Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-25 / 294. (4143.) szám

1936 december 25, péntek.

<prsgh-Ma&j^hirmí>v

19

Az uj generáció kedvenc könyvei

tkU rJviisrM a Hátúi tHűúHút Ptiptotofti

<n dmU mUkdMikl

Intetjük a &udafí&di hmzs fiatal teákkal / tíUty&záialnak a „fiatat fraunÍMnsek" / tyuta, tilácai

Sándw, Sza&á iolián a malacok, Uutzuu^a, Iftadaciaqa- is falc a külföldiek k&zitttakQ*neqtecsüüeti&eU

A Prágai Magyar Hírlap nagy irodalmi ankétja

Budapesten jártunk és megkérdeztünk néhány fiatal magyar irót, publicistát, tudóst, hogy mi volt az elmúlt évben kedvenc olvasmánya, az a két vagy több könyv, amely a leginkább hatott rá a közelmúltban. Az ankét korántsem teljes, de a legjobbakat szólaltattuk meg a fiatalok közül, pártállásuk és szellemi beállítottságukra való tekintet nélkül, a jobboldaltól, a katolikusoktól és a Magyar Szemle körétől a baloldalig és a Szép Szó csoportjáig. A megkérdezettek jóformán kivétel nélkül 1900 után születtek, a legtöbben közülük 1901-ben és 1905-ben. Csak a fiatalok véleményére voltunk kiváncsiak, közülük a legjobbak és a legnagyobb 6ullyal rendelkezők nézeteire, s igy, ha ankétünk nem is oly teljes, mint például a Lidové No- viny ankétja szokott lenni a Csehszlovákiában olvasott könyvekről, mégis jellemző és főleg egyöntetű. Következtetéseket is vonhatunk le belőle. A fiatal intellektuellek túlnyomó többsége Illyés Gyula „Puszták Népe“ cimü könyvét tartja a legfontosabb uj magyar könyvnek, utána Márai Sándor müveit és Szabó Zoltán „Tardi Helyzet“-ét. A külföldiek közül Huizinga „lm Schatten von Morgen“-e (érdekes, hogy a Li- ' dové Noviny csehszlovák ankétjén

is ez volt az első dijat nyert, le nem fordított külföldi mü) és Madariaga müvei nyerik el a pálmát, míg követi őket André Gide vadonatúj oroszországi útirajza. Az eredményből tetszés szerinti következtetéseket vonhatunk le a fiatal magyar szellemiség belső magatartására.

Fejtő Ferenc,

a Szép Szó munkatársa szociális író, akinek „Jugoszláviai Érzelmes Utazása" az elmúlt év egyik legmegérdemeltebb könyvsikere volt. 1909-ben született.

—* Ebben az évben négyszer egymásután olvastam el Thomas Mann Zauberbergjét. Gondolatai, atmoszférája és stílusa rendkívül nagy hatást gyakorolt rám. Dramatizálja és abszolút tökéletesen megtaláltam benne azokat a gondolatokat, amelyek ma talán aktuálisabbak, mint sok évvel ezelőtt, a regény megírásakor voltak.

— A másik legjelentősebb könyvet a napokban olvastam: Gide: Retour de FlIRiSJS. A mü közvetlen hatása leírhatatlan. Igazolva láttam benne azt, hogy tehetséges iró csak addig szegődhet bármely diktatórikus eszme szolgálatába, amig annak a szellemi életre való pusztító hatásával közvetlen tapasztalatból1 meg nem ismerkedik. Másrészt igazolva láttam azt, hogy általában az alkotó ember számára kizárólag a demokrácia az a politikai forma, amelyben különösebb megaláztatások nélkül hivatását gyakorolni tudja.

Gál István,

az Apollo szerkesztője, esszéiró. Született 1913-ban.

—- Aligha jelent meg az utóbbi hónapokban fontosabb könyv, mint Huizinga lm Schatten von Morgen cimü munkája. Nincs még egy könyv, mely oly tiszta kilátást nyújtana korunkra, mint ennek a holland uj erazmistának a szigorú és józan helyzetrajza. Az uj magyar könyvek közül teljesen jogos és megérdemelt Illyés és Márai sikere. A Puszták Népe emberi lekiismeretünket és felelősségérzetünket rázta föl; a Napnyugati őrjárat időszerű európaiasságunkat, vagyis anglomániánkat fokozta még erősebbé és tette még indokoltabbá.

