Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-29 / 295. (4144.) szám
to^gm-Magíar-hirlab 1936 december 29, kedd* ba érkezett és minden feltétel nélkül a hadsereg rendelkezésére állt. Alcajia Zamora, a volt elnök a párisi lapokban nyilatkozatot tett és azt közölte, hogy fiait Barcelonába csalták és a két fiú akarata ellenére került a kormánycsapatok táborába. Viszont Zamora két fia ma a valenciai lapokban nyilatkozatot jelentetett meg, amelyben apjuk állításait valótlanoknak minősitik és kijelentik, hogy önként jöttek a kormánytáborba. 55 halottja van egy Santander elleni légi támadásnak Santander, december 28. Egy nacionalista repülőgép hétfőn bombákat dobott Malianora, Santander nyugati elővárosára. A bombázásnak 55 áldozata van, mig hatvan személy megsebesült. Az áldozatok nagy része polgári szeméiv, közöttük sok asszony és gyerek van. január közepéig tart a belpolitikai szünet Prága, december 28. A hétfői laipok jelentése szerint a belpolitikai karácsonyi munkaszünet köniiLbediiil január közepéig tart. Dr. Benes köztársasági elnök karácsony első napján meglátogatta Masaryk első elnököt, majd a rádióban a délutáni órákban tartott előadása után Seziimovo Ustilban levő villájába utazott s január 10-ig marad ott. Dr. Hodza Milán miniszterelnök a karácsony előlit elszenvedett spanyoilnátibából annyira kigyógyult, hogy karácsonykor utrakelhebett s néhány napos üdülésre a francia Riviérára utazott. A Vecerni Ceské Slovo szerint szabadsága eltart néhány hétig. A Poledni List úgy tudja, hogy Beohyne vasút ügyi miniszter, a miniszterelnök állandó helyettese ugyancsak betegszabadságot vett ki s vidékre utazott s igy a miniszterelnök helyettese jelenleg dr. őrámek unifikáciiős miniszter. hánya szilfaiéit a kenü herceg feleségének London, december 27. A kenti hercegné karácsony első napjának reggelén egészséges leány- gyermeknek adott életet. A leányka immár második gyermeke a kenti hercegnek, az angol király legfiatalabb fivérének. A Baumgarten-dij nyertesei Budapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjjelentése.) Hír szerint a legnagyobb magyar irodalmi alapítvány, a Baumgarten-dij 1937. évi juíalmazottainak névsorát már összeállították. A jutalmazóttaik között az egyenkint 3000 pengős dijat január 18-án, az alapitványtevő Baumgarten Nándor halálának évfordulóján osztják ki. Értesülésünk szerint a dijakat a következők kapják: Kodolányi János, dr. Hevesi András, GyeTgyay Albert, Szabó Lőrinc, Reményik Sándor, Illés Bndie és Rapaich Rajmnnd. Ezenkívül Radnóty Emil fiatal író 1000 pengős segélyt kap. Felrobbant egy olasz hajó kazánja — 26 halott Róma, december 28. A hivatalos Stefani- ügynökség jelentése szerint december 23-án este 10 órakor a massauahi kikötőben felrobbant a Cézáré Battisti gőzhajó kazánja, mialatt éppen a szállítmány kirakását végezte a legénység. A robbanás ereje szétvetette a hajó középső részét s a hajó közvetlenül a rakodópart mellett elsüllyedt. A legénység tagjai és az utasok közül — akik nagyrészt munkások voltak — hu- szonhatan halálukat lelték a katasztrófa következtében, a sebesültek száma meghaladja a százat. Tizenötezer pengőt zsákmányoltak a pesti Fórum-mozi kasszafurói Budapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Kossuth Lajos-uc- cán lévő Fórum-mozgóban az elmúlt éjszaka kasszafurók garázdálkodtak. A betörők megfúrták az egyik irodahelyiségben álló Wertheim- szekrényt és több, mint 15.000 pengő készpénzt loptak el. A rendőrség a betörés színhelyén talált ujjlenyomatok alapján megindította a nyomozást s minden jel arra mutat, hogy a betörőket hamarosan kézrekeritik. Az öngyilkos Herczeg- család házvezetőnője is megmérgezte magát Budapest, december 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megírta a PMH, hogy a karácsonyi ünnepek előtt Herczeg Sándor volt operaénekes ravalata mellett megmérgezte magát az elhunyt két Idősebb nővére. A Herczeg-család házvezetőnője, a 40 éves Méhes Mária a temetés