Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-25 / 294. (4143.) szám

10 munkát végzett Londonban, a küszöbönálló rcancta választások is hátráltatták a döntést, ögyhogy közben az egész Ügy homokba fűlt, I Németországnak nem történt bajai j a hatalmak újra az abesszin fait accompld-val legfeljebb az ellentétek és az ellentétes frontok I voltak kénytelenek foglalkozni — és júliusban erősödtek meg a rossz hangulatban, májusban | kiütött a spanyol polgáháboru. A spanyol polgárháború A looarnói biíermezzó után elérkeztünk az év második felének legsúlyosabb problémájához. Hogyan keletkezett a spanyol polgárháború? A február 16-d spanyol választásokig kell vissza­nyúlnunk az eredők magyarázatánál. A választáson az európai baloldal ujjongásai között — a „népfront" néven egyesült spa­nyol baloldal győzött (a baloldali pártok újfajta kapcsolatait és legális hatalomrakerülési kísérleteit a német példán okult Dimitrof lanszirozta Moszkvából), s ha nem is a szavazatok, de a jobboldal egyenetlen- 'ge miatt a mandátumok többségét megszerezte. A baloldali tömeg eltúlzott lendülettel látott hozzá a jobboldal és a katolikus világ lebon­tásához, s az uj kormány tűrte ezt Február 21-én meg­kezdődtek a templamnablások és a jobboldali szervezetek szétdulásai. Franco és Goded tábor­nokok már ekkor puocsot kísérelnek meg a bal­oldal ellen, de letörik őket Március 14-én Madridban tetőpontra hág az anarchia, Gil Robles jobboldali vezér bejelenti, hogy ed­dig többszáz templomot gyújtottak fel, s a bal­oldal kilengéseinek ezrekre menő áldozata van. Április 17-én sztrájk üt ki, 24-én a jobboldal a parlamentben a forradalom előjeleiről beszél, a kormány májusban radikafcálódik, forradalmi, a vallásokat megsemmisítő törvényeket nyújt be, amit a lakosság fele elviselhetetlennek tart. Zamora elnök, a spanyol köztársaság meg- alakítója tiltakozik a túlkapások ellen, elcsap­ják és május 11-én Azanát választják köztár­sasági elnöknek. Júniusban mindent elönt a sztrájk és az anar­chia, a polgárság elkeseredése nő, a katonaság szervezkedik a növekvő bolsevizálódás ellen, s amikor az első alkalom kínálkozik — egy mo- narchista vezér meggyilkolása után — julius 18- án kitör a kormányellenes katonai zendülés. Kitör a zendülés A katonák a mozgalmat Marokkóban szervez­ték meg. A gyors győzelemre irányuló tervük nem si­került, mert a hadiflotta egy része nem csatlakozik az akcióhoz, s Sanjurio tábornak, a mozgalom szel­lemi vezére julius 20-án egy repülőszerencsét­lenségnél szörnyethal A kormány Madridban és Barcelónában leveti a zendülést heves uccai harcok után, de Spanyolország nyugati részeit a katonák ha­talmukba kerítik, A kormány városaiban azonnal radikális bal­felé tolódás következik be, juilius 27-én Barce­lónában valóságos kommunista rémuralom dü­höng. A felkelők megkísérlik, hogy Madrid el­len vonuljanak, nem sikerül, s a frontok megmerevednek, Spanyolország két részre oszlik. A rendülök Burgosban ellenkormányt állítanak, A kormány is igyekszik hadsereget szervezni, de a tiszthiány miatt kezdetben nehezen sikerül. Barcelónából aug. 8-án katonai expedíció indul a felkelők kezén lévő Baleárok ellen, de a kor­mánycsapatok Maiorca szigetén csúfos veresé­get szenvednek. Á felkelők között a fővezérség fokozatosan Franco tábornok kezébe kerül, áld rendszeres hadjáratában mindenekelőtt a hátvé­det kívánja biztosítani: aug. 17-én marokkói ide­genlégiósai elfoglalják Badajozt, s ezzel biztosít­ják a Portugália felé való összeköttetést, majd Mól a tábornok északon a baszkoktól