Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-17 / 13. (4159.) szám
1937 Január 17, vasárnap. ^r^gaiAYmAarhirmb 11 Lindbergh részvéttáviratot küldött sorstársának És külön 10.000 dollár jutalmat tűzött ki a gyermekgyilkos kézrekeritőjének ■ ■ ■ London, január 16. Lindbergh ezredes, aki tudvalévőén Angliában időzik családjával, táviratot intézett dr. Matson tacomai orvoshoz, akinek Charlie nevű fiát a gyermekrablók oly borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolták. A távirat igy szól: „Legnagyobb részvéttel gondolok ezekben az órákban Önre és a borzalmas .sorsra. Kívánom, hogy az Ég vigasztalja meg Önt nagy fájdalmában. Hajlandó vagyok a tettes kézrekeritőjének kitűzött jutalmat 10.000 dollárról 20.000 dollárra emelni, hogy igy a lakosság érdeklődését és részvételét felfokozzuk Az ilyen emberrablás a nemzet szégyene és súlyos arculcsapása a szabad Amerikának, Lindbergh ezredes/' Vádol a vádlott tpmmma brummtárgyalásán Február végéig tart a hatalmas bűnügy tárgyalása kaptak szállítási megbízást, csak éppen fakereskedők nem. A vádlott tagadja, hogy pénzbeli ajándékot adott volna a mérnököknek, erre nem volt semmi .szüksége, mert kitűnő minőségű talpfáikat szállított. Vallomásában részletes összehasonlítást tesz a Brünn, január 15. A talpfapanama tegnapi tárgyalásán Reiszmann Albert munkácsi fakereskedőt, a bűnügy egyik fővádlottját hallgatták ki. A vádlott fakereskedő, aki a bűnügy kipattanása idején csak mint édesapja munkatársa szerepelt a faüzletben, vallomásában súlyos vádakat hangoztat a talpfabevásárlási rendszer ellen. A vádlott elmondja, hogy üzletük' mindig a legszolidabb fakereskedések közé tartozott és az államfordulat után elsőknek szállítottak az államvasutak részére. Az 1934-ben megtartott vizsgálat sem tudott semmi terhelőt produkálni a cég ellen. Dr. Kracsmár brünni rendőrigazgató, aki a vizsgálatot Brünnben vezette, szakvéleményében kijelenti, hogy a Reiszmann Sámuel cég a sajtóban és egyéb módon is igyekezett rávilágítani arra a visszás módra, amelyen a minisztérium a szállításokat intézte. A Reiszmann cég leleplezései nem vezettek eredményre, ezért a cég csatlakozott a talpfaszálütó kereskedők szövetségéhez, amelynek elnöke Lefkovics volt. Mint a szövetség tagja, a Reiszmann cég is ugyanolyan módon járt el, mint a többi kereskedő, mégis előnyösen különbözik a Reiszmann- féle faüzlet Lefkovics vállalatától. Reiszmann a vizsgálat alatt is bebizonyította, hogy szolid kereskedő. A fölolvasott szakvéleményhez Reiszmann hozzáfűzi, hogy őt csupán Friedmann Sándor kereskedő hamis adatai alapján tartóztatták le. Friedmann Sándor társaival együtt megbízást kapott talpfaszállitásra anélkül, hogy egyetlen talpfájuk lett volna. A Reiszmann cég ezzel szemben hosszú időn keresztül nem tudott meg- oizást kapni és csak politikai közbenjárók és a Kassai Újságban elhelyezett cikkek eredményezték, hogy végre ők is megbízást kaptak szállításra. Reiszmann a cikkekben erős harcot indított a minisztérium bevásárló rendszere ellen és elmondta a közleményekben, hogy cipészek, operaénekesek, orvosok, ügyvédek cseh talpfák és, a régi osztrák-magyar monarchiádban szállított'talpfák minősége között. Az elnök utal arra, hogy Reiszmann részletes beismerő vallomást tett a vizsgálat során mire a vádlott sirvafakad és elmondja, hogy csak azért tett beismerő vallomást, mert nem akarta, hogy hetven éves édesapját meghurcolják. Három hónapig közös cellában llt a halálraítélt Gersp.tzer fegyenccel, aki többször azzal fenyegette meg, hogy megfojtja. Ezt az embert később ki is végezték. A vádlott mindenáron