Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-03 / 2. (4148.) szám

1937 január 3, vasárnap. Paíotaiorradalom a cukor miatt •PRAXtAKMAOkARHlRLAP BBC 5 Az amerikai cukormágnások buktatták meg a kubai köztársasági elnököt Az őrmester-párt diktatúrája ■ Gomez állítólag japán kézre akarta átjátszani a cukormonopóliumot ■ ■ ■ Hét elnök három év alatt Newyork, január 2. (MTP) A kubai köztársa eág be'.6ő békéjét az 1933-as nagy forradalom óta nem elkerült helyreállitani. 1933 augusztusában kergette el a kubai nép Mahado diktátort, azóta a fiatal köztársaságnak hét elnöke volt és ezek közül egynek sem sikerült olyan erős kézzel megragadni a kormánykereket, mint amilyen erős kézzel. a gyűlölt diktátor éve­ken keresztül vezette az ország sorsát. Mahadot az állam élén Carloe de Gespedes, majd Ramon, Orrán San Martin, Carlos Hevia, Don Carlos Men- dieta, Jozé Barnet és végül Gomez követték az elnöki székben. Ezek közül az elnökök közül so­kan mindössze nélhány (hétig voltak hatalmon, de elvan is akadt közöttük, mint például Carlos He- via, aki mindössze három napig gyakorolhatta az államfői tisztet. Az őrmesterek forradalma Az 1933 augusztusában kirobbant forradalom tulajdonképpen csak egy hónapig tartott, mert szeptember 4-én már átvette a hatalmat Battista, az egykori őrmester pártja, az úgynevezett őr­mester-párt, amely azóta is a tényleges hatalmat gyakorolja. Battistának sikerült egy mindenre elszánt al­tiszti csoport élén megszervezni a hadsereg nagyrészét, formálisan me^ostromolta a ha­vannai Fehér Házat, erőszakkal magához ra­gadta a hatalmat és katonai diktatúrát rende­zett he, amelyben minden fontos pozíciót személyes ba­rátai töltenek be, akiknek legnagyobb része hozzá hasonlóan őrmester volt a régi kubai hadseregben. Az őrmesterek pártjának Kubában körülbelül olyan politikai hatalom van a kezében, mint ami­lyen a lengyel ezredes-csoportnak, vagy mint Ja­pánban és Kánéban a tábornokok pártjának. En­nek a. pártnak a kezében nyugszik a mindenkori elnök sorsa, Battista politikája Eulgencio Battista a hatalom tulajdonképpeni gyakorlója Kubában. Kezdetben bizonyos szociá­lis jelleget igyekezett adni politikájának, kapcso latot tartott fönn a szakszervezetekkel és ígére­teket tett a munkáspártnak, hogy teljesíteni fogja legfőbb követeléseiket. Talán meg is volt Battis- tában a jóakarat, hogy Ígéreteit valóra váltsa, a gazdasági viszonyok azonban a forradalom óta rohamosan rosszabbodtak, hogy végül is egvetlen kiutnak látszott visszatérni Mahado politikájához és kapitulálni az amerikai nagytőke előtt. Az 1933-as forradalomnak ugyanis legfőbb moz­gató-rugója a cukorkrizis. volt és tekintettel arra, hogy a kubai cukoripar amerikai nagytőkések ke­zében van és Mahado az ő exponensük volt, a fo­kozatosan rosszabbodó maxnkásviszonyok miatt a kubai közvélemény az Egyesült Államokat tette felelőssé. Battista rövid idő alatt kénytelen volt belátni, hogy egymagában képtelen megbirkózni a nehézségekkel és Ramon Goza nevű megbizot-t- ját Neiwvorkba küldte, hogy kapcsolatokat te­remtsen számára a Wall-street mindenható hatal­masságaival. 1935-ben az Egyesült Államok két délamerikai államban, Venezuelában és San Sal­vadorban elveszítették gazdasági 'befolyásukat, Battista ajánlata tehát éppen jókor jött. A diktátor ugyanis az Egyesült Államoknak je­lentékeny gazdasági koncessziókat ajánlott föl az ország két legfontosabb iparágában, a cukor- és. dohányiparban. A diktátor ennek következtében kénytelen volt szakítani az 1933-as forradalmi po­litikával és amikor 1935 márciusában munkások és diákok föllázadtak a visszatért amerikai be­folyás ellen, szörnyű vérfürdővel nyomta el a fel­kelést. Gomez az amerikaiak elten fordul Azóta Battista irányítja a háttérből Kuba poli­tikáját. 