Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-25 / 294. (4143.) szám
1?36 december 25, péntek. nM^<M-MA<S^AR-H!RLAB A PMH NAGY INTERJÚI Szekfü Gyula nyilatkozik az uj magyar realizmusról és ílluziómenéességről Beszélgetés a magyar realista fiatalság nevelőjével ■ A tízéves Magyar Szemle eredményei és missziója ■ „A magyar közvé« lemény nem indolens többé a kisebbségekkel szemben" ■■ ■■■■ Ki vetette fel elsőnek a magyar parasztkérdést? ■■ ■■ Átértékelő kutatások a legújabb kor magyar történelmében Budapest, december közepén. Szerb Antal, a fiatal magyar irodalomtörténész nagy feltűnést keltő irodalomtörténetében megállapította, hogy a háboruutáni magyar fiatalságra két nagy magyar szellem hatott: a romantikusokra és a hevülékenyekre Szabó Dezső, a realistákra és a higgadtakra Szekfü Gyula, Szabó Dezső hatása közben lecsökkent, Szekfü Gyuláé tovább tart, sőt növekszik s a. tudós mély és alapos munkája tulajdonképpen csak most kezd szélesebb körökben megmutatkozni. Könyvei, bármily tudományosak is, sorra nagyszerű könyvsikereket jelentenek* A „Három Nemzedék**, a realista, de nemzeti fiatalságnak ez a bibliája, kiadást kiadásra ér el, a Hóman—Szegfű-féle nagy magyar történetből pedig két év alatt többezer példány kelt el s az első nagy kiadás teljesen elfogyott, ami soha nem tapasztalt sikert jelent egy komoly tudományos és többszáz pengőbe kerülő műnél. Szekfü lapja, a Magyar Szemle a legátfogóbb és a legjelentősebb magyar folyóirattá vált s mindazok a fiatalemberek, akik lassan- lassan jelenteni kezdenek valamit a magyar tudományos vagy politikai közéletben, mind a Magyar Szemlénél nevelődtek. A professzor ugyanaz, aki a háború előtt volt, amikor igazságáért a Rákóczi-kérdés- ben harcba szállt a hivatalos közvéleménynyel és tűrte a népszerűtlenséget, hogy végül is győztesen kerüljön ki a vitából. Ugyanazt tette, amit Masaryk a cseh közvéleménnyel a königinhofi kéziraíha- misitások leleplezésének idejében, s lassan-lassan ő is a nemzet preceptorává vált, ha meg is maradt az elv és a tudományosság világában s nem avatkozott be a politikába. A Magyar Szemle fiataljai A Magyar Szemle szerkesztőségében beszélgettünk a magyar és az európai állapotokról Szekfü Gyulával. A puritán szobában megnyugtatóan és biztatóan hat az egyszerű, -higgadt ember, akiben néhány percig meghitt beszélgetés után bizonyára hinni tudna az is, aki soha nem hallott munkásságáról. Póz és fölény nélkül közeledik a látogatóhoz, szívesen és szeretettel, anélkül, hogy hatni akarna. Nem szívesen nyilatkozik, érezni, hogy nem az újság és a nyilvánosság miatt teszi, hanem azért, mert erre kérik. .................. A jubiláló Magyar Szemléről szól, lapjáról, amely most lépett a tizedik évfolyamba. Amit a lap tett és elért, Szekfü Gyula érdeme s hiába szerénykedik, sőt hiába pesszimista a- professzor, a Magyar Szemle máris jelentős utat futott be a magyar közéletben. Munkatársai, akik mint egyetemi hallgatók, vagy mint fiatal doktorok kezdték működésűket a Jap hasábjain és senkik voltak, akikbén csak Szekfü Gyula látta a képességék csiráit, ma, tiz év múlva, az egyetemeken, a könyvtárakban, a rádiónál, a közoktatásban fontos helyeket töltenek be és mindenkitől elismert munkát végeznek. Pedig nem a protekció vitte őket előre, sőt, cikkeikkel gyakran szembekerültek az uralkodó közvéleménnyel, mégis, a végeredmény az lett, hogy felfogásukkal és tudásukkal diadalmaskodtak. Mert Szekfü Gyula realizmusának nem az a célja, hogy destruktivokat és elégedetleneket neveljen, hanem maga köré gyűjtve az