Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-25 / 294. (4143.) szám

32 193^IhÍbI ook. 12,06 Hangi 14.00 Német óra. 16.00 Eladott menyasszony. 20.30 Hangverseny. BUDAPEST I. 830 Hirek. 9.00—9.55 Református istentisztelet & Kálvin-téri templomiból. 10.00—11.10 Római ka­tolikus istentisztelet. 11.15—12.15 Evangélikus is­tentisztelet. 1230 Az Operaiház tagjaiig alakult zenekar. Vezényel Ferenesik János, L Mozart: Don, Juan— nyitány: 2. Haydn: Katonaszimf ónia, G-dur; 8. Wagner: tüegfried-idill; 4. Kodály: Ga- lántai táncok; 5. Strauss Rldhám: Rózsalovag — keringő. 14.00 Uj (hanglemezek. 15.05 Újévi gyer­mekdélután. 16.00 A rádió szalonzenekara. 16.45 „Uj életet kezdek.11 17.15 Erid Józsa zongorázik. 1. Haydn: D-diuT szonáta; 2. Beethoven: Három Ibagatell; 3. Wijdeveld: Fordulatok; 4. Frid: Há­rom zongoradarab. 18.00 „Újabb lehetőségek & sebészetben." Dr. Verelbély Tibor egyetemi tanár előadása, 1830 Veres Lajos és cigányzenekara. 19.20 Sportközlemények. 1930 Mézeskalács.** Daljáték három felvonásban. — Utána kb. 21.40 Hirek, gporteredmények. 22.10 Virány László jazz- zenekara játszik. 23.00 Hirek angol nyelven. 23.05 öreg cigányprímások zenekara muzsikál. 0.05 Hírek. BUDAPEST IL 15.00—15.40 „A kérő.1* Vígjáték egy felvonás­ban. 18.55—1930 „Mi a mélységlélektan?** Báró Brandenstein Béla dr. egyetemi tanár előadása. 1935—19.50-ig Veres Lajos és cigányzenekara, 20.10—2035 Hírek, sporteredmények. 2030—21.40 Hanglemezek. DEUTSCHLANDSENDER 12.00 Szórakoztató zene. 13.00 Hirek. 14.00 Gye- rekdalck. 14.45 Chopin-zongoiahangv. 16X0 Hangi. 17.80 Hangjáték. 18.00 Szép melódiák. 20.00 Opera­előadás. 22.00 Hirek és sport. 22.30 Szórakoztató zene. SZOMBAT, január 2-án: PRÁGA I. 9.45 és 9.50 Hirek. 10.11 Hangi. 10.15 Német női óra. 10.30 Hangi. 12.11 Hangi. 12.35 Hangv. 13.30 Előadás. 13.40 Hangi. 13.50 Tőzsde. 14,50 Szalon­zene. 16.00 Hírek. 16.05 Hangv. _16.45 Ifjúsági szín­pad. 17.35 Mezőgazdaság. 17.55 Német óra. 1S.45 Német ihirek. 18.55 Aktualitások. 19.00 Hirek. 19.35 Közv. a pilseni városi színházból: operettelőadás. 22.00' Sport, 22.15 Hangi, 22.30 Zenekari hangvers. PRÁGA II. 7.30 Hangi. 14.00 Előadás. 14.10 Német óra. 14.50 Német hirek. 18.15 Szalónzene. 18.55 Hírek. 20.15 Előadás. 2030 Hangv. 21.00 Szkeccs. 21.20 Tarka műsor, POZSONY 9.45 és 9.50 Hirek. 10.10 Magyar Ihirek. 10.45 Elő­adás. 11.05 Hangv. 12.00 Mezőgazdaság. 12.10 Hi­rek. 12.15 Hangi 1235 Hirek. 12.35 Hangv. 13.30 A Csallóköz mint a jövő országa. 13.45 Hangi. 13.50 Német és magyar hirek. 14.10 Dunaihajózási hirek. 1430 A szlovák film uj lehetőségei. 16.45 Ifjúsági színpad. 17.35 Heti aktualitások, 17.45 Hanglem. 1730 Kultur előadás. 18.00 Magyar óra. (Se Ilye y József: Néplegendák. — Dr, Nemémy Vilmos: Jiskra János szerelme, hangijáték.) 18.45 Német hí­rek. 19.16 Szlovák népdalok. 19.40 Hangvem. 20.10 Előadás. 20.30 Hangv. 21.00 Szkeccs. 2130 Hangv. 22.00 Sport 22.15 Magyar hirek, 22.30 Zenekari hangverseny. KASSA 10.45 Előadás. 11.00 Hangi 11.05 Hangv. 12.00 Hirek. 12.05 Hangi. 1235 Hírek. 12.35 Hangverseny. 13.30 Előadás. 13.40 Hangi. 1335 Kárpátaljai hírek. 14.05 Magyar hírek. 14.10 Magyar sporthírek. 16.45 Ifjúsági színpad. 17.35 Hangi. 17.40 Magyar óra. (iKeller Imre: Avantgardisták a színházban.