Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-20 / 291. (4140.) szám
<Pra<iM-/V\\G^AR-HIRLflB 1936 december 20, vtaéimap» r e iO Bzütefett összese®, 1930 (körül már csak 145. Megdöbbentő az egykés, süllyedő falni, Jaltai a köz-épte-rét, a gyiemm-eikteten udvarokat, a csöndéit, amely körülfogja a Miér házaikait a mio-csarae-viráigos félj közepén, a gazdag ihatárt, ahol vailarnKkor virágzó gyümölcsfáik meddősége asszonyaikra emlliélkiearbeit. — Világtól ed zárt. kis falu, csak káf. köz- intézménye van: az elemi iskola egy (tanítóval és a fcözbimtókioesáígi korcsma, Teljesen autonóm kis ráirea-daífoin, külön társadalmi ihaijoik- ka'L, harc okikai, felső és alsóbb osztályúikkal. Ebben a faluiban, ennek az elzárkózott társadalmában jelentünk meg egyszerre:, hívatlanul, váratlanul. Találkozás a faluval — Tizenkettein íme®,tünk le közéjük, tizen- kettem. (Amíg e számot Írom, arra gondolok, nines-e szimbólikus jedienitőeége?) — Juinins ihuiszonhatodiLkáin érfkeatüinlk és hogy kutatómunkáinknak semmi akadálya ne legyem, mint öreg cserkészek, ceerkészitiáibor alakjában szálltunk meg Remise füved benőtt terén. Bizalmatlanul fogadott bennünket a falu, cserkészruhába bujt fináncoknak néztek. Ez a bizalmatlanság néhány napig bujkált bennük. míg első őszinte találkozásunk meg nem tört ént a. faluval. Drámai volt az a pillanat, amikor esti tábortűznél először álltunk szemben: a falu lakossága és mi, a cserkész-ruhába öltözött falukutató egyetemi hallgatók. Őszintén be kell vallanom: félsz egem állottunk ott, megérezitiilk, hogy századok vájta irdatlan szakadék van közöttünk. Egy ideig idegemül néztük egymást és ott a tábortűz imbolygó lángjainál kerestük a megvilágított -arcok mögött a gondoltatokat. Aztán felhangzottak a Bartók- Kodály gyűjteményéből való ősi magyar dallamok, megindult a beszéd, árja és egyszeriben feloldódott a falu rideg merevsége. Annyira megszerettük egymást, hogy a legjobb barátságban éltünk két hétig. Együtt dolgoztunk künn a mezőn, mert éppen aratás ideje volt, szétszéledtünk az egyes családoknál. Engem egy gyermektelen öreg házaspár vett gondjaiba és annyira megszeretett, -hogy örökbe akart fogadni. Réi-ő vén- ségüklben lobbant fed benniük a gyermek utáni vágy és sajgóit fel bennük a jóvá nem tehető, elmulasztott életcél! A kollektív munka — A két tét alatt szakadatlanul folyt a falukutatás kollektív munkája. Az egyes tudományágak művelői kis szakcsoportokat alkottak, így a munka hat csoportban oszlott meg. Az egyik a környezetet vizsgálta és különösen gazdaságföldrajzi szempontból tanulmányozta a helyzetet. A másik a falu gazdasági élétét vizsgálta. A harmadik ia társadalmi, a negyedik a kulturális viszonyokkal, az ötödik a falu demográfiájával, a hatodik a telki ételével foglalkozott. Egy-egy csoport 2—3 kutatóból állott, de úgy, hogy ©gyes kutatók egyszerre több csoportban végezték munkájukat. Mindem este megbeszéltük aznapi gyűjtésűnket. Minden családról volt egy kartotékunk. Csak 35 kartotékra volt szükségünk. A -lapra feljegyeztük a családra vonatkozó összes fontos adatokat. A kartoték alapján sikerült a felesleges munkát kiküszöbölni és megállap'thattak, hogy milyen irányú kutatásra van még. szükség egyes családokra vonatkozólag. A kapcsolat az egyes szakcsoportok között állandóan megvolt, részben mert egyesek több csoport tagjai -is voltak, részben pedig a kutatás természete hozta ezt .magával, mert az etnográfus talált például olyan jelenségeket, melyeket csupán a gazdasági viszonyok ismeretével érthetett meg, vagy a demográfusnak meg kellett ismeimiie a mii jő külső behatásait a társadalomra. Az anyag feldolgozása — Két hét múlva hagytuk el a falut. Szeptemberben