Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-25 / 294. (4143.) szám

1936 december 25, péntek.

t>iw<^Mac4arhimiAR

11

Htrete

A pápa a békéért

Vatikánváros, december 23. Amint a PMH is jelentette, a pápa december 24-én délután fél kettőkor a szent kollégium kihallgatásán szokásos beszédjét az idén rádiószczattal fogja helyettesíteni. Tegnap reggel a pápa magához kérette Fillipo Soccorsi atyát, a vat kini rádióállomás igazgatóját és megbeszélte vele a rádióközvetités részleteit. A pápai szózat rövi- debb lesz, mint a szokásos karácsonyi beszéd, amely rendesen az elmúlt év nemzetközi eseményeire is visszatekintett, mindazonáltal megtartja azt a szokásos jellegét, hogy felhívja a népeket a békére. — Az a hivatalos közlés, hogy a Szentatya visszavonta az intimációt (meghívást), amely a bíboros kollégium tagjaihoz és az egyéb illetékesekhez a december 24-iki ünnepélyes kihallgatásra szólt, különböző riasztó hírekre adott alkalmat. Ebből azt következtették, hogy a pápa állapotában rosz- szabbulás állott volna be. A helyzet az, hogy a pápa orvosi tanácsra még pihen, bár a szokásos napi munkáját a bíboros államtitkár, az egyes kongregációk vezetői és a fontos vatikáni íunkciónáriusok fogadását végzi. Közérzete általánosságban jó s az eléje terjesztett referátumokra a szokott módon adja meg döntését. Milani professzor, a pápa magánorvosa jobbnak tartotta azonban, hogy a Szertatya nein hagyja el magánlakosztáJyát, ahol az ünnepélyes fogadtatást nem tarthatta volna meg.

Kedves Olvasóinknak, Előfizetőinknek,

Hirdetőinknek, Munkatársainknak, Tudósitóinknak és lapunk minden Barátjának örömteljes, boldog ünnepeket kívánunk.

*

LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA december 29-én (Prágában hétfőn este, Szloven- szkón kedden reggel) jelenik meg.

*

— AZ UJ OLASZ ÉS ROMÁN KÖVET A MAGYAR KORMÁNYZÓNÁL. Budapestről jefon- tfik: Horthy Málkilóe kormány zó iinmepi Ikifbaliliga- 'táeon fogadta Gomte Luágli Orazio Vinci Gá- gliucci oiij odasiZ nemdíkmillii követet és -metgíhiatal- imiazott animisztot, aki ez alik-ailommal megbtiizó- tevie-lét nyújtotta áib. Maijd 'uigyiamiceaJk ümniepi fcihdMgaitiásoin fogadba a fcormániyaó Rao-ul Bossy uj ronrám rendkívüli követet és m-eiglh-ar tailmaizott mmisztert, aki áitmyujtotta megbízóié vetet. Aiz ünnepi kihialliga'tásoíim'áíl fetaemü- ködötit dir. Vérrtesy Sándor titkos tanácsos, a kalbomettiroda főnöke .és ibáró Apor Gnáibor inemd- -kivóiffii követt és ane.gfh.aitalm.ajzo'üt minisziter.

— SCIILOFFER TANÁR NYUGDÍJBA VONUL. Dr. Sdhloffer Hermáim, a prágai német egyetem ©eibfezttanára, a sefbészetá klinika vezetője, nyugdijiaizitaitási kérvényét most nymj- tetta ibe. A Deaitscher Najchritíhteaiidiieinist értesülése szerint ScMoffar ntódánl jarauláiríbain dr. Sdbötníbauer bécsi sebészit nevezik ki.

_ HALASY JENŐ HETVEN ÉVES. Dobsi- náról jeilemtik: Haliasy Jenő, a doíbisin-aii viotlt állami polgári leányiskola nyugalmazott igazgatója, országosam isimért sízalkiró, most ünnepelte hetvenedik szüleitésenapját. Halasy Jenő pedagógiai imnnkiássága a régmúltban úttörőnek számított, imiiuitán nevelési módszere nemcsak a sziükelbib Gömiöiríbiol, hanem az akkori egész Magyarországból tamitványokat szerzelit isikoilájánaik. Halasy Jenő az első volt azok között, akik felismerték a turisztika rendkívüli fontosságát. Ő maga villát épített az azóta híressé vált Csumtava-hegyen, amely ama a Kárpáiteigyesület egyik legkedveltebb ki- rendkivülli fontosságát. Ő mag.a villát épített csöndes családi körben ünnepelte meg a szép évfordulót

— VÁLTOZÁSOK AZ UNGVÁRI BÍRÓSÁGOKON. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Január elsejével Zvonikov bírósági tanácsost, a második számú büntető tanács elnökét és Hrueka bírósági tanácsost a kassai felsőbírósághoz helyezik át. Zvonikov helyére Pezánsky, a járásbíróság vezetője kerül, a járásbíróság uj vezetője pedig P-erevuz- nik jórásbiró lesz. Diomidov vizsgálóbíró január elsejétől átveszi a végrehajtási ügyosztályt, míg Hruska helyére Singer bírósági tanácsos kerül. Singer ügyosztályát Petreczky járás-biró veszi át.