— Hadd említsem még Cs. Szabó László és Szvatkó Pál uj nagy tanulmányait, melyek ugyancsak folyóiratban jelentek meg, de röpirat-f ormában kellene terjeszteni Őket, hogy a magyar köztudatot minél

előbb föleszméltessék közép európai hivatásunkra,

Gogolák Lajos,

történetíró és esszéista, akinek Csehszlovákiáról irt könyve Budapesten is, Prágában is feltűnést keltett. A Magyar Szemle munkatársa. 1906-ban született.

— Gide önéletrajzát olvastam ebben az évben s nagy hatást gyakorolt rám a mü természetessége. Azt bizonyítja, hogy kötelességérzetre van az írónak leginkább szüksége a mai korban.

— A másik könyv Márai Sándor Napnyugati őrjárata volt. Azt hirdeti, hogy zarándokoljunk Európához és valósítsuk meg a müveit európai magyarság eszméjét. Márai legnagyobb stihismüvészünk és Babits mellett ő a legnagyobb közvetítője Nyugatnak.

Halász Gábor,

irodalomtörténész és kritikus, a Nyugat munkatársa, a Nemzeti Muzeum könyvtárosa. Született 1901-ben.

—• Kedvenc könyvem Madariaga „Anar- chie ou Hierarchie" cimü müve. A demokrácia bírálata egy demokratától, kitűnő és meggyőző önkritika.

— A másik nagy mü, amit olvastam: Huizinga „lm Schatten von Morgen". Újfajta humanizmus árak ki belőle, a tevékeny humanizmus még teljesebben, mint Thomas Mann hirdeti, meggyőzőbben és több energiával.

Hevesi András,

publicista, esszéiró, regényíró, akinek „Párisi eső‘‘-je az elmúlt év nagy könyvszenzációi közé tartozott. 1901-ben született.

— Az utóbbi hónapok két legfontosabb magyar könyvének Illyés Gyula Puszták népét és Márai Sándor Kabaláját tartom. Mindkettő a magyar próza költői és intellektuális, sima és szárnyaló diadala, a magyar élet két nagy tendenciájának a kifejezése. A legnagyobb külföldi regényírónak Louis Ferdinand Célinet tartom, Halál hitelbe cimü uj könyve megrázott. Legfrissebb olvasmánya Lesage kétszázéves Gil Bl'as cimü regénye.

Ignotus Pál,

a Szép Szó szerkesztője, esszéiró. Született 1901-ben.

— Kedvenc könyvem ebben az évben Stendhal Chartreuse de Parme-ja volt. Magam is csodálkozom rajta. A könyvet most olvastam először. A szenvedélyes tudatosságot és a tudatosított szenvedélyt szeretem érzelmi légkörében; társadalmi szemléletében pedig az ábrándtalanság, a macchiavel- lizmus és némi müélvező sznobizmus keveredését a szabadságszerető és tisztánlátó polgár kiheverhetetlen önérzetével. „A szellem, írja, mindig kissé atyafiságban van a jakobinizmussal."

— Az uj magyar könyvek közül a legnagyobb hatást József Atilla most megjelent verseskötete („Nagyon fáj") tette rám*

Illyés Gyula,

költő és publicista, a „Puszták népe" Írója, az uj magyar irodalom egyik legnagyobb büszkesége. 1902-ben született.

— Az utóbbi hónapokban megjelent magyar könyvek közt Németh László „Bűn" cimü regényét tartom legjelentékenyebbnek. A középkori misztériumok színpadának hármas, ég-föld-pokol beosztását idézi megrázó társadalmi rajza. Osztályok elkülönülését s az osztályokba szorított emberek vergődését ritkán ábrázolták ilyen erős színekkel. Messze kiválik az ujabbkori regények közül ez a regény azzal is, hogy mig a többi regény általában csak cselekményt és jellemet ábrázol, ez egy igazi belső lelki küzdelemről ad hiteles képet.

Katona Jenő,

a „Korunk Szava" szociális katolikus folyóirat szerkesztője, publicista, „A magyar hitleristák" írója. Született 1904-ben.