— Ma­gyar népdalok, cigányzenekarral.) 18.00 Kárpát­aljai óra. 1830 Előadás, 18.55 Hangi. 19.40 Hangv. 20.15 Előadás. 2030 Hangvers. 21X0 Szkeccs. 2130 Hangv. 22,00 Sport. 22.15 Magyar hirek. 22.30 Zene­kari hangverseny. MXHRISCHOSTRAU 1230 Gazdasági hirek. 14.50 Előadás. 17.35 Hang­lemezek. 17,40 Heti aktualitások. 1730 Hanglem. 18.00 Kromatikus harmónikahangv. 1830 Munkás- óra. 1830 Hangi. 20.15 Előadás. 20.30 Hanglemez- revü. 21.00 Szkeccs. 22.30 Zenekari hangverseny. BUDAPEST L 6.45 Torna. Utána hanglemezek. 10.00 Hirek. 10.20 Pakots József elbeszéléseiből 10.45 „Mit nézzünk mieg?“ 12.05 Nyári Rudi és cigányzene- kara. — Közben klb. 1230 Hirek, 13.30 Lux Jó­zsef énekel 14.00 Hajdú Mihály zongorázik. 1. Dohmányi: fisz-moll rapszódia; 2. Bartók: Szvit négy tételben, 14. mű; 3. Kodály: a) Meditation, b) Székely nóta. 14.40 Hirek. 16.15 Thiury Mária meséi. 16.45 Hirek. 17.00 Zakariás János előadása: „A telepes készülékek.*1 17.30 Jávor Sándor jazz- zenekara játszik. 18.20 „Uj felfogás az evezős- sportban.** MacJhán Tibor előadása. 18.45 Hang­lemezek. 19.15 „Exotikus vadászatok." 20.00 Szabó Ilonka énekel (zongorakisérettel). 2030 Hi­rek. 20.50 Budapesti Hangverseny-Zenekar. Vezé­nyel Fridi Frigyes. 1. Wallace: Maritana — nyi­tány; 2. Nedbal Oszkár: Lengyelvér — keringő; 8. ÉöTdögh János: Kis szvit; 4. Kollo: Részletek az „Egykor hajdan májusban11 (Wie einst im Mai) c. operettből; 5. Garami Béla: Elégia; 6. Heu­berger: Részletek az „Operabál" c. operettből; 7. Lehár: A tökéletes feleség — keringő; 8. Gilbert: Részletek a Mozikirálynő11 c. operettből. 22.20 Sárai Elemér és cigányzenekara muzsikál. 23.00 A rádió szalonzenekara. 0.05 Hírek. BUDAPEST II. 17.00—17.25 Hanglemezek, 17.30—18.00 A Szo­ciális Missziótársulat előadása. Farkas Edit ala- jpitó-főmökasszony: „Missziós üzenetek." 1830— 19.20 A földművelésügyi minisztérium mezőgaz­dasági félórája. 19.15—20.25 Az 1. honvédgyalog­ezred zenekara. DEUTSCHEANDSENDER 630 Reggeli hangvem. 12.00 Szórakoztató zene. 13.00 Hirek. 14.00 Tarka óra. 15X1) Tőzsde. 15.30 Gazdasági heti beszámoló1. 16.00 Szórakoztató ze­ne. 1830 Népdalok. 18.45 Sport. 19.00 Tarka műsor. J9M Aktuális párbeszéd. 20.10 Támczene. 22X0 Hi- Kei ée sport. 2230 Eeti hangvem, 28.00 Támczene. ASSZONYOK LAPJA Dívatrevű—Budapesten Karácsonyi divaílevél Mostanában — mikor a küszöböm álló farsang és az egymást követő kisabb-nagyobb társadalmi események az estélyi ruhák kérdését aktuálissá teszik — sokat beszélnek az estélyi divat szélső­séges voltáról A megállapítások valóban nem tú­loznak, mert a vezető párisi modell-házak olyan sokféle ellenkező irányzatú estélyi ruhatip unokát dolgoztak ki, hogy méltán rászolgálnak a szélső­séges jelzőre. Azonban a többi divatváros, főleg London, Bécs, majd Budapest, józan és tartózko­dóbb ízlésű divatszakemberei — alkalmazkodva a Párison-ioneni ízlés szolidabb és megállapodot- tabb voltához — a nagy ötletválasztékból csakis olyan lehetőségeket választottak ki, amelyek va­lóban miniden túlzástól mentesek. Hogy milyen ügyes kézzel választottak, — iga­zolta többek között a budapesti Vigadó nagyter­mében közelmúltban megtartott nagy divatrevü. Közel negyven pesti magyszalón mutatta be rész­ben Párisból származó, részben