után ismeretlen méreggel szintén megmérgezte magát. Haldokolva került a kórházba. Az életunt búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben azt Írja, hogy gazdája nélkül tma tud tovább élni. A ruszin nemzeti tanácsok nyomán A kormánypártok ruszinjai Is követelik a ruszin miniszterséget A cseh nemzeti szocialista párt a cseh iskolákat nem akarja a ruszinszkói Önkormányzat hatáskOrábe átengedni Prága, december 28. Közöltük annakidején, hogy a koalíciós pártok kárpátaljai kiküldöttei december közepén közbenjártak Hód2a Milán miniszterelnöknél és a szakminisztereknél, hogy a koalíciós pártok ruszinszkói szervei által készített autonómiatervezetet tegyék magukévá. A miniszterelnök ebben az ügyben január közepére kérette újból magához a kárpátaljai kormánykorifeusokat. A miniszterelnök érdemben csak akkor fog nyilatkozni a kárpátaljai tervezet felől, ha az érdekelt szakminiszterek állást foglalnak a tervezet dolgában. A kárpátaljai kormánypártok megbízottai- nak december 22-én tartott értekezletére, amely Hrabár kormányzó elnöklete alatt folyt le, már a kormánypártok zsidó és magyar törvényhozóit, dr. Kugd Gháim szociáldemokra- ta-zsidópárti képviselőt és Ballá József szociáldemokrata szenátort is meghívták. Az értekezleten beszámoltak a prágai deputáoió- zásról is. Az egyik jelentés szerint az iskolaügyi miniszter pártjával, a cseh nemzeti szocialista párttal egyetemben elfogadja a kormánypártok autonómiatervezetét, de egy kikötése van vele szemben. Nevezetesen a kárpátaljai cseh iskolákra való tekintettel az iskolaügyek intézését nemakarja teljesen az önkormányzati szervek kezébe adni. Ezzel szemben világos, hogy a saint-germaini békeszerződés és az alkotmánytörvény értelmében az iskolaügy intézése kizárólag az önkormányzat hatáskörébe kell hogy tartozzék. Az értekezlet egyhangúlag magáévá tette a ruszin nemzeti tanács au tón óm ista tervezetének ama pontját, hogy a kormánynak egy ruszin nemzetiségű külön ruszinszkói szakminiszter tagja is legyen. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy a ruszin miniszterségre már a magyar Károlyi-kormány Tu- szin néptörvénye idéjén Voloein tartott igényt, most azonban Bacsinszky szenátor pályázik erre a méltóságra. A Prágában nyert utasításoknak megfelelően a kormánypártok tanácskozó szervo véglegesen levette a napirendről Kárpátalja nyugati határának kérdését. * De hogy a ruszin nemzeti tanács é» a ruszin ellenzék ebbő! kifolyólag ne támadhassa a kovmánypir- tokát, ezt a határozatot úgy leplezik, hogy formailag megbízást adtak Koesey agrárpárti képviselőnek, hogy a határki igazításra vonatkozólag javaslatot dolgozzon ki ée terjesszen a koalíciós megbízottak értekezlete elé. Az értekedet hevetsen tiltakozott a Slovenská Liga keletezlovenszkói ruszin kisebbségi politikája ellen s élesen elítélték, hogy a Slovenská Liga meghiúsította a ruszin nemzeti színtársulat eperjesi előadásait. Követelték, hogy a román kormány a viszonosság alapján Máramaros megye Romániához csatolt területén ugyanolyan iskolai, nyelvi és kulturális jogokat engedélyezzen a ruszin kieebbségnéK, amilyen jogokat a kárpátaljai román kisebbség elvez. Egyes cseh kiküldöttek kifogásolták, hogy a koalíciós pártok több tagja részt vett a ruszin nemzeti tanácsok ülésén e a tanácsok ellenzéki jellegű határozatait is magukévá tették. Az aposztrofált ruszin kiküldöttek a támadással szemben azzal védekeztek, hogy a tanácsok ülésein azért vették részt, hogy jelenlétükkel megakadályozzák a tanácsol:- mák az ellenzék által való teljes kisajátítását s a lehetőség szerint tompíts ág határozatainak ellenzéki élét. Vatikán város, december 28. XI. Pius pápa karácsony estéjén, csütörtökön betegágyából megrázó erejű rádfezózatot pl vásott fe'!, amelyben a világot és az egyházat fenyegető 5súlyos veszedelmekkel foglalkozott és többek között ezeket mondotta: — Isten a jóakaratai embereknek a békét akarta hozni, de, sajnos, ez ellen az isteni akarat ellen küzd sokaknak