Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-29 / 295. (4144.) szám
1936 december 29, kedd. <PI^<gJ7V^JÁAa.-HTRIiai> Csangkaisek és Csangszuliang kibékült és együtt Nankingba érkezett Békés kibontakozás Kínában - „Tévedés volt“ Shanghai, december 28* A kínai események meglepő, szinte operettszerü fordulatot vettek. Csangszuliang marsall, aki az elmúlt hetekben elfogta Csangkaisek nankingi miniszterelnököt és föllázadt a központi kormány ellen, szombaton Csangkaisek társaságában Nankingba érkezett. A két volt ellenfél úgy viselkedett, mint két régi barát és nyilatkozataiban kijelentette, hogy a jövőben közös erővel együtt akar működni Kína fölvirágoztatásán. Csangkaisek sza- badonbocsátása és Csangszuliang behódolása nagy lelkesedést keltett Nankingban. Csangszuliang a városba érkezése után a következő nyilatkozatot tette: — Meggondolatlan cselekedetet követtem el. amiért büntetést érdemiek. Csangkaisekkel együtt Nankingba jöttem, hogy megbüntethessenek. Alkalmazkodom minden rendszabályhoz, amelyet a miniszterelnök Kina jóléte érdekében foganatosítani akar. Csangkaisek a következőket mondotta: —* Mint fővezér felelős vagyok azért, ami történt és az én hibám, hogy hadseregem egyes részei nem voltak megelégedve sorsukkal. A kormány mindent el fog követni, hogy az elmúlt hetek eseményei ne ismétlődhessenek meg. Csangkaisek Nankingba való érkezése után kijelentette, hogy szabadonbocsátását nagy mértékben felesége bátorságának és ügyességének köszönheti. A nankingi repülőtéren kétszázezer kínai fogadta nagy lelkesedéssel a visszatérő marsallt. A miniszterelnök kiáltványt intézett a néphez és hangsúlyozta Csangszuliang lojalitását. Sem Csangszuliang, sem Senzi tartomány főbiztosa tetteit nem szabad zendülésnek minősíteni. Ugyanakkor a kormány cáfolja azt a hirt, hogy az esetet pénzügyi alapon likvidálták. Csangkaisek sógora, Szun ugyanis Kina egyik leggazdagabb bankára, aki a miniszterelnökért olyan váltságdíjat ajánlott föl, hogy Csangszuliang az összeget elfogadta. Azt a hirt is megcáfolták, hogy Csangkaisek lemond és helyébe dr. Szűnt nevezik ki Kina miniszterelnökévé. Csangkaisekkel egyidejűleg Csanszojun belügyminiszter is kiszabadult a fogságból és Nankingba érkezett. Nankingban az ostromállapot megszűnt. A japán lapok tudomása szerint a kínai konfliktust angol és amerikai közbelépéssel sikerült likvidálni. A csehszlovák belpolitika karácsonya Benes békét hirdetett karácsonyi nyilatkozatában Európa, szerin’e, nem lesz sem fasiszta, sem ■'ommunlsia ■ ■ Hodza, Dérer, Hlinka karácsonyi cikke ■ • Beran a kisebbség, kérdésről Prága, december 28. Benes köztársasági elnök karácsony előestéjén rádiószózatot intézett a lakossághoz. Rádiószózatában az államfő visszatekintett az év eseményeire. Nagyon mozgalmas évet éltünk át, talán a Jegmozgalmasabbat a háborús évek óta — mondotta az elnök. — Az 1936-os évbe oly állapotban léptünk, amelyet igy jellemezhetünk: Európa viharban és forradalmakban. Az előző évből nagy feszültséget hagyott maga után az abesszin háború és az olaszellenes megtorlások politikája. Németország megszilárdítva belső rendjét, igyekezett eltávolítani mindazt, ami a versaillesi békeszerződésből még megmaradt. Március 7-én megszállotta a Rajna-vidéket és fölmondta a locarnói szerződést. Ez volt az évben a legkritikusabb pillanat, amikor valóban kirobbanhatott volna az európai háború. Közben Európa súlyos szociális és erkölcsi megrázkódásokon esétt át. Franciaországban a tavaszi választás megváltoztatta az eddigi kormánykonstellációt és mozgásba jöttek a szociális kérdések. Nemsokára rá élesebbre fordultak a politikai és szociális viszonyok Spanyolországban, nehéz forradalmi megrázkódtatásokhoz, majd polgárháborúhoz vezettek s ez komoly nemzetközi konfliktussá fejlődött. A konfliktusban kirobbantak a mai egész Európát bet öttő összes politikai viták. Európa ideológiai harca három mederben folyik: a fasiszta, a kommunista és a demokrata doktrínák szerint. A külpolitikai konfliktusok a közvéleményt és a sajtót minden országban lehetetlen magas fokig izgatták s a háborútól való aggodalmat váltották ki. A nemzetközi helyzetnek természetes következménye volt, hogy valamennyi állam belpolitikájában nyomban megszólaltak az összes lehető fájdalmak, újraéledtek az eddig el nem intézett viták, minden