védett írun erődöt kezdi ostromolni s szeptember 4-én el­foglalja, majd szept 14-én San Sebastiant is bir­tokába veszi s ezzel biztosítja az összeköttetést Franciaországgal. A győzelmek után megindul­hat a Madrid elleni offenziva. A fővárosban egy­re nő az anarchia, Giral kormánya megbukik s szeptember közepén Caballero szocialista-kom­munista kormánya veszi át nagy eréllyel az uralmat. A fölkelők nyugatról támadnak, Yague ezredes csapatai szeptember 21-én TalaVeránál áttörik a frontot, 29-én fölszabadítják a hősie­sen védekező toledói kadetteket, október 3-án, a győzelmek hatása alatt Francot diktátori hata­lommal ruházzák föl, 9-én Navalperal s a madri­diak utolsó védelmi vonala is elesik. 19-én a hő­siesen védekező Ovideot is fölszabadítják, a 28-án kezdett kormány-ellenoffenzivát is leve­rik s Ez a spanyol polgárháború katonai része. A politikai rész fontosabb. Kezdettől látszott, hogy Madrid és Burgos harca könnyen európai üggyé válhat, mert a két nagy európai politikai áramlat: a kommunizmus és a fasizmus ütközik meg benne. Julius 31-én egy olasz katonai repü­lőgép afrikai kényszerleszállása megmutatta, hogy Francoékat a fasiszta hatalmak segítik, s nehogy e megsegítés nemzetközi bonyodalmak­hoz vezessen, Delbos francia külügyminiszter augusztus 2-án egy „semlegességi bizottság" megalakítását javasolja, hogy a hatalmak intéz­ményesen biztosítsák a benemavatkozást. Augusztus közepén a bizottság Londonban meg­alakul, de a spanyol események által fölingerelt európai ideológiai ellentétek tovább tartanak, német és olasz hadihajók jelennek meg a spa­nyol vizeken, a baloldal állandóan azt hangoz­tatja, hogy a fasiszta hatalmak titokban segítik s fölényes katonai felkészültségükkel hozzálát­nak az ország szisztematikus elfoglalásához, mig a másik oldalon az anarchia jelei mutatkoznak, így kezdődött meg a hosszadalmas spanyol pol­gárháború. a fölkelők csapatai november 7-én Madrid külvárosaiba érkeznek és elérik a Manzanares folyót. Madrid eredménytelen ostroma Mindenki úgy vélte, hogy Madrid elfoglalása holtbiztos dolog. Időközben azonban Caballero orosz, francia és katalán segítséggel megszervezi az ellenállást, Madridba szocialista önkéntek özönlenek s Varela tábornok 20.000 főnyi csa­patai, akik meglepetésszerü rohammal érkeztek a főváros alá, nem birkózhatnak meg a közben technikailag és a legmodernebbül fölkészült 100.000 főnyi védősereggel. November 8-tól 14-ig heves uccai harcok dühöngnek Madrid elővárosaiban, a fölkelök nem jutnak előre, a bizalmat nyert madridiak 14-én ellentámadásba mentek át s Franco kénytelen Madrid rendszeres ostromát megkezdeni, amihez viszont nincs elég katonája. November 15-én tehát megkezdi Mad­rid bombázását és ágyú és repülőgépei három hétig szakadatlanul lövik a szerencsétlen várost. 26-án az ellenfelek kijelentik, hogy téli háborúra rendezkednek be. Caballero csapatai 29-én meg­kísérlik a talaverai front áttörését, ami nem si­kerül, s december 4-én szünet áll be a fronton, ahol mindkét fél nagyarányú szervezkedésbe kezd, s tovább tart az idegen „önkéntesek" özönlése Spanyolországba. Francoékat. Amikor a fölkelök előnyomulása októberben nyilvánvalóvá lett. Szovjet Oroszor­szág az európai baloldali közvélemény nyomá­sának nem tudott többé ellenállni és fegyvert, gépet, embert kezdett szállítani Caballeroéknak. Hiába tiltakozott a semlegességi bizottság októ­ber 23-án, a szovjet nyíltan és 'kitűnő eredmény­nyel segítette Madridot, mire ellentüntetésként Németország és Olaszország november 18-án el­ismerte a