rosszakarata, akik félre vannak vezetve és ellenségei az isteni gyermeknek, aki közöttünk megtestesült és kegyelemmel és igazsággal teljesen közöttünk lakott, hogy kegyelmének bőségéből mindnyájan r. részesedjünk. Ezért ennek a szent napnak évifo-r- dulójakor és úgyszólván szünet nélküli minden alkalommal, amely kínálkozott, meg akartuk nyitni szivünket az egész nagy katolikus családnak és a szent öröm megnyilatkozásával össze akartuk kapcsolni a keserű fájdalom kifejeződését. Atyai szivünket fájdaloimimal töltötte el az a sok nagy baj, amely a mai napokban az emberiségre, az államokra és az egyházra nehezedik. M'iudnyájatokat figyelmeztettünk ezekre a súlyos és fenyegető veszélyekre, mindnyájatokat felhívtunk, hogy ébren dolgozzatok és egyesüljön minden jóakaratu ember azokkal a törekvésekkel és ellenséges hatalmakkal szemben, amelyek újból és újból felütik lejüket az emberi társadalom, a család és az egyes ember legfontosabb javainak kárára. Mindenekelőtt intettünk benneteket, éljetek az. igazságnak, az igazságosságnak és a 'testvéri szereltetnek amaz igazi kegyelmi eszközeivel, amelyeket Isten akarata szerint a katolikus egyház egyediül őriz és tanít. — A fájdalom, amely ebben az éviben a karácsonyi örömbe elegyedik, annál mélyebb és nyomasztóbb, mert a gyűlölet és a gyilkolás borzadályaival és pusztításaival még mindig tombol a polgárháború Spanyolországban, ahol — szinte arat lehetne mondani — azok a hatalmak é's az a propaganda, melyről az imént említést tettünk, szinte a végsőikig próbára akarják tenni a rombolás eszközeit, amelyek kezükben vannak és amelyeket ők vittek el minden országba. Uj intelem ez, komolyabb és fenyegetőbb, mint minden eddigi, az egiész világ, de különösen Európa és kultúrája számára. Olyan eseményekről szólok, amelyek a bizonyosság és a világosság szörnyűségeiben nyilatkoznak meg és ezek közeledéséit hirdetik nemcsak Európának, hanem az egész világnak, ha nem nynl azonnal a védelemnek és az orvoslásnak hatásos eszközeihez. — Már többször és a legutóbbi időben is alkalmunk volt közölni, hogy az apostoli szentszék milyen esraküzöket tart alkalmasoknak, milyeneket ajánl és alkalmaz is a lehetőség szerint mindmáig a legnagyobb készséggel mindenekért, mindenek javára és szemben a mindenkit fenyegető veszedelemmel, Ilyen körülmények között [fölösleges mondani, hogy a magunk részéről 'még álilha- tatosabban, még könyörgőibbeu ismételjük atyai aggodalommal eltelt szivünk mélyéből azt a nyomatékos és bensőséges kérést, amelyet már többször intéztünk az egész világ hi- vőiboa, az isteni sraiv ős aiz egyház érdekei iránt odaadó lelkekhez, valamennyi püspökséghez és a szerzetekben élő papsághoz, az egész laikus világhoz és különös bizalommal annak ama képviselőihez, akik a keresztény hit iránti megértéssel és keresztény szeretettel teljes buzgalommal dolgoznak Krisztus érdekeiért a Katolikus Akció különféle osztályaiban az apostoli hierarchia szellemében. A pápa hatalmas szózatában röviden utal saját betegségére is. „Ez az óv“ — mondotta többek között — „lehetővé teszi, hogy mindenek imáihoz, munkáihoz és áldozataihoz mi is hozzájáruljunk azzal az isteni gondviselésből származó szenvedéssel, amelytől eddig csodálatosképpen megkímélt, azzal a szenvedéssel, amelyért ezek az isteni adományok a legdusabban kárpótoltak, hozzájárulhassunk az imáknak csodálatos és megindító harmóniájával, amely e napokiban az egyház miniden részében felcseng és egyre bensőségesebbé válik a hívők atyjának viga- sraána.