Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-17 / 13. (4159.) szám

1937 január 17, vasárnap. TmSGM-MAG^ARHTnMÍ> Az egyesült párt parlamenti klubfának ülése Pozsonyban „Mi ebben az államban teljesjogu állampolgároknak akarjuk tudni magunkat" S ü’lfi Gésa kábelnak nagyszabású beszédben feltette ki a magyar kisebbségi goütika a.asstéleEeit ■ „Nem aktivizmus a kormánypártiság és nem passzivizmus az ellenzékiség" Pozsony, • január 16. (Pozsonyi szenkesztőségünk telefon,jelentése.) Az Egyesült Or­szágos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt s a Szepesi Német Párt törvény­hozóinak közös klubja ma délelőtt a pártközpont tanácstermében Szüllő Géza elnöklésé­vel ülést tartott, amelyen a párt tartomány gyűlési képviselői is resztvettek. Az ülést Szüllő Géza elnök hatalmas expozéja nyitotta meg, amely kimerítően foglalkozott a ma­gyar kisebbség politikai helyzetével. Az expozét alább ismertetjük. Majd Jaross Andor képviselő, a párt országos elnöke a párt aktuális problémáiról, nevezetesen a pártegyesit esi munka előhalad ásáról számolt be, mely munka a községi szer­vezetek egyesítésével immár befejezést nyert. A klub ezenkívül foglalkozott az ez évben esedékes községi választások előkészítésével, a bolsevizmus elleni küzdelem megszervezésével, az állami, országos és járási kulturális és egyéb segélyalapoknak a magyar kisebbség részéről való intenzivebb kihasználása módoza­taival, a szülőszöveíségek ama kívánságával, hogy a német nyelv kötelező középiskolai taní­tása érdekében a párt tegye meg a szükséges lépéseket, a pártlapok szerkesztési és fejlesztési kérdéseivel. . Végül megvitatták az illetékes körök részéről a nemzeti kisebbségekkel kilátásba helye­zett tárgyalások eshetőségét, amelyeket a párt teljesen fölkészülve, figyelemmel fog kísérni. SíiiüS <Séza msgnyjtóüa ■matracok fjra három részből álló, tengeri-füvei ^ rag _ bSps töltött, hibátlan feldolgozást! és v ffiTin gfc. ® nagyon tartós 510x180 cm nagy- j^g ®í mx .... I ságú damasztból Szükség esetén használja ki a mi kedvelt jrgjj ujy, hitelakciónkat ' jjíS ^IBROÖK Bohusiavl^ legnagyobb áruháza BRATISLAVA-PIZalLY, Köztársaság tér 35 is nagyitó és kicsinyítő üveggel nézi az egyiket és a másikat és szemrehányást tesz a magyarságnak itt azért, amit esetleg má­soktól elszenvedett ott. Hogy ez bennünket, ittlevőket méltatlanul ér, arra nézve ismét idézni vagyok kénytelen egy régi álláspon­tot, amit még 1913-ban szögeztem le a Reichspostban, az akkori legerősebb katoli- i kus osztrák orgánum karácsonyi számában js ezt az álláspontot konzekvensen követtem Í is. Akkor ezt mondottam: — A kölcsönös megértés eszközéül csak j az illető nyelvnek a kérdéses nemzetiségi vidékeken való ápolása szolgálhat. A nemze­tiségeknek szükségük van arra, hogy az ál­taluk lakott vidékeken nyelvüket iskolák­ban ápolhassák, ennek kárát senki se vall­hatja. Pénzügyi téren a javítás egy egészsé­ges birtokpolitikával lehetséges, azon vidé­I kek fokozatos kiépítése a kuliurában már az iskoláktól kezdve. Gondolatokat nem le­het elnyomni. Sem azt a gondolatot, amely a magyar ákamot, mint olyant fönntartja, | sem azon gondolatot, amely a nemzetiségek á Öntudatát jelenti. Ezeket a gondolatokat nem lehet elnyomni, csak egymáshoz köze­lebb hozni. — Az én álláspontom s a mi politikai ál­láspontunk is — és erre bizonyíték egész