— HALÁLOZÁS. Dr. Götz-1 Artúr, az Első

Prágai Betegbiztosító bőrgyógyásza 67 éves korában hirtelen meghalt. Dr. Götzl nemcsak kitűnő orvos, de kiváló zenész is volt.

— MAGYAR KÖNYVTÁROSOK TANÁCSKOZÁSA KOMÁROMBAN. A csetazilovákiai Magyar Kö zirnü velő diós i Sziöveliség deceanlher 29-éa tanácskozó napot rendez a komáromi Jókai Egyesület épületében (Kultúrpalota, Masaxyik-uoea). A tanáioakoziás diélclőitt 10 órakor kezdődik és rövid -m-egszníki fással este hat óráig tant. Az liskolaügyi minisztérium képviseletéiben dr. Sdhenik Erzsébet tauámiő jetenik in'eg a ta-nácíiíkoizásoai, aimeily a magyar Ikiöiz- k'önyvbárak fe.lügy,etetőt, a ikömyvitámügyi előadók és köriyvtáuiföiügy.cilülk feladatait, a könyv- tántianáosok szervezési ügyeit, magyar kiöuyv- táiroe-tanfalyairn'0.k létosltéeét, olvasókörök aila- fldtáöát fitb. fogja felülelul

— A PODOLINI VOLT DIÁKOK

1937 augusztus 1-től 4-ig Podolinban találkoznak. Felvilágosítással szolgál: Sáfár

Podolirrecv

MAGYAROK

Hogyan él mintegy tízezer magyar

a csehszlovák fővárosban ?

Munkások, diákok, jómódú polgárok, katonák nyilatkoznak a prágai magyarok életéről

A PMH munkatársától

Prága, december 23. Sűrűn hallani azt a m-eg- állapitást, hogy Csehszlovákiában egyike a legnagyobb magyar városoknak Prága. Áktaszerüe-n ellenőrizni ennek a megállapításnak valódiságát természetesem nem lehet. A statisztikai kimutatások számoszlopai között rendszerint elrejtőzik vagy elsikkad az a néhány magyar, aki a csehszlovák fővárosban él.

Egyesek szerint meghaladja a tízezret a Prágában lakó magyarok száma.

Persze ezeknek legnagyobb része nem állandó prágai lakos, úgynevezett iidényprágaiak: diákok, katonák, munkások, kereskedők, vállalkozók, akik feljönnek tanulni vagy szerencsét próbálni és előbb vagy utóbb megint tovább sodródnak az élethivatás vagy a változó konjunktúra parancsszavára. Ezekből az átvonuló csapatokból azonban mindig lemarad egy-kettő, újabban egyre több és több gyökeret eresztenek a csehszlovák fővárosban, amelynek változatos színképét egy éles és érdekes árnyalattal gazdagítják.

Ma már Prágának is meg vannak a törzsökös magyarjai, érezni lehet a prágai élet hullámzásán a belevegyült cseppnyi magyar temperamentumot.

Évekkel ezelőtt -még a Prágába vetődött magyart egy-kettőre elnyelte a prágai élet idegein forgataga, ma már valah-ogy magyar szigetek, magyar társaságok képződnek s ha állandó letelepedésre jön fel a csehszlovák fővárosba magyar család, gyorsan és biztosan megtalálja a magyarok találkozóhelyeit, ismerősök várják kész, kidolgozott s a hazaival rokon életformák közé kerül-. De ez sajnos csak egy kis polgári rétegre vonatkozik. A magyarok özönlése Prága felé a gazdasági krízis éveivel kezdődött s egyre tart. Prága gazdagsága vonzotta őket vagy a változatosabb élet- lehetőségek. Minderre nehéz lenne egy cikk kere tén belül felelni. Voltak sokan, akik hazad kudarcok vagy úgynevezett lecsúszások elől igyekeztek menekülni, úgynevezett uj-életkezdő is érkezett a Masaryk- és a Wilson-pályaudvarra ezekben az években kevés -podgyáss-zal, aok reménységgel. Nem mindenkinek a reményei váltak be, sokan odébb álta-k, de a mérleg azt mutatja, hogy Prága mégis sok szlovemzkói magyar egzisztenciát vett fel.