“ — A világhoz intézett felhívásunkkal együtt — mondotta XI. Pius szózata befejező részében— bensőségesebben kérjük Istent, mint valaha, adja meg arat a rendet és nyugalmat, amelyben a béke egyedül áll fenn és vigye keresztül az igazságosságot az egyes és a közösség iránt, mert ©nélkül rend nem lehetséges. Ezt a békeimámkat alázatosan letesszük a béke fejedelmiének jászola elé. ő ma közöttünk van és vele egyesülve felemeli kezét az ő helytartója, hogy megáldjon mindnyájatokat, szeretett fiaim és leányaim, hogy leesdekelje rátok az áldás és a kegyelem ama bőségét, amelyet ő örök és el nem múló dicsőségének magvetéseként a földre szórt a jóakaratu em- r ekért. Budapest — a Dunamedence tengeri kikötője Horthy Miklós és Darányi Kálmán karácsonyi nyilatkozatai Budapest, december 28. Horthy Miklós, Magyarország kormányzója karácsonykor a budapesti sajtóban nyilatkozott olaszországi és ausztriai benyomásairól. Arra a kérdésre, hogy mi tette rá Olaszországban a legnagyobb hatást, a következőket válaszolta: — A jókedv és megelégedés, amely minden olasz ajkáról sugárzik. Úgy együtt van ez a nemzet, mint egy ember. Mindenki ugyanazt akarja, reméli, követeli. Szegény, gazdag, kereskedő és földműves, nemes vagy polgár, katona vagy civil, király és miniszterelnök mind ugyanabba az irányba tekint. Erő az, ami ebből a nemzetből sugárzik, erő, amely az egységből ered. —■ Azé a nagy és meleg megértésé az érdem, amely a király és Mussolini között fennáll s amely mint a nap áldott melege ellenállhatatlanul sugározza be a körülöttük levő világot. Két ilyen nagy és bölcs embernek az ösz- szefogása kell, hogy nagyot és jót alkosson. Egy a céljuk és azt mc9 is valósítják: ketten együtt országukért. Rendkívül érdekes a kormányzó nyilatkozatának az a része, amelyben a tenger viszontlátásának benyomásáról tesz említést. — Élet és halál —> mondotta a kormányzó —■, fájdalom, szenvedés, boldogság, öröm és keserűség, küzdelem és diadal, minden, minden benne van. A tenger!... Csak a tenger által lehet egy nemzet igazán nagy- gyá és hatalmassá. Nézzük végig a történelmet! A föníciaiak. Egyiptom, Karthágó és Róma, Spanyolország, Anglia, mind a tenger tette őket naggyá. Velünk mostohábban viselkedett a sors. De azért férfi valaki, hogy kikényszeritse a sorstól azt, amit nem kapott meg tőle. Tengerünk nincs, de van Dunánk. Hozzuk ide a tengert a Dunamedence közepébe, csináljunk tengeri kikötőt Budapestből. Lehet, csak akarni kelL Tengeri hajózás nélkül nincsen kereskedelem. EzérJ akarom tengeri kikötőmnek az én Budapestemet. Ezután a kormányzó nemzetnevelési problémákról beszélt. — Erősnek, elszántnak, egészségesnek, ügyesnek kell lennünk, ha valamire akarjuk vinni a fajok harcában. Ezért találták ki a sportot. És ezért segítem elő azt én is, teljes erőmből, szóval, tettel és példaadással. Nem véletlenség, hogy az idei olimpiai játékokban erőnket és számunkat meghala-. dó módon vittük győzelemre színeinket. A nemzet megfeszített élniakarása győzött a világaréna porondján. A magyar politikai élet vezető személyiségeinek karácsonyi nyilatkozatai közül kiemelkedik dr. Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozata. A magyar miniszterelnök, többek között a küszöbön álló választójogi reformról nyilatkozott. Kijelentette, hogy a választójog reformja a titkosság elvének érvényesülése mellett a közeljövőben meg fog valósulni. — Addig is — mondotta a minisztcrelaök —-, amíg a kormányzói jogkörről, a felsőházról és a választójogról szóló reformokat beterjesztem, máris benyújtottuk az eddigi ajánlási rendszer megváltoztatásáról szóló javaslatot. A miniszterelnök nyilatkozata folyamán kijelentette, hogy a választójogi reform életbeléptetését a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel kell végrehajtani, nehogy a nemzeti érdekek kárt szenvedjenek valamely elhamarkodott lépés által. Ezután a miniszterelnök megelégedéssel nyilatkozott a politikai légkör enyhüléséről. — A kormányzás — mondotta — konkrét feladatok gyakorlati és a nemzet érdekeinek megfelelő megoldását jelenti s a praktikus kérdések megoldásánál az ellentétes véleményeket össze lehet egyeztetni. Ha ebből a reális szemszögből nézzük a politikát, úgy kormánypárt és ellenzék sok kérdésben megtalálhatják a megoldások he« lyea útját. „Ébren dolgozzatok és egyesüljön minden jóakaratu ember" Ml. Piti. pápa karácsonykor rádiósró a’ot intése a vitáshoz a bolsevista vés edelamral 2
