Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-17 / 13. (4159.) szám

1937 január 17, vasárnap.

TmSGM-MAG^ARHTnMÍ>

Az egyesült párt parlamenti klubfának ülése Pozsonyban

„Mi ebben az államban

teljesjogu állampolgároknak akarjuk tudni magunkat"

S ü’lfi Gésa kábelnak nagyszabású beszédben feltette ki a magyar kisebbségi goütika a.asstéleEeit ■ „Nem aktivizmus a kormánypártiság és nem passzivizmus az ellenzékiség"

Pozsony, • január 16. (Pozsonyi szenkesztőségünk telefon,jelentése.) Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt s a Szepesi Német Párt törvényhozóinak közös klubja ma délelőtt a pártközpont tanácstermében Szüllő Géza elnöklésével ülést tartott, amelyen a párt tartomány gyűlési képviselői is resztvettek. Az ülést Szüllő Géza elnök hatalmas expozéja nyitotta meg, amely kimerítően foglalkozott a magyar kisebbség politikai helyzetével. Az expozét alább ismertetjük.

Majd Jaross Andor képviselő, a párt országos elnöke a párt aktuális problémáiról, nevezetesen a pártegyesit esi munka előhalad ásáról számolt be, mely munka a községi szervezetek egyesítésével immár befejezést nyert.

A klub ezenkívül foglalkozott az ez évben esedékes községi választások előkészítésével, a bolsevizmus elleni küzdelem megszervezésével, az állami, országos és járási kulturális és egyéb segélyalapoknak a magyar kisebbség részéről való intenzivebb kihasználása módozataival, a szülőszöveíségek ama kívánságával, hogy a német nyelv kötelező középiskolai tanítása érdekében a párt tegye meg a szükséges lépéseket, a pártlapok szerkesztési és fejlesztési kérdéseivel. .

Végül megvitatták az illetékes körök részéről a nemzeti kisebbségekkel kilátásba helyezett tárgyalások eshetőségét, amelyeket a párt teljesen fölkészülve, figyelemmel fog kísérni.

SíiiüS <Séza msgnyjtóüa

■matracok

fjra három részből álló, tengeri-füvei ^ rag _ bSps töltött, hibátlan feldolgozást! és v ffiTin gfc. ®

nagyon tartós 510x180 cm nagy- j^g ®í mx

.... I ságú damasztból

Szükség esetén használja ki a mi kedvelt jrgjj ujy, hitelakciónkat ' jjíS

^IBROÖK Bohusiavl^

legnagyobb áruháza

BRATISLAVA-PIZalLY, Köztársaság tér 35

is nagyitó és kicsinyítő üveggel nézi az egyiket és a másikat és szemrehányást tesz a magyarságnak itt azért, amit esetleg másoktól elszenvedett ott. Hogy ez bennünket, ittlevőket méltatlanul ér, arra nézve ismét idézni vagyok kénytelen egy régi álláspontot, amit még 1913-ban szögeztem le a Reichspostban, az akkori legerősebb katoli- i kus osztrák orgánum karácsonyi számában js ezt az álláspontot konzekvensen követtem

Í

is. Akkor ezt mondottam:

— A kölcsönös megértés eszközéül csak j az illető nyelvnek a kérdéses nemzetiségi vidékeken való ápolása szolgálhat. A nemzetiségeknek szükségük van arra, hogy az általuk lakott vidékeken nyelvüket iskolákban ápolhassák, ennek kárát senki se vallhatja. Pénzügyi téren a javítás egy egészséges birtokpolitikával lehetséges, azon vidéI

kek fokozatos kiépítése a kuliurában már az iskoláktól kezdve. Gondolatokat nem lehet elnyomni. Sem azt a gondolatot, amely a magyar ákamot, mint olyant fönntartja, | sem azon gondolatot, amely a nemzetiségek á Öntudatát jelenti. Ezeket a gondolatokat nem lehet elnyomni, csak egymáshoz közelebb hozni.

— Az én álláspontom s a mi politikai álláspontunk is — és erre bizonyíték egész parlamenti életünk — mindig az volt, hogy mi ebben az államban nem kívánunk egyebet, csak azt, hogy mindazok a szabadságjogok, amelyeket rés ünkre az alkotmányi evél és a kisebbségi szerződések garantáltnak, teljes egészükben teljesítessenek, ;

hogy mi a kormányt támogassuk!

— Beszédem elején rámutattam arra hogy akinek nincsen érzéke a parlamenta rizmus iránt, az azt hiszi, hogy a kormány gondos atyja az országnak, s aki azt Teríti zálni meri, vagy aki annak intézkedésével egyet nem ért, az rebellis. Ez nem parlamenti felfogás. Ahogy a kormánynak — akár támogatom őt, akár nem -r—, kötelessége nekem mint állampolgárnak minden jogomat megvédelmezni,. mert ez az ő feladata, épp úgy bűnös lenne a kormány, ha nekem csak akkor, abban és ott adna jogot, ha én ellenszolgáltatás gyanánt a talpát nyalva támogatom őt.

Az alkotmányos jog és kötelesség nem cserekereskedelem. Nem aktivizmus a

A klubelnök beszédének elején aáokat a különbségeket elemezte, amelyek az egykori osztrák és az egykori magyarországi területek lakosainak alkotmányos gondolkodásában kiütköznek. A csehszlovák közéletből hiányzik a parlamenti szellem. Ennek elsősorban az az oka, hogy a csehek az "'szírák- szellemiséget örökölték.

A régi osztrák parlament nem a nemzetet képviselte, hanem csak egy szerve volt a kormányzásnak.

Ez az oka annak úgymond —, hogy mí, szlovenszkóiak, akik ezeresztendős valódi parlamenti életet éltünk egykor Magyar- országon a rendi és később az alkotmányos törvényhozásban, nem tudjuk megértetni magunkat a csehekkel. Ebben rejlik az oka annak a nagy mélységnek, amely nehézzé teszi a történelmi országok és Szloven- szkó között a megértést és nehézzé teszi, hogy Prágában az igazi parlamenti kormányzás meghonosoljon úgy, mint ez Angliában megvan. Ebből folyik az is, hogy akkor,

dobozban és tubusban :Kc 3.-13.- HIViA-OLAJ ára Ke é.. - 22,

amikor mi, szlovenszkóiak erős nemzeti és ellenzéki szerepet viszünk, bennünket hamisan Ítélnek meg.

—- Pedig mi nem rebellis hivatalnokok vagyunk, akik a hivatali főnöknek nem engedelmeskednek s akiket meg kell büntetni, hanem mi szószólói vagyunk annak a léleknek, ami küldőink lelkületének felel meg. T ehát

a mi ellenzékieskedésünk nem renitencia a felsőséggel szemben, nem állambontó, de államot javiíani akaró.

Itt a cezúra. A Szent István birodalmából idecsatolt részek s az Ausztriából lekapcsolt részek között itt a felfogásbeli különbség.

— Ma nemcsak közjogi válaszfalak állanak fenn közöttünk, hiszen Szlovenszkón

és Kárpátalján a magyar jog és a magyar törvények vannak érvényben, Cseh- és Morvaországban pedig az osztrák törvények, de számolnunk kell a korszellem átalakulásával is.

— A háború előtt s a háború utáni első időkben a politikában a reálpolitika volt a

predomináns. A reálpolitikának a lehető, a közeljövőben megvalósítható reális célok adták meg a tartalmat,

— A mai korszellem, ezzel a régi szabású programmal csalódásai miatt nem éri be. A mai korszellem a politikának világnézeti elmélyítését, majdnem filozófiai magaslatra való emelését követeli.

—' Ilyen filozófiai értelemben konstruálta meg Mussolini a fasizmus ideológiáját s ilyen módon teremtette meg — kevésbbé logikusan — Hitler a harmadik birodalmat.

—' A reálpolitikában bizalmukat vesztett tömegek most ebben a világnézeti térségben keresik boldogulásukat, de félek tőle, hogy itt is utoléri az emberiséget a kiábrándulás.

A korszellemből fakadó ideológia is más

Prágában, mint itt.

Hifit érteled a magyarság a* egyen'ofuságot

— A mi államunkban a politikának vezető tényezője a cseh faj. Ez a faj rendkívül szorgalmas, intelligens, minden transzcendentális dolog iránt érzéketlen, reális. Im- périumot keres mindenütt. Ezt a legszebben maga a köztársaság elnöke fejezte ki, aki világosan igy formulázta meg a maga tételét:

„A nemzetiségi kisebbségi kérdés nem egyéb, mint az impérium kérdése."

— Hát ez igy is van és még sincs igy.

— Bátor vagyok itt rámutatni arra, hogy mi ittlevő magyarok világosan kijelentettük mindig azt, hogy mi ebben az államban teljesjogu állampolgároknak hisszük és akarjuk tudni magunkat.

— Én voltam az, aki egy interjúban, amit a Prager Tagblattnak adtam egy alkalommal, kijelentettem, hogy a magyarok ,.nemcsak kisebbség." Ezt akkor félreértették. Én 1929 november 9-én szóról-szóra ezt mondottam:

„Mi nemcsak kisebbségnek érezzük magunkat, hanem állampolgároknak is, A magyarok államalkotó elemnek számítanak, idegen államhoz csatolták őket, de tudatában vannak államalkotó erejüknek, Nekünk, képviselőknek a mindennapi politikában az a feladatunk, hogy olyan utakon haladjunk, amelyeken valamit népünk érdekében elérhetünk. Sohasem voltam alapjában véve negaíivista. Már magában az a tény, hogy parlamenti életben résztveszek, bizonyítéka annak."

— Ugyanezt a gondolatot fejtettük ki mindannyian már számtalanszor, hogy

mi ebben az államban teljesjogu állampolgárok akarunk lenni és a teíjesjoguság alatt értjük azt, hogy nem szabad és nem lehet bennünket sem elnemzetleniteni, sem pedig minket asszimilálni.

j&Htivüsfák vagyunk, de nem kcrmányiémoga’ók

—- Ma is, amikor a sajtó tele van mindenféle kombinálásokkal, újból leszögezzük azt, hogy

abban a pillanatban, amikor mi a csehszlovák állam polgárai lettünk, a magunk erőviszonyainak tudatában ráhelyezkedtünk az állam alapjára s abban a tényben, hogy a parlamenti életben résztve- szünk, leléptünk a passzivitás álláspontjáról, Parlamenti ellenzéki álláspontunkban nyilvánul meg az, hogy aktivisták vagyunk. Az aktivizmus nem abban áll,

kormánypártiság és nem passzivizmus az

ellenzékiség! Ez a punktum saliens!

Csak állampolgári hivatás van!

— Sajnos Szlovenszkón és Kárpátalján a régi impérium volt tulajdonosaiból kevesen tagjai a mostani közéletnek. Leginkább azok vesznek részt a közélet irányításában, akik az azelőtti időben nem tudták és nem voltak részesei annak, ami az impérium és nem érzik ma azt, hogy mi az impérium. Itt kell kinevelnünk a fiatalságot, hogy érezze azt, hogy álpróféta és a nemzet ellen dől gozó mindaz, aki azt hirdeti, hogy az itteni magyarságnak nincsen más feladata, mint a kisebbségi hivatásba való beletörődés és hogy a magyarság sorsának legfőbb intézője a kormány —- hanem az alkotmány sáncában benne levő magyarság önmaga.

— Egy olyan államban, amely szabad, nincs kisebbségi hivatás és többségi hivatás: ott csak állampolgári hivatás van.

—■ Amig ezt itt nem fogják megérteni, amig ez a gondolat nem lesz úrrá a lelkeken, amig bennünket úgy fognak kezelni, mint ennek az államnak olyan kisebbségét, amelynek hozzátartozói nem az államnak a tagjai s amelynek ellenzéki követeléseit állambontóknak tekintik s ahol csak az részesülhet jogban, aki nem ellenzéki, de jó fiú, addig itt megértésről beszélni nem lehet.

