Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-20 / 15. (4161.) szám
1937 január 20, szerda. 3 CcUük mcfy egymást! (BI) Egy haladónak nevezett magyar egyesület Prágában előadást rendezett néhány nappal ezelőtt a prágai YMCA-ban. Straka Antal, Csehszlovákia volt budapesti sajtó- attaséja adott elő a prágai magyar fiatalságról. Ngyon rövid előadásában ennek a nagyon nagy kérdés-komplexumnak néhány pontját érintette: főleg a prágai magyar ifjúság úgynevezett „közvetítővagy ,rhid“ szerepét, ami azt jelenti, hogy a Prágában élő magyar fiatalembereknek arra kell törekedniük, hogy előkészítsék a cseh és magyar nemzet közti megértést, közeledést, szóval, hogy elősegit- sék a dunai népek békéjét. Straka Antal előadása újból elénk tárta, hogy a csehszlovák közvélemény hogy képzeli él a „dunai kibékülést“ és főleg milyen szerepet szán ebben a folyamatban a magyarságnak. Straka Antal szavai szerint a magyarság alkalmas arra, hogy az említett közvetítő szerepet betölthesse, mert hiszen a mai magyar ifjúság — főleg az egyetemek révén — három ország fővárosában él. Csakhogy: Straka Antal előadása kapcsán újból észrevettük a régi félreértést, amivel a magyarság mai európai helyzetét egyes körökben szemlélni szokás. Ez pedig a következő: a magyarságnak mintegy a „régi bünök“ jóvátételére gondolnak alkalmat adni egyesek azáltal, hogy felhívják a magyarságot: tessék, barátkozzanak, béküljenek a szomszéd népekkel. S rámutatnak arra, hogy ime, milyen szinte előnyös a magyarság helyzete ebből a szempontból: Prágában, Bukarestben, Belgrádban élnek ma I magyarok, megtanulják a szomszédok nyel- fi veit, megismerik kultúráit, tehát találni sem g lehet jobb „közvetítőt“ a kölcsönös megisme- I rés és megismertetés számára. Rendben van. fi örülünk neki, lm észreveszik szétforgácsolt 1 helyzetünket s ha igyekeznek valami szépet kívánni nehéz életünkhöz és ha valami nemes szerepet szánnak nekünk, amivel még hasznot is nyújthatunk a nemzetek együttélésének. Mert szívesen dolgozunk mi szlovenszkói magyarok is a dunai népek megértéséért, mintahogy szívesen teszik ugyanezt magyar testvéreink Romániában és Jugoszláviában Íj is. Be egyet meg kell jegyeznünk: hogy ez | nem könnyű munka, ez nem olyan szerencsés fi kötelesség, sőt hogy ez egyáltalán lehetetlen olyankor, ha nem indul meg az miciativu, a hajlandóság nyilvánítása — a másik oldalról is. De szívesen lemondunk minden kényelemről és ránkszorüló gondozó tapintatról, szívesen vágunk neki a legnehezebb feladatnak is. Csak egyet kapjunk meg végre: az elismerést, helyzetünk objektív megbirálását — nem pedig a szinte irigykedő hangot halljuk folyton, szinte már bántóan, hogy milyen jó dolgunk is van nekünk, mert nemes hivatást I tölthetünk be a népek megbékítésének utján. \ Amíg vannak újságok, amelyek életünkről |] úgy imák, hogy az olyan, „mint a paradi- j| csom“, vagy hogy „kisebbségi kérdés egyáltalán nincs is“, addig hiába minden jóakarat részünkről, vagy békülésre felszántó szó a Sj másik oldalról. Miért kívánják konzekvensen, hogy a magyarok kezdjék el a baráti hurok pengetését? Straka Antal is megérintette ezt a pontot előadásában, mikor elmesélte a pozsonyi szlovák diákok budapesti kirándulásán történt incidenst. Ezek a diákok szerinte szidalmakat voltak kénytelenek zsebrevágni egy felelőtlen és hívatlan személy részéről. S erre hamar véget is vetettek a tervezett kölcsönös barátkozásnalt és tervezett nagyobbszabá- su érintkezéseknek. Tehát újból csak a magyarok voltak a hibásak! — vonhatnánk le a logikus következtetést. De gondol-e valaha valaki arra, hogy mi mindent hallottak a magyar diákok tizennyolc év alatt Prágában a magyarságuk miatt? És ez nem szabad, hogy elkedvetlenítse őket, hanem még ők legyenek folyton azok, akik kezdeményezik a barátkozást? A szlovák diákok megsértődtek és haza utaztak Pozsonyba. De hová utazzon a prágai magyar diák, aki kellemetlent hall, vagy olvas a magyarokról? Nem mehet sehová. A másik oldalon is szánjanak végre magukba és gondolják meg, hogy nem fenékig tejfel a magyarok dolga, még ha olyan szerencsés helyzetben vannak is, hogy ,#közvetítő“ és „hid”-szerepet tölthetnek be. Bízón,y csak játéknak érezzük a megértés gondolatával való operálást mindaddig, amíg nem győződünk meg arról, hogy komolyan vesznek berniünket, hogy komolyam meg akarnak bennünket érteni — aminek első feltétele az lenne, hogy megértést tanúsítsanak kisebbségi életünk és sorsunk nehézségei, bonyolultságai iránt. Ezt mindenkinek tudnia kell, aki megértésről beszél és ennek nevében cselekszik: úgy a csehszlovák oldalon, mini a magyar berkekben úr. Borzalmas erejű robbanás a pozsonyi töUénygyárban Két munkást darabokra tépett a robbanás ereje, Gál József raktárnokot a beomlott faltörmelék ölte meg ■ Megismétlődött a hat év előtti robbanási katasztrófa Pozsony, január 19. (Pozsonyi szeiikesz,tőségünk íbeileifoaijelentése.) Ma délelőtt fél tizenegy óraikor súlyos robbanás történt a pozsonyi töltény gyár egyik raktárhelyiségéiben. Hároim munkás vadásztöltényekhez való gyutacsokkal telt kisebb ládákat szállított az szitik és szállítják át a másik épületibe, ahol viszont a vadásztöltényihüvelyekbe rakják őket. Ma már a gyár legnagyobb részében vadásztöltényeket gyártanak. A háború idején több ezer munkást foglalISSgtSEgl egyik raktárból a feldolgozó helyiségbe. Az egyik munkás megcsúszott és elejtette a robbanószerrel telt ládát. A következő pillanatban hatalmas robbanás reszketette meg a levegőt. A robbanás következtében Baumel Gott- lieb dévényujfalusi származású 32 esztendős munkás ég Rock Artúr dévényi illetőségű BG esztendős munkás a helyszínen meghalt, Gál József 40 esztendős raktárnok röviddel a kórházbaszállitás után halt meg. A robbanás ereje szétvetette a raktárhelyiséget. Hat évvel ezelőtt... Délelőtt tizenegy óra tájban futótűzként, terjedt a városban az a hir, hogy a Laimacsi utón lévő töilténygyáriban veszedelmes robbanás történt, amely több ember-áldozatot is követelt. A -oizsonyiak még élénken emlékeznek arra a nagy robbanásra, amely ugyanebben a gyárban hat évvel ezelőtt történt, amikor hét munkásnő vesztette életét A mai robbanás szerencsére nem követelt ennyi áldozatot. Csak két munkás halit meg a helyszínen, egy pedig súlyos sérülésekkel került a kórházba, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. A robbanás a gyárnak abban az épületszámyában történt, ahol a vadásztöltényekhez szükséges gyutacsokat ké................................................................ Ifi Hhllll ko zrtattak, ima azonban alig sízáz-százhuez (munkás dolgozik a gyárban. A titkár ur nem nyilatkozik A robbanás hírének elterjedése után a pozsonyi újságírók azonnal kisiettek a robbanás színhelyéire. A gyár területére azonban nem sikerült bejutmloik. A tűzoltók és a mentők dolgoztak imár ott, a vizsgálóbizottság is megkezdte működését s a gyárat erős rendőri kordon vette körül. A gyár titkára a sajtó munkásait lakoni- kus válasszal utasította el, ami meglehetős megütközést keltett a megjelent cseh és szlovák újságírók között is. Pozsonyi szerkesztőnknek sikerült azonban beszélnie egy személlyel, aki a szerencsétlenség pillanatólban a gyár területén volt és látta a szerencsétlenség lefolyását. A robbanás A szemtanú