Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-17 / 13. (4159.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- KI Ma; Kis Magyarok lapja XVI. évf. 13. (4159) szám » Vasárnap • 1937 január 17 J Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Kt, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská Ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. • • TELEFON: 303-11. « SŰRGÖMYCiM HÍRLAP, PRflHfl. MAGYAR-ROMÁN BEKE FELE (*) Ha hinni lehet a romániai lapoknak, ha valóban úrrá lett a vasgárdista terror-nacionalizmus fölött a józan és értelmes önzés nacionalizmusa, mely számol a lét parancsaival s nem úgy képzeli el saját boldogulását, hogy maga mellől mindenkit elmar — akkor Deák Ferenc híres húsvéti cikkének párja akadt napjaink történetében: Bethlen István karácsonyi cikke. Mindakét cikk a „Pesti Naplóban" jelent meg, á mindenkori mérséklet lapjában, mindkettő a krisztusi elmélyedés alkalmára Íródott, a krisztusi szeretet és megbocsájtás hangján. A hasvéti cikk az 1849 után temetői mélységbe süllyedt magyarság útját egyengette a feltámadás felé, a karácsonyi cikk a kisebbségi sorsba jutott magyarságért íródott, s mindkettőnek az volt a célja, hogy elnyomóból és elnyomottból barátot és bajtársat avasson. A kiindulási pont Deáknál is, Bethlennél is egy: közös sorsra ren deli nemzetek és kormányhatalmak nem élhetnek egymás rovására, nem fecsérelhetik arra minden erejüket, hogy egymást gyöngítsék, egymás értékeit poriasszák, egymás hitét gyalázzák. Amilyen egyszerű ez az igazság történelmi mesz- szeségből nézve, olyan nehéz melléje híveket tóborozni a napi küzdelem zűrzavarában. De kishitűség volna örökre megoldhatatlannak venni olyan problémákat, amelyeknek valóban csak egyetlen egy megoldásuk van, a legegyszerűbb, erre pedig minden érdekelt megingathatatlan határozottsággal mond nemet. Ám a leghatározottabb nem után is jöhet még egy halk és magabiztos igen. Nem kell sok száz évvel vissza- lapozni a történelemben, hogy száz példát találjunk rá. A történelmi tapasztalat a politikai dogmák oldósava s nincs olyan dogma, amit a történelem idővel ki ne kezdene s szét ne por- lasztana. Hinni kell tehát abban, hogy a természetes, egyszerű és emberi igazságok végül mégiscsak áttörik a politikai gátakat és a közös sorsra rendelt nemzetek megtalálják a közös boldogulás útját is. Csakhogy nem remélhető semmiféle megeny- hülés és kibontakozás úgy, hogy az egyik fél hoz minden áldozatot és a másik vágja zsebre a hasznot. Az ilyenfajta „humanista nagylelkűségnek" régen lejárt a kurzusa. Kölcsönös áldozatkészség, kölcsönös jóindulat és kölcsönös megértés — ez az egyetlen módja a dunai problémák megoldásának. S ezt éppen a román kérdéssel kapcsolatban kell elmondani, ámbár nem egyedül Romániára vonatkozik. Aminthogy Bethlen karácsonyi cikkének is csak apropóját szolgáltatták a romániai viszonyok, rezüméi azonban az egész dunai tér magyar kisebbségeire vonatkoznak. Bethlen nyilván nemcsaz azért nyúlt hozzá konkréten az erdélyi kérdéshez, mert személyes emlékei, erdélyi patriotizmusa vonzotta a témához, hanem azért is, mert Mussolini emlékezetes milánói beszéde óta valóban az erdélyi magyarság volt valamennyi magyar kisebbség között a legszorongatottabb helyzetben. De a történeti igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy a milánói beszéd csak ürügy volt a már előkészített s nem tegnap óta tajtékzó román sovinizmusnak, hogy egész dühét rá- zudithassa az erdélyi magyarságra. A Vajdaféle numerusz alahikuszok nem a milánói beszéd után születtek, a Mussolini-beszéd csak vad túlzásokra inspirált néhány helyiérdekű román prófétát, de annak a szellemnek, amely gazdasági, politikai és erkölcsi karantént szánt a magyarságnak s amely minden bűnért szerette volna bűnbaknak állítani a felbőszült tömegek elé a kisebbséget, nem a milánói beszéd nyomán keletkezett hangulatban kell keresni gyökereit. Aki csak kicsit is ismeri a román közvéleményt és a román politikai életet, tudja, hogy ennek a mesterségesen szított gyűlöletnek hol és kik vetették meg alapjait, honnan és kiktől való az a propagandastilus, amiből mérgezett frázisnyilakat lőttek a magyarság felé. Go- ga, aki