szabadlábra akart kerülni, ezért gondolta ki a beismerő vallomás részleteit. A elnök szemére veti, hogy vallomásával kilenc hivatalnokot juttatott a vádlottak padjára. — Ha mostani vallomása helyes volna — folytatta az elnök — kénytelen volnék önt a hatóság félrevezetése miatt is felelősségre vonni, ön azonban nem olyan rossz ember! A vizsgálat alatt tett vallomásai teljesen helyesek voltak. A vádlott végre beismerte, hogy két mérnöknek valóban adott készpénzajándékot ellátás fejében. Egyébként is sokat volt utón és nem tudott eléggé törődni az üzleti dolgokkal. A tegnapi tárgyalás végével az elnök bejelentette, hegy az átvevő biztosok feljegyzéseiből hiányzanak bizonyos ármegjelölések, amiből az következik, hogy a mérnökök olyan talpfákat vettek át, amiket nem is láttak. A talpfapanama tárgyalásai a jelek szerint lég alább * február végéig fognak tartani. Február 8-án kezdi meg az esküdt bíróság a Velgó-féle gyilkossági bünper tárgyalását és annak idejére körülbelül egy hétre, a talpfapanama tárgyalását félbeszakítják. — KINEVEZTÉK A NYITRAI ÁRVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAIT. Ny'árai munikatáireunk jeleníti: A pozsonyi országos hivatal kinevezitie a nyitraá átvizsgáló bizoititsáig tagjait. Tizenöt rendes és tizenöt póttagot választottak ebbe a bi'zottsáigiba., mely a járási Ír,vait-atol karöltve fogja intézni az árdnáigitáisii ügyekben indiiitoitt eljárásokat. A bizottság elnöke a járási főnök lett.- SZERENCSÉTLENSÉG EGY HÍRHEDT VASÚTI ÁTJÁRÓNÁL. Eperjesi tudósítónk jeleníti: Az Eperjes—bártfai országúton De- méte mellett egy éles kanyar olyan szeren- cséblemüil keresztezi a vasúti síneket, hogy csak akkor Hatná a szembejövő vonatot, mikor az autó már a síneken áll. Haijnár tícilgy- széki marhakereakedlő csütörtök hajnaliban teherautóján Bártfára menet ezen a kritikus helyen csak akkor vette észre az éppen áthaladó személyvonatot, mikor a kis távolság miatt az autót már nem lehetett ímegáLlitami. A be átülök lélek jelenlétlüket megőrizve az utolsó pillanatban kiugrottak az autóiból, míg a teherkocsi belenő hant a vonatba és darabokra törve az árokba zuhant. Az államvasutaknak kellene kiküszöbölni az állandó veszedelmet, ami annál is könnyebb lenne, mert a helyszínen van őrház és sorompó, csak a vasúti őr hiányzik. — LEÉGETT A CSIFFÁRI MALOM. Nyitnál munka társunk jeleníti: Pőmteikine hajló éjszaka éziidicuig ismeretlen okból tűz ütött ki a Verebély /melletti Csiflfár községben levő Rótlh és társa- íéle malomiban. Az épület teljesem leégett. Elpusztult a berendezés, valamint az épületben tárolt gabona és liszt nagy részié is. Nyomozzák a tűz okát. xx Már 100 év előtt is azt ajánlotta a javasasszony: Ha vesebaja van, igyon „Salvator" forrásvizet* (1). — KÖZMUNKÁK TURÓCBAN. Zsolnai tudósitónk jelenti: Turócszenfcmártonban és környékén a közeljövőben nagyarányú építkezésekre kerül sor. Turócszentmártonban kora tavasszal folytatják a városi takarékpénztár .és megkezdik a kaszárnyák épitését s a városi vízvezetéki és csatornázási munkálatokat is. A vidéken Rutt-ka mellett egy második vasúti alagút építésére kerül sor. xx Értékes és érdekes ajándék a könyvvásárlóknak. Tudjuk a gyakorlatból, hogy mindaizok, akik évek óta rendszeresen vásárolnak könyveket, begy tudásukat és ismeretüket gyarapítsák, hogy a könyv magasrendűségében szellemileg felfrissüljenek, hogy gyönyörűséget szerezzenek, azoknak nagy gondot okoz a könyvek elhelyezése. Könyv- szekrény vásárlását nem mindenki engedheti meg magának. A NÖVI TAS pozsonyi cég, amint az lapunk mai számában lévő hirdetéséből kitűnik, praktikus és értékes