Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-21 / 16. (4162.) szám

Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több. Bgyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI.

A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • O

SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHA.

Száz kivégzett politikus

(sp) Prága, január 20.

Képzeljük el, hogy az egyik európai nagyhatalomban, tegyük fel Angliában, az uralmon levő miniszterelnök egy év leforgása alatt politikai és közigazgatási munkatársai közül százat kivégeztet, az ország legkitűnőbbjeit, államférfiakat, publicistákat, tábornokokat, szakembereket, akilc^addig a megbecsülés középpontjában állottak és a ■rendszer pilléreinek számítottak. Képzeljük el, hogy Baldwin kivégezteti MacDonaldot, Churchillt, Attlee őrnagyot, Schaw-t, Gar- wint, Rothermeret, Beaverbroock-ot s még kilencven hasonlót. Vagy Franciaországban Léon Blum főbelöveti Tardieut, Doumer- guet, Láváit, André Gide-et, Charles Maur- rast, Pétaín tábornagyot s még kilencvenet. Olaszországban Mussolini Balbo-t, D’An- nunziot, Badogliot, Grandit, Suvich-ot, Németországban Hitler Göbbelset, Rosenber- get, Neurathot, Göringet, Gerhardt Haupt- mannt? Beszélhetnénk arról, hogy ezekben az országokban jogállapot uralkodik? Nem botránkozna meg a világ s nem verné félre •a politikai harangokat a kommunista sajtó, 8 szólna barbarizmusról, kegyetlenségről, a korrupt rendszer végvonaglásairól? Egyenesen elképzelhetetlen arányú volna a visszhang, amit ilyesmi keltene, ha nyugati civilizált államban történik, elképzelhetetlenek az agitáció méretei, amit a rendszer ellenfelei kifejtenének. Kivégeztetni csaknem egy fél parlamentet. A világ végét látnok eljönni, ájuldoznánk, végrendelkeznénk.

Ezzel szemben Szovjetoroszországot sokan ma is Eldorádónak tartják, a „kicsire nem nézünk" alapján. Ha a harmadik troc- ■kista port is „elintézi" a moszkvai rémtörvényszék, akkor egy év alatt körülbelül száz szovjetvezért tett el láb alól Sztálin. A rendszer megalapítóit és évtizedes vezetőit, kár a neveket felsorolni s elégséges, ha a legújabb „terrorista csoportból" kiemeljük Radeket, Bucharint és Sokolnikovot. A szovjetpápákat, akik nevéhez a rendszer ugyanúgy oda volt nőve, mint a fasizmus Mussolini vagy Balbo nevéhez. Két elméletet állíthatunk fel a moszkvai rémitéletek- ről. Vagy ártatlanok a vádlottak s akkor a kommunizmus a világ legszéditőbb jusztic- mordját követi el s Sztálin a legázsiaibb módon számol le személyi ellenfeleivel, vagy valóban bűnösök és megérdemlik a halált s akkor az eset feltárja a szovjet belső gyengeségét, mert ime a rendszer legjobbjai, a vezérpolitikusok és a vezérpubli- cisták között kell keresni a hazaárulókat, nem egyesével és tízesével, hanem százasával. Irtóhadjáratot kell viselni a népbiztosok ellen, mint az „elszaporodott poloskák ellen". (így ir Radekról, Bucharinról és a többi hajdani szovjetapostolról a szovjetsajtó, Így Ír tegnapi főszerkesztőiről a Pravda és az Izvesztija.)

Olvassuk a szovjetügyészség hivatalos jelentését a legújabb pörről. „Az elmúlt félévben annyi szabotázs történt s az állam politikai és gazdasági vezetésében annyi zavar támadt, hogy a párhuzamos központ terrorista működése veszedelmes méreteket látszott ölteni." Mik voltak e zavarok? Mi nem funkcionált a gazdasági életben, mi tette indokolttá, hogy a legközpontibb vezetőket kiirtsák? Nagyon nagy bajok merülhettek fel, hogy száz vezért kellett lenyakazni, az eszme előharcosait. Eddig sehol sem olvastunk a bajokról, amelyek most hirtelen ily drákói intézkedéseket tesznek

Madrid külvárosaiban

Élet-halálharc az „Angyalhegy” körül

A kormánycsapatok nem foglalták el a stratégiailag fontos magas* latot ■ • Az egyetemi klinika épülete a nacionalisták kezében

