Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-20 / 15. (4161.) szám

4 TI^cai-MAráiAR-HIRLflR 1937 január 20, szer^te. Ravasz trükkel menekült a holland trónörököspár a kiváncsiak elől — az otthoni boldogságba Mikor a nászutasok kocsija visszatéved a garázsba ■■ ■ ■» Gyönyörű téli napok Krynicán ■■ A szerény kettősfogat a lengyel négyesfogatok között Krynica, január hó. Reális oka van annak, hogy a királyi házasságok körül annyi romantika szövődik. Azok az emberek, akik az érdeklődés központjában állanak, igen sok­szor csak a legnagyobb nehézséggel tudnak ma­gánéletet élni, elkerülni a kíváncsiskodókat és szenzációbajhászokat. így adódnak aztán a roman­tikus körülmények, amelyek az egyszerű polgá­rok életében vajmi ritkán fordulnak elő. A holland trónörököspár nászút ja valósággal regénybe illik. Julianna, trónörökösnőt akkor láttam utoljára, ami­kor aranykocsija behajtott a Noordeinda-palota kapuján, kezében a gyönyörű orchideacsokrot szo­rongatta, amelyet indiai alattvalói küldték aiz eskü­vőre. Az „ángyre bulán-*, a hold orchidea csodá­latosan szép virágaiból állt a csokor. A virágok Vénusz holdját sz.mbolizálták és természetes, hogy — nyomban divatba jöttek. A kitűnő holland re­pülőtársaság, a KLM, rengeteg megbízást kapott a holdorcihidea szállítására, az előkelő családok ver-1 sengenek, hogy ilyen csokorral lepjék meg ők is a férjhezmeuö lányokat. Attól a pillanattól kezdve, hogy a hágai királyi palota ajtaja becsukódott a nászmenet mögött, valósággal eltűnt az ifjú pár a nyilvánosság elől és senki sem sejtette, hogy Kryn oá'ban, ezen a kedves lengyel üdülőhelyen fog ismét felbukkanni. A rászedett vendégsereg Ez az utazás meglepetés volt udvari körökben is. Az esküvő után adott diszebéd végeztével az ifjú pár átöltözött, búcsút vett a vendégektől, elő­állt a hatalmas királyi autó és mindenki meg volt győződve arról, hogy a fiatalok nászutra indulnak. Az autó elindulásakor — ind:ai szokás szerint — rizsszemet szórtak a vendégek az ifjú pár után A jávaiak felfogása Szerint ugyanis a boldog­ságot hozó szellemek madáralakot szoktak ölte­ni, ezeket a szerencse-madarakat csalogatják rizsszemekkel a fiatal házasok nyomába. Az autó elindult, de nem hagyta el a királyi rezi­dencia területét, néhányszor megfordult a kertben — és behajtott a garázsba. Itt várta meg a fiatal pár, amig a vendégek autói eltávoznak. Akkor titokban kinyílt ismét a garázs és a fiatalok szépen visszasétáltak a palotába. Amig a riporterek és a nagyközönség türelmesen várakoztak a pályaudvarokon ée találgatták, hogy osztrák, svájci, vágj' angol üdülőhelyre utazik-e a trónörölköe-pár, a fiatal házasok a királyi kastélyban tartózkod­tak és teljes huszonnégy óráig nem lépték át an­nak küszöbét. A várakozók végül te megunták a dolgot és meg­elégedtek azzal, hogy rá vannak szedve, a fiatalok már bizonyára túl vannak a holland határon. „Sternberg gróf ék" megszállnak Kiepura kastélyában Az esküvő utáni napon, mikor már sötétedni kezdett, minden feltűnés nélkül hagjrta el a kirá­lyi autó a házaspárral a kastélyt. Prémjeikbe bur- kolództak a fiatalok és elhagyták Hollandiát anél­kül, hogy bárki is felismerte volna őket. Az auitóut Brüsszelig tartott. Itt xnáT nem kellett tartani a felismeréstől, szabadon sétálhattak a városban és nevetve összevásárolták az újságokat, amelyek első oldalon hozták a királyi esküvő fényképéit. A brüsszeli állomásfőnök volt az egyetlen, aki mégis felismerte őket, szerencsét kívánt nekik, de senki­nek sem árulta el felfedezését. Beszá’ltak az Orient-expresszbe, mint a többi utas és Boros lón Kattowitzon keresztül zavartalanul jutottak el Krynicáiba. Diplomáciai útlevelükön Sternberg gróf neve szerepelt és