pedig eredeti ter­vezésű modelljeit. Mint minden hasonló esemény- eyel szemben, nagy volt az érdeklődés. Olyan nagy, hogy jó pár nappal a bemutatót megelőzően minden jegy elkelt úgy, hogy azok a hölgyek, kikiben megkésve ébredt fel a nőies kíváncsiság, már csak pótsziékeken osztozkodhattak ... Túlsúlyban hölgyekből álló közönség csodálta a rendezést és bámult a felvonultatott modellek sokaságán és szépségén. A legegyszerűbb dél­előtti sportkosztümtől kezdve egészen az annyira aktuális estélyi toalettekig és fantasztikus estélyi köpenyekig mindent láthatott,- amiről csak a nők december végén, a farsang küszöbén ábrándoz­hatnak. Először is nagy szakértelemmel és a közön­ség szolidabb Ízléséhez mérten összeválogatott délelőtti kabátokat, kosztümöket és komplékat- láthattak. Érdekes, hogy a pesti szalónokban mi­lyen ügyesen kombinálják az angolos és franciás elgondolásokat. E« a megállapitás a pesti model­lekre vonatkozik, melyeknél a modell vonalveze­tése mindig sima, inkább angolosnak, mint fran­ciásnak nevezhető. Viszont a díszítés kimondottan franciás. A két stílusnak Ízléses összeállítása a pesti eredetű modelleknek egyéni jelleget köl­csönöz. Nagy sikert ért el a felvonultatott ka­bátok közül egy deréktól lefelé mérsékelten ki- gloknizódó spriccelt zöld télikabát, melyet hullá­mosán eső, úgynevezett prémzsalbbó díszített. A prémzsabbó — gloknisan eső kerek gallér — sö­tétbarna nutriából készült. Hasonló nutria rnuff és magas tetejű prémkucsma egészítették ki az egyszerű vonalvezetésű és franciás díszítésű dél­előtti kabátot. A komplék közül legnagyobb sikere egy do­hánybarna posztó-ensemblenak volt, amely ru­hából és háromnegyedes, harangba eső kabátból állt A kabátot elől eáí-alakban, majid a kabát alján két oldalt egy-egy darabon, vörös róka- prémesikok diszitették. A ruhán pedig narancs­vörös és fűzőid bársonyból fonott gallér, kézelők és öv volt. Az övét nagy barna körc6att zárta; ebből csüngött alá — itt természetesen már nem fonva, de „s le if ni szerűen11 — az öv kétszinü bár­sony anyaga. A kompiéhoz nagy rókamuff tarto­zott. Külön érdekesség volt a barna filcből ké­szült kis tokk-kalapja, melyet elől egy vörös ró­kafej díszített. A délelőtti modellek közül nagyon tetszett még egy drappszinü angóra-szövetkosz- tüm, amelynél a kosztüm egész eleje és bátrésze leopárd-szőrméből készült. Kivéve a vállbán puf- fos ujjait, a kerek kihajtott gallérját, az övét és a nagy, lapos gombokat, melyek drapp szövetből voltak. Ez a szokatlan prémezés olyan jelleget ad a kosztümnek, mintha nem kosztümkabát ja, de ujjatlan prémmellénye lenne. A „bunda alá" való délelőtti ruhák közül a legcsinosabb egy sárgászöld jersey modell volt. melyet rézsutosan futó zeimcheneken kívül nagy, beráncolt zsebek díszítettek. A zsebek piros vil­lámzárral csukódtak. Pirossal kombinált volt a széles, behúzott bőröve is. Az egyszerűbb délutáni ruháknak posztó, kreppelt gyapjúszövet és fénytelen marokén-se- lyern volt az anyaga. Párisi mintára Pesten is számos gyapjucsipke és marokón-selyem kombi­nációjú délutáni ruhát mutattak be. Eredeti volt egy reneszánsz jellegű fekete modell, melynél a uyakrészt nagy, négyszögletes ceipkeplasztrón, a szoknyát pedig két széles csipkebetét élénkítette. A