kezdtük feldolgozni a gyűjtött anyagot. Rájöttünk aura, hogy nem teljes, ezért november folyamán tementiünlk újabb egy hétire, sőt később a munkaközösség egyik tagj* még külön is leutazott az anyag kiegészítésére. Amikor anyagunkat féldolgoztuk, akkor döbbentünk rá igazán az egykés község tragédiájára. Hosszú tépelődéeek után, mindent a legpontosabban és leghatározottabban .mérlegelve irtunk te, felelősséget érezve, amikor ítéletet mondunk egy falu felett. De meg kellett tennünk. S amikor készem volt a könyv ez év júniusában, magunk is viharzó érzésekkel álltunk a valóság eme képe mellett. Lejutott egy könyv Kcmsére is és -most ellenségesem gondol ránk a fáin. Ebben van a falukutatás nagy tragédiája, akiért történik, a nép nem érti meg, hogy miatta volt minden és mi majdnem úgy vagyunk, mint Az apák 'és .fiukban Bazárra, aki szintén megváltásit hirdetett a parasztoknak, de nem értették és kinevették. A munka folytatása •— Remise viszonyainak feldolgozásával nem tartottuk befejezettnek fialumuinlkénkat. A nyár folyamán felmentünk Sárközre, ahol már nem az egyke kérdését tanulmányoztuk, hanem a német, front előretörését vizsgáltuk. Sárközön .keresztül akarjuk az egész Dunántúl eorefcérdé- eét megtárgyalni. Sárközön alakult ki legélesebben a magyarnémet front és. ezért mostani toutaMsiimk <*yradJö®tó (kéardóMaróczy Gréza sakkozói emlékeiről beszél A karácsonyi ünnepkör alatt rádió-interjút ad a legnagyobb magyar sakkozó »■ ■■ ■■ Budapest, -december közepe. (Budapesti szer-’ ■kés^tőségünktől.) A magyar sakkozók (kiig világa, dle a széles rétegeket felölelő közvélemény áts érdeklődéssel várja december 28-át, amikor Maróczy Géza, a sakkozás egyetlen magyar nagymestere a magyar Stúdió mikrofonja elé lép és G. Réitíhy Pálinak, a máidió sakkeilőadójának interjút -ad a sakkéíle-t legaktuálisabb kérdésedről. A magyar sakkozás propagandája szem- ponti jáib ól nagy jelentőségű lez a dátum, mert Maróczy nagymester ez alkalommal először kerül a magyar rádió mikrofonja elé és ágy hangjait; — aiz igaz, hogy csupán aiz éter hullámainak iközivetiítésével — először fogják Ihaliiami azok a tízezreik, akik Maró-ozy him-evét, dicsőségét már négy évtizede ismerik. Maróczy külföldön már t-öbb alkatommal szerepelt a rádió közönsége -előtt.. Leigutább 1935-ben, az Euw-e—•AJijeicbin világbajnoki mérkőzés alkalmávall, ameilyem Euwie iszekundámsa volt, igen 'gyakran adott a holland rádió irdiportierének inf.er.jut, a uiagyar mikrofon elé azokban -most kerül első alkalom- mail, minthogy a magyar rádió csupán az idén vezette -be rendszeresem a sakkjiátékra vonate -kozó ©leadásokat gazdag program-jáiba. Maróczy Gézát nemcs-ak Magyarországom ismer jk és bccsülck, h:an-em széles e világon, ahol a sakkjátéknalk hívei és rajongói vannak. Isim-e- rik. tisztelik és s-zerefik Szlovenszkón is, ahol az álilaimfor-dutat utánii időkben több ízben is megfordult, szómultáinikőrutaf -tartott és részt.vett a szili-ácsi nemzetközi versenyem. A Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége különösen ismeri és ér- tékeiii -négy évtizedes kulfurmunkáját, amelynek e-reidményeit gyakran volt alkaillmia Mairóczy közvetlen megnyilatkozásai alapján is megis- mernie. A rá-dióiinterju ©lőtt felikiereistük Maróczy Gézát- aí.bentfaivai otthonában., hogy elbeszélgessünk azokról a kérdéseikről!, amiket rádiómter- jujáibam behatóan kifejt. Nem akarunk a rádió- interjú elébe vágni és ágy inkább olyan dolgokra helyeztük a -súlyt, amik a rádióeiőadásbói kimaradnak, de az abban elmondandókíkal mégis szoros kapcsolatban vannak. — Szílovens’zkód barátaimra mindig nagy szeretettel gondolok — mondotta Maróczy, amikor szlovemszkói , hívednek üdvözletét -tolmácsoltam. Annak idején nagyon örültem, hogy amikor 15 éves vemseinyszümet után 1923-ban sóikra szálltam a nagy karlsbadl versenyen, sikerült a fiatal óriásokkal, Ailj-echinnel és Bogoljubov val együtt az első helyet kivívnom és ágy bizonyára örömet szerezhettem Csehszlovákiában is az ottani magyarságnak. A karlsibadi versenyt követő szlove.nszkói körutamban is sok szeretettől fogadott az ottani magyarság Kassán, Rimaszombatban, Losoncon és a többi városban, ahol megfordultam. Különösem Kassán találtam sok barátra. Kassa a régi Magyarországnak is jelentékeny sakkgócporíja volt. ezt a szerepét megtartotta az uj államalakulatban is. Feiledhetetilein barátomnak, Gharonsieik Rezsőnek, ■a nagy magyar sakkozó -zseniinek volt ez a városa és én Oharouselk ré-gi partnerei közül még éileitöein találtam Herma,n-n Dávidot, -akinek játékerejét most még szeméi yesen is alkalmiam volt megismerni. Az öregek: Hermán®, Gád-or Géza és F-erenczy mellett játszottam a feltörekvő fiatal gárda képviselőivel is, akik között különösen tehetségesnek ismertem meg Szaikmáry Károlyt. — Végtelenül jólesett, amikor a müncheni győzelem kivívása után a versenyteremben felkereste a győztes magyar csapatot és gratulált nekünk az elért eredményhez Bittó Dénes volt pozsonyi főispán. Kevesen tudják, de most már elárulhatom, hogy a koalíció idején szülővárosomban, Szegeden, képviselőnek léptem fel és akkor Bittó Dénes leutazott Szegedre és lelkesen támogatott. Nem ő rajta múlott, hogy bizony pátriáimban megbuktam. A szegediek nem becsülhették valami túlsókra a sakk terén szerzett érdemeimet. (— A magyar sakkcsapat ragyogó teilj-esiit- rrnémye meglepte a sakkviilágot és a laikus közvéleményt. Minek tehet tulajdonitani a ragyogó sikert?) — A négyes csapatokkail rendezett olimpiák nem adják egy ország játékfcultiurájának hü képét, mert esetlegességből ie előfordulhat, hogy egy-két országban 3—4 jó játékos akad, akiksefcre ad feleletet,. Ez a könyv hamarosan megjelenik. — Csak -egytói tartunk, — fejezi be értékes, felvilágosítását a munkaközöss'ég ve®etö egyénisége, — attól tartunk, hogy v-ellünk, akik lassan elvégezzük egyetemi taniuflmáinyaimkat, a fakultás meg is szűnik, ment utánpótlás nem mutatkozik. — Szív,esen vennők, ha eziovenszkói magyar so rstestvérein k érdeklődmének mi inlkiásságumk -iránt. Nekik hasonlóképpen folytat ni ók kell a falumunkát, hogy a magyar falu jövendőjét , biztosítsák. nek révén az illető ország nagyszerű -olimpiai eredmiénybez juthat. Nyolcas csapatot azonban -már -csak ott lelhet kiállítani, ahol a sakk kultúrája intenzív. Svédország első négy játékosa például kitűnő és ha csak négyes csapatok küzdöttek volna Münchenben is, Svédország -a második helyre j-utott volna, miig igy tizedik lett, mert a hátulsó mégy rontott, A magyar csapat viszont homogén volt, az első és tizedik között nem v-oltak klasszis különbségeik. Ha még nagyobb számú csapat, például tizenhatos küzdött volna, ez a magyar fölény egyenesen megsemmisítő tett volna. A főok tehát a magyar játékosok átlagGS erejének kiemelkedő volta. Persze, van sok mmllékteötailimény is, amiket bajos tenne mind felsorolni. Ilyen például a csapat feliáillitása, ami imár csapatkapitányi mérlegelés és kalkuláció dolga. Azt hiszem, jól találtam el a magyar csapat erősorirendjiét és éppen úgy meg vagyok orról győződve, h-ogy ha a német csapatat ugyanazokból a-z 'emberekből jobb sorrendben állítják fel, -talán bennünket is megelőztek volna. '(— Kik a legjobb fiatalok és a jövő világba jnofcjelöltjei?) — Egész tömegével bukkantak fel fiatal játékosok, akik sokat Ígérnek. A játszmák alapján a legmélyebbnek és legerősebbnek az orosz Mfchail Botvinnikot tartom, bár