A fővárosba özönlés egyébként tipikus válságtünet. Mindig megidu-zzasztotta a nagyvárosok lakosságát minden politikai vagy gazdasági válság. Sokan vannak azonban olyanok is, akik -már itt kezdtek startolni az életben és a magyarok becsületére legyen mondva, ezek majdnem kivétel nélkül állják a versenyt, sőt a beérkezettek arányszámát tekintve jobban i-s -boldogulnak, mint akár Szlovenszkón és sok közül-ök (ez elsősorban az orvosokra vonatkozik) gyorsabban csinál karriert, mint akárhány jó összeköttetésekkel rendelkező prágai őslakos.

Négyszobás lakás, autó, baloldali világnézet

Tartsunk csak futólagos seregszemlét a Prágában élő magyarok fölött. Kezdjük a legmagasabb lépcsőfokon. Prága sokrétű és változatosan tagolt polgári osztályának minden lépcsőfokán találkozhatunk magyarokkal. De mégis az úgynevezett jó középpolgári átlagban helyezkedtek el a legtöbben. Mint mondtuk, elsősorban az orvosok. Ezreknek nagyrésze itt tanult és tanulmányai végeztével letelepedett. Persze csak azok, akik hazulról elegendő pénzzel rendelkeztek ahhoz, hogy rendelőt nyithassanak

és néhány hónapig, esetleg évig saját zsebükből tarthassák az úgynevezett nívót, ami nélkül a kezdő orvos nem jut pácienshez. Társaságba kell járni, jó helyen kell rendelőt nyitni, szépen berendezni. Mindehhez természetesen sok pénz kell. Hanem azok, akik ezzel a kezdő tőkével rendelkeznek, gyorsan csinálnak karriért.

Ma legalább ötven olyan fiatal, magyar származású orvos van Prágában, akinek az évi jövedelme meghaladja a százhusz-százötvenezer koronát. A magyar fogorvosokat is szívesen keresik fel, általában a magyar orvosnak becsülete van a cseh közönség szemében.

Ezeknek a legnagyobb része természetesen gyorsan és könnyen vész el a magyarság számára. Kénytelen cseh és német társaságba járni, alig beszél magyarul, ha csak véletlenül nem találkozik régi barátokkal, osztálytársakkal, akik hivatalos ügy-ben Szloveai-szkóról pár napra Prágába jönnek. Személyzete, páciensei, barátai rendszerint csehek vagy németek. Magyar újságot csak kávéházban olvas vagy még ott sem, magyar | könyvhöz alig jut.

Két orvossal beszéltem, akik a modern magyar.; irók közül ismerik Körmendit, Márait — ntind- 5 kettőt csehül olvassák.

Sokan vannak, akik nem titkolják, hogy magyar, származásúak, de a legtöbb, sajnos, nem szívesen üti ezt dobra. Egy igen kitűnő és keresett specialistával' volt dolgom, akit társaságból ismerek, a telefonban és a kisasszonya előtt csak németül volt hajlandó velem -beszélni s magyarul csak akkor szólalt meg, -mikor a rendelőiben magiunkra maradtunk. Beidegződötts-ég, mondja ő, nem tudatosan csinálja, inkább valami tudatalattiéi kiinduló védekezése a karriércsináló embernek, aki vigyáz mtTrdeTí gesztusára ét! igyekszik távúiról

Legnagyobb választék mindenféle szőrmeárúk lián

L. ApfeSdörfer cégnél

líborod, Roskovics-u. 4. sz.

Leső esőbb árban. Modern szücsmiihely.

elkerülni a legkisebb komplikációt.

— Karriért csinálni egy idegennek csak úgy lébet, hogy tökéletesen asszimilálódik, — mondja ő okosan és körültekintően. Nagyon dicséri a cseheket, hogy milyen szépen tud együttdolgozni velük. Tudom, hogy ez „a nyilatkozat". Olyan ember beszél igy, aki nagyon tudja és főleg nagyon akarja tudni, hogy mit mond. Az apró kimos tyuk- szemrelé-pésekről majd hivatalos -beszélgetésen kívül, ha a karriércsiin-álás kontrolja nem működik ilyen élesen, majd ha egyszer meghitten -beszélgetünk ... Ő a „tökéletes polgár11, aki minden problémáját az életnek a gazdasági érvényesülés -szemüvegén keresztül nézi.