valamikor kereste a magyarsággal való megbékülés útját, majd számot adhat egyszer, ha másutt nem, saját lelkiismerete előtt, Erdély történeknek erről az egészen szomorú és egészen Sötét Nem xajta múlott, hogy meggondolatlan lépéssel örökre el nem torlaszolták a megbékülés útját, nem rajta múlott — Ady és Madách fordítóján — hogy elmaradtak a magyarpogromok Erdélyben és a dühös ökölrázás meghunyászkodott. De azt tudjuk, hogyha rajta és a hozzá hasonló politikusokon fog múlni, egy pillanatig se haboznak majd, hogy fölnyissák'a gyűlölet zsilipéit és rázuditsák hullámait Erdély védtelen magyarjaira. S tudjuk azt is, hogyha nem győz a józan megértés, ha a Bethlen által kimondott szónak nem lesz a másik oldalon foganatja, ha nem sikerül a kölcsönös jóindulat és emberség alapján az erdélyi magyarság problémáit megoldani, akkor hosszú időre megint elveszett a dunamedencei megbékülés reménysége. Ennek pedig elsősorban a kisebbségek adhatják meg az árát. Mert éppen egy román politikus adta tudtára félreérthetetlenül Európának a „Temps"- ban: a kisebbségeket pedig túszokként kell kezelni. Nem akarunk általánosítani, de a román politikusok között, sajnos, inkább.több van, mint kevesebb, alá magáénak vallja ezt az elvet, Pedig az elv hamis és ártalmas. Jugoszlávia példája mutatta meg, hogy a kisebbségekkel való barátságos bánásmód egyengeti az utat a szomszéd államok összebésülése felé. S nemcsak magyar, hanem bolgár vonatkozásban is ezt a taA barcelonai poÜiikai rendőrség jelenít: Nemzeti ellenforradalom készül a katalán vörös uralom ellen A hadseregben van az el!enforrada!om fófész&e - llmnmm letartóztatás eddig - - Az Összeesküvés feje kapnád Ismét megindult a nemzetiek Madrid elten Barcelona, január 15.. A titkos politikai rendőrség detektivjéi leleplezték Barcelonában egy kém- és összeesküvő szervezetet, amely Francoék javára dolgozott és összeköttetést tartott fönn az ellenforradalom valamennyi s zámottevo személyisége között. Az" összeesküvésnek hivatalos jelentés szerint az volt a cé-lja, hogy tagjai révén lehetővé tegye egy nagyobb Franco-csapat paríraszállitását Barcelona közelében és adott pillanatban megszállja az összes fontosabb sztratégiai pontjait a városnak* valamint a középületeket. Tizennégy személyt, közöttük egy gyalogsági századost letartóztattak. A százados volt állítólag az ösz- szeesküvés feje. További letartóztatásokkal lehet számolni. Az angol lapok a barcelonai összeesküvéssel kapcsolatban rámutatnak arra, hogy Katalániában rengeteg belső ellensége van a mai anarchista-kommunista rendszernek és messze- ágazó ellenforradalmi szervezetek dolgoznak a mai rendszer megbuktatásán. Különösen a hadsereg és a falusi lakosság körében nagy az elkeseredés az anarchista rezsim ellen. Érdekes, hogy nem a polgári és gazdagabb osztályok körében vannak a hivei az ellenforralom- nak, hanem a szegény nép között. Heves harcéit Madridnál Madrid, január 15. A United Press jelentése szerint az elmúlt éjszaka megint teljes erővel megindultak a harcok a madridi fronton. A nemzetiek a nehéztüzérség közreműködésével heves offenzivát indítottak Madrid északi és északnyugati részén lévő védelmi állások ellen. Ezekben az állásokban vannak elhelyezkedve ugyanis a nemzetközi brigád tagjai. A városban egészen reggelig lehetett hallani a harci zajt. Az ágyuk úgyszólván egész éjszaka szakadatlanul bömböltek és a város északi részében jól lehetett hallani a szűnni nem akaró gépfegyverkaítogást. A váratlan éjszakai támadásnak valószínűleg az volt a célja, hogy a Franco-csapatok között megszakadt összeköttetést ismét helyreállítsák, Néhány hét óta ugyanis hatalmas túlerővel szemben védelmezik a nemzeti csapatok az egyetemi kórházban elfoglalt pozícióikat. Madrid kiürítése lassú tempóban folyik. Annak ellenére, hogy a város védelmét irányit;) katonatanács szigorú rendeletet adott ki, amelyben a paranccsal ellenszegülőket börtönbüntetéssel fenyegetik meg, az United Press munkatársának értesülése szerint naponta mindössze 1000—1500 polgári lakos hagyja el a fővárost. A védelmi tanács plakátjai ott láthatók minden uccasarkon és a felhívások is minden nap megjelennek az újságban, azonkívül igazán