Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-23 / 293. (4142.) szám

t XV. évf* 293. (4142) szám » SlGfCla ■ i»36 december 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. 9 A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. „A szolidáris amerikai demokrácia" Az első lépések Panamerika megalakítása felé A buenos-airesi konferencia eredménye ■ A háború ellen • Teljes összhang az amerikai államok között Panamerika (sp) Prága, december 22. A buenosairesi (konferencia a végéhez kö­zeledik, az amerikai hatalmak számos fon­tos kérdésben megegyeztek s az értekez­letből egy olyan uj világalakulat körvona­lai bontakoznak ki, amely nemcsak cso­dálattal tolt el bennünket, európaiakat, ha­nem irigységgel is, De hagyjuk az irigyke­dést. Örüljünk, hogy legalább Amerikában megvalósul az álom, amit mi gyakran meg­álmodtunk, de nem tudtunk valósággá for­málni, megvalósul egy nagy geográfiai egy­ség államainak összefogása és az uj konti­nens jelentős lépéssel közelebb került Pan­amerika gondolatához, sőt, talán Paname­rika meg is valósult már, ha a buenosairesi eredmény tartósnak és kiépithetőnek bizo­nyul. A harmadik, sőt talán a negyedik vi­lágegység születik meg szemünk előtt: az első az angol világbirodalom országainak gazdaságilag, politikailag és világnézetileg kiegyensúlyozott impériuma volt, úgy, ahogy az 1927-es londoni birodalmi konfe­renciából és az 1931-es ottawai gazdasági megállapodásból egészségesen, autarkan,, önmagát ellátva és vezetve kiépült s nem­csak visszahódította a krízis alatt veszé­lyeztetet t pozícióját, hanem biztosabbá és boldogabbá is tudta tenni népeit. A máso­dik a szovjetorosz egység, egy egész föld­rész, gazdasági és politikai zártságával. A harmadik TáVol-Keleten van alakulóban ja­pán vezetés alatt s ha elképzelhető lesz, hogy Nanking és Tokio tényleg végleg megegyezik, ami Csangkaisek győzelme esetén valószínűnek látszik a két sárga ha­talmasság ugyancsak önálló és senkire nem szoruló egységgé tömörül. A negyedik egészséges autarkia a buenosairesi konfe­rencián kristályosodott ki. Harminc évvel ezelőtt nehéz lett völna Panamerikáról beszélni. Az Északi Unió a hatvanas évek polgárháborúi után ugyan egységgé forrt, de a többi országgal baj volt. Sehol nem pusztított annyi forrada­lom, polgárháború és közönséges háború, mint a mexikói határtól le egész Tüzföldig. Az európaiak gúnyosan és fölényeskedve nézték az örökös délamerikai perpatvaro­kat és a farizeus módjára hálát adtak az Urnák, hogy nem olyanok, mint a délame­rikaiak. Mi okozta, hogy legújabban meg­szűnt ott az örök forradalmiskodás, avagy csupán a látszat csal? Mert mintha a hét év előtti krízis borzalmai férfivá érlelték volna Délamerika keverék népét, mintha a hét sovány esztendő elmúltával egymásra találtak volna azok, akik a megpróbáltatás előtt bűnösen vetélkedtek. Az utolsó ádáz tusa, Paraguay és Bolívia évtizedes Cbaco-i küzdelme váratlanul csódálatosan szép vég- akkorddal ért véget: a két hadviselő fél, aki a dzsungelék mérges poklában vadállatok­hoz illő irtóhadjáratot viselt egymás ellen, Buenos Airesben oly teljességgel kibékült, hogy a harcot azonnali barátság és örök szövetség váltotta fel. A genfi népszövet­ség hiába kísérletezett évekig a chacói kon­fliktus megoldásával, az európai paragrafu­sok nem birkózhattak meg a félvérek vad­ságával. De megbirkózott egy eszme, amely hirtelen elemi erővel világított föl a pampá­kon, ahol a gazdasági szenvedés mélypont­jára megérkezett nép messiásként üdvözölte fényét, világítani kezdett a pánamerikai gondolat. Mi csiholta ezt a tüzet? Kétségtelenül a belátás, hogy Amerika sorsát kizárólag az Buenos Aires, december 22. Az amerikai államok közös buenosairesi kon­ferenciáján hétfőn 57 bizottsági javaslejtot fogadtak el, amelyek intézményesen bizto­sítják az országok együttműködését. Az amerikai hatalmak kijelentik, hogy proklamálni fogják az amerikai államok ab­szolút jogi szabadságát, felségjogai ériiítet- lenségét és az amerikai szoldáris demokrá­cia létezését. Minden olyan tett, amely az amerikai békét veszélyezteti, közösen érinti az amerikai államokat és igazolja azokat a lépéseket, amelyeket a béke fenntartásának érdekében az államok elhatároznak. Territo­riális hódításra az amerikai államok nem vágynak és nem ismerik el az erőszakos te- rülethóditást. Az amerikai államok közötti vitákat békés utón és a nemzetközi bírósági eljárás ítélete alapján szabályozzák. Bolívia javaslatot tett a „támadó fél" és a „szankciók alkalmazása" meghatározásá­ra, A javaslatot egy bizottságra bízták el­intézés végett. Az államok kölcsönösen azt javasolják egymásnak, hogy a fegyverkezést a lehető mértékig korlátozzák s a hadsereg kizáró­lag a belső rend fenntartására és az orszá­gok védelmére szolgáljon. A nemzetközi konferencia visszautasítja a háborút, mint az államok közötti vitás esetek megoldóját. A kémiai eszközök alkal­mazása a háborúban nagy bűn és az ame­rikai államok nem helyeslik. A polgári la­kosságot föltétlenül védeni kell minden há­borús cselekedet kihatása elől. A domíniumok nem segítik Angliát? London, december 22. Miközben az angol fegyverkezési ipar lázasan dolgozik, hogy tökéletesítse Anglia hadseregét, kér­ameríkai testi-lelki autarkia kiépítése biz­tosíthatja. A sajtó, a közélet, a politika akaratlanul propagálni kezdte az eszmét s a nép megérezte a hirdetett szó igazát. A szakemberek kidolgozták Panamerika gaz­dasági alkotmányát s bebizonyították, hogy a két kontinens prosperitása ügyesen kiter­vezett és beosztott munkával mindenkitől függetlenül feltétlenül biztosítható. Európa és a többi földrész veszélyt jelent, az ame­rikai életet tehát a gazdag amerikai konti­nens bázisára kellett helyezni. Az első kí­sérletek jól sikerültek, bizalmat adtak — s ekkor jött Roosevelt szuggesztiv amerika­nizmusával, politikájának elvitathatatlan eredményével. Annyi viszálykodás után le désessé vált, vájjon az esetleg eljövendő háborúban a domíniumok, Kanada és Ausz­trália csapataikkal megsegítik-e Angliát. Ebben a kérdésben kizárólag a domíniumok önmaguk dönthetnek, Nagy-Britannia jól tudja, hogy a domíniumok támogatására nem számíthat, ha a domíniumokat nem tá­madták meg közvetlenül. Hughes ausztráliai Berlin, december 22. A Deutsche Allge- meine Zeitung közli azt a táviratot, amelyet Ciano olasz külügyminiszter állítólag a lázadó Osangtszuliang marsalíhoz intézett. A táv­irat szövege a következő: — A barátom vagy. Ha a kommunistákkal szövetkezel, ellenségemmé válsz. Csangkaisek nélkül Kina semmit sem ér. Paris, december 22. Az angol-olasz feszült­ség enyhülése után az olasz-francia feszültség is megenyhült. Az addis-abebai francia kö­vetséget a közeli napokban főkonzulátussá alakítják át s ezzel Paris teljesítette az ola­szok egyik legfőbb óhajtását. Mint ismeretes, St. Quentin, az uij római francia nagykövet mindeddig nem utazhatott állomáshelyére és nem adhatta át nuegbizóiratát, mert Olaszor­tudta csillapítani a déliek k'atlan-lelkeit és autoritásával véget vetett a személyeskede- seknek. Európában, Ázsiában más eszmék uralkodtak, a két Amerika kötelező normá­nak ismerte el Roosevelt demokráciáját s látta, hogy vele él és bukik. A kontinens felnőtt, megérett, tulfejlődött Európán. Amit nálunk csak a brit világbirodalom tudott megvalósítani, angolszász hatás alatt most Amerika is megvalósította, amikor kialakí­totta az értelmes elme békés szabályain nyugvó világrendjét s az angol autarkiával együtt dolgozva megkezdte előre kiszámí­tott és kipróbált eszközökkel a prosperitás­hoz vezető autark amerikai életet. Paname­rika virtuálisan megszületett. Az amerikai, hogy egy eljövendő háborúban rendkívül nehéz volna Ausztráliából csapatokat kül­deni Európába, mert a légi támadások könnyen tönkretehetnének minden csapat- szál'litmányt. Ezenkívül Ausztrália, Uj-Zee- land és Kanada kénytelen volna a rendel­kezésére álló katonai erőt visszatartani, ha Anglia és Japán között háborús bonyodal­mak támadnának. Mint ismeretes, Ciano hosszabb ideig a sanghai olasz főkonzulátuson működött és ott ismerkedett meg a fiatal miarsallal. A Kínából érkezett jelentések szerint egyébként a kormánycsapatok megkezdték az előnyomulást Csungszuliang ellen. A Szian- futól hetven kilométerre fekvő Csisue várost kard csapás nélkül elfoglalták és megközelí­tették a zendülők főhadiszállását. szág azt kívánta, hogy a nagykövet Viktor Emánuelt olasz királyként és abesszin csá­szárként szólítsa meg, amit a franciák mind­eddig nem voltak hajlandók megtenni. A leg­újabb jelentés szerint a franciák ezen a té­ren is engedékenynek mutatkoztak és St. Quentin a legközelebbi napokban átadja meg- bizóiratát Olaszország királyának és Abesz- szinia császárának. demokrácia elve és a gazdasági kiegyensú­lyozottság fűzi békésen egységgé. Most a gyakorlat jön, minden további tőle függ. Európa pusztító ideológiai harcok közül tekint át Amerikára. Nem követheti, csak irigyli. De ha a buenosairesi kísérlet bevá­lik, mint bevált az ottawai és boldog, hábo­rúdon életet biztosit az eljövendő tiz-husz év az emberi becslés és szolidaritás alapjára helyezett uj Amerikának, akkor elképzelhe­tetlen, hogy a tengerentúli példa hatás nélkül marad nálunk s talán eljön a módja, hogy mi is követhessük távoli szomszédainkat a jóléthez és a kiegyensúlyozottsághoz vezető boldog —■ békés utakon. miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, Ciano olasz külügyminiszter távirata a rendülő (sangszulianghoz Franciaország hamarosan elismeri Olasz-Abessziniát A francia—olasz feszültség is enyhül

Next

/
Thumbnails
Contents