Ide tartozik a Prágában élő magyaroknak 2—3 százaléka.

Hárem-négy szobás belvárosi lakásuk van, összkomforttal sokmák van közülük autója, járnak színházba, minden nagyobb hangversenyen ott lehet látni őket, télen egy-két napra kimennek a hegyekbe téli sportra, í-eginkább gazdag -német polgárok körében mozognak, mentalitásban is, világfelfogásban i-s ezekhez állnak legközelebb. A csehek egy árnyalattal mégis messzebb vannak tőlük, a csehek nem világpolgárok, hanem élese-n és kihangsúlyozótt-an hazafiak; még az inte.lek- tiu-elek is. Ez a rétege az ittélő magyarságnak igényeiben nagypol-gár, világnézetében -baloldali, magyar lapot legfeljebb a kávéháziban olvas. Lá-b-át be nem ten-n-é a Deuts-clhes Hantéba, mert ott szerinte hitlerista levegő uralkodik, kedvenc lapja a Prager Tagblatt.

Mii mondanak a Í50 koronás diákszobák?

A magyarság tömegei -természetesen sokkal alacsonyabb életnívót -kénytelenek tartani. A legnépesebb és a legkönnyebben megfogható csoport a diákság.

Ezek élnek egyedül egyesületi életet.

Prága főiskoláin körülbelül 1200 magyar diák tanul állandóan. Kezdetben a német egyetemeken volt több magyar, ma azonban már a többség a cs-e.h egyetemeket látogatja. A legnagyobb prágai diákegyesület a MÁK, amelynek vagy 700 tagja van. Az összes diákfrakciók képviseltetik magukat a MAK-ban. Van azonban olyan diákszervezet is, amely politikai okokból a MÁK-kai hadilábon áll. A MÁK egyébként a város központjában kényelmes, szép klubhelyiségeket ad tagjainak, van könyvtára és olvasóterme.

Az egyetlen találkozóhelye végeredményben a prágai magyarságnak.

A Prágában élő magyar diákok átlag 5—600 koronát kapnak havonta hazulról. Ez az átlag, vannak olyan-ok is, akik 800—1000 koronát kapnak, 6Őt még többet, ez azonban ritkaság. Főleg sz-lo- venszkói orvosok, ügyvédek vagy nagykereskedők gyermekei képviselik a diiáktársadalom elitjét, már pénzbeli ellátottság dolgában. Ezek rendszerint jól ruházkodnak, azonkívül a magasabb havi gázsi mellett még külön adományok is jutnak hozzájuk, Prágába látogató nagybácsiktól. A legtöbb diáknak az apja azonban köz-hivatalnok, 1500— 2000 korona -havi jövedelemmel és rendszerint naryobb családdal.

Ezek 5—600 koronát kapnak hazulról, persze tudják, hogy milyen áldozatot jelent az otthoniaknak egy ilyen aránylag nagy összeget elküldeni minden hónap elején, — szorgalmasan dolgoznak tehát, szerényen élnek és igyekeznek időre elkészülni.

A gazdagabb fiuk között sokkal több az ősdiák, aki e’bi Ili áldozz a, elkártyázza vagy e.ltáncolja a legszebb éveit. Sajnos, kávéházban tanuló magyar diák is 6ok van, a kávélházó diák azután rendszerint rosszul és rendszertelenül étkezik, mert hiszen ha naponta csak egyszer megy kávéházba, már ez is 3 koronájába kerül. A prágai belvárosi kávéházak közül a legtöbb magyar diák -tanul a Fénáx-kávéházba-n, este egyidőbe-n a Jiulis emelete is tele volt magyar diákokkal, innen azonban a diákokat kitiltották s most a Zlatá Húsa emeletére tették át székhelyüket.

A legszegényebb magyar diákok havi 350 koronát kapnak, ezek kénytelenek tanulmányaik folytatása mellett valamilyen -mellékes munkát! vállalni.

Beszéltem egy diákkal, áld mindössze 150 koro-- nát kap hazulról és délután hivatalban dolgo- j zik 3-tól 6-ig, I

de ez a három órai 'munka tulajdonképpen 6 órát vesz el tanulási időből, mert messziről kell bejárni, azonkívül az étkezési idő és a hivatali óra között van egy lyukas óra, úgyhogy az ilyen fiúnak aztán tanuláson és munkán kivüT igazán nem marad ideje, hogy élvezze fiatalságát.