— Bennünket magyarokat ezer esztendő folytonos küzdelme kitenyésztett bizonyos mértékben több alkotmányos érzékkel, több közjogi skrupulussal biró fajjá, mint más, csak a reálpolitika síkján mozgó fajokat. Mi tudjuk, hogy amit Verbőczy Tripartituma elején mondott, igaz volt. Verbőczy ezt mondta: „Regnum istud Hungáriáé cum partibus sibi subjectis in medio faucibusque hostium situm et positum est, quod gladio semper et armis tutari defendique sólet,"

Nekünk most megmaradt kezünkben a jog pallosa s ezzel kell a magunk nemzeti individualitásáért harcolnunk.

Hotía és a magyarság

— A múlt év óta a helyzet politikai horizontja más lett, mint azelőtt volt.

Eddig a kormány cseh irányítás alatt volt* A mindenkori miniszterelnökök csehek voltak. A mostani minisztereincjjjvn b anuj. gebben a magyar törvényhiISU előadásával aki tehát ismeri Magyaror zongorakiséretet magyarok hibáit és erénye.y zenei tudással- nemzetiségi politikát irányit^ Jenőné három

3

ffiz agrárpárt pro^ssandáia

a magyarság megtorlására

— Ezzel szemben most Hodza miniszterelnök ur pártja a magyarok ellen, két vasat tart a tűzben. Az egyik az, hogy

az egy pártba egyesitett magyarságot legszélsőségesebb magyar irányban, szerkesztett, de kommunista tendenciájú lappal akarja túllicitálni és igy töm:geinket a nemzeti érzésben megijtve el akarja távolítani tőlünk, a másik pádig az, hogy a kaíoiikumot a protestantizmussal mesterségesen szí ott féltékenységgel ellentétbe hozza és a katolicizmus univerzalitását és szupernacionaliíását arra akarja felhasználni, hogy tetszetős formába öníve de- politizálja a katclikumot aiárend lt tényezői által és üymódon a magyar katolikus lakosságot elvonja a politizálástól,

— Ennek az iskolának fogása az is, hogy a mi mostani egy pártba való magyar ösz- szefogásunkat ebből a szemszögből igyekszik álpróféták utján meggyengiteni, elgáncsolni és lejáratni s belerögziteni a köztudatba azt, hogy amig a magyarok ellenzékiek, addig nem kaphatnak semmit és ha igen, akkor is csak akkor, ha kormánytámogató behódclókká lesznek.

— A politikában sohasem szabad lebecsülni az ellenfélnek értelmi erejét. Hodza miniszterelnök ur pártja azonban a magyarságnak szellemi erejét lebecsüli, amikor azt hiszi, hogy álprófétákkal, álokoskodásokkal s különösen propagandával ki tudja forgatni a nemzetet a maga lelki világából és politikai érettségéből.

Propagandával lehet államot megsemmisíteni, propagandával lehet államot alkotni, de csak propagandával nem lehet államot fenntartani. Államot fenntartani csak igazságossággal lehet.

Regnorum fundamentum est justitia.

A törvényeket tartsak meg, de tartassuk ss íreg

—• A 'magyar turáni fáj. Sokszor meg is részegszik, de mindig kijózanodik. A magyar nem azért tudott ezer éven , testvér nélkül fennmaradni ebben a világban, mert nem esett el. de azért, mert mindig fel tudott emelkedni minden bukás után. Ez a tudat vezessen bennünket.

Önbizalmunkat tartsuk meg, a törvényeket is tartsuk meg, de tartassuk is meg. Ez a mi feladatunk.

"A ezen az utón tovább haladunk, azzal az "genciával és becsületességgel, mint ^haladtunk, nem kétlem, hogy a célt M^juk érni: hogy egyesült erővel eb- Eivdctics^kan tudjuk élni nemzeti életünket!