ruha egyetlen dísze a hosszan alácsüngő lila bársonyöv volt. A bájos, fiatalos délutáni ruhá­hoz lilával díszített fekete kalapot, lila kesztyűt és kézitáskát viselt a manuequin. Az úgynevezett nagy délutáni ruhák és kis es­télyiek között alig van valami eltérés. Mindkét típus legfeljebíb bokáig érő hosszúságú, itt is, ott is kedvenc a kazakos forma. Utána pedig a prin- ceesz-öeszeállitás következik. A kis estélyi ruha kategóriában egymás után vonulnak fel vacso­rázó, majd színházi és coctail-ruha néven az egyes modellek. Eltérés azonban csak a nevükben tapasztalható. Lényegükben nem ütnek el egy­mástól. Ide tartozik az úgynevezett „mozi-ruha" is, amely alapjában véve olyan hosszú ujju és szolid díszítésű, sötét toalett, mint a vacsorázó vagy színházi ruha nevű társai. Jellemző, hogy Páriában e télen a különböző kis estélyi ruha ne­vek közül egészen kimaradt a coctail-rulha elne­vezés. Az ildém a párisi nő csak „robe de cine- ma“-t (mozi-ruhát) visel. Aszerint, hogy Párisban melyik esztendőben _ mi a legdivatosabb esti idő­töltés — a párisi divatházak aszerint nevezik el modelljeiket. Tavaly a eoctail-partykra való járás vo,lt_ a legsikkesebb közülök. Az idén viszont moziláz fogta el Páriet. Innen a névcsere ... A nevüktől függetlenül a kis estélyi ruhák mind igen ötletesek ás mutatósok voltak. Anya­guk legtöbbször nehézeeésü ciré-cloquie, marokén, kreppelt fiatén, bársony, gyapjucsipke éfi posztó. Jellegzetességük, hogy kevés kivételével bosszú ujjakkal készültek. Itt le a fekete vezet, melyet Ízlésesen elhelyezett virágtüzék, egy-egy etrassz- klipsz, drapirozott gallér és lazán megkötött se­lyem- vagy bársonyöv díszít. Jellegzetesek a kál­lapok is, melyeket ezekhez a ki* estélyi toalet­tekhez viselnek. Három típus domiimál. A glória- szerű, homlokból kihajtott és a hajból is vagy egy ujjnyit szabadonhagyó „Sbuárt“-kalap. Majd a cukorsüvegalaku, hegyes végű és hosszú fá­tyollal diszitett tokk-kalap, amely a vár kisasszo­nyok csúcsos fejdiszének hasonmása. A harmadik változatot, — amely csakis az igényesebb kiises- télyi toalettekhez illik — fejhez simuló formájú és nagy kócsagtollak díszítik. Mindhárom kalaip- tipius igen dekoratív, de .persze uccára és dél­előttre lehetetlenek. Kizárólag késő délutánra és estére valóle. A kis estélyi modellek közül nagy tetszést ara­tott egy fehér gyapjucsipkével kombinált, fekete bársony toalett. Igen megtapsoltak egy hosszú, fekete szatén-ruhát, amelynél a felsőrész és a bő ujjak nagylukácsos tüllből voltak. A tüllré&zeket szatén aplikáció di6zitette. Stuart-formáju fekete kalap egészítette ki az Ízléses összeállítást. Igen megtapsoltak egy hindu jellegű fekete ciré-cloque modellt is. A ruha gloknia kajakijának szélét szé­les arany és keskenyebb ciklámetnlila pánt szegé­lyezte. Különben egészen dísztelen volt, magasan csukódott és a váll meg ujjavarrásait apró fekete gombok takarták el Ehhez a modellhez csúcsos „várkieasszony"-kalapot viselt a mamnequin nagy aranyozott kiltollal Az estélyi ruhák a gazdag műsor végétre ma­radtak. Csodálkozó morajlás fogadta az első ezüst bőrdiezitésű, fekete tüllruhát. A ruha vállpántját, az egyes tűll-fodrok szélét, a különálló fodros tüll- gallér szélét is ezüst bőrszegélyezés emelte