Franco-kormányt. Ettől kezdve Spa­nyolország idegen érdekek és idegen hadseregek összeütközésének színhelye lett: mindkét cso­port, a fasiszta és a kommunista is „önkéntesek" formájában rengeteg katonát küldött az ibériai félszigetre, nagy katonai készülődésekbe fogott, s december közepén állítólag 25.000 német, s a francia jobboldali lapok állítása szerint 12—20 ezer francia önkéntes volt például Franco, illet­ve Caballero hadseregében. Spanyolország és Európa * Francoék győzelmes előnyomulása A nagy ideológiai hasadás Hogy a helyzet ennyire elfajulhatott, az Euró­pában uralkodó ideológiai ellentétnek volt kö­vetkezménye. A kontinens s az egész világ las­san-lassan két ellentétes táborra bomlott s 1936- ban ezek az ellentétek lázas gyorsasággal szer­vezkedtek és kristályosodtak. Az egyik részen a fasizmus, a másikon a kommunizmus játszotta a vezetőszerepet. Az elmúlt éveket a fasizmus előtörése jellemezte, de 1935-ben a kommuniz­mus már ellentámadásba ment át. A Reichstag- porből ismert és Moszkvába jutott Dimitrof kommunista agitátor eszméje volt az úgynevezett „baloldali népfrontok" megalakítása. A baloldal érezte, hogy eddigi erőszakos hatalomrakerülési kísérletei csődöt mondottak, átvette tehát Hitler módszerét: a forradalom és a hatalomrakerülés legális politikai és demokratikus eszközökkel va­ló előkészítését. A baloldal 1935-től kezdve le­mondott erőszakos módszerei alkalmazásáról, békét hirdetett s ugyanúgy, mint Hitler, a parla­menti választások erejével, a legális agitációval kívánt hatalomra lendülni. Ugyanúgy, mint ahogy Hitler összefogta a jobboldali erőket, a baloldal is igyekezett a baloldali legális erőket csoportosítani, s az egység lendületével legálisan győzni a választásokon. így születtek minden­felé a ,.népfrontok", a baloldali nagy és legális összefogások. A népfrontok győznek ben a népfront kormánya már többizben megin­gott. Mindenesetre a népfront-eszme sorsa a A francia Az év elején Laval kormányzott Franciaor­szágban, de uralma már ingott, mert felőrölte az abesszin háborúból keletkezett visszás helyzet, az ország kétkulacsos politikája, amelyben La­val sohasem tudta, kihez pártoljon, Angliához vagy Olaszországhoz. A közvéleményt ingerült­té tette az örökös bizonytalanság, a helyzetet a baloldali agitáció alaposan kihasználta, s Laval január 22-én megbukott. Helyét 24-én Sarraut vette át, de csak azért, hogy előkészítse a vá­lasztásokat, amelyek április 26-án és május 3-án a népfront fölényes győzelmével végződtek. Az uj kormányt León Blum szocialista vezér alakí­totta meg, aki junius 6-án nagy szocialista prog­rammal bemutatkozott a kamarában. De a hata­lomrakerülés első hónapjai nem voltak szeren­csések. A győztes munkásság étvágya megnőtt s júniusban mindenfelé heves sztrájkok keletkez­tek, hogy a proletárság minél nagyobb előnyö­ket csikarjon ki a kormánytól A sztrájkhullám megbénította Franciaországot s kikapcsolta a nemzetközi politika vezetői sorából kissé elide­genítette szövetségeseitől is. León Blum páratlan spanyol polgárháború eredményétől és mégin- kább a francia fejlődéstől függ. fejlődés ügyességgel számos szocialista törvényt szavaz­tatott meg kormányával, de szeptember 26-án eredeti elvei ellenére kénytelen volt devalválni a francia frankot, mert máskép nem birkózhatott meg a gazdasági bajokkal. Az időközben kitört spanyol polgárháború pedig súlyos ideológiai megrázkódtatásoknak tette ki az országot: a kommunisták a madridiak megsegítését követel­ték, a népfront-kormány másik szárnya, a radi­kális párt hallani sem akart erről. León Blum a radikálisokhoz és a semlegességhez csatlakozott, s ezért sokszor meggyűlt a baja a kommunisták­kal, akik csak moszkvai parancsra tartózkodtak a népfront kormányának megbuktatásától Köz­ben a jobboldal is mozgolódni kezdett, agitált s vádjaival halálba kergette Salengro belügymi­nisztert, aki november 18-án öngyilkosságot kö­vetett el. A tragédia hatása alatt León Blum né­mileg radikalizálódott, s a jobboldali agitáció megfékezésére egymásután hozta be az olyan törvényeket (az uj sajtótörvény), amelyek nem méltók már egy demokratikus rezsimhez és Brünning vagy Papén intézkedéseire emlékez­tetnek. Hitler módszereinek lemásolása első intrédára kitűnőnek bizonyult, mint az 1936-os választá­sok igazolták. Február 16-án .Spanyolországban győzött a népfront, április 26-án és május 3-&n pedig a legdöntőbb nyugati nagyhatalomban', Franciaországban, ahol elsöpörte a keletkező, de még kezdetleges állapotban lévő fasizmust, a tüzkereszteseket. Viszont a népfrontok a győ­zelmek után nem tudták megcselekedni azt, amit Hitler megtett parlamenti győzelmei után: kon­szolidálni az országot. Spanyolországban, láttuk, nem tudta megakadályozni a polgárháború kitö­rését, Franciaországban pedig egyelőre bizonyía- lap és nehéz bérviszonyokhoz vezetett, amelyek­Fasiszta ellenoffenziva Mio tehát az év elejét az ellentámadásba ment baloldal győzelme jellemezte, a népfrontok fö­lülkerekedése Spanyolországban és Franciaor­szágban, az abesszin hadjárat diadalmas befeje­zése és a spanyol polgárháború kitörése után a jobboldali hatalmak ismét lélegzethez jutottak és a maguk részéről is megszervezték az ellen­állást. Az olaszok tehermentesitŐdtek Afrikában, s hallatlan presztízzsel tértek vissza az európai nagypolitikába. A jobboldali hatalmak szervez­kedésének döntő etapja a julius 11-i osztrák—né­met kibékülés után kezdődött, amikor az addig ] ellenségeskedő két. fasiszta nagyhatalom meg­találta az egymáshoz vezető utat. Gróf Ciano olasz külügyminiszter október 20-án Berlinben járt, a birodalom 24-én elismerte Olasz-Abesz- sziniát s az uj fasiszta együttműködés első pozi­tív jele Franco kormányának nov. 18-i közös el­ismerése lett. A ikét nagyhatalom tehát közös politikát határozott el a támadó baloldal ellen, s annak a bolsevistaellenea keresztesháborunak megszervezése, amit Hitler a szeptemberi nürn­bergi nemzeti szocialista pártnapon bejelentett, tényleg megindult. November 29-én Németor­szág és Japán meglepetésszerűen bolsevistaelle­nes szövetséget kötött, amelyhez Olaszország, Portugália és még néhány hatalom közel áll úgyhogy a népfront hatalmak kialakulása rael­1936 december 25, péntek, ......................... THiaMMBBM—— le tt a bolsevistaellenes front is szervezkedik s a világ ideológiai megoszlása kezd teljessé válnL A kommunistaellenes agitádót, amelyet 1935— bén megbénított a szovjet békepolitika-nirdetése, 1936 második felében ismét megkönnyítették az Oroszországban történő események, amelyek egyrészt a trockisták, azaz bizonyos agitációs erejű nemzetközi kommunista és intellektuális csoportok leválását, másrészt az orosz „gőzhen- gex"-től és az uj spanyol—francia kommunista aktivizmustól való növekvő aggodalmat eredmé­nyezték. (Január 1-1 számunkban befejezzük.)1 Az egyesült pártból Pozsonyból jelentik: Az egyesült országos ke­resztényszocialista és magyar nemzeti párt uj szer­vezetei: Szécsén'ke; elnök Deák József Miklós, ügyv. elnök Szabó ’Jánoe, alelnökök Naszvady Fe­renc ée Willant Ágoston, jegyző Hrapka Sándor, titkár Mios