őt személyesen nem ismerem. Igen jó az észt Keres, aki csak az idén kapcsolódott a nemzetközi sakké leibe, de máris figyelemreméltó nagy 'eredményekkel. Flobr tartja az erejét, de további fejlődés tőle már nem várható. Igen jó az amerikai Fámé s a lengyel-amerikai Rzeszewsfci. Néhány év alatt a sakfco-zó él jut a fejlődés tegmagasabb fokára, ahonnan feljebb már nem vezet az -ut és csak visszaesés van. Egyetlen kivételt ismertem, iSdhítechfemt, aki óvről-évre erősödött és fértfiikora delén, 40—50 év között volt a legnagyobb. (— Ki Emwe legveszélyesebb eilemfete?) — Aki a viMgbajmofcsági küzdelem megvívásának lehetőségéhez eljut, mind veszélyes. így elsősorban Alje'tíhim, akinek Euwe mevámeat adni kötetes. Ez a mérkőzés 1937 őszén esedékes. Már a helyben is megegyeztek, Hollandiában tesz, az elsőhöz hasonló föltételek között. (— A sakk történelmié szertiint vök- világbajnok még nem szeire,zte vissza elvesztett címét. Várható ez Ailjeichimtőü, akinek életmódjáról különös híresztellések száLlomgamak?) — A tény igaz, ily-em szabályt azonban nem volna helyes statuálni. Steinitz már tu-iöreg volt ahhoz, hogy a fiatal Laskerneil megküzdhessen, az öreg Lasker nem győzhette vo-lna te a harmincas Capablancáit, Casablancáinak nem volt alkalma re-vánsra Aijeclhinneil ©zeniben. Aljeeiűnben azonban igen nagy az akaraterő. Hallom, hogy teljesen lemondott ártalmas szenvedélyeiről, az izgatószerek mértéktelen élvezetéről. Nem iszik és nem dohányzik. Aki ennyi önuralomra kénes, veszélyes ellenfél. 1935-ben Euwe jobb volt. Nem biztos, hogy 1937-ben jobb lesz. (— A hivatásos sakkozók között bizonyára so-k a bohém ember?) — Mónit játékból élő emberek,nél terméiszeites- mek vehető, elég nagy számban tál1álunk közt ük könnyelimüségire hajlót, de nem annyi,t, hogy a sakkozókat könnyelmű, bohém embereknek híres zteilhetnők ki. Mint minden foglalkozási ágban, itt is sokfajta típust találhatunk. A legbobémeibbnek, igazi játékosnak a lengyel származású francia Janowskyt ismertem meg. A sakkban is a hazáadságot szerette. Hajmeresztő kombinációi voltak és vagy nagy eredményei, vagy csúfos bukásai. A három monte- carloi versenyen nyomban eljátszotta a nyert dijat, úgyhogy a fürdő igazgatóság fizette ki útiköltségét. Tartakower például szenvedélyes kártyás és -hamis játékosokkal is lsük hiába figyelmeztetik. Tudom, hogy imiimdiem pénzemet elvesztem, — mondotta egy ilyen alkalommal, — de játszanom kell. (— Játszik-e még nagymeste-rvensenyen?) — A kor elszállt felettiem. A sakkjáték már felizgat, fáradtságot okoz. A szivem nem bírja. Münchenben is csak azért vállaltaim a játékot, mert ezt a nemzeti érdek kivárnia. A gépezet elkopott, ezzeil számolnom keill. De tamtamii, az 'ifjabb nemzedéket nevelni, étebem végéig nem hagyom abba. Még sok olimpiai győzelmet szeretnék megérni. És azt -szeretném látni, hogy az egyéni eredményiekben is méltó utódom legyen... (— És már muhaitlkoziiik ilyen magyar sakk- reménység?) — Talán Szabó László. Benn© Hátoim a legnagyobb tehetséget. Elmentett, fegyieilimeizett életű. Münchenben ő érte el a legjobb egyéni eredményt. 18 játszmáiból egyeit sem veszített. Húsz éves és csak most kapcsolódik majd be a nemzetközi sakfcóletbe. Kísérjük figyelemmel, szereltette! pályafutását. A—S* Szép fog -jó fog Hiába ékeskedünk, akár a természet bőkezűsége* akár saját ügyességiünk folytán szépen iveit piros ajakkal, ha mosolyra nem nyílhat szánk, mert eL hanyagolt, rossz fogakat engedne látni. A legpiro solbb ajkak tegcsáibitóbb mosolya se képes feledtet* ni azt a kellemetlen látványt, melyet a töredezett sárga fogak nyújtanak. Az ép egészséges fogazat dísze a szájnak, ékee* sége az arcnak * a szépségnek, olyan