Egy romantikamentes diákkor

A legtöbb diák a következőképpen osztja be havi gázsiját: 5—600 koronája van a legtöbbnek, ebből 150 koronát kell lakásra adni, télen hozzájön a -fűtés, vagy ha olyan lakást kap valahol a külvárosban, amelynek árában már a fűtés is bent van, akkor kalkulálni kell villamossal. 10 koronát költ naponta étkezésre és más dolgokra, ötven koronát pedig előre nem látott, vagy általános természetű más kiadásokra fordít. Persze egyik sem jön ki ebből a pénzből elsejétől elsejéig. A pénz rendszerint 20-ái-g tart ki, azután kölcsönökből él, ha megjön a pénz, visszafizeti a kölcsönt és 20-án újból kikölcsönzi, a hiányt karácsonyi szünetben vagy nyári hazautazáskor szokták -betömni.

A magyar menzán mintegy 150 diák étkezik.

A -menza a Sokolskán van, nem túlságosan barátságos szuterén-helyiségben, 5.60-ért három fogást adnak, az étel minősége állítólag nem rossz. Sok diák étkezik az egyik automatabüfében, ahol jó -minőségű háromfogásos ebédet adnak 4.80-ért.

A prágai magyar diák élete persze kizárólag az ifjúsági egyesületekre vagy kávéházi ismeretségekre szorítkozik.

Cseh és német családokkal még a cseh és német diákok se találnak kapcsolatot.

S Ebből a diákéletből bizony teljesen hiányoznak a 3 hajdani romantikus szőnek. A magyarsággal csak laz egyesületen keresztül vannak kapcsolataik |s természetesen a legerősebb kapocs: az otthon. Tíz diák közül kilenctől kaptam azt a választ, hogy nem olvas magyar könyvet, először azért, mert nem jut hozzá, másodszor azért, mert nincs ideje. Ha teheti, inkább cseh könyveket olvas, már csak azért is, hogy az idegen nyelvben tökéletesítse magát.

Magyar lapot olvas kávéházban és a. diákegyesületben. Arra a kérdésre, hogy szívesen vannak-e Prágában, mind a tiz igennel felelt, de arra, hogy letelepednének-e itt, valame-n-nyi nemmel feled.

| Nem lehet pártprotekció nélkül elhelyezkedni. Magyarnak, ha nincs saját tőkéje, reménye sem lőhet rá. hogy itt megéljen a kezdet évelbc-n. A cseh diákok általában barátságosabbak a magyarokhoz, mint a németek, a tanárok között van olyan, aki érezteti ellenszenvét a magyarokkal I szemben.

Egy magyar munkás beszél

A Prágában -élő magyarok között tagadhatatlanul legsúlyosabb helyzetben van a munkás, akiit a szlo- ve-nezkói munkanélküliség idesodort a fővárosba.. Sajnos, a Prágában élő magyar munkásról senki nem vezet nyilvántartást, kapcsolataik nincsenek a magyarsággal, tengődnek a nagyvárosban, ugyanúgy élnek itt, mint akár Páris-ba-n vagy Newyo-rk- ba-n, elmerülve egy idegen éiet hullámaiban.

A legtöbb közülük 1939 táján jött föl, amikor Szlovén szikón már pusztított a gazdasági válság, befagytak a munkaalkalmak, itt azonban még minden mozgásban volt, bőven volt munka s a magyar munkást különösen -az építkezéseknél megbecsülték,

'Beszéltem például egy géplakatossal, aki 1031-ben jött fel, azóta meg is nősült itt, gyermeke van, felesége oselh asszony, -elég jómódú-, mert ■egy kis

Pr-á'ga-ikömyéki falu szövetkezetét vezeti. Főleg az asszony keresetéből élnek, m-e-rt a férfinek csak alkalmi -munkái vannak. I-g-en. jól öltözött, meglepően intelligens munkás. Kerek, -szép mondatokban beszél, minden elfogódottság- nélkül olyan dolgokról is, amelyek nem a mindennapi élettel í-üT-gn á ösz- eze. A vasútnál volt alkalmazásban, de elb csá- tottá'k, mert kommunista volt sokat hányódott az életben, megpróbált kijutni Moszkvába is. de az oroszok kijelentették, hogy uem kérnek az éhes szájakból, ebből netkik is van elég.

Elmondja, hogyan csalódott mindabban, amire a kommunista intelloktuelek mint fiatal, fogókon) lelkű munkást nevelték, hogyan ismerte fel, ho::> a kommunista párt és a mai Oroszország menynyire eltávolodott azoktól a tanoktól, amikre őket annak idején feleskették ® tapasztalnia kel-