ki. ügy hatott ez a keskeny bőrszegélyezés, mint az ezüst abroncsozás. Utána egy görögösen meg­varrt, pasztel-rózsaszinü szatén toalett követke­zett, melynél az egyik vállat bosszú, festőién dra- pározott sálrész takarta el a másikat pedig ezüst lakk-levelekből összeállított vállpánt tartotta. Egy •fekete moáré-modellt is erősen megtapsoltak, amely kazakos szabással készült és csak egy nagy, rózsaszínű virágtüzék élénkítette. Általában megállapitihaté, hogy az estélyi ru­hák terén négyféle típus vezet. Az első, a görögös megoldású, drapirozott változat. A második az empire-dereku, lenge anyagú estélyi ruha. Har­madik a kazakos és tunikás megoldás, a negyedik pedig a nagyon bő-szoknyás, szűk derekú és P'uffos-ujjiu stilruiha. Ezektől függetlenül a külön­böző brokátokiból vagy lamméból készült estélyi kosztümök is igen divatosak. Tehát — van „mi­ben" válogatni Divatszin a fekete, majd & kék, rózsaszín és lila pasztelszdnek, a meleg-zöld és a fehér. Pest­nek a feketén kívül a rózsaszín, a lila és a fehér a kedvence. Különösen csipkében alkalmazzák a fekete-fehér színeket. Mindenesetre, ami az estélyi ruha-modelleket illeti — bőségesen ellát bennünket a divat. Lé­nyeg, hogy mindenki az egyéniségéhez illőt vá­lassza ki belőlük és — hogyha a toalett megvan — jól mulasson ibeune. A mai illusztrációnk öt különböző tipusu, ele­gáns estélyi ruha-modellt hoz. A balszélső toalett az úgynevezett etilruhák csoportjához tartozik. Fekete csipke az anyaga és a megváltozott sza­bású felsőrészét fekete szaténpánt szegi és tartja. A nagyon bő, puiffos ujjait befűzött gumipánt erő­síti a vállakboz. A szoknyája szintén húzott és a széliét belülről hozzávarrt lószőrcsik tartja ki — még szélesebbre. Fiatalos és dekoratív toalett. A második, háttal álló ábra egy simsu-elejü fe­kete bársony estélyi ruhának érdekes megoldású hátrészét mutatja ibe. Az ezüsttel alábélelt, drapi­rozott vállrészek kis, elálló turnürben végződnek, melyet nagy strassz-csatt fog le. A harmadik áb­ránkon egy rózsaszínű szaténból készült, érdekes vonalvezetésű estélyi ruhát láthatunk. A rövid felsőrésze húzott, a vállait vállpántok tartják és a stilizált ujjrészeket barna prém szegélyezi. Ha­sonlóan — szélesebb osikban — a tunika szélét is. A negyedik modell görögös megoldású, ezüsttel átszőtt fehér anyagból készült. Eredeti a jobb­oldalt hozzádolgozott, balvállon át keresztezett hosszú sálja és a kétoldalt behúzott szoknyája A jobb vállát ezüstlevelek tartják. Az utolsó mo­dell aranysárga moaré anyagú. Eredeti a széles kazak aszknetrdkus vonala. A derekát sötét bibor- piros virágaranzaman diszitl RADVANYI MAGDA. xx Csokoládékenyér. 12 dkg vajat vagy zsírt, 16 dkg cukrot, 14 dkg csokoládét a tűzhelyen simán elkeverünk, 8 dkg őrölt mandulát adunk hozzá. Az egészet egy tálba tesszük és addig keverjük, amig ki­hűl, lassanként hozzáadunk 4 tojássárgáját, csipetnyi sót, a fehérjék habját, végül 10 dkg Dr. Oetker-féle Gusztint, melybe előbb egy teáskanál Dr. Oetker-féle sütőport ve­gyítettünk. A keveréket egy zsírozott, lisz­tezett hosszúkás formába öntjük, tojással bekenjük, finomra vágott mandulával be­hintve sütjük. Másnap sokkal izletesebb. Tejszínhabbal tálaljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents