Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-21 / 16. (4162.) szám
1937 január 21, csütörtök* 1 cseh ellenzék heves harca a cseh-német kiegyezés ellen Záros határidőt fognak kimondani a közigazgatási fellebbezések elintézésére! Prága, január 20. A prágai német s egyes cseh lapok jelentése szerint a köztársasági elnök kedd délután kihallgatáson fogadta dr. Spina tárcanélküli minisztert és Hacker Gusztávot, a német gazdapárt elnökét. A kihallgatáson a szu- détanémet probléma összes részletét megtárgyalták, különös figyelemmel az úgynevezett kiegyezési tárgyalások irányvonalainak megállapítására. A német aktivista pártok az általuk készített emlékiratok tartalmáról szigorúan hallgatnak. A „Die Zeit" értesülése szerint a kormánynémetek elhatározták, hogy a három pártmemorandumot és az annak alapján készitett közös emlékiratot nem hozzák nyilvánosságra. Az emlékiratot a miniszterelnöknek, a koalíciós pártoknak s a köztársasági elnöknek nyújtják át. Dr. Hodza miniszterelnök fönntartotta magának a jogot, hogy az emlékiratot előbb áttanulmányozza s csak azután kezdi meg a tárgyalásokat. Az emlékirat nagyjából a német gazdapárt annakidején összeállított általános politikainemzeti s gazdasági követeléseire támaszkodik, ez a mü azonban nagyon hézagos, Ezenkívül az emlékirat felölelne bizonyos konkrétumokat is. Figyelemreméltó, hogy a cseh koalíciós sajtó a cseh—német kiegyezési tárgyalások iránt úgyszólván semmi érdeklődést sem mutat, a cseh sövén ellenzék pedig élesen tiltakozik ellene sajtójában. E téren különösen figyelemreméltó a cseh nemzeti egyesülés keretén belül a nemzeti demokrata frakció lapjainak heves ellenzése. így a Národ naponkint első oldalon közöl riadókat a cseh—német tárgyalások ellen. E lap mai számában dr. Fischer olmützi főpolgármestert szólaltatja meg interjúban, aki nem kevesebbet állapított meg, mint hogy „mi itt Morvaországban nem hiszünk a németekkel való kiegyezésben", Dr. Fischer főpolgármester s a morvaországi cseh nemzeti egyesületek szövetségének elnöke kijelenti, hogy „a két nemzet között való kiegyezés minden kísérlete eddig mindig csak a cseh nemzet ártalmára volt, mert a mi cseh jogainkból elvett, a németekéhez hozzáadott és ennek, ellenére a nemzetiségi béke nem állott helyre, A kiegyezés tehát fölösleges volt," Dr. Fischer a továbbiakban sorra veszi 1880 óta az összes cseh—német egyezkedési tárgyalásokat s ezek eredménytelenségét mutatja ki, majd azt állapítja meg, hogy az egyezkedési tárgyalásokat tárgyi szükségesség sem indokolja. Minden jel arra mutat, hogy a cseh-német egyezkedési tárgyalások egyetlen célja a kormánybeli német pártok presztízsének mentése. Azoktól komoly eredményeket maguk a német aktivisták sem várnak. Pénteken minisztertanács Egyes lapok jelentése szerint dr. Hodza miniszterelnök tegnap és ma informatív tárgyalásokat folytatott. így a politikai miniszterek ez évben elsőizben tartottak rendes értekezletet. Mivel a karácsonyi szünetben a békés együttműködést akadályozó vitás kérdések nagyon felhalmozódtak, a politikai miniszterek mindenekelőtt ezeket az akadályokat igyekszenek félregörditeni. Ezenkívül kísérletek történnek a Lidové Noviny szerint a civakodó koalíciós sajtó megbékítésére. Egyidejűleg a gazdasági miniszterek is megkezdik tanácskozásaikat s elsősorban a kivitel föllenditésére irányuló intézkedéseket tárgyalják meg. A minisztertanács január 22-én, pénteken tart ülést. A községi kormány* titkárok ügye A községi kormánytitkárok intézményének megszervezése kérdésében az agrár sajtó azt irta, hogy a minisztertanács már karácsony előtt hozzájárulását adta e tervhez. A szocialista lapok ezt az agrár híresztelést azzal cáfolják, hogy a belügyminisztérium e tárgyban kidolgozott javaslatával a minisztertanács még nem foglalkozott, mindössze ahhoz adta hozzájárulását, hogy a belügyminisztérium ily javaslatot készítsen. A belügyminisztérium által készitett javaslat azonban annyi tárgyi, jogi és politikai kifogásra talált, hogy a belügyminisztérium az egész javaslat átdolgozását határozta el. így közli ezt a Lidové Noviny. Ugyanakkor a Národní Politika illetékes helyen szerzett információi szerint azt állapítja meg, hogy a községi kormánytitkárok kérdésében a koalíciós pártok között már régebben megvan az egyesség. , Egyelőre annyi bizonyos, hogy a községi kormánytitkárok kérdésében még mindig ádáz harc dúl az osztatlan polgári és szocialista sajtó között. Fellebbezések záros határidőn belül iniézendök el Jelentettük, hogy a jogügyi tanács a jövő hétre összehívott ülésén a közigazgatási eljárás meggyorsítására irányuló intézkedések tervével foglalkozik. A tárgyalás alapjául a miniszterelnökség által kidolgozott elaborá- tum szolgál. A cél: a hivatalos akták elintézésének siettetése. Közismert tény, hogy egyes kérvények elintézése évekig is eltart és hogy esetleges fellebbezés elintézéséhez igazán nagy türelem kell. A miniszterelnökség elgondolása szerint törvény mondaná ki, hogy amennyiben a hivatal a kellő időben beadott fellebbezést meghatározott idő alatt nem intézi el, úgy a fellebbezés a félre kedvezően elintézettnek tekintendő. Ezt az elvet dr. Törköly szenátor, az Egyesült Magyar Párt szenátusi klubjának elnöke a szenátusban s régebben a képviselőházban beadott igen sok javaslatába úgyszólván ugyanezekkel a szavakkal. vette be. A készülő javaslat szerint azonban a törvény kimondaná azt is, hogy a hivatal-, nők anyagilag felel a késedelmes elintézésből fakadó kárért. E tárgyban dr. Törköly tiz év előtt önálló határozati javaslatot nyújtott be, de elutasították. E javaslatok részleteiben a jogügyi tanács tagjai között még nem alakult ki egységes vélemény. Mindenesetre bennünket ma elsősorban az érdekel, hogy a miniszter- elnökség csak ma jut oly gondolatokra, amiket a kormánytöbbség részéről annyira ócsárolt magyar ellenzék teljes egy évtized előtt készitett javaslataiban is lefektetett, de akkor fölényes elutasító gesztus volt a válasz. Pedig mennyi érték volt volna menthető az ily elvek tiz-tizenkét év előtt való törvénybeiktatásával. Január 23-án kezdi meg működését az uj moszkvai rémbirósás A harmadik trockista-gör ■ Radek, Szokolnikov, Bucharin a vádlottak padján ■ Száz politikus és államférfiu kivégzése egy év alatt Moszkva, január 21. Jelentettük, hogy Bucharint, az Izvesztija híres főszerkesztőjét elmozdították állásából, mert azzal vádolják, hogy résztvett a trockista összeesküvésben. A szovjetunió államügyészségének hivatalos jelentése szerint a belügyi népbiztosság befejezte a nyomozást az uj trockista összeesküvés ügyében. A trockisták úgynevezett „párhuzamos központot" akartak teremteni, amelynek élén Pjatakov, Radek, Szokolnikov és Serebrjakov állt volna. A „párhuzamos központot" 1933-ban alakították Trockij parancsára. A célja az volt, hogy a szovjet központi végrehajtóbizottságával párhuzamosan működve, szabotálja annak valamennyi rendelkezését, terrorista csoportokat alakítson, Sztálin élete ellen törjön, kémkedjen és egyáltalán