József, pénztáros Mios Ferenc, ellen­őrök Naszvady János és Szabó Miklós. — Nagy- falu: elnök Jász István, ügyv. elnök Nagy Sándor, alelnökök ifj. Borován Ferenc -és Csery István, titkár Csaiplár András, pénztáros Dobos János, el­lenőrök iifij. Oroszlány János és Mráz Sándor. —• Hidvég: elnök Csajka József, tb. elnök Letván Mi­hály, ügy. elnök Botka Józsei, alelnökök Hlavács István és Abelovszky Sándor, jegyző id. Pintér Jó­zsef, titkár Laci László, pénztáros Szurovy István, ellenőrök Cibulya József és ifj. Hlavács Vince. - • Kolta: elnök Putnik Mihály, alelnök Pálinkás Sán­dor, ügyv. elnök ifj. Héni Imre, pénztáros Garat József, ellenőrök Putnik Gyula, és Horváth István. — Kürt: tb. elnök Greman István, elmeik Szabó Jó­zsef, alelnökök Uzsák János, Uzsáik József berkes, jegyző Kasnyák János, pénztáros Kanyiceka Boldi­zsár (berta), ellenőrök ifj. Kónya János és Kano- zsai Kálmán. — Csuz: tb. elnök Bathó Aladár, el­nök Kelecsényi Bálint, alelnök Kaplóczky István, Lévárdy József és ifj. Mieko Lajos, titkár Pásztor István, jegyző ifj. JezSovics Kálmán, pénztárosok ifj. Simon János és Dikácz Lajos. — Imély: tb. elnök Böjtös Zsigmond, elnök Lelovios Zeigiinond, alelnök Jankó András, titkár Pasztorek Zsigniond pénztáros Cseíh Lajos. — Perbete: társelnökök Nagy András cs. és Horváth Ferenc, ügyv. elnök Benyó Márton, Jakab András, Patrovics Béla, Su- kola József, Seszták János, jegyző Pasternák Já­nos, pénztáros Papp József, ellenőrök Nagy József és Hóka Péter. Társadalmi Elet # A kassai Kazinczy Társaság női szakosz­tálya december 27-én, karácsony harmadnapján, öt órai kezdettel tánccal egybekötött műsoros tea-délutánt rendez a Schalkiház nagytermében. A teadélután műsora a következő: 1. Drumár Sári hegedül Kostya Edit zongorakiséretével — 2. Moskovits Adrienné szaval. — 3. Magyar kettős; táncolják Sangailya Kató és Kossuth Mi­hály. — 4. Házibéke. Vigjáték egy felvonásban. Jáíszák: Isépy Nata, Marossy Lajos és Bujdosó Gyula. — 5. Magyar nótákat énekel dgány- zenekisérettel Katona Gyuláné. — A rendező női szakosztály mindenkit szeretettel vár és hiv a hangulatosnak ígérkező teadélutánra. # A pozsonyi Katolikus Kaszinó karöltve a Kiskárpátők Cserkészcsapatával kedélyes mű­sorral egybekötött szilveszterestet rendez a Ka­szinó összes helyiségeiben. A szigorúan zárt­körű mulatság este fél 9-kor kezdődik és a cserkészcsapat kitűnő szingárdája egy-két han­gulatos számmal fogja tarkítani a szilveszter­estet. A tánczenét kitűnő zenekar szolgáltatja. Belépti dij 5 korona. Meghívók reklamálása és asztalok foglalása a Katolikus Kaszinóban (Lő- rinckapu 3, I. em.) és a cserkészotthonban (Landler-ucca 1, I- cm.) eszközölhetők az esti órákban. pártból A fiO&seMfi hiowk musaea: ALFA: Gróf Monté Christo. ÁTLÓN: Nizzai virágok (E. Sack). REDOUTE: Port Arthur. (Bemutató.) TATRA: Karenina Anna (Greta Garbó). METROPOL: Karenina Anna. URÁNIA: A szerelmes város (Kiepura), A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON: Péntek d. u.: János vitéz. Mérs. helyárakkal. este: Csárdás. A szezón nagy oiperettelágare. Szombat d. u.: Csavargólány. Mérs. helyárak. este: Csárdás. Operettsláger. Vasárnap d'. u.: Bécsi tavasz. Mérs. helyárak. este: Csárdás. Operett?]éger. Hétfő: Néma lovag. Haltai Jenő vigjátéka. Kedd: Néma lovag. Vigjáték. Szerda: Ártatlan a feleségem. Operett-bemutató. Csütörtök: Nagy szilveszteri előadás. A KASSAI MOZIK MŰSORA: CAPITOL: Kurenina Anna (Greta Garbó), TIVOLI: Jaiusary kapitány (Shtrky Tempk).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents