Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-25 / 294. (4143.) szám

4936 december 25, péntek.

Visszapillantás egy év eseményeire

A világpolitika 1936-ban

Az események ■ A történések rugói - Az összefüggések ■

A két föesemény: Abesszínia, Spanyolország - A harmadik: a iocarnói krízis ■ Drámai feiszültség a kulisszák mögött ■

A világ ideológiai kettéoszlása

Irta: Szvatkó Pál

Prága, december 23.

Az év mozgalmas Volt, mozgalmasabb, mint bármelyik a világháború óta. Többször súroltuk benne az általános háborút, pontosabban háromszor: az abesszin konfliktus idején, a Rajna- vidék német megszállásakor és a spanyol pol- polgárháboru kitörése utón, — de két valódi háború is dühöngött, s közülük egyik a kontinensünkön, mi kell még? Kíséreljük meg rendszerbe szedni és felsőbb szempontból csoportosítani 1936 külpolitikai eseményeit, most az év végén illendő dolog a visszapillantás. A mérleg szomorú lesz.

1936 világpolitikai jellemzését két nagy eseménykör adja meg:

az év első felében az abesszin konfliktus, második felében a spanyol polgárháború.

Közöttük, mint harmadik, s inkább diplomáciai jellegű esemény a Rajna-vidék német megszállása után támadt veszedelmes lqcamói krízis

nyúlik el. Ezek az év legfontosabb esemény- matériái. De talán náluk is fontosabb az a fejlődés, amin a világpolitika mintegy bévül, a tettek felszíne alatt esett át, fontosabb

először a világ népeinek fokozatos ideológiai j kettéválása, másodszor Genf csődje, harmadszor a gazdasági helyzet.

E három tényező közül a két első negatív, a jövő szempontjából nagyon is negatív, s csak a harmadik, a gazdasági fejlődés mutat némi biztatást,

de mind a bárom hátterében az egyre lázasabban folytatott fegyverkezés áll.

A világpolitika e külső-belső vezérfonalai mellett számos más — kisebb, de korántsem lényegtelenebb — eseménykörök egészítik ki a perspektívát, amilyenek például a középeurópai blokkok kialakulása vagy megerősödése, az orosz állam belső-külső átalakulása, a belga fordulat, az amerikai demokrácia győzelme, a japán lázadás és következményei, Ausztria fegyverkezése, az uj lengyel-francia közeledés, a palesztinai zendülés, a Dardanellák felfegyverzése, az uj görög diktatúra, Németország gazdasági átszervezése, s végül mint egyetlen megnyugtató dolog: a berlini olimpia.

Az év külpolitikai képe

Ha sematikusan óhajtanok felrajzolni az év külpolitikai eseményeit, körülbelül a következő képet kapnék:

CSELEKMÉNY-FÖESEMÉN YEK:

A) Abesszin háború.

B) Spanyol polgárháború.

Közöttük:

C) A íocamói krízis.

FEJLÖDÉSTÖRTÉNELML

FÖESEMÉNYEK:

A) Európa ideológiai kettéosztása:

1. Spanyol és francia balfelé tolódás a tavaszi választásokon.

2. León Blum és a francia belső krízis.

3. Olasz-német kibékülés.

4. Nürnbergi bejelentés a „szovjetellenes keresztesháborurói" és a német-japán szerződés.

Mindennek hátterében:

a versenyfelfegyvérkezés.

B) Genf fokozatos tehetetlensége és csődje valamennyi közvetítési kísérletnél.

C) Ál: alános gazdasági javulás:

a) fegyverkezési konjunktúra,

b) a nyugati devalvációk,

c) piackeresések és gazdasági szerződések

A FöFEjLöDÉSHEZ TARTOZÓ MELLÉKESEMÉNYEK:

A) Középeurópa:

1. a kisantant kiépítése a belgrádi konferenciától Károly király prágai útjáig:

2. a római blokk kialakulása a római hármas konferenciától Horthy olaszországi útjáig;

3. Hodza összeegyeztető kísérletének csődje;

4. két eredménytelen kísérlet:

a) Ausztria eltávolítása a római blokktól;

b) Jugoszlávia kikapcsolása a kis- antantból.

B) Panamerika kialakulása:

1. Roosevelt ujramegválasztása;

2. a buenoszaáreszi konferencia.

C) A belga fordulat:

1. A rexisták megerősödése a választásokon;

2. Belgium elhajlása a francia politikától.

Az egyes országok nemzetközi szempontból fontos belső fejlődései:

A) Oroszország:

a) a fegyverkezés iramának megerősítése;

b) a brockista pörök;

c) az uj alkotmány;

d) a polgárosodás és a lemondás a dinamikus princípiumról:

e) ellenlökés : uj dinamizmus kezdése a világikommunizmus hatása alatt Spanyol- országban és Kínában.

B) Anglia (intermezzo):

a) V. György halála;

b) VIII. Edvárd és izgalmas lemondása;

c) VI. György trónra lép. f C) Japán:

a) februári katonalázadás és következményei;

b) német japán szerződés.

D) Németország gazdasági erőreszitései:

a) Schacht piackér esései Európában és Ázsiában;

b) a gyarmatkövetelések egyre erősödnek.

E) Lengyelország:

I

a) kormányválság és az „ezredesek csoportjának" gyengülése; b) Gamelin Varsóban;

c) Rydz Smigly Párisban;

d) következmény: a német-lengyel viszony gyengülése és a francia-lengyel viszony megerősödése.

F) Románia:

a) Tituleseu bukása és következménye;

b) az orosz-román viszony nem javul.

G) Jugoszlávia:

a) merénylet a szkupstinában Sztojadino- vics ellen és következményei;

b) Jeftics letörése, Sztojadinovics győzelme minden vonalon;

c) közeledés Németországhoz és Magyar- országhoz.

H) Csehszlovákiai:

a) Hodza külpolitikai koncepciójának bevégzése és következményei:

b) Krofta visszatér a benesi vonalhoz, az agrárpárt kritikája ellenére.

I) Magyarország:

a) Gömbös halála;

b) Horthy utazásai és a kettő következményei:

c) határozott olasz-politika és demokratikusabb belpolitika.

J) Ausztria:

a) az általános védkötelezetíség bevezetése;

b) német-osztrák kibékülés;

c) Schuschnigg kihajózza Satrhemberget.

K) A görög diktatúra kikiáltása.

L) Törökországnak a montreuxi konferencián

megengedik, hogy megerősítse a Dárdánellákat.

M) Paleszinai arab-angol háború.

N) Egyiptom, Szíria és Libanon függetlenséget

kap.

O) Az északi kis államok:

a) szocialista győzelem Norvégiában;

b) a holland trónörökösnő házasodik.

A legbékésebb intermezzo: a berlini Olimpia.

Az afegssiíu bíbora befejezése

Ez a vázlat természetesen csak a főeseményeket tartalmazza, s egyetlen célja, hogy áttekintő képet nyújtson. Ha megkíséreljük, hogy részletesen és logikusan foglalkozzunk a főeseményekkel, mindenekelőtt az abesszin krízis fejlődéséről kell szólnunk, ez volt a legfontosabb az év elején.

1936 januárjában javában tombolt az abesszin- olasz háború Keletafrikában, Olaszország elszántan tűrte az éppen hatni kezdő szankciókat, mig a genfi politikusok azon törték a fejüket, miként lehetne Olaszországot térdrekényszerite- ni és Abesszíniát megmenteni.

A helyzet az év elején a duce szempontjából nem volt jó.

Olasz repülők egy svéd kórházat bombáztak a harctéren s a duce ellenségei felhasználták az alkalmat, hogy uj agitációt kezdjenek az olasz „barbárság" ellen. Az amerikai szenátus január 3-án az olajzárlat ügyét tárgyalta s egyáltalán az olajzárlat bevezetése látszott a leghatható- safob eszköznek az olasz harci kedv ellen, de talán a világháborút jelentette volna s ezért a hatalmak húzódoztak megvalósításától. A harctéren az olasz csapatok megtorpantak, De Pono utódja Bádoglip mintha nem váltotta volna be a hozzá fűzött reményeket, minden állt, s az olasz sereg Makalletól nem jutott előre. Január 10-én az abesszinok vakmerő oífenzi- vát kezdenek s ez lett az olaszok szerencséje, mert a tizennégy napig tartó örökös, meggon- doladan és elő nem készített támadásokban teljesen felőrlődnek a négus seregei.

Január 27-én Badoglio győztesen befejezheti az első tembieni csatát, az ellenfél nem tudta visz- szavetni az elsáncolt olaszokat. Ugyanakkor, január közepén Graziam a délabessziniai fronton győz, Dolotól 230 km-re előnyomul, s úgy látszik, hogy az olaszok délről akarnak eljutni Ad- dis Abebába.

A négus február 1-én északon még támad, de 16-án Badoglio az endertai csatában már döntően megveri Ras Mulugctát

és megkezdi az előnyomulást. Március 1-én megnyeri a többnapos újabb tembieni ütközetet is,

Ras Seyum és Ras Kassa serege megsemmisül,

a hadjárat váratlanul gyorsabb iramot kap, s Európa nagy ámulatára az olaszok hirtelen feltartóztathatatlan gyorsasággal kezdenek előnyomulni dél felé. A négus március végén az Asangi- tónál gárdájával még egyszer ellenáll, ez az utolsó kísérlet is csődöt mond. Mussolini április

8-án bejelenti, hogy Olaszország elérte afrikai céljait, április 14-én Starace osztagai megjelennek a Tana-tónál, április 15-én Badoglio elfoglalja Dessiet, Graziani délen 20-án uj támadást kezd,

május elsején a négus elmenekül a fővárosból, ahol zendülés üt ki, 5 'n az olaszok bevonulnak Addis Abebába, s május 9-én Mussolini Rómában leírhatatlan lelkesedés között Viktor Emánuelt Abesszínia császárává kiáltja ki. A négus birodalma megsemmisült, előbb, mint bárki gondolta volna.

Olaszország megnyeri a genfi csatát

A gyors győzelem tette lehetővé, hdgy Olasz-1 kezdődött genfi olajzárlat-vifca eredménytelenül ország Genfben is megnyerje csatáját. Aloisi I befejeződjék. A szankciók nem hatottak, gyen- iigyes taktikázásával elérte, h^gy- -a január 12 énjgék volt.rk, Olaszország teljet erővel

tott, annál is inkább, mert a szuezi csatornát nem merték elzárni. Február második felében Anglia szankciós politikája is bizonytalanná vált:

a világháborútól való félelem miatt Edén, az uj angol külügyminiszter nem folytathatta teljes eréllyel olaszellenes politikáját.

Március 4-én Genf már fegyverszünetet javasol, Aloisi taktikázik s az olaszok május 11-ig haladékot kapnak Génitől. Ez alatt az idő alatt pedig Badoglio váratlanul győzni tud, Genf figyelmét pedig eltéríti a német probléma, s májusban a népszövetség már befejezett tényekkel kénytelen számolni. Május 12-én heves viták vannak Gefben, de a népszövetség nem mer ujjat huzni a diadalmas Olaszországgal, amikor most úgyis nagyobb gondja Németország. A dúcénak egyetlen célja van: a megmaradt szankciók leépítése. Ez is sikerül.

A gyengülő megtorlóintézkedések julius 15-én végleg megszűnnek,

s ámbár a négus szeptember 21-én elvi győzelmet arat Genfben, amennyiben elismerik államfőnek, ebből sem lesz nagyobb baj, s Olasz-Abessziniát a hatalmak egymásután kezdik elismerni, igy Németország október 24-én,

majd amikor decemberben létrejön az angololasz megegyezés, a duce győzelme véglegessé és teljessé válik, egyetlen hatalomnak sincsen többé kifogása Abesszínia elfoglalása ellen, s Graziani alkirály csapatai októbertől decemberig végleg megszállhatják az ország területét, Gorét is, ahol a négus állítólagos ellenkormánya székelt.

Ennél nagyobb és tisztább győzelmet a világháború óta senki nem aratott Európában.

A Iocarnói krízis

Azt, hogy a duoe sikerrel befejezhette afrikai akcióját, katonái hősiességén kívül

a márciusban kiütött Íocamói krízisnek köszönhette.

Hitler március 7-én bejelentette, hogy a német csapatok a békeszerződés tiltó parancsa ellenére megszállják a semleges Rajna-vidékeí. Versailles utolsó lényeges intézkedésének egyoldalú megszüntetése óriási felháborodást keltett Euró- ] pában, mert az 1925-ös Iocarnói megállapodás végét jelentette, azaz Franciaország biztonságát látta veszélyeztetve.

A genfi tanácsba tálmák március 14-én sietve összegyűltek Londonban, hogy intézkedjenek, de a német lépés nem járt közvetlen reakcióval. Haszonélvezője kizárólag Olaszország lett, mert senki sem törődött többé Abesszíniával,

Anglia uj Íocamói szerződést kívánt, s büntetés helyett március 26-án már felmerült egy európai konferencia terve.

Hosszas, bonyolult tárgyalások indultak meg az incidens likvidálására és az uj Iocarnói szerződés megkötésére, Ribbentrop ügyes halogató

Elhájasodásnál, köszvénynél és \ cukorbetegségnél, oxaluria és phosI

" phaturia képződésénél, hugysavas sók larakódásánál a természetes „Ferenc József" keserüviz javítja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést. Több jeles orvos, az anyagcserebajok célszerűbb gyógymódja után kutatva, már a múlt században megállapította, hogy a Ferenc József vizkurával nagyon szép eredményt lehet elérni. F\z ajánlják,

9