— Az utóbbi hónapok magyar olvasmányai közül mindenekelőtt zt politikai fórum percemberkéinek múló dáridója mögötti mélyebb valóságot fölmutató Illyés Gyula: „A puszták népe" volt legnagyobb és legmegrázóbb élményem. Ez a magatartásában és művészi formájában a nagy magyar reformkornak szellemét egyedül megidéző, az objektív valóságot kínzó liraisággal megrajzoló könyv, mely Veres Péter: Az Alföld parasztsága cimü müvével egyetemben — Szabó Zoltán: Tardi helyzete és a kollektív munkából eredő Elsüllyedt falu a Dunántúlon is idetartozik — leginkább megvilágítja az igazi magyar társadalmi helyzetet és kényszeríti lelkiismeretünket — a mindennapok megalkuvásaiból kiszakadva — iíélő- széket tartani önmaga felett.

— A szociális igazság ez irodalmi úttörői mellett Szabó Lőrinc világképemmel ellenkező, de az istenit a művészet erejével minden kegyes szólam-liránál inkább megközelítő „Különbéké"-je, valamint a szellemi szabadság és emberi szolidaritás utinaplója,

"CHRISTiANA”

Gazdák és Iparosok Hitelszövetkezete UZHOROD, Bafa-Passage, telefon 515.

Elfogad betéteket, betétkönyvre és folyószámlára. I.eszámitol váltókat. Kifizetések és átutalások.

Idegen pénzek vétele és eladása.

Foglalkozik a bankszakma minden ágával.

„SPECTRUM"

üveg- és tükörcsiszoló

épület és kapu-üvegezés, mindenféle mü- üvegezés, kirakatberendezések, falburkolat „Opaxit“és„Miropak“- kal.

JANIK JÓZSEF, Bratislava

Bohnengasse 8. Telefon 21—27

Márai Sándor: Napnyugati őrjárata váltak utitársaimmá. Az utóbbi Huizinga lm Schatten von Morgen páratlan szépségű és mélységű lapjainak történetfilozófiai hangulatát idézte föl alapinspirációjával, elütő formájában is, bennem.

— A magyarság népfajközi, dunavölgyi kérdéseiről kevesen Írtak olyan megkapó művészettel és erkölcsi komolysággal, mint Cs. Szabó László az Apollo könyvtárban megjelent Kárpát kebelében cimü lapjain.

—* Végül1 a külföldiek közül Gide Retour - ját említhetném, mely számomra, aki a bol- sevizmus és hitlerizmua között egy harmadik dinamikában hiszek, oly hasonló magatartást jelent a francia forradalom és a szent szövetség között álló, az előbbiből való kiábrándultságát Meine Sendung in Paris cimü írásában lerögzítő szociális katolikus Jo- sef Görres XIX. század eleji állásfoglalásához ...

Káldor György,

a Pester Lloyd munkatársa, közgazdász és esszé-iró. Született 1898-ban.

— Illyés Gyula könyve gyakorolta rám a legnagyobb hatást. Megírta azt a „Puszták népé"-ben, ami mindnyájunknak a bögyé- ben van, de amellett semmiféle ordító politikai agitációt nem csinál.

— A másik ezévi kedvenc könyvem Ter- csánszky József Jenő „Legenda a nyulpap- rikásról" cimü vig regénye. Üdülés, felfrissülés ez a mü, menekülés az élet gondjai dől. Tercsánszky nagy magyar humorista. Egyedülálló s ezt a könyvét jobbnak találom, mint a „Kakuk Mard‘‘-t.

Kecskeméti György,

a Pester Lloyd felelős szerkesztője neves publicista és esszé-író. 1901-ben született.

_ Melyik könyvet találbm a legjobbnak az elmúlt évben olvasottak közül? A legnagyobb hatást kétségtelenül Illyés Gyula páratlan könyve, „A puszták népe" gyakorolta rám. Igaz könyv. Minden hiúság és fi- togtatás nélkül szolgálja a nagy problémát, a magyar parasztság problémáját. Tisztán szolgálja, anélkül, hogy egy pártnak vagy egy világnézetnek zsoldjába szegődne.

— A külföldi könyvek közül Aldous Huxley gyakorolta rám a legnagyobb hatást. Nem egy könyve, hanem könyvei, amelyeket sorra olvastam. A modern angol iró filozófiai gondolkozásra serkent, néha ellentmondók neki, de megállapításai mindig jdfemzőek és tisztázzák a felfogásokat.

Kodolányi János,

regényíró, publicista, a magyar irodalmi pa- rasztmozgalom egyik megindítója.

— Az idei esztendő magyar könyvtermése jelzi, hogy a háboruutúni nemzedék lassan-lassan átalakítja a közízlést és annak kiszolgálóját: a kiadói politikát, A