a határőrök nem ie sejtet­ték, hogy királyi fenségek utaznak rangrejtve. „Sternberg grófék“ Krynicában a Patria ho­telben szálltak meg, amely Jan Kiepurának, a világhírű tenoristának tulajdona. A szállodát jelenleg az énekes édesanyja vezeti. Az esküvő napján váratlanul táviratot kapott a holland királyi udvartartástól, amely értesítette a fenségek érkezéséről és hatszobás luxuslakosztályt foglalt le számukra. Jázminfabutorok között Alkalmam volt megtekinteni ezeket * szobákat: világosszinü, jázminfából készült bútorokkal vannak berendezve, lengyel stílusban. Tudomásom szerint a jázmint Lengyelországon kí­vül seholsem használják bútorok készítésére. Az asztalterítők, a kényelmes székek vánkosai lengyel népművészeti remekek. Az egyik szobában Pil- 6udszki marsall fényképe van elhelyezve. Sokak­nak feltűnt, hogy Kiepura szállodásnak csapott fel. A dolog magyarázata az, hogy szüleinek egy kié szállodájuk volt Krynicában és úgy látszik, a nagy énekes a családi tradíciót ápolja tovább. A Patria- hotel teljesen modern, a legkényesebb Ízlést is ki­elégíti. A berendezés választékosságában állítólag Kie­pura magyar felesége, Eggerth Márta Ízlésének is nagy része van. Jan Kiepura jelenleg európai hangversenyköruion van, de a hotel vezetősége szerint két hét múlva Krynicába érkezik, hogy személyesen üdvözölhesse a magas vendégeket. Újabb menekülés Julianna trónörökösnő és Bernét herceg inkog- nitóját nem sikerült sokáig megőrizni. Talán nem is annyira az ő személyük, mint inkább a három félreieimenhetetlenül hollandus ur — hágai titkos rendőrök — vonták magukra a figyelmet és ha­mar elterjedt a hir, hogy Sternberg grófék azono­sak a hollandi királyi házaspárral. Az első na­pokban még elég zavartalanul élvezhették a fia­talok a télieport örömeit. Síztek a többi vendéggel együtt, résztvettek jéghokkimérközésekben, korcsolyáztak és gyak­ran szánkáztak. Jelenleg hatvan centiméter hó van Krynicán, pedig ez a hely csupán ötszáz méter magas. Kry­nica körül ezerméteres hegyek vannak, ezek védik a hideg északi szél ellen. A legmagasabb hegy­csúcs a Javorzina, 1116 méter magas. A Beezkide-k vad regényes hegyein kitűnő sípályák vannak. Bernét herceg pompás sportember, a sízés legne­hezebb formáját, a műlesiklást is kitünően érti. Mióta a magas vendégek érkezésének hire el­terjedt, . ., kétezer uj látogató özönlőt te el Krynicát, köztük nagyon sok küLföldi. Természetesen az új­ságírók sem maradtak el, jelenleg körülbelül nyolcvan laptudósitó és 50 filmriporter ütötte fel hadiszállását. Megjelenésükkel egyszer­re vége szakadt a trónörököspár zavartalan éle­tének. Helyzetük olyan kellemetlenné vált, hogy Julianna trónörökösnő „meghűlés" okából egész nap szobáját őrizte. Ekkor Moscickl lengyel köztársasági elnök egf villát ajánlott fel a király! vendégeknek. •Az elnök maga is gyakran felkeresi Krynicát^ és ilyenkor az említett villában tartózkodik. A villa' körül pompás sípályák vannak. Másnap már át­költöztek a magas vendégek a villába, annyival is inkább, mert. néhány napra Vilma királynő is meg akarja látogatni őket Lengyelül tanul a trónörökösnő A királyi vendégek igen jókedvüek és barát­ságosak. Teájukat a többi vendégekkel együtt isszák délutánonként és néha vacsorára is megje­lennek az étteremben. Reggelenkint zene hallat­szik lakosztályukból: ilyenkor Bernét herceg a magával hozott gramofonon vidám lemezeket fór- gat. Minden délelőtt friss jácintokkal díszítik fel a lakosztályt. A tegnapi postával hatalmas rózsa­csokor érkezett Hollandiából, Vilma királynő aján­déka. Eddig elég zavartalanul élvezhették Kry­nica téli örömeit a fiatalok. Julianna trónörökösnő egy magával hozott könyvből szorgalmasan tanul lengyelül és