1936 januárjában Gomezt választották meg köztársasági elnökké, akiről mindenki úgy tudta, hogy kitűnő kapcsolatai vannak a diktá­torral és az úgynevezett őrmesterpárttal. Gomez azonban súlyos gazdasági válság idején került hatalomra. Battista, aki az egész cukortermelést amerikai monopóliummá tette, megpróbált a Wall-streeten nagyobb kölcsönt fölhajtani. Ebből a célból a cukor exportárát csökkenteni kellett, viszont ennek az lett a következménye, •hogy a cukorárakat a belföldön 9 százalékkal emelték. Ezt a javaslatot a kubai parlament el­fogadta. Még pedig azzal az indokolással, hogy a felemelt cukorárak jövedelméből háromezer isko­lát lehet berendezni az országban. Gomez azonban, aki nem helyeselte az amerikai befolyás növekvését, energikusan vétót emelt az uj intézkedés ellen és ez okozta a krizis ki­robbanását. Battista elfordult régi barátjától és egysze­rűen hazaárulással vádolta meg az elnököt. A szenátus Gomezt elmozdította az elnöki pozíció­ból és helyére a szenátus alel nőkét,- Laredobrut vál asztotta. .Gomezről tudták, hogy nagyon jól .is­meri Battista üzleteit és az úgynevezett őrmester* A harmadik paloíaiorradaiom a spanyol polgárháború óta Az amerikai lapok rendkívül élénken foglalkoz­nak a kubai elnök megbuktatásának hátterével és számos érdekes cikk jelent meg az úgynevezett kulisszatitkokról. A sanfranciskói „Informer“ pél­dául azt a szenzációs hirt közli, hogy Gomez az Egyesült Államok ellensúlyozására Japáu felé ke­resett kapcsolatokat. Állítólag az volt a törek­vése, hogy a kubai cukornionopóliumot kiveszi az ame­rikaiak kezéből és a japánoknak játsza át. A japánok ennek fejében készárut szállítottak volna Kubába. Az üzlet különösen azért látszott kecsegtetőnek, mert — mint köztudomású, — a japán áruk lényegesen olcsóbbak az amerikaiak­nál. Más lapok viszont azt írják, hogy Gomez Mexikóval készült barátsági szerződést kötni, viszont ismeretes a mexikó kormány el­lenséges beállítottsága Battistával és az őrmes- terpártíal szemben. Érdekes a kubai eseményekkel kapcsolatban megállapítani, hogy a spanyolországi polgárhá­ború óta ez a harmadik palotaforradalom, amely ugyanazokat a politikai színeket viseli. Az első Irakban, a második Kínában, a harmadik pedig Kubában robbant ki. Azok, akik jól ismerik a. kö­zép- és délamerikai viszonyokat, tudják, hogy Kubában nem ez volt az utolsó államcsíny. Legjobb ajándék HU BÉRT J. E. pezsgőgyár BRATiSLAVA-POZSONY A kfetfnasági eMk állandó téli székhelye — a Kaoas Tátrában Csórható, január 2. A csehszlovák turisták j klubja dr. Slávik varsói követ tiszteletére ezek- \ ben a napokban diszebédet rendezett. A dísz- ebéd előtt megtartott gyűlésen elhatározták, I Kizsarolták a 28.000 dollár váltságdíjat, de nem adták vissza az elrabolt gyermeket az amerikai banditák Newyork, Január 2. Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt újabb vakmerő gy^r- mekrablás történt az Egyesült Államokban: dr. Mattson milliomos vállalkozó kisgyer­mekét vitték el erőszakkal és hátrahagytak egy levelet, amelyben 28.000 dollár vált­ságdíjat követelnek az elvetemült gyermek­rablók, A kétségbeesett apa a pénzt borí­tékban el is rejtette azon a helyen, amelyet a banditák megjelöltek és noha azóta na­pok teltek el, gyermekét a váltságdíj lefize­tése ellenében sem kapta eddig vissza. Nagy az aggodalom, hogy a gyermekrabló banditák megölték áldozatukat. Az ügyben megindított rendőri vizsgálat egyébként már letartóztatáshoz vezetett. A rendőrség hosszabb időn keresztül kihall­gatta Reynolds Albert 33 éves tengerészt, majd kihirdette előtte a letartóztatásról szóló végzést. ÚJABB SZTRÁJKIIULLÁM FRANCIAORSZÁGBAN A francia fővárosiban «z 'év végén ismét zavargásuk voltak. Képünk a lovasrendőrség erélyes közbelépimutatja. I bíSToV ^' i H meggyógyítja mételykóros juhaít és marháit || H KAPHATÓ MINDEN GYÓGYSZERTÁRBAN fi km%m mágyarsig