Edén a spanyol kormányfforsnái’óS

London, jaíniuár 20. Az angol akóház, keddi ülésén Edén külügyminiszter beszédet mondott aiz aktuális európai kérdésekről. Nyilait- ikoaatának legfontosabb része kétségtelenül az volt, amelyben a spanyolországi állapotokkal foglalkozott. Kijelentette, hogy mindaddig, amíg külföldi hatalmak neim vetik meg lábúikat az Ibériai félszigeten, neim leket a spanyol status quo megváltoztatásáról beszélni. Ez a nézet ellentétben álil az olasz állásponttal, amely szerint az is a spanyol status quo megváltoztatását jelenti, ha Spanyolország egy irésőén bolsevista uralom alakul ki. Edén ezután a brit-olasz megálapodásról beszélt. A szerződésben egyetlen szó sincsen arról, hogy milyen színezetű legyen az ujj spanyolországi kormányzat. A spanyol ügyekben egyedül a spanyol nép dönthet és egyetlen külföldi hatalomnak sincsen joga hogy a spanyolországi kormányformáról. intézkedjék.

Edén ezután 1937 problémáiról nyilatkozott. Véleménye szerint a spanyol háború veszélyezteti az európai biztonságot. A polgárháború után egyetlen idegen hatalom sem uralkodhat a félszigeten, mert a megpróbáltatás eredménye az lesz, hogy a spanyolok a háború után gyűlölni (fogják az idegeneket. Az angolok soha sem fogadják el azt az elvet, hogy Európa kénytelen a jobboldali és a baloldali diktatúra között választani és azt az álláspontot sem teszik magukévá, hogy a demokrácia a legalkalmasabb talaj a kommunista propaganda számára. Az angolok véleménye szerint a demokrácia az egyetlen, amellyel a kommunizmust ellensúlyozni lehet. Németország európai szerepére áttérve Edén megállapította, hogy a 65 milliós népnek nagy szerepe van az európai rend kialakulásánál és a világ izgatottan figyeli a birodalmat. Németországnak módjában áll, hogy válasszon a nyugodt fejlődés, vagy a kedvezőtlen fejlődés között. Ha Németország az Európával való együttműködést választja, akkor Anglia teljes szivéből megsegíti a birodalmat, hogy elérje a kívánt békét és jólétet.

Marokkóban nincsenek német katonák

London, január 20. A Times munkatársa a napokban befejezte spanyol-marokkói körutazását és megállapította, hogy a gyarmaton az idegenlégiósokon kívül nincsenek német katonák. Természetesen a németek ellenőrzés alatt tartják a legfontosabb repülőtereket. A német repülők polgári ruhát viselnek, míg néhány német katona a spanyol idegenlégió egyenruhájában mutatkozott. Németország gazdasági befolyása növekedőben van. A helyőrségek spanyol kézben vannak és az újoncokat spanyol tisztek képezik ki. A légügyek mindenfelé német kézbúi vannak. Néhány angol tiszt az elmúlt héten meglátogatta Ceutát és Melillát, de a melillai repülőtérre nem bocsátották be őket. Ebből az újságíró arra következtet, hogy a repülőtéren német repülőgépek vannak.

Nincs döntés Madrid körül

Madrid, január 20. A milicia csapatai kedden este megerősítették az egyetemi város határán lévő állásaikat, míg előretolt állásaikat visszavonták az egyetemi klinika környékéről, mert az újabb támadás előtt uj tüzérségi tüzet akarnak zúdítani az épületre. Az épület már most romokban áll, de a legutóbbi támadás alkalmával bebizonyosodott, hogy a pincében még mindig nacionalista erők vannak és az épület ezer főnyi helyőrsége gyilkos tűzzel fogadta az előnyomuló militiakatonákat.