tu­dományát főleg a szánkózások alkalmával pró­bálja ki. A vendégek közül sokan négyesfogatu szánokon száguldoznak a havas utakon. Bernát hercegék azonban hűek maradnak a holland szerénységhez •és megelégednek a kettősfogattal. Utolfő javítási fehe őséo a választói névjegyzékein A választói névjegyzékek köztudomás szerint december 15-től 8 napra közszemlére voltak ki­téve. Minden választónak joga volt a választói névjegyzék ellen panasszal élnie. A panaszok felett a felszólamlási bizottságok már döntöttek, határozatukat kikézbesitették és a törvény értelmében a módosított választól névjegyzéket január 24-től január 31-ig ismét közszemlére teszik ki. lljabb panaszt a választói névjegyzék ellen ekkor már nem lehet beadni, de akinek pana­szát a felszólamlási bizottság elutasította, vagy pedig, aki arról van meggyőződve, hogy vala­kit utólag törvényellenesen vettek fel a válasz­tói névjegyzékbe, a felszólamlási bizottság ha­tározata ellen február 14-ig a választási bíró­sághoz panasszal élhet A választási bíróság előtt az ügyvédi képviselet kötelező, aki ilyen panasszal élni akar, forduljon körzeti titkársá­gainkhoz, ahol megfelelő útbaigazítást kap. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt központja. Hol vannak Longinus légiói, hogy fergeteges erővel rájuk ronthas­son? A ravasz helytartó meg sem kísérli, hogy itt a hágókon, égnek meredő szildák között állítsa meg rohamát. Lenn a lapályon, ahol biz­tosan mozoghat, lesben áll és vár. Hahaha! A balga Longinus nem tudja még, hogy az ő ereje is a sikság és nem a kietlen hegyvilág. Ki ezekből a hegyekből! Egy napot sem késlekedhet tovább. Utó- hadát Klef hercegre bízza. Az védje a lassan mozgó szekérkaravánt temérdek asszonynépével, ő indul előre! Többezer főre duzzasztotta előhadát és sietve tovább vonult. Betört Venetiába. 2. Attila király útját követte. Aquileja felé tartott. Vad és rettentő volt a had vonulása a nyári pompában virító lapályon. Aquileját Alboin egy rohammal bevette. A város népének vezetője, a szentéletü Pál pátriárka Grádus szigetére menekült és magával vitte egyházának összes kincseit. A tenger megállította Alboint. A lagúnák és homokszigetek közé nem merészkedett Nyugat felé fordult. Komoly ellenállásra eddig nem talált Megértette, hogy Longinus föláldozta ezt a tartományt és Itália védettebb várai közt, Ravennában, Mediolánumban várja. Csalogatja beljebb, az ország szivébe, Liguriába, hogy ott mérje össze vele erejét Még abban az esztendőben meghódította egész Venetiát A tarto­mány élére rokonát, Gizulf herceget, hasonnevű kedvenc testőre nagy­bátyját állította, aki eddig marpahisa, főlovászmestere volt, A herceg­nek megengedte, hogy a telepítésre kiválaszthassa a langobard törzsek legelőkelőbbjeit Számolnia kellett azzal, hogy erős és biztos hátvéd maradjon mögötte, ha tovább nyomul. Kelet felől a földéhes Baján ve­szélyeztethette avarjaival. És szláv törzsek jöhettek az Alpok felől, az észak viszontagságos utjain. Királyi ménesének javát is itt hagyta, hun csikósaitól nevelt fajlovait. így tartalékolta erejét a meghódított földön. A telepítés elvette gondjai nagy részét, a szekérkaraván fogyott és le­maradt az egyre beljebb nyomuló had mögött. Gyorsabban mozogha­tott előre. Alig vette be Foroiulim erődítéseit, uj feladat után nézett Nyár közepén átkelt a Piaven. Tulnan a folyón, aranyhimes miseruhájában Félix püspök, a tar­viőiumi egyház feje várt rá. Az ősz egyházfő mély hajlongással köszöntötte Alboint. — Hatalmas király* kegyelmezz Tarvisiumnak. A kezedbe adom népem sorsát Alboin csodálkozva nézte az őszhaju öreget. Vagy ötven főből állott a kísérete, papokból és komorteklntetü vénekbőL Egy szál fegy­veres sincs köztük, egyetlen