alkalmas fiatalokat, ügyes és szívós munkával lehetővé teszi nézeteik győzelmét, megássa a medret, amelyben e nézetek egyre növekedve és szélesedve futhatnak az óceán felé, anélkül, hogy mesterséges torlaszok és gátak emelésével szétfolynának és pusztító árvizet jelentenének. A magyar realizmus megnevetése Az eredmény tiszteletreméltó. Mégis, amikor megkérdezzük, hogy mit ért el tiz év alatt a Magyar Szemle, Szegfű Gyula lemondóan legyint: — Semmit —- mondotta. A válasz a törekvő, a kompromisszumokkal és részleteredményekkel meg nem elégedő férfi válasza volt, aki nem tartja elegendőnek. amit elért, mert többet, döntőbbet, tisztábbat akar. Csak amikor rámutatunk a kézzelfogható eredményekre, olvad fel és nyilatkozik «— nem az eredményekről, hanem a célkitűzésekről. — A magyar középosztály elitjének folyóirata kíván lenni a Magyar Szemle — mondotta. — Nem az alacsonyabb közép- osztályé, amelynek előitéleteit csak a meg- nevelt és egységes elit tudja eloszlatni és nem a tömeghez óhajt szólni tetszetős demagógiával. Az elit, amelyről beszélek, nem széles, de szélesedik. A célunk az, hogy magasabb, realisztikus szemléletet adjunk a bel- és a külpolitikának és a nemzeti kultúrának. A Magyar Szemle olyan hangon ir, amely nem szélsőséges, mert e szélsőséges hangon nem lehet építeni, csak rombolni, rém lehet erőket összehozni, csak szétválasztani, Idősek és fiatalok együttműködnek a lap hasábjain s mindenkinek jogában áll eszméit kifejteni, anélkül, hogy sértegetné a másikat. Nézetlemondást a Magyar Szemle nem kíván senkitől, de tekintettel van a nemzeti közösségre és ennek jegyében dolgozik. Illuziómentes külpolitikai szemle A professzor most felmelegszik: — Tényleg, a Magyar Szemle .valósítja meg a szellemi síkon a leginkább azt, amit „nemzeti egységnek*1 nevezünk. Sokféle ember, kor é3 nézet békésen megfér benne, mégsem lesz egységnélküli konglomerátum, mert mindenkit őszintén a magyar érdek és a becsületes józanság vezérel. — A lap részletcéljai között első helyen áll a külpolitikai tájékoztatás, annak a zavaros és összekuszált állapotnak megszüntetése, ami ma az európai politika megítélésénél gyakran még müveit embereknél is uralkodik minálunk s vakságában állandóan a legreményteljesebb optimizmus és a legsötétebb pesszimizmus között hullámzik. Ottlik György külpolitikai rovata a Magyar Szemlében az egyetlen realisztikus és illúzióktól mentes szemlélete az európai politikának Magyarországon* mert nálunk,. sajnos, szokásos, hogy a világpolitikából könnyelműen illúziókat gyártsanak, Az első, aki a parasztkérdést felvetette m a ve&e-Uólyofy- epe&aioscUc. gy«gyvii« — A belső kérdések elemzésénél főcélunk I tűk meg* a szociális kiegyensúlyozás előmozdítása. Mi kezdtük a magyar parasztság tényleges viszonyainak megismertetését, a szociográfiát mi műveltük először rendszeresen és tudományosan Magyarországon. Azóta országos nagy mozgalommá vált a parasztsággal való törődés, szinte vezérlő életproblémánkká és büszkék vagyunk rá, hogy a mozgalom a Magyar Szemléből indult útnak, mi ismertük föl először fontosságát és a megismerés tudományos módszereit mi alapozA magyar közvélemény érdeklődése a kisebbségek iráni — Ugyanilyen érdeme a lapnak, hogy a magyar kisebbségekkel való foglalkozást is mi rendszeresítettük. Illúziók és pletykák helyett a Magyar Szemlében jelentek meg az első komoly tanulmányok, amelyek a valóságnak megfelelően, autentikusan és rendszeresen foglalkoztak a kisebbségek problémáival* Kitűnő szakértők, mint Szász Zsombor és Bajza József az eddigiektől elütő, egész