parlamenti életünk — mindig az volt, hogy mi ebben az államban nem kívánunk egyebet, csak azt, hogy mindazok a sza­badságjogok, amelyeket rés ünkre az al­kotmányi evél és a kisebbségi szerződések garantáltnak, teljes egészükben teljesítes­senek, ; hogy mi a kormányt támogassuk! — Beszédem elején rámutattam arra hogy akinek nincsen érzéke a parlamenta rizmus iránt, az azt hiszi, hogy a kormány gondos atyja az országnak, s aki azt Teríti zálni meri, vagy aki annak intézkedésével egyet nem ért, az rebellis. Ez nem parla­menti felfogás. Ahogy a kormánynak — akár támogatom őt, akár nem -r—, kötelessé­ge nekem mint állampolgárnak minden jo­gomat megvédelmezni,. mert ez az ő fel­adata, épp úgy bűnös lenne a kormány, ha nekem csak akkor, abban és ott adna jogot, ha én ellenszolgáltatás gyanánt a talpát nyalva támogatom őt. Az alkotmányos jog és kötelesség nem cserekereskedelem. Nem aktivizmus a A klubelnök beszédének elején aáokat a különbségeket elemezte, amelyek az egy­kori osztrák és az egykori magyarországi területek lakosainak alkotmányos gondol­kodásában kiütköznek. A csehszlovák köz­életből hiányzik a parlamenti szellem. En­nek elsősorban az az oka, hogy a csehek az "'szírák- szellemiséget örökölték. A régi osztrák parlament nem a nemzetet képviselte, hanem csak egy szerve volt a kormányzásnak. Ez az oka annak úgymond —, hogy mí, szlovenszkóiak, akik ezeresztendős valódi parlamenti életet éltünk egykor Magyar- országon a rendi és később az alkotmányos törvényhozásban, nem tudjuk megértetni magunkat a csehekkel. Ebben rejlik az oka annak a nagy mélységnek, amely nehézzé teszi a történelmi országok és Szloven- szkó között a megértést és nehézzé teszi, hogy Prágában az igazi parlamenti kormányzás meghonosoljon úgy, mint ez Angliában megvan. Ebből folyik az is, hogy akkor, dobozban és tubusban :Kc 3.-13.- HIViA-OLAJ ára Ke é.. - 22, amikor mi, szlovenszkóiak erős nemzeti és ellenzéki szerepet viszünk, bennünket hamisan Ítélnek meg. —- Pedig mi nem rebellis hivatalnokok vagyunk, akik a hivatali főnöknek nem en­gedelmeskednek s akiket meg kell büntetni, hanem mi szószólói vagyunk annak a lélek­nek, ami küldőink lelkületének felel meg. T ehát a mi ellenzékieskedésünk nem renitencia a felsőséggel szemben, nem állambontó, de államot javiíani akaró. Itt a cezúra. A Szent István birodalmából idecsatolt részek s az Ausztriából lekapcsolt részek között itt a felfogásbeli különbség. — Ma nemcsak közjogi válaszfalak álla­nak fenn közöttünk, hiszen Szlovenszkón és Kárpátalján a magyar jog és a magyar törvények vannak érvényben, Cseh- és Morvaországban pedig az osztrák törvé­nyek, de számolnunk kell a korszellem át­alakulásával is. — A háború előtt s a háború utáni első időkben a politikában a reálpolitika volt a predomináns. A reálpolitikának a lehető, a közeljövőben megvalósítható reális célok adták meg a tartalmat, — A mai korszellem, ezzel a régi szabású programmal csalódásai miatt nem éri be. A mai korszellem a politikának világnézeti el­mélyítését, majdnem filozófiai magaslatra való emelését követeli. —' Ilyen filozófiai értelemben konstruálta meg Mussolini a fasizmus ideológiáját s ilyen módon teremtette meg — kevésbbé logikusan — Hitler a harmadik birodalmat. —' A reálpolitikában bizalmukat vesztett tömegek most ebben a világnézeti térségben keresik boldogulásukat, de félek tőle, hogy itt is utoléri az emberiséget a kiábrándulás. A korszellemből fakadó ideológia is más Prágában, mint itt. Hifit érteled a magyarság a* egyen'ofuságot — A mi államunkban a politikának veze­tő tényezője a cseh faj. Ez a faj rendkívül szorgalmas, intelligens, minden transzcen­dentális dolog iránt érzéketlen, reális. Im- périumot keres mindenütt. Ezt a legszeb­ben maga a köztársaság elnöke fejezte ki, aki világosan igy formulázta meg a maga tételét: „A nemzetiségi kisebbségi kérdés nem egyéb, mint az impérium kérdése." — Hát ez igy is van és még sincs igy. — Bátor vagyok itt rámutatni arra, hogy mi ittlevő magyarok világosan kijelentettük mindig azt, hogy mi ebben az államban tel­jesjogu állampolgároknak hisszük és akar­juk tudni magunkat. — Én voltam az, aki egy interjúban, amit a Prager Tagblattnak adtam egy alkalom­mal, kijelentettem, hogy a magyarok ,.nem­csak kisebbség." Ezt akkor félreértették. Én 1929 november 9-én szóról-szóra ezt mon­dottam: „Mi nemcsak kisebbségnek érezzük ma­gunkat, hanem állampolgároknak is, A magyarok államalkotó elemnek számíta­nak, idegen államhoz csatolták őket, de tudatában vannak államalkotó erejüknek, Nekünk, képviselőknek a mindennapi poli­tikában az a feladatunk, hogy olyan uta­kon haladjunk, amelyeken valamit né­pünk érdekében elérhetünk. Sohasem vol­tam alapjában véve negaíivista. Már magában az a tény, hogy parlamenti életben résztveszek, bizonyítéka annak." — Ugyanezt a gondolatot fejtettük ki mindannyian már számtalanszor, hogy mi ebben az államban teljesjogu állam­polgárok akarunk lenni és a teíjesjoguság alatt értjük azt, hogy nem szabad és nem lehet bennünket sem elnemzetleniteni, sem pedig minket asszimilálni. j&Htivüsfák vagyunk, de nem kcrmányiémoga’ók —- Ma is, amikor a sajtó tele van min­denféle kombinálásokkal, újból leszögezzük azt, hogy abban a pillanatban, amikor mi a cseh­szlovák állam polgárai lettünk, a magunk erőviszonyainak tudatában ráhelyezked­tünk az állam alapjára s abban a tény­ben, hogy a parlamenti életben résztve- szünk, leléptünk a passzivitás álláspont­járól, Parlamenti ellenzéki álláspontunk­ban nyilvánul meg az, hogy aktivisták vagyunk. Az aktivizmus nem abban áll, kormánypártiság és nem passzivizmus az ellenzékiség! Ez a punktum saliens! Csak állampolgári hivatás van! — Sajnos Szlovenszkón és Kárpátalján a régi impérium volt tulajdonosaiból keve­sen tagjai a mostani közéletnek. Leginkább azok vesznek részt a közélet irányításában, akik az azelőtti időben nem tudták és nem voltak részesei annak, ami az impérium és nem érzik ma azt, hogy mi az impérium. Itt kell kinevelnünk a fiatalságot, hogy érezze azt, hogy álpróféta és a nemzet ellen dől gozó mindaz, aki azt hirdeti, hogy az itteni magyarságnak nincsen más feladata, mint a kisebbségi hivatásba való beletörődés és hogy a magyarság sorsának legfőbb in­tézője a kormány —- hanem az alkotmány sáncában benne levő magyarság önmaga. — Egy olyan államban, amely szabad, nincs kisebbségi hivatás és többségi hiva­tás: ott csak állampolgári hivatás van. —■ Amig ezt itt nem fogják megérteni, amig ez a gondolat nem lesz úrrá a lelke­ken, amig bennünket úgy fognak kezelni, mint ennek az államnak olyan kisebbségét, amelynek hozzátartozói nem az államnak a tagjai s amelynek ellenzéki követeléseit ál­lambontóknak tekintik s ahol csak az része­sülhet