ujitást vezetett be, amennyiben ama könyvbarátok részére, akik állandóan könyveket vásárolnak, díjmentesen ad egy nagyon csinos és alkalmas könyvszekrényt. A Novi-tas-c-ég ujitása bizonyára széles visszahangot feg kiváltani a könyvvásárlók hatalmas birodalmában. xx Az egészség nem fényűzés és az egészséges iábak eredményes munkához elsősorban szükségesek. Igen könnyen előfordul, hogy lábán fájdalmas bőrkeményedés képződik, melyből később tyúkszemek lesznek. Látogassa meg ezért — amig nem késő — higiénikus pedikűr-osztályunkat. Rövid idő alatt eltávolitják a fájdalom okát és lábai olyan egészségesek lesznek, mint Nurmié. Bafa. — CSAK CSIRKEHÚST TUDOTT ENNI — LOPOTT, ELÍTÉLTÉK. Nyiiltrai imumkaitáirsunik jelenti: Péntekem iítélíkie>zieitt a rn.yitr.ai keirüilieitii bírómig Mihály Mánia 58 éves bmcsámyi tyulk- toilvaj .fellett, aíki hasonló lopásokért máir több •esetben volt büntetve. A vádlott beismerő vallomást tett és kedély esem védekezve azt hangoztatta, hogy gyoiiuorbaja lévén, csak tyuk- •és cs'lnkiehueit és tyukfhuisilieviest szabad ennie s igy gyomioirbámtalmai kényszerítik a tyúklopások elkövetéséire. A kedélyes védekezőit héithavi börtömbümitietéssel sújtották, aki megnyugvással fogadta- az Ítéleteit, csak arra kérte a bíróságot, hogy .eperéiréiskor szabadságolják öt a börtönből, mert eiz a ikieliieimés illatú gyüimiöíLes nagyon jót tesz az egészségének, SmHÁzKöltf^KUbTURA Pozsonyban megnyílt O parasztfestő képkiállitása „Nem akarok kuriózum lenni..." Pozsony, január 16. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A pozsonyi Képzőművészeti Egyesület székházában pénteken este nyílt meg Oravecz Imre parasztfestő képkiállitása. Oravecz. aki a budapesti őstehetségek versenyén tűnt föl, harminchárom képet állított ki. A budapesti sajtó annakidején meleg fogadtatásban részesítette és erre igen büszke Oravecz Imre még ma is. — Tíz év óta festegetek, mondja. — Lelki szükséget érzek a festésre. A téma bennem van, hisz falun élek, a témáim között. Olyan nekem a téma, mint a zenésznek a hegedű. A zenész hegedül, ha zenei szerszám kerül a kezébe, én meg festek. Nem illik magamról beszélni, de hát muszáj vagyok vele, ha már a hírnév a szárnyára vett. .. Oravecz a 2500 lelket 'számláló, híres Nagyidán (Kassa környékén) kisgazda, néhány hold földön gazdálkodik. Közben festeget és a falu közéletében is tevékeny részt vesz. Beszél arról, hogy milyen gátlásai voltak, amig egy képpel el tudott készülni. Künn az eke szarvánál a jó ke- ietszlovenszkói humuszon, azon járt az esze, hogy otthon — ahol özvegy édesanyjával lakik —• megkezdett egy vásznat és nem fejezheti be, mert az őszi szántás előbbrevaló . .. — A négy fal között festegetek, nekem nem kell kimenni a palettával,, meg a vászonnal a mezőre, hisz ott élek egész nap a témáim között. Munkaidőben persze csak szabad óráimban festhetek. este, meg ebéd alatt... — És a faluja, hogyan ítéli meg a festészetét? — kérdjük. —- Sehogyan. Nem hiszik el, hogy én festettem ezeket. Még azt se hiszik el, hogy' az Emszt- muzeumban kiállítottam ... Az első, ami a szemünkbe ötlik, az .a gazdag színezés, amivel Oravecz a képeit ellátja. A mi szemünkben talán nyersek, szokatlanok, itt-ott tuikomorak ezek a képek, mert könnyebbekhez 1 vagyunk szokva, — de alapjában véve őserőtől cluzzadóak. Mik a témái Oravecznek? miket vetít vászonra? Szénatakaritás a mezön, aratás, cséplés, szántás, bátyus asszonyok az utón stb. Mindegyiken szinte érezzük a föld szagát. — Melyik képét szereti a legjobban? — kérdeztük. — Mindegyik kedves nekem, de talán ezt itt ni (és egy borongós esti tájképére