más metódusokkal nyúltak a kérdéshez s higgadtan, tudományosan, érdekesen elemezték azt* Sikerült is felkelteni az érdeklődést. A hozzánk érkezett levelekből látjuk, hogy a célt elértük, a közönségnek nagyon tetszenek a Szemle kisebbségpolitikai cikkei és egyre többet kér belőlük. Más orgánumokban és a közvéleményben is llátjuk a tanulmányok józanitó és érdeklődésfelkeltő hatását. Régebben legfeljebb keseregtek az emberek, de a részletek és a való helyzet iránt nem érdeklődtek, a lápok hallgattak, most az indolensségnek e légköre megszűnt s az elit többé-kevésbbé ismeri már a kisebbségek problémáit, velük él, érti őket és érdeklődik. Alapvető kutatások az ufabb- kőri magyar történelemben Szekfü Gyula, a történész ezután a magyar történetírás uj eseményeiről kezd beszélni. Ezen a téren is örvendetes a haladás, a fiatalság jól és reális alapelvekkel dolgozik, a múlt igazi megismeréséből az eddigieknél egészségesebb következtetéseket von le a jelenre: —' Az ujabbkori történelem nemrég még teljesen el volt hanyagolva Magyarországon. A tudósok nem foglalkoztak vele s a közvélemény tele volt illúziókkal, tévedésekkel, amelyekből természetesen hibásan következtetett a jelenre. Most egymásután keletkeznek a szebbnél-szebb dolgozatok az ujabbkori magyar történelemről. A fiatalok lelkesen és becsületesen kutatnak, nem korrigálják az anyagot s fontos tényekre jönnek rá. — Alapvető munka például a fiatal Mé- rey Gyula könyvet „Magyar politikai pártprogramok a kiegyezés korában**. Teljesen elhanyagolt kérdést dolgoz fel s tudományos megállapitásaiból sok minden világossá válik a 67 óta folyó magyar politikában, amit addig nem érthettünk. A politikai fejlődés egész menete nyilvánvaló lesz s akár a jövőig elpillanthatunk. A realizmus első győze’me: Görgey rehabilitálása — Itt van a Görgey-kérdés is. Az egész magyar realizmus, ilhíziómentesség problémája, a romantika nagy harca a valóság- jj gal. Kosáry Domokos müve: „A Görgey-1 kérdés és -története** végleg eldöntötte aj nagy pert — Görgey javára, A pompás könyvből mindenki okulhat, azok, akik eddig szerették az illúziót és a romantikát s érzelmeik szerint Ítélkeztek, beláthatják, mennyire káros ez. A realisták és a valóságszeretők pedig bátorítást és erőt nyerhetnek a könyvből. — Egy fiatal tudós, akinek a nevét egyelőre nem akarom megemlíteni, „A magyar nemzet hivatástudata** címen elsőrendű, munkát ir, ugyancsak realisztikus alapon, a magyar nép történelmi misszióiról. Különösen a törökség és a magyarság problémáit tárja fel, a magyar nemzet akkori szerepét és nagyszerű tudományos adatokat tár fel. Gogolok készülő müve a cseh-magyar viszonyról — A szomszédállamokkal való viszonyainkra dérit fényt Gogolák Lajos készülő nagy történelmi müve: „A csehek felfogása a magyar államról a 19. század folyamán". Ez a könyv is sok problémára derít fényt, hozzájárul a helyzet realisztikus megítéléséhez és uj adatát jelenti a születő magyar realizmus kibontakozásának. | (sp-) 7 ] Fogadja meg barátja tanácsát... I ■ Elismerem: ecset, szappan, viz —mindez szintén fontos — de ne felejtse el, hogy tulajdonképpen mégis csak a borotvaél borotvál. Használjon ..akkor pengéje vagy borot- vakése állandóan borotvaéles lesz és mindig kifogástalanul borotválkozbatik. ■ A L L E G R 0-b orc tv apen ge élesitőkészü lékek: I nikkelezve Ke 120.— fekete . . . Ke 96.— ALLEGRO fenőszij rugalmas kővel ... Ke 45— S T Minden szaküzletben kapható. L V \ y*j Árjegyzéket ingyen küld S>.£n$£L' Bratlslava, Masaryk—jnt ««■ «• SirPrahn II., Phönlx 136. \----------- *