zavarja a közrendet. Az elmúlt félév alatt feltűnően halmozódó szabotázscselekedetek és azok a zavarok, amelyek a közgazdasági életben mutatkoztak, e párhuzamos központ mindenre kiágazó működésére vezethetők vissza. Az összeesküvők főcélja a szovjeturalom megdöntése volt, a kapitalizmus és a burzsoázia uralmának helyreállítása. Az összeesküvés élén — mint említettük — Pjatakov, Radek, Szokolnikov, Serebrjakov, Bucharin, Muralov, Norkin, Sesz- tov állt. Eddig összesen tizennyolc befolyásos szovjet államférfiu ellen dolgozták ki a vádiratot. Az uj pör január 23-án kezdődik meg Moszkvában a legfelső bíróság katonai kollégiuma előtt. Bizonyosra vehető, hogy a vádlottakat agyonlövi s igy egy év alatt Sztálin körülbelül száz ellenfelét tette el láb alól, csupa befolyásos kommunistákat, akik vezető szerepet játszottak az orosz forradalomban és később is a szovjet irányitói között állottak. Sxavak és feliek Budapesti félhivatalos hang a román—magyar közeledésről Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A félhivatalos Budapesti Hírlap „Szavak ős teltek" cimü vezércikkében foglalkozik a gróf Bethlen István volt miniszterelnök emlékezetes cikke révén felszínre került romániai magyar kérdéssel. — A román közvélemény újabban fokozott figyelmet szentel a kisebbségi kérdésnek — Írja egyebek között a lap — és a szélsőségeket leszámítva mindegyik pártpolitikusnak van néhány biztató szava a kisebbséghez. Közülük a legrokonszenvesebb megnyilatkozások közé lehet számítani Jorga beszédét. A baj azonban ott van, hogy a román közvélemény ma hangadó részénél ez az emberi megnyilatkozás süket fülekre talál. Lapedatu is annak a véleményének adott kifejezést, hogy kedvező légkört kell teremteni a két ország között, de ehhez az első lépést Magyarországról kell megtenni. Erről azonban addig nem lehet szó és a légkör addig nem javulhat meg, mig a románok uralma alatt levő magyar kisebbség olyan bizonytalanságban él, hogy sohasem tudja, melyik pillanatban alkalmaznak ellene jogfosztó és elnyomó intézkedést. Elég, ha csak a legutóbbi eseményeket nézzük, — mint például a nagyváradi magyar bál betiltását, a szatmári református egyesületek működésének betiltását, a nagyváradi premontrei rend ügyét és az állampolgárság rendezetlen voltát — ezekből a jószándéku Jorga is láthatja, hogy milyen messze van a romániai magyarság attól, amihez kétségtelenül joga van és amit ő kész I számára biztosítani: fennmaradásának és fejlcdé- ségek szabadságától. 1936-ban Csehszlovákia 482,618,0000 körömi értékű árut importált, ezzel szemben 729,316.000 korona értékű árut exportált, A Magyarországgal szembeni külforgalomban december hónapban a behozatal értéke 17,892.000, a kivitelé pedig 14,042.000 korona volt, tehát a mérleg 3.850 ezer koronával aktív Magyarország számára. A* 1986. évi adatokat váré alapul, megállapítható, hogy a 143,318.000 korona behozatallal szemben a kivitel 157,251.000 korona volt, tehát 1936-ban a csehszlovák-magyar külforgalomban Csehszlovákia javára 13.938 ezer korona aktívum mutatkozik. A lengyelországgal szembeni külforgalom mérlege Csehszlovákia számára passzív, amennyiben a 220.270 ezer korona értékű behozatallal szemben a kivitel csupán 164.602 ezer korona volt. A kisantant államokkal szembeni kiilforgalmi mérleg aktív. 