párt, osztály és nemzetiség követelésekkel jelentkezett. Ez a nagy nemzetközi vizsga elsősorban azzal vált hasznunkra, hogy mindnyájan tudatára ébredtünk a bennünket fenyegető összes külső veszedelmeknek és belső fájdalmaknak. Láttuk, hogy a népszövetségnek mi az igazi ereje, mikor, hol és hogyan tud segíteni és hol nem segít. Igyekeztünk más erőkkel pótolni ott, ahol nem képes segíteni. Gondolatban végigtekintettünk az államunk biztonságát alátámasztó garanciákon, amilyenek a Franciaországgal és a klsantanttal való szövetségünk, a Szovjetszövetséggel való kölcsönös segélynyújtási Szerződésünk, barátságos kapcsolataink Angliával H a ballkán szövetséggel. Mindez jól szemünk elé vetítette, hogy milyenek a a más államokkal való kötelezettségeink s milyenek azok kötelezettségei irányunkban, hol vannak gyönge pontjaink, hol vagyunk erősek és biztonságosak és hogy mit kellene tennünk, ha Európában valami konfliktus törne ki. És minden lehető esetre fölkészültünk. A spanyol események kapcsán azt vallottuk. hogy ezek miatt Eüröpábán háborús konfliktus nem lesz és hogy túlzottak és helytelenek azok az Európa- szerte terjedő aggodalmak, hogy Francia- ország súlyos belső harcok és fölfordulások korába lép. A nemzetközi események értésére adták az angol közvéleménynek, hogy Angliának nem lehet elszigetelődnie. Olaszországnak is érdeke az európai béke s az Angliával és Franciaországgal való megegyezés. Nem hihetjük, hogy Európa helyzete az lenne, hogy vagy a fasizmus, vagy a bol- sevizálódás veszélye fenyegetné. Nézetünk szerint mindkét állítás túloz. Vagy egyesek forró vágyát fejezi ki, vagy mások túlzott félelmét. Európa nem fog sem fasizálódni, sem bolsevizálódni. A helyzetet ugyan komolynak tekintettük, de nyugodt szilárdsággal, határozottsággal, szorgalmasan készültünk saját védelmünkre. Hiszem, hogy a béke Európában megmenthető, visszautasitom azt a nézetet, hogy a háború elkerülhetetlen és ebben a szellemben mindent megteszünk, hogy a háborút az 1937-es évben is meg- akdályozzuk. Az európai és a világdemokráciának e tekintetben nagy küldetése van. Ideológiai szilárdsággal, de szociális politikai és erkölcsi szilárdsággal is kell rendelkezniük, hogy hatékonyan dacolhasBudapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségiünk telefonjelentése.) Horthy Miklós kormányzó az ünnepek alatt vadászatot rendezett Galgiamácsán* A vadászaton résztvett vasárnap József főherceg is. A főherceget könnyebb baleset érte, vadászat közben bokáját törte. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a tábornagy guruló kőre vagy fadarabra lépett, lábafeje előre- csuszott és testsúlya alatt félrebicsaklott. A vadászaton jelen volt Matolay egyetemi tanár is, aki azonnal első segélyben részesítette a szeren" sanak minden szélsőséges irányzattal. Ez kiegyensúlyozottságot, osztály-, párt- és vallási és erkölcsi türelmességet jelent. Ez azt jelenti, hogy a demokráciáknak nem szabad meghasonlaniok bal- és jobboldalira. A mai mozgalmas és fölforgató időkben a demokráciának erős katonai haderővel kell rendelkeznie. Az államfő a továbbiakban kifejtette, hogy a csehszlovák demokrácia 1936-ban ebben a szellemben építette tovább az államot. Mindenekelőtt gondoskodott a hadseregről, harcolt a gazdasági válság ellen. Sikeresen fáradozott továbbá a legnehezebb belpolitikai kérdések megoldásán, különösen a csehszlovák-német viszony megbeszélése és eszmei elemzése terén, valamint a németek és csehek közötti erkölcsi közeledés tekintetében és a nemzetiségi problémák gyakorlati megoldásánál. Azt lehet mondani, hogy államunk nemzeteinek hatásos együttműködésének uj korszakába léptünk, különösen a cseh-német együttműködést illetően. A tekintélyuralmi rezsim belsőleg földulná az államot és kifelé sem erősítené meg. A kommunista tendenciák súlyosan nyúlnának be belső struktúránkba és a szomszédos külföld számára ürügyül szolgálhatnának az ellenünk irányuló erőszakos beavatkozásokra, amint az Spanyolországban történik. Szellemünknek, társadalmi összetételünknek, történelmi hagyományainknak csakis a nyugodt, tartós, állandó és fokozatos fejlődés felel meg, amelyben igazságosan és szociális szellemben oldjuk meg a belső fájdalmakat. Ezért a mai rendszerünk a jövőben sem fog változni semmit. Erős demokrácia a mai földult Európában — ez a