jogban, aki nem ellenzéki, de jó fiú, addig itt megértésről beszélni nem lehet. — Bennünket magyarokat ezer esztendő folytonos küzdelme kitenyésztett bizonyos mértékben több alkotmányos érzékkel, több közjogi skrupulussal biró fajjá, mint más, csak a reálpolitika síkján mozgó fajokat. Mi tudjuk, hogy amit Verbőczy Tripartituma elején mondott, igaz volt. Verbőczy ezt mondta: „Regnum istud Hungáriáé cum partibus sibi subjectis in medio faucibusque hostium situm et positum est, quod gladio semper et armis tutari defendique sólet," Nekünk most megmaradt kezünkben a jog pallosa s ezzel kell a magunk nemzeti individualitásáért harcolnunk. Hotía és a magyarság — A múlt év óta a helyzet politikai hori­zontja más lett, mint azelőtt volt. Eddig a kormány cseh irányítás alatt volt* A mindenkori miniszterelnökök csehek vol­tak. A mostani minisztereincjjjvn b anuj. gebben a magyar törvényhiISU előadásával aki tehát ismeri Magyaror zongorakiséretet magyarok hibáit és erénye.y zenei tudással- nemzetiségi politikát irányit^ Jenőné három 3 ffiz agrárpárt pro^ssandáia a magyarság megtorlására — Ezzel szemben most Hodza minisz­terelnök ur pártja a magyarok ellen, két vasat tart a tűzben. Az egyik az, hogy az egy pártba egyesitett magyarságot leg­szélsőségesebb magyar irányban, szer­kesztett, de kommunista tendenciájú lap­pal akarja túllicitálni és igy töm:geinket a nemzeti érzésben megijtve el akarja tá­volítani tőlünk, a másik pádig az, hogy a kaíoiikumot a protestantizmussal mester­ségesen szí ott féltékenységgel ellentétbe hozza és a katolicizmus univerzalitását és szupernacionaliíását arra akarja felhasz­nálni, hogy tetszetős formába öníve de- politizálja a katclikumot aiárend lt té­nyezői által és üymódon a magyar kato­likus lakosságot elvonja a politizálástól, — Ennek az iskolának fogása az is, hogy a mi mostani egy pártba való magyar ösz- szefogásunkat ebből a szemszögből igyek­szik álpróféták utján meggyengiteni, elgán­csolni és lejáratni s belerögziteni a köztu­datba azt, hogy amig a magyarok ellenzé­kiek, addig nem kaphatnak semmit és ha igen, akkor is csak akkor, ha kormánytá­mogató behódclókká lesznek. — A politikában sohasem szabad lebe­csülni az ellenfélnek értelmi erejét. Hodza miniszterelnök ur pártja azonban a ma­gyarságnak szellemi erejét lebecsüli, amikor azt hiszi, hogy álprófétákkal, álokoskodá­sokkal s különösen propagandával ki tudja forgatni a nemzetet a maga lelki világából és politikai érettségéből. Propagandával lehet államot megsemmi­síteni, propagandával lehet államot alkot­ni, de csak propagandával nem lehet ál­lamot fenntartani. Államot fenntartani csak igazságossággal lehet. Regnorum fundamentum est justitia. A törvényeket tartsak meg, de tartassuk ss íreg —• A 'magyar turáni fáj. Sokszor meg is részegszik, de mindig kijózanodik. A ma­gyar nem azért tudott ezer éven , testvér nélkül fennmaradni ebben a világban, mert nem esett el. de azért, mert mindig fel tu­dott emelkedni minden bukás után. Ez a tudat vezessen bennünket. Önbizalmunkat tartsuk meg, a törvénye­ket is tartsuk meg, de tartassuk is meg. Ez a mi feladatunk. "A ezen az utón tovább haladunk, azzal az "genciával és becsületességgel, mint ^haladtunk, nem kétlem, hogy a célt M^juk érni: hogy egyesült erővel eb- Eivdctics^kan tudjuk élni nemzeti életünket!

Next

/
Thumbnails
Contents