1936. évben Romániából behozott áruk értéke 361,430.000, a kivitelé pedig 379,970.000, mig a Jugoszláviából származó árubehozatal 346,912.000, a kivitelé viszont 429,762.000 koronát tett ki. Lényegesen aktív a köztársaságnak Ausztriával lebonyolított kiilforgalma. A 353,304.000 korona behozatallal szemben a kivitel 716,529.000 korona volt. Súlyosan passziv Magyarország külkereskedelmi mérlege Csehszlovákiával szemben 14 millió koronával többet vásárolt Magyarország Csehszlovákiától Prága, január 20. A napokban jelentettük, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmának decemberi passzívuma 108,682.000 koronát tett ki. 1936-ban a tiszta árukereskedelmi behozatal 7.903,966.000, a kivitel pedig 8.014,367.000 korona volt s az egész évi aktívum az 1935. évi 679.655.000 koronával . szemben mindössze 110.401.000 korona volt. Az állami statisztikai hivatal ma tette közzé Csehszlovákiának az egyes államokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmára vonatkozó részletes adatokat. Csehszlovákia úgy december hónapban, mint az elmúlt év folyamán a legnagyobb kereskedelmi forgalmat Németországgal bonyolította' le. Decemberben a behozatal 149.781, a kivitel pedig 124.431 ezer korona volt. Az egész évi behozatal 1,387.998 ezer, a kivitel pedig 1,160,434 koronát tett ki, a passzívum tehát 227.564 ezer korona. A Franciaországgal lebonyolított külforgalomban december hónap folyamán a behozatal 74.492 ezer, a kivitel pedig 49.077 ezer koronát tett ki, tehát a Franciaországgal szembeni mérleg Csehszlovákia hátrányára lényegesen pasz- sziv. Az egész évi forgalmat véve alapul a behozatal 479.189 ezer, a kivitel pedig 343.039 ezer koronát tett ki s igy az egész évi passzívum Franciaországgal szemben 136.150 ezer korona. Nagybritanniából Csehszlovákia decemberben 61.299 ezer korona értékű árut hozott be, ezzel szemben 71.339 ezer korona értékűt vitt ki. Az egész évben a behozatal 474,783.000, a kivitel pedig 721,059.000 koronát tett ki s igy Csehszlovákia javára 246.276 ezer korona aktívum mutaikozik. Igen jelentős az Egyesült Államokkal lebonyolított külforgalom. Ha betegség környékezi,-víz megelőzi Igmándi Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben Is. fi fötdmüvesaéósságok rendezésére! szóé kormányrende'et híjáin parismenübizot’ságkan Prága, január 20. A képviselőházi népjóléti bizottság ma délután tartott ülésén több, a meghatalmazás! törvény alapján kiadott kormányrendelettel foglalkozott, ezek között a földműves adósságok törlesztési kedvezményeiről szóló kormán) rendelettel is. Dubicky képviselő, a rendelet előadója megállapította, hogy a gazdaadósságok rendezésénél az egyéni megoldás előnyösebb lett volna az adósra, de az általános megoldás előnye az, hogy nem kell uj intézményt szervezni. Az éppen ismertetett rendelet végrehajtása so án szerzett tapasztalatok alapján meg kell állapítani, hogy számos gazda azért nem vesz! igénybe a lenti eletnymjtotta kedvezményeket, mért attól tart, hogy a hitelező bank annál nagyobb szigorúsággal lép föl ellene, ha egy részlet megfizetését elmulasztaná. Az előadó sajnálkozik, hogy a segélyalapról és I a telepítési alapról szóló javaslatokat még nem iktatták törvénybe eddig, aminek az a. káros " következménye, hogy egyes pénzintézetek vonakodnak hozzájárulni a földműves kiegyezéséhez, mert a segélyalap töryénybeiktatását várják s remélik, hogy akkor majd kedvezőbb megoldást találhatnak. Ezért sürgősen törvénybeik tandó a földműves segélyalapról szóló törvény. Több hozzászólás után a bizottság a rendeletét, tudomásul vette. A bizottság holnap folytatandó ülésén a tahiéit! gye lök fizetés re üldözéséről szóló kezdeményező javaslatot tárgyalja. 2