elengedhetetlen föltétele, mely nélkül ez el sem képzelhető. A fogak ápolása azonban nem csupán kozmetikai kötelesség, melyet (hiúságunk kényszerit ránk, hanem egészségünk szempontjából is igen fontos feladat. A fogak résztvesznék a táplálék felaprózáeá* bán és emészthetővé tételében, ezenkívül a beszédnél is szerepet játszanak. Fogaink megtartása csaknem létkérdés. A fogak életkora s használhatósága jórészt attól a gondoskodástól függ, melyben részesítjük Őket. A fogápolás kötelezettsége a c&eo&emö korban kibúvó első tejfoggal kezdődik s tart mindaddig, míg csak fog — akár valódi, akár hamis — van szájunkban. Téves hit az, hogy a gyermekek tejfogait felesleges különösebb figyelemben -és gondoskodásban részesíteni, mivel azok úgyis kihullanak. Az állandó fogak jövője a tejfogak sorsától függ s már a gyermekkorban eldől, hogy a fogak szépek és tartósak lesznek-e. Hogy ez az egész életre kiható fontosságú kérdés a lehetőség szerint kedvezően oldódjék meg, célszerű a gyerekek, főképpen a kislányok fogait figyelemmel kísérni, szakorvossal megvizsgáltatni s szakszerű kezelésben, védelemben részesíteni. A fog szépségének és egészségének úgy a felnőtt, mint a gyermek korban két ádáz ellensége van: a fogkö és a fogszu. A fogkö a tápanyagok és a nyál vegyibomlásakor keletkező szénsavas és pbosp'horsovas calcium és magnézium sokból képződik s sárgás-barnás, dohányzó hölgyeknél és uraknál feketés réteggel vonja ibe a fogakat. Eltávolítása erőmüvi utón történik. Vegyi anyagok, pl. a sósav ugyanis nemcsak a fogkövet oldanák le, hanem a fogál lom anyát, valamint- a nyákhártyákat is megtámadnák. A fogkő eltávolítását bízzuk fogorvosra; magunk ne kísérletezzünk, mert könnyen kárt tehetünk fogaink épségében. A tisztítás után uja-bb fogköképződését jól megválasztott fogápolószerekkel s gondos ápolással könnyen megakadályozhatjuk. A fogszuvasodás igen gyakori bámtalom, melynek a legtöbb gyenge, vagy sérült zománcu fog elobb-utóbb áldozatául esik. Okozója a fogak közzé tapadt ételmaradékok savas erjedése, melynek produktumai a boruló anyagok közt tanyát vert baktériumokkal együtt megtámadják, valósággal felőrlik a fog zománcát s mind -mélyebb nyílást marnak a fog anyagában. Mikor a szuvasodás a fog idegeit eléri, fellép a fájdalmasan közismert fogfájás, Fogaink életét fenyegető veszedelemről rendszerint akkor szerzünk tudomást, a fájdalom árkai, mikor már késő. A fogorvos ekkor már csak az idegek eiptisztításával tudja a fájdalmat megszüntetni. Az idegnélküli fog pedig már nem életképes s eiőbb-utóbb, vagy el kell távolitta tni, vagy letöredezve pusztul el. A fogak szuvasodását megelőzni a száj és foguk higiénikus ápolásával és félevenként fogorvosi ellenőrzéssel lehet. A mai ember rossz fogait sokan szeretnék a kultúra rovására Írni, pedig a fogak éps gének legnagyobb ellensége éppen a tudatlanság, mely az egészségtelen és antihig.enikus életmóddal lehetővé teszi az említett fogbetegségek elhatalmasodását. A. F. Az önhibájukon kívül munkanélküli sorsba jutott magyar tömegek ezrei lerongyolódva, rettenetes nélkülözések között tengődnek. Gyermekeik ruha, cipő nélkül szenvednek. Te is magyar vágyj Érezd át, hogy mit jelent az, ha szenvedő testvéreink a Szent-Estéro magyar kézből, magyar segítségben részesülnek! Mindennemű ily célra szánt természetbeni (ruhanem-U, lábbeli, élelmiszer, takarók stb.), vagy készpénzadwmányt köszönettel fogad és rendeltetési helyére juttat az Egyesült Párt pozsonyi titkársága (Vantur-ucca 15., 1. ©in.). Legégetőbb nemzeti érdekünk, hogy ne hagyjuk pusztulni magyar test,véreinket és a magyar gyeimé* két! A magyar telki ismeret szava kiált Hozzá toki (Aa & P. pozsonyi oajtóo«attly*A