidejűleg győzheti le és hogy lehetetlen a nemzeti gondolatot fejlődésében megfékezni, ha ezzel egyidejűleg a demokráciát is nem semmisítené meg. Egyenesen tragikus volna, ha éppen mi, akik egyformán snlyt helyezünk a nacionalizmusra és a demokráciára, nean volnánk képesek felismerni, hogy e két eszme szervesen és oikozaitilag összefügg, amit már Metternich is felismert. Ezért távol állunk oly eszmei harcoktól, amelyekben a koncentrált nemzeti erő a demokráciában közellenséget Iáit. A német követelések Pfága, Január 25. A német munkáspárt — melynek elnöke Silmim Hugó volt nemzeti szocialista párti képviselő. — tegnap Gaiblomzban ülést tartott, melyen Siimim elnök a nemietek követeléseit foglalta össze. Miivel Simm képviselő teljes mértékben élvezi a kormánymémetiek 'bizalmát, egyes hétfői német liapok megállapítása szerint különös figyelmet kell szentelni Simm beszédének, mely a német követeléseket a következőkben foglalta össze: 1. A németek figyelembevétele az állami mim-. kák és szállítások kiadásánál. 2. A németek arányos képviselete az állami közigazgatásban a legalsóbb hivataltól a központi hivatalokig. 3. Az állambeli nemzettörzsek fejlődésének biztosítása. Evégett az iskola a mainál nagyobb és szélesebb mértékben adandó át az illetékes nemzetek önkormányzatába. 4. A nemzettörzsek nyelvi sajátosságai a nyeivjogok legpontosabb figyelembevételével állami védelemben .részesitmdők.