jó küldetésben való hit. Demokráciánk dinacsédenüljárt főherceget. József főherceget azután gépkocsin beszállították Budapestre a Ve- rebély-lkiliniíkára, ahol Verebély professzor gipszkötést alkalmazott, Vasárnap reggel a kormányzó vadászatára Budapestre érkezett Papén bécsi német követ, valamint báró Henet osztrák meghatalmazott miniszter, volt budapesti követ, A kormányzó hétfőn és kedden Gödöllőn rendez vadászatot. Horthy Miklós vadászatán baleset érte József főherceget mikusabb lehet, mint akármelyik más re-« zsim. Tudom, hogy nem minden tökéletes ben- ne és hogy itt még sok politikai, szociális és nemzetiségi fájdalom van, sőt néhol nyomor és nélkülözés is. De ezt a demokráciát az a szenvedélyes vágy füti, hogy az idő haladásával megszüntesse mindezeket a hiányokat. És olyan demokrácia ez, amely tudja, hogy Középeurópában szirten álló magas világítótoronyként kell állania, amelyre minden oldalról hullámok csapnak, de amelynek ma Európában nagy, szimbolikus küldetése van: tartani a szabadság zászlaját, a jóakaratnak, a politikai haladásba vetett hitnek zászlaját, az erősebb s erkölcsileg jobb emberbe vetett hitnek zászlaját. Hodza nyilatkozata A vezető politikusok legnagyobb része nyilatkozott a lapok 'karácsonyi számaiban. Hodza miniszterelnök a Slovensky Tyzde- nikben a tartománygyülés hatáskörének kiszélesítésével kapcsolatban ezeket mondotta a szlovák ellenzékről: Az állampolitikai együttműködésből és munkából nem zárjuk ki az államalkotó ellenzéket. Ellenkezőleg, üdvözlöm az együttműködést, mert nekem, szlováknak nem közömbös, hogy a közös munkában, vagy ellenzékben látom-e a szlovák politikai tényezők nagy számát akkor, amikor messzemenő reformokról van szó. Karácsonyi dicséret a kommunistáknak Dérer igazságügyi miniszter a Robotnické Noviny ünnepi számában az autonómista törekvések ellen foglal állást. Kiemeli, hogy szlovenszkói szempontból a legnagyobb jelentőséggel bír a kommunisták magatartásában az, hogy lemondtak szeparatista és autonómista programjukról. E téren tehát — mondja a miniszter — föladták a parallel magatartást a magyar irredentával és a köztársaság külföldi ellenségeivel. Az államegység szempontjából az áUam- alkotó csehszlovák pártok mellé állottak, A miniszter ezzel szemben kiemeli, hogy a I szlovák néppárt még nem érett meg annyira, mint a kommunista párt, mert a „szeparatista” program szempontjából még nem1 tudta elhatározni magát arra, amit a kommunista párt már megtett. A ludákok még nem értek meg arra, hogy választóiknak meg merjék mondani a teljes igazságot, hogy tudniillik az autonómista program megvalósítása az államra és Szlovenszkóra óriási veszélyt jelentene és hogy a mai nemzetközi viszonyokban nem szabad államunk helyzetét nehezíteni. Hlinka cikke Hlinka képviselő a „Slovák“-ban arra hivatkozik, hogy a pártja politikája a szlovák nemzet politikai történetének a folytatása. „Krisztus szétkergeti a csehszlovákizmus, a bolsevizmus és materializmus felhőit I Szlovenszkón.” — A „Ludová Politiká - bán dr. Micura a koalíciós politika érdemének mondja, hogy „a csehszlovák köztársaság Középeurópában a legkonszolidáltabb állam.” — Ugyancsak a „Ludová Politiká *- bán Briska B. kanonok megújítja a katolikus blokk gondolatát és konkrét javaslatot ad a központi katolikus politikai akciós bizottság megszervezése tárgyában. A bizottságnak két elnöke volna dr. Srámek és Hlinka személyében, békebiró dr. Rüokl volna és a bizottság első ülését dr. KaSpar érsek hívná össze. Beran a kisebbségi kiegyezésről Beran képviselő, az agrárpárt elnöke a Prager Tagblattban a nemzetiségi kiegyezésről a következőket mondotta: Európában sehol sem adtak a kisebbségeknek annyi fejlődési lehetőséget, mint nálunk. Igazságosak akarunk lenni összes polgártársunkkal szemben nemzeti különbség nélkül. Ha valamely irányból kívánságok vagy panaszok hangzanak cl, vizsgálni kell, hogy a hiba nincs-e a panaszos oldalán. Ha a köztársaság lakossága nemzeti különbség nélkül e köztársaság alapján fog állani és ha a kölcsönös együttélés kérdéséről vitázni fognak, biztos, hogy ez a mai viszonyok megjavításához vezet. A koalíciós pártokban megvan a legjobb akarat a megegyezéshez kisebbségeinkkel mindazokban a kérdésekben, melyek igazságosak, ez azonban valóban lojális együttműködést követel meg a másik oldalon. 3