Tegnap néhány lap azt a jelentést közölte, hogy a milicia elfoglalta a Madridtól délre fekRabat, január 20. A sevillai rádió je- lentése szerint a kormány csap átok támadása Cerro de los Angeles ellen a nemzetiek teljes győzelmével végződött. Ez volt egyike a leghevesebb támadásoknak, amelyekre eddig a madridi fronton sor került. A szovjettankok néhányszor elérték a nemzetiek

O r a n, január 20, A Nortsen nevű dán teherszállító gőzös befutott a kikötőbe és kapitánya kijelentette, hogy a hajó a Cabal- lero-kormánynak szánt fegyverrakoinánnyal útban volt Valencia felé, amikor a gibralvő „Angyal-magaslat"-ot, ahonnét a nacionalisták tűz alatt tarthatták az aranjuezi vasútvonalat Ezt a győzelmet Caballero mint nagy sikert ünnepelte. Máig a hivatalos kormányjelentés beismeri, hogy a magaslatot „nem sikerült teljesen elfoglalni" s a hegy tetejét még mindig kis nacionalista különítmény tartja megszállva. A kormánycsapatok remélik — mondja a hivatalos jelentés —, hogy a hegy hátralévő részeit hamarosan birtokukba kerítik. A magaslat elfoglalása rendkívül megkönnyítené a kormánycsapatok állását az ostromolt Madridban főleg azért is, mert zavartalanná tenné a madrid—aranjuezi vasúti forgalmat s igy élelmiszer kerülhetne a városba. A hegy elfoglalásáról szóló jelentés mindenesetre korai volt, éppúgy az a jelentés is, hogy a nacionalisták kiürítették az egyetemi klinika épületét,

Franco bankjegyeit nem váltják be Londonban

London, január 20. A londoni bankok és váltóüzletek elhatározták, hogy nem fogadják el többé Franco spanyol bankjegyeit. Mint ismeretes, a spanyol nacionalisták lepecsételték a spanyol bankjegyeket s igy hozták őket forgalomba. Kezdetben Londonban elfogadták e pénzjegyeket, most azonban beváltásuk megszűnt.

lövészárkait, de minden alkalommal visszaverték őket. Franco csapatainak győzelme teljes és rendkívül jelentős. Mint ismeretes, az „Angyal-hegy" uralkodik az aranjuezi vasútvonal fölött és stratégiai értéke felbecsülhetetlen. A szemtanuk szerint a magaslat körüli közelharcok a legelkeseredetteb- bek voltak a háború kitörése óta.

tári szorosban egy nacionalista hadihajó megállította és Ceutába vezette. Ott az egész rakományt lefoglalták, majd a hajót üresen ismét útjára engedték. A dán hatóságok megkezdték az eset kivizsgálását.

Teljes nacionalista győzelem az „Angyalhegy“-nél

Francoék lefoglalták egy dán hajó fegyverrakományát

indokolttá. Eddig úgy tudtuk, a szovjetpolitika és a szovjetközgazdaság zavartalanul működik, eszményi rend uralkodik Oroszországban. Most hirtelen ily óriásiak a bajok? Vagy igaz a beállítás s akkor ne beszéljenek nekünk Szovjeteldorádóról, vagy nem igaz és Radekék ártatlanul halnak meg, de akkor ne beszéljenek nekünk szovjetjogrendről és igazságosságokról.

Lapozzák fel a francia forradalom történetét. A rémuralom lapjait. Hasonlítsák ősz- sze Robespierre viselt dolgait Sztálin viselt dolgaival, hasonlítsák össze a két vésztörvényszék működését, nem sok különbséget találnak. Az orosz Dantonok egymásután halnak meg a vérpadon, eddig körülbelül százan. Lehet, hogy a francia forradalom az elvek terén nagy lépést jelentett előre, de Párisban élni, amikor Robespierre a gusztusa szerint guillotin-ozta munkatársait? A „szép, történelmi idő" valóban nem volt a legbékésebb és legkiegyensúlyozottabb korszak. A mi nyugati jogrendünk lehet, sokban elavult és beteg. Hibák is történnek. Európa kavarog, ingerült és hisztérikus. De ahová a vörös csillag nem nyúlt

be, ott legalább relatívan tűrhető az élet s ha a szenvedélyek vitája a felhőkig csap is, soká tart, amig valakinek a hajaszála meggörbül. Oroszországban nagy a csend s az ország Eldorádó, csak éppen évenként ki- kivégzik a vezetőket. A nyugati országokban turnusokban leváltják a honatyákat, Szovjetoroszországban turnusokban kivég- zik őket. így követelik az uj Eldorádó lova- giassági szabályai.

Száz honatyát agyonlőni egy év alatt, a rendszer száz vezérét kissé soknak látszik még az óriási Oroszországban is.

EftjE 1^# / XVI. évf. 16. (4162) szám ■ Csütörtök ■ 1937 január 21

Jjjjjfi JB üHgKr M jjjjjij jRE á||g |jjp| |p|| B ||||j