kardnak és páncélnak fénye nem csillan fel a napban. Gyávaság volna ezt a kérő csapatot, ezeket a könyörgő vé­neket kar délre hányni. Valami cselt gyanított Talán igy akarják be­csalni a város falai közé, hogy ott megrohanják. No — de túljár az eszükön. Longinus csalogató módszere ez, kiismerte magát benne! Egykönnyen nem esik csapdába. Alig gondolt erre, elszégyelte magát Félix püspök szeme oly bizalommal csüngött rajta. Eszébe jutott régen elhalt anyja. Az tudott annyi jósággal nézni, olyan némán kérni. ■— Hóditó vagyok, püspök atyám, — mondta messzehangzó szóval* i n EGO FOLD REGÉNY IRTA: EGRI VIKTOR NEGYEDIK KÖNYV 57 (FOLYTATJUK) — De aki meghajol, azt alattvalómnak fogadom és kedves nekem* mint fajom.-— Dicsőséged és nagy szived hire megelőzött, felséged, — bókolt Félix püspök. — Engedd meg, hogy áldással köszöntselek és úgy fogad­jalak, mint aki Isten szent békéjét hozza megpróbáltatok nyájamnak. Vészes nehéz esztendő van mögöttünk, nagy király. A döghalál elvitte nyájam felét. Gazdátlanná vált a föld java. Vedd birtokodba és add népednek. Vedd és teremtsd uj jólétet rajta. És vedd az én ajándékaimat is, felséges ur. Intésére szétvált a vének csoportja és szolgák ládákat raktak Al­boin lába elé. — Templomom minden ékessége, ha szived aranyra és drágaságra vágyik, — monda az ősz ember. Alboin türelmetlenül dobbantott: — Hagyd el, püspök atyám. Ami Istené, maradjon Istené. Vidd békében templomod kincseit. Még aznap bevonultak Trevisiumba. A város nyitott kapukkal fo­gadta őket. Alboin kardcsapás, vérontás nélkül vette tulajdonába a várost. Igazat mondott Félix püspök. Trevisium félig lakatlan volt. A dög­halál elvitte az emberek javát. Parlagon maradtak a szántók, a kertek és szőlők gondozatlanok, hogy nem akadt elég dolgos tenyér. — Tíz harcnál is iszonyúbban pusztított a fekete halál -— szólt Helmechis, amint az ugaros, elgazosodott földek mellett elvonultak. Veronát Longinus helyőrsége védte. Alboin nem gondolt ostromra. Tábort vert az Adige mindkét partján és hatalmas gyűrűvel körülzárta a várost. Pannónia szélétől az Adda vizéig már minden az övé volt, csak a hatalmas római erőddel védett Verona nem engedte falai közé. De amit faltörő kosokkal, ostromgépekkel el nem ért, azt a tél folya­mán elvégezte az éhség: Verona megadta magát. Verona hatalmas város volt, majd tizakkora Brigetiónál. Az Adige partján a nagy gót királynak, Teodoriknak palotája állott, egy négy- szögletes tömör kőkolosszus barna-vörös hatalmas falakkal és szegle­teiben égbenyuló tornyokkal. A palota mögött kőhíd iveit át az Adige kékesen csillogó sebes vizén és tulnan sötétlombu ciprusok és dárda- testű fák látszottak. — Itt maradnék, ha te is úgy akarod, Alboin, — szólt Rozamunda, amint a palotát meglátta. — A tiéd a ház, Rozamunda. A királyasszony boldogan vette birtokába. Napok alatt otthonosan berendezkedett Alboin is átlátta, hogy valahol meg kell állapodnia. Uj otthont kell teremtenie, ahová hóditó útjáról mindig visszatérhet. Vero­nát hatalmas falak védték, az Adige bőven ellátta vízzel, pompás lege­lők, kertek és szántók vették körül és a közeli Alpok hütötték nyara hevét. A nagy palotában biztonságba helyezhette szekerekre mái házott kincstárát, a langobardok aranyát és a gepida zsákmányt. Vaspántos, vastag tölgyfaajtókkal elzárta a palota néhány termét és odahordatta drágaságait Mialatt emberei rakodtak, kezébe akadt Baján ajándéka, a koponyából ötvözött csontpohár. Esztendők óta.rej­tegette egy zsákocskában. Vitte magával mindenüvé. Vonzotta és ta­szította ez a rubinszemekkel vigyorgó koponya. Baján titokzatos súgása még a fülében csengett A hun pogány a csont démoni *rejét emlegette-

Next

/
Thumbnails
Contents