liléid Kassa, január 2. (Kass-ai szerkesztősé­günk jelentése.) Ab uijeszteudő ef.ső napija Kassán is a szokásos újévi üdvözlések jegyé- bein telt. el. Az Egyesült Piárt népes MiMöl't- siége délelőtt tizenegy órakor elsőnek Tosit Barna pápai preiáiust, a párt országos alel­nökiéit és kassai sízerveaeóáneik elnökét keres­te fed. A imagyar vá asztópolgárság és a kas­sai központi pántiroda nevében dr. Pajor Miklós szenátor kösiziömtöitije. Tolmácsolta előlit-e a párt jókívánságait és Isten áldását kérte további munkájára. Tost Barna meg­hatott szavakkal mondott köszönetéi az üd­vözlésért és kiemelte a két párt egyesülésének fontos­ságát, mellyel oly átfogó keretet sikerült teremteni, bogv elvhez elöbb-utóbb csatla­kozni kell mindenkinek, aki őszintén ma­gyarnak érzi magát és szivén viseli a kisebbségi magyarság sor­sát. Később dr. Pajor Miklós szenátort ikereste fel a párt küldöttsége. Pajort a párt nevében Tost Barna pápai prelátus üdvözölt s ki­emelte a szenátor érdemeit a Kégd keresztény- szocialista mozgalomban. Dr. Pajor Miklós válaszában utalt azokra a nehézségekre, amik­kel a kisebbségi magyar törvényhozóknak fkeli! megküzdeniök parlamenti munkájuk so­rán. Az elmúlt esztendő azonban meghozta imár azt a kedvező változást, begy az eddigi gyakorlattal szemben a kormány­zati körök is tudomásul vették végre, hogy' a köztársaságban, igenis, van magyar ki­sebbségi kérdés és hogy ezt a kérdést meg kell oldani. Kassa magyar iparossága részéről Helyei Gyula köszönte dr. Pajor szenátornak azt a munkát, melyet a magyar iparos- és kereske­dő’íársndiai’om érdekében végez. A párt küldöttsége azután Mmister Tivadar nyugatim ázott törvényszéki elnököt, az Egye­sült Párt kassai szervezetének társelnökét ké­résié föl, akit dr. Herz Ignác üdvözölt rend­kívül hatásos s a kisebbségi magyarság sze­re tététől izzó beszéddel. Rámutatott a kisebb­ségi magyarság nehéz sorsára és kérte Mümstier Tivadart, hogy elnöki méltó ságiban továbbra is az eddigi irány elvek kel és eré­nyekkel dolgozzék az itteni magyarságért. Münsitier Tivadar rövid válaszában megkö­szönte az, üdvözlést és hangsúlyozta, hogy a magyarságért folytatott munkájában to- tábbra is az marad, aki eddig volt. Ezut án Tost László hely ettes p olgárim es tei­nél és dr. Kálira Kálmán kerületi pár.főtit­kárinál tisztelgett a pártszervezett küldölOsé- ge. A hely elites-‘polgári mesterit dr. Pl 1 át Jó­zsef ügyvéd, dr. Kútra főtitkárt pedig Gru- setzkv Ferenc főtitkár köszöntötte az ufesz- tendő alkalmából. Végül Wirth Gyula kerü­leti pártigazgaic't kereste fel a küldöttség, akit dr. Kútra főtitkár és Helyei Gyula üdvö­zölitek. Valamennyien kiemelték az üdvöz­lésekre adott válaszaikban, hogy továbbra is minden erejükkel az itteni magyarság, ősla­kosság érdekednek, jobb sorsának elérésére fognak törekedni. Itt említjük, hogy Tost Barna pápai preiá- tuis-kanonoik plébánosnál az Egyesült Párt küldöttségén kívül a római katolikus egyház­község és az összes kassai katolikus egyesü­letek küldöttségei tisztelegtek eziidén is az ujesztendő alkalmából.- HÚSZ ÉV MÚLVA MEGTALÁLTAK A TENGERBEDOBOTT ARANYAT. Ankará­ból jelentik: Hivatalos jelentés szerint megta­lálták azt a kis vasládikót, amelyet 40CÖ0 font értékű arannyal! a háíboru alatt a Lületör esz közeliiéiben lévő hídról a Karaigaes-loly ha dobtak. A vasiadéban ikiánylalmiul meglel­ték a belérejtett tekintélyes összeget. párt nem minden esetben tiszta politikai vállal­kozásait és ezért általános volt a vélemény, hogy rövidesen börtönbe kerül, ahonnan nem egyköny- nyen fog kiszabadulni. Ahogy dr. Benes köztársasági elnök számára ál­I mandó téli székhelyet létesítenek a Magas Tátrá­ban. A létesítendő telepet a köztársaság fönn­állása huszadik évének ünnepségei keretében ad­ják át rendeltetési céljának.

Next

/
Thumbnails
Contents