mutat). Ki akarták már vinni Oraveczet Berlinbe is, de ő, amint mondja, nem akar „kuriózum" lenni. Azt akarja, hogy komolyan vegyek és ne mutogassák a külföldön mint — kuriózumot... A kiállítást a képzőművészeti egyesület nevében Brogyányi Kálmán nyitotta meg pár keresetlen mondatban üdvözölvén Oravecz Imrét, akinek képei mélységes festői intuícióra vallanak és érdemes, hogy azokat megtekintsük. A kiállítás január 31-ig marad nyitva (r. j.) A Bauiwfa.ríeii=díj és Szlovenszkó Irta; Mezei Gábor Van még idealizmus, van még hit, lelkiismeret ogy-egy emberben. Ebben a sötét-szándékú világban, a homo economicus tanácstalanul áll a- jelenséggel szemben: Pénzt* adni azért-, mert valaki, aki ir, lui marad elveihez. Megjutalmazni a gerincest, hogy a kis ügyesek elámu-lva kérdezzék, miképpen érdemelte ki a megajándékozott iró azt az összeget és sikert, amely annak rendje és módja szerint a „tüclhtig" sodródót és köpönyeg- forgatót illette volna. Mit kíván a piac? Ez a. jelszó vezet a biztos siker útjára s aki nem igv kérdez, hanem azt kutatja, hogy mit kíván a meggyőződése, az „telhetetlen". Baumgarten Ferenc, Ferdinánd lelkiismerete vájjon miért mozdult meg, amikor egyik budapesti -bérházának jövedelmét magyar írók támogatására hagyományozta? Vájjon mi késztethette arra, hogy az összeg odaítélését azzal a kikötéssel lássa el, csak olyan irók részesedhetnek belőle, akik hívek maradtak elveikhez? Micsoda lelki válság szülte meg a gondolatot, hogy a hites és eszménye® embert —. éppen azért, mert idealista, — tüntessék ki anyagi segítséggel? A szép eszme elképzelése szebb, mint a valóság. Baumgarten u-gy intézkedett, -hogy a díjban részesedőket évente Babits Mihály jelölje ki, mint az alapítvány kurátora. Mellette egy általa kijelölt tanácsadó-testület működik, amelynek azonban csak tanácsadási joga van. A díj kiosztása végül még a magyar kultuszminisztérium jóváhagyásától is függ. Látjuk, hogy a kiválasztás tulajdonképpen egyetlen személynek, Babitsnak kezébe van letéve, aki ezzel olyan hatalom birtokába jutott, amilyenre, — •Sz-e-rb Antal szavai szerint, — a magyar irodalmi életben, még nem volt példa. A díjjal eddig kitüntetett irók névsorát. — természetszerűen, — mindenkor kritika fogadta. Hol az egyik nem tetszett, hol a másikat hiányolták, sőt, parázs csetepaték is keletkeztek az irodalmi és sajtóberk-ek- ben. Baumgarten bizonyára ideálisabban gondolta el a díj kijelölésének módozatait s a valóság megint egyszer beleront a nemes szándékba. Babits teljhatalmát józanul, mértékkel, meggyőződéssel és lelkiismeretesen (használja. A dij eddigi részes ültjei minden támogatást megérdemelnek, kitűnő fiatal irók, költők és tudósok jutottak általa anyagi -segítséghez és igy közvetve az aránylag gondtalan, alkotó munka leihetőségé- Ihez. Babits nem csupán a magyarországi, hanem a romániai magyar irók között is keresett, — és talált, — kitüntetésre érdemes személyeket és ennek a ténynek a regisztrálásakor adódik fel a kérdés, keresett-e Babits nálunk, Szlovenszkón is díjra érdemes írókat s c-sak mert nem talált köztük egyet sem, maradtak-e ki már évek óta, vagy pedig tekintetét nem is fordította- soha észak felé, ahol több mint háromnegyed millió magyar éli kisebbségi életét a Kárpátok kegykoszorujának alján? Mindenesetre szembeötlő, hogy szlovenszkói iró eddig még csak -számításba sem jött a tanácsadó- testület ülésein, ihogv Babits sem gondolt reánk, még ha negatív eredménye lett volna is. Baurn- garten magyar írókra hagyományozta pesti bériházának jövedelmét és ebben a meghatározásban benne van a bárhol élő magyar iró. Más elbírálás alá esik, hogy van-e olyan szlovenszkói magyar irodalom, amely a dij odaítélése szempontjából tekintetbe jöhet-e. Tudjuk és számtalanszor megállapították már. hogy a szlovenszkói magyar literatura- fogalma még ködös. Egyesek szerint nincs szlovenszkói magyar irodalom, csak szlovákiai magyar írók vaunak, másrészt tagadhatatlan, hogy íróink között-. néhárnyán -igen tudatosan és szándékkal kul- tiválják azt, amit általában „szlovenszkói iz“- n-ek neveznek az írásokban s ha ez Így van, valamelyes különállóság mégis csak keletkezett. Az erdélyi magyar irodalommal még nem versenyez-’ hét Szlovenszkó, jóllehet reménytkeltő kezdések min álunk is vannak, mint voltak akkor Erdélyben, amikor ott már Baumgarteindijakat kaptak egyes irók. Szlovenszkó magyar irodalmára, vagy sokkal inkább íróira nézve nem az a fontos most, hogy részesülnek-e- a Baumgarten-dijban, vagy sem, mint inkább az, hogy számításba jönnek-e egyáltalában? Az a tudat, hogy Babits Mihály szá- montartja a szlovenszkói magyar .irodalmi termelés ir-óit és költőit, serkentően és fegyelmezően hatna reájuk. Közel két évtizede, hogy kritikai fórum után áhítozik a szlovenszkói magyar írógárda, olyan fórum után, amely irodalmi szintet jelent, ellentétben a minálu-nk burjánzó politikai elbírálással szemben. A Baumgarten-dij ilyenforma szerepet játszott egyiz-ben az erdélyi magyarságnál és áldásos volna, ha ugyanígy lépne fel Szlo- venszkón is. Nincsen elég nívós iró a Kárpátok alján, akik közül válogatni lehetne? A választ erre, hagyjuk függőben. Sokan azt mondanák, hogy nincs. Sokan úgy vélekednének, hogy ha a Baumgarten-kuratórium komolyan gon- Idóina mireánk, hamarosan akadnának megjelelő I szintű íróink. De eiz másodrendű kérdés. Babits jtekintélye és a Baumgarten-dij összege együttesen, Szlovenszkóra sugározva, nem maradna hajtás nélkül zsenge irodalmunkra, mint ahogy nem maradt hatás nélkül Erdélyre sem. önfegyelemre nevelné Írástudóinkat, szintet diktálna -nékik, amelyet elérni igyekeznének s mindezzel meg terméken yitően hatna. A Bau-mgarten-dij és Szlovenszkó kapcsolatának gondolatát a Pozsonyban megjelenő irodalmi folyóirat, a Magyar Minerva vetetté fel és szeret- nők, ha a sürgetés mihamarább tárgytalanná válna azáltal, hogy a dij hatása Szlovenszkón is érezhető lenne akár pozitív, akár negatív nevelő formájában, ha erről neesak feltételes módban Írhatnánk. Van még idealizmus, hit, lelkiismeret az emberekben? Ha Nobel ALfrédra, ha Baumgarten Ferencre és még egynéhány más idealistára gondolunk, akik nem fojtották el magukba jobbik énjük szavát, azt hihetjük, hogy ritkán bár, de még mindig föllelhetők a materialista homo economicu- sok tengerében ők, akik a jellem állhatatosságának, az eszményi elveknek harcosai. Milliókat hagynak-e a- nemes célra, vagy egy bérház jövedelmét, végül is egyre megy, lelkűk attitűdje a megkapó és az, hogy kerülve a túlzottan ,,tüclhtig“ Hóembereket, éppen a félszeg, bátortalan, „jeile- mes“ és elveikhez hü idealistákon akarnak segíteni. Miért ez a csodálatos, szinte biintudatos támogatása a szegény idealistáknak azok részéről, akiknek mindenük megvolt életükben? Micsoda* perspektívák nyílnának, .ha elemeznénk cselekedeteik indítékát? Babits, azáltal, hogy példátlan irodalmi hatalom birtokába jutott Baumgarten Ferenc jóvoltából, maga is a mecénások közé került. A magyarországi és az erdélyi magyar irodalom érezheti a Baumgarten-dij jótékony hatását, Szlovenszkó is jelentkezik és vizsgázni akar Babits előtt; hogy elbukik-e. vagy megállja-e már a helyét — lényegtelen. lényeges, hogy a nagy költő tekintetét érezze magán.