nem nagy gyönyörűség most Madridban élni, mégis csodálatos, hogy az emberek éhezés, állandó életveszély, a naponként megismétlődő bombazápor dacára is hogyan ragaszkodnak otthonukhoz. A nemzetiek előnyomulnak a maiagai fronton Sevilla, január 16. A nemzetiek a malaga! fronton tovább nyomulnak előre. Tegnap sikerült elfoglalni San Pedro de Alcantara nevű községet# amely a Ronda irányába haladd vasútvonal legfontosabb összekötő pontja. Ennek a községnek a birtoka nyitja meg a nemzetiek előtt a Mardelába és Malagába vezető utat. Mardela körül is tegnap egész nap heves harcok dúltak. Az előrenyomulásnál és San Pedro elfoglalásánál a nemzetiek repülőgépei döntő szerepet játszó.tck. A kormánycsapatok ennél az ütközetnél rendkívül súlyos vereséget szenvedtek. London, január 16. A Havas-iroda értesülése szerint ma hétmillió frank értékű áruval elhagyta a Cabo Silliero hajó Plymouth kikötőjét. A hajón főleg élelmicikkeket szállítanak, A spanyol hajó célja Táján, ahonnan valószínűleg Bilbaóba fogják szállítani az Angliában összevásárolt élelmi cikkeket. Diplomaia-háboru a benem- avatkozás kérdése körül London, január 16. Hivatalos londoni körökben azzal számolnak, hogy legkésőbb hétfőre megérkezik Németország és Olaszország válasza Anglia javaslatára. Anglia ugyanis azt javasolta az érdekelt hatalmaknak, hogy tökéletesen zárják le a sorompókat a Spanyolországba igyekvő önkéntesek előtt. Ilyen értelemben hozott határozatot tegnap a francia kamara is. Minthogy jövő hét elején ül össze a benemavatko- zási bizottság is, amely bizonyos kérdéseket fog intézni a német és az olasz delegátushoz, általános vélemény szerint a jövő hét elején döntő fázisába lép a spanyol kérdés körüli diplomáciai háború. A benemavatkozási bizottság hétfői ülésén ugyanis alkalma lesz az olasz és a német megbízottnak állást foglalni a spanyolországi ellenőrzés kérdésében. A legutolsó ülésen ugyanis, mint ismeretes, mindakét megbízott kijelentette, hogy mindaddig, mig megfelelő utasítást nem kapnak, ebben a kérdésben nem foglalhatnak állást# Az arra vonatkozó nézetek, hogy Berlin és Róma az cnkéníesszáilitási tilalommal kapcsolatban milyen álláspontot fog elfoglalni, meglehetősen megoszlanak. Londonban egyébként olyan hírek terjedtek el, hogy csütörtökön és pénteken Nápolybái további kétezer ember indul útnak Cadix felé. Francia egység a spanyol feiráástea Páris, január 16. A mai párisi sajtó élénken foglalkozik a Spanyolország részére való ön- kéníestoborzás kérdésével. A tegnapi parlamenti ülésen ugyanis a kamarában törvényjavaslatot fogadtak el, amely megtiltja a spanyol önkéntesek toborzását. A Maiin azt irja, hogy a kamara tegnap olyan jelét adta a nemzeti egységnek és összetartásnak, amely messze túlszárnyalja ennek a kérdésnek a jelentőségét. „A jobbszélíől a legszélsőbb baloldalig valamennyi képviselő megértette, hogy vannak pillanatok, amelyekben Franciaországnak meg kell mutatnia a világ előtt a nemzet igazi arculatát/4 A Petit Párisién megállapítja, hogy az 591 szóval a kormány tegnap hatalmas igazolást kapott külpolitikájára, amelynek főcélja a béke biztosítása. Érdekes, hogy ez az első eset, amikor a szélső jobboldali Ami de Peuple és a kommunista L‘Humanité ugyanazt írják. Valenciái is e hsgyla a Cabalfers-kermány Páris, január 16. A Maiin értesülése szerint a Cabaliero-kormány elhatározta, hogyha a jövőben is megismétlődnek a nemzetiek támadásai Valencia ellen, elhagyja a várost és Barcelonába teszi át székhelyét. Összehívták a kéovise’cház külügyi bizottságát Prága, január 16. A képvisetőlháiz külügyi bizottsága jamiuár 21-én, csütörtökön 14 áraikor ■tart iiiliés't. Napirendjének egyetlen pontja: nemzetközi egyezményeik az áru-, utas- és podgyász- száiLliitásáról. Jelentettiiik, hogy a jövő héten a képv'sielő- házban és a- szenátusba in is több. bizottság tart iiiléöt. A képviselőházi bizottságok kizárólag fed- ihatailirnaizáfii törvény alapján kiadott ikoirmáry- nendefetekieit táirgyailmaik, miig a szenátusi bizottságok tárgysorozatán jeflieintékteliien kezdeményező javaslatok szerepelnek. A szenátus mii- szaki-közliekedésügyi bizottsága néhány nemzetközi gazdasági egyezménnyel foglalkozik.