elbeszélése szerint pontosan 10 óra 30 pereikor történt a robbanás. Ereje olyan nagy volt, hogy azt a messze környéken is meghallották. A robbanást a közelben lévő vámőr vette először észre. Előbb füstöt látott feltörni az egyik gyárépületből, majd irtózatos erejű robbanást hallott. Hét méter hosszú és mintegy három méter széles, köböl épült raktárhelyiség volt az, ahcvl a robbanás történt. Teteje kátlánnyal volt fedve. Két munkás: a 32 éves Báu- mel Gottlieb és a 36 esztendős Bock Artúr két egyenként háromkilós ládába csomagolt töl- ténykapszlit vett át a reklámoktól. A munkások, úgy látszik, elég elővigyázatlanul vitték a ládákat, mert vállukra emelték a kis ládát s valószínűleg a mai havas csúszós földön egyikük megcsúszott s igy billent le válláról a veszedelmes robbanószerrel teli kis láda. Azt még nem sikerült megállapítani, hogy melyik munkás ejtette el előbb a ládát, mert az egyik robbanást hamar követte a másik is, az első robbanás következtében a másak munkás is megbillent, elejtette a ládát s annak tartalma is felrobbant. A két munkást a robbanás a felismerhetetlen- ségig összeroncsolta. Az egyik munkásnak végtagjait szakította le a robbanás ereje, a másiknak pedig a fejét szakította le a nyakáról. Gál József raktárnok az első robbanás hallatára azonnal földre vetette miagát és igy próbálta megmenteni életét, de a robbanás által szétvetett raktár falának törmelékei őt is súlyosan megsebesítették. Mindkét lába eltörött és halálos belső sérüléseket szenvedett. A mentők azonnal kórházba szállították, de déli 12 órakor kilehelte lelkét. Három családapa A két munkás holttestét csak darabokban tudták összeszedni. A vizsgálóbizottság azonnal megkezdte munkáját, de annak eredményéről még jelentést nem adtak ki. A szerencsétlenség híre mély megdöbbenést keltett az egész városban, annál is inkább, mert a három áldozat mindegyike családapa volt. Gál József 40 esztendős raktárnok lamacsi lakos, már évek óta a gyár szolgálatában állott, özvegye és hat gyermeke siratja. Baumel Gottlieb két kis ellátatlan árvát hagyott hátra, mig Bock Artúrnak feleségén kívül egy gyermeke volt. Vilma holland királynőt majdnem gépkocsibaleset érte Ausztriában Becs, január 19. Mint Innsbruckból jelentik, Vilma holland királyné majdnem gépkocsibaleset áldozata lett. A királyné autóján a Brenner felé vezető régi római utón haladt, amikor a kocsi a jeges utón megcsúszott s az ut mellett l'evő 150 méteres szakadék felé kezdett rohanni. Csak a királyné személyes szolgálatára kirendelt Pozsony, január 19. A Seewartíh-féle értélk- papLrcseimipészésii ügy egy ne bomyolódiilk. A pénzügyi hatóság zárlat óit rendelt el Seewartih ikét házára és az ezt követő napon jelenít-kezelt Deut&dh Ernő párisii lakos jogi képviselője és bejelentette, hogy ügyfele 60.000 korona követelése mór régebben és első helyen volt betáib- lázva az egyik házra. Kiderült ekkor, hagy ezt a bekebelezést a murit évben törölték, mert See- w.artlh az állítólagos hitelezővel etzeimélyieeeth jelent meg aiz egyik közjegyzőnél, ahol a hitelező törlési engedélyt állított kJi. Az ügyvéd kijelentette, hogy Deutseh Ernő a kérdéses időben nem vált Poizsonyban, ügyfele fényképét megmutatta a közjegyzőnek és ekkor kiderült, hogy Seewarth nem a valódi Deutseh-sál, hanem egy áthiteiezővel jelent meg a közjegyzői irodában. A rendőrség már kiderítette, hogy ki volt ez az ember, aki Deutseh Ernőre szóló okmányokkal igazolta magát a közjegyző előtt. Valamennyi okmánya hamisított volt. Gt letartóztatás Bécsben Setewaith tanár 'Letartóztatásával egy időben, motorkerékpáros rendőrtisztviselő lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem történt szerencsétlenség. A rendőrtisztviselő látva a veszedelmet, leugrott motorkerékpárjáról és segítségére sietett a gépkocsi vezetőjének. Kettejüknek sikerült a gépkocsit még az utolsó pillanatban a szakadék előtt megálli- taniok. mint akkor közöltük, a bécsi gazdasági remd- öirség is nyomozást indított a bécsi büntáirsak felderítésén©. Mint ismeretes, Seiewarth Bécsbőil nagymennyiségű értékpapírt csempészett át Pozsonyiba, a papirakat a bécsi megbízó számlájára eladta és a befolyt összeget 'törvényellenesein juttatta el a megbízónak. Az értékpapírokat Róesbő.1 Pozsonyba és a befolyt csehszlovák valutát Pozsonyiból Béesbe Seewamtih saját autóján vagy pedig megbízottak által csempészte át. A bécsi rendőrség Kömén Salamonon, a csempészszövetkezet bécsi főnökén kívül miég három ember ellen 'indított eljárást, eaek letartóztatása azonban nem sikerült, mert rögtön megszöktek, mihelyt hírét vettek az üzelmek leleplezésének. öt további embert a bécsi rendőrségnek sikerült elfogni, ezek mint futárok működtek Bécs és Pozsony között Eddig kétségtelenül megállapították, hogy mintegy félmillió értékű értékpapírt csempésztek át Bécsiből Pozsonyba, ahol sokkal magasabb árfolyamon értékesítették azokat, mint amilyet Bécsiben diédhertrték volna, Az olasz királyi pár és Mussolini budapesti és bécsi útjáról ir a világiasfő Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A ma reggeli lapok egyöntetűen hirt adnak arát, hogy az olasz uralkodó pár és Mussolini ez év tavaszán Budapesten viszonozzák a magyar kormányzói pár és Darányi miniszterelnök legutóbbi olaszországi látogatását. A sajtó közlései szerint az uralkodó pár láI togatását megelőzné Mussolini látogatása. A lapok arról is Írnak, hogy az olasz királyi pár Budapestről Béesbe is ellátogat. Az olasz királyi pár és Mussolini látogatására vonatkozólag ez- ideig sem Rómában, sem Budapesten, sem Bécsben nem adtak ki hivatalos közleményeket, de majdnem valamennyi európai főváros sajtója állandóan felszinen tartja a kérdést. A belga főváros lapjai például már azt az értesülésüket is közük, hogy Budapesten és Bécsben pazar pompával fogják fogadni az olasz uralkodó párt. E lapok szerint Budapesten a fogadás során nem gépkocsikat, hanem pompás fogatokat fognak használni. Állítólag a schönbrunni és freudenaui istálló császári udvari hintóit fogják erre az alkalomra kölcsönkérni az osztrákoktól. Róma, január 19. Illetékes helyről származó közlés szerint a Mussolini külföldi utazásáról elterjedt különböző híreknek egyelőre semmi hivatalos alapjuk nincsen. Bucharint elcsapSák Moszkva, január 19. A Havas-ügy- nökség munkatársa megerősíti azt a hirt, hogy Bucharint elmozdították az Izvesztija főszerkesztői állásából. Olcsóbb tesz a cukor? Prága, január 19. A képviselőház közellátási bizottságának cukorügyi albizottsága ma délelőtt tartott ülésén foglalkozott a cukor árának leszállítása kérdésével. A vitában valamennyi párt szónoka résztvett és a kormánypárt, ellenzék egyaránt amellett volt, hogy a cukor ára kilogramonként legalább 1.30—1.50 koronával volna leszállítandó. Megegyezés mégsem jött létre, mert az ilyen megoldást az agrárpárti kiküldött ellenezte, aki az ismert BrcMik-féJe megoldást ajánlotta. Ez abban áll, hogy a cukor árának leszállítása esetén egyidejűleg emelendő volna a müzsiradó. Ennek következtében megegyezés nem jött létre, a vitát holnap folytatják s ha létrejön a megegyezés, úgy azt határozati javaslatba foglalják és a kormány elé térje özük. Egyre bővül a Pozsonyban letartóztatott Seewarth tanár bünlistája Csalás a közjegyzői irodában
