Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-20 / 291. (4140.) szám

<Pra<iM-/V\\G^AR-HIRLflB 1936 december 20, vtaéimap» r e iO Bzütefett összese®, 1930 (körül már csak 145. Megdöbbentő az egykés, süllyedő falni, Jaltai a köz-épte-rét, a gyiemm-eikteten udvarokat, a csöndéit, amely körülfogja a Miér házaikait a mio-csarae-viráigos félj közepén, a gazdag ihatárt, ahol vailarnKkor virágzó gyümölcsfáik meddő­sége asszonyaikra emlliélkiearbeit. — Világtól ed zárt. kis falu, csak káf. köz- intézménye van: az elemi iskola egy (tanítóval és a fcözbimtókioesáígi korcsma, Teljesen auto­nóm kis ráirea-daífoin, külön társadalmi ihaijoik- ka'L, harc okikai, felső és alsóbb osztályúikkal. Ebben a faluiban, ennek az elzárkózott társa­dalmában jelentünk meg egyszerre:, hívatlanul, váratlanul. Találkozás a faluval — Tizenkettein íme®,tünk le közéjük, tizen- kettem. (Amíg e számot Írom, arra gondolok, nines-e szimbólikus jedienitőeége?) — Juinins ihuiszonhatodiLkáin érfkeatüinlk és hogy kutatómunkáinknak semmi akadálya ne legyem, mint öreg cserkészek, ceerkészitiáibor alakjában szálltunk meg Remise füved benőtt terén. Bizalmatlanul fogadott bennünket a falu, cserkészruhába bujt fináncoknak néztek. Ez a bizalmatlanság néhány napig bujkált ben­nük. míg első őszinte találkozásunk meg nem tört ént a. faluval. Drámai volt az a pillanat, amikor esti tábortűznél először álltunk szem­ben: a falu lakossága és mi, a cserkész-ruhába öltözött falukutató egyetemi hallgatók. Őszin­tén be kell vallanom: félsz egem állottunk ott, megérezitiilk, hogy századok vájta irdatlan sza­kadék van közöttünk. Egy ideig idegemül néz­tük egymást és ott a tábortűz imbolygó láng­jainál kerestük a megvilágított -arcok mögött a gondoltatokat. Aztán felhangzottak a Bartók- Kodály gyűjteményéből való ősi magyar dalla­mok, megindult a beszéd, árja és egyszeriben feloldódott a falu rideg merevsége. Annyira megszerettük egymást, hogy a legjobb barát­ságban éltünk két hétig. Együtt dolgoztunk künn a mezőn, mert éppen aratás ideje volt, szétszéledtünk az egyes családoknál. Engem egy gyermektelen öreg házaspár vett gondjaiba és annyira meg­szeretett, -hogy örökbe akart fogadni. Réi-ő vén- ségüklben lobbant fed benniük a gyermek utáni vágy és sajgóit fel bennük a jóvá nem tehető, elmulasztott életcél! A kollektív munka — A két tét alatt szakadatlanul folyt a falu­kutatás kollektív munkája. Az egyes tudomány­ágak művelői kis szakcsoportokat alkottak, így a munka hat csoportban oszlott meg. Az egyik a környezetet vizsgálta és kü­lönösen gazdaságföldrajzi szempontból tanul­mányozta a helyzetet. A másik a falu gazdasági élétét vizsgálta. A harmadik ia társadalmi, a ne­gyedik a kulturális viszonyokkal, az ötödik a falu demográfiájával, a hatodik a telki ételé­vel foglalkozott. Egy-egy csoport 2—3 kutató­ból állott, de úgy, hogy ©gyes kutatók egyszer­re több csoportban végezték munkájukat. Min­dem este megbeszéltük aznapi gyűjtésűnket. Minden családról volt egy kartotékunk. Csak 35 kartotékra volt szükségünk. A -lapra feljegyeztük a családra vonatkozó összes fon­tos adatokat. A kartoték alapján sikerült a fe­lesleges munkát kiküszöbölni és megállap'that­tak, hogy milyen irányú kutatásra van még. szükség egyes családokra vonatkozólag. A kap­csolat az egyes szakcsoportok között állandóan megvolt, részben mert egyesek több csoport tagjai -is voltak, részben pedig a kutatás termé­szete hozta ezt .magával, mert az etnográfus talált például olyan jelenségeket, melyeket csu­pán a gazdasági viszonyok ismeretével érthe­tett meg, vagy a demográfusnak meg kellett ismeimiie a mii jő külső behatásait a társada­lomra. Az anyag feldolgozása — Két hét múlva hagytuk el a falut. Szep­temberben kezdtük feldolgozni a gyűjtött anya­got. Rájöttünk aura, hogy nem teljes, ezért no­vember folyamán tementiünlk újabb egy hétire, sőt később a munkaközösség egyik tagj* még külön is leutazott az anyag kiegészítésére. Ami­kor anyagunkat féldolgoztuk, akkor döbben­tünk rá igazán az egykés község tragédiájára. Hosszú tépelődéeek után, mindent a legponto­sabban és leghatározottabban .mérlegelve ir­tunk te, felelősséget érezve, amikor ítéletet mondunk egy falu felett. De meg kellett tennünk. S amikor készem volt a könyv ez év júniusában, magunk is viharzó érzésekkel álltunk a valóság eme képe mellett. Lejutott egy könyv Kcmsére is és -most ellen­ségesem gondol ránk a fáin. Ebben van a falu­kutatás nagy tragédiája, akiért történik, a nép nem érti meg, hogy miatta volt minden és mi majdnem úgy vagyunk, mint Az apák 'és .fiukban Bazárra, aki szintén megváltásit hirdetett a pa­rasztoknak, de nem értették és kinevették. A munka folytatása •— Remise viszonyainak feldolgozásával nem tartottuk befejezettnek fialumuinlkénkat. A nyár folyamán felmentünk Sárközre, ahol már nem az egyke kérdését tanulmányoztuk, hanem a né­met, front előretörését vizsgáltuk. Sárközön .ke­resztül akarjuk az egész Dunántúl eorefcérdé- eét megtárgyalni. Sárközön alakult ki legélesebben a magyar­német front és. ezért mostani toutaMsiimk <*yradJö®tó (kéardó­Maróczy Gréza sakkozói emlékeiről beszél A karácsonyi ünnepkör alatt rádió-interjút ad a legnagyobb magyar sakkozó »■ ■■ ■■ Budapest, -december közepe. (Budapesti szer-’ ■kés^tőségünktől.) A magyar sakkozók (kiig vi­lága, dle a széles rétegeket felölelő közvélemény áts érdeklődéssel várja december 28-át, amikor Maróczy Géza, a sakkozás egyetlen magyar nagymestere a magyar Stúdió mikrofonja elé lép és G. Réitíhy Pálinak, a máidió sakkeilőadójának interjút -ad a sakkéíle-t legaktuálisabb kérdésed­ről. A magyar sakkozás propagandája szem- ponti jáib ól nagy jelentőségű lez a dátum, mert Maróczy nagymester ez alkalommal először ke­rül a magyar rádió mikrofonja elé és ágy hang­jait; — aiz igaz, hogy csupán aiz éter hullámainak iközivetiítésével — először fogják Ihaliiami azok a tízezreik, akik Maró-ozy him-evét, dicsőségét már négy évtizede ismerik. Maróczy külföldön már t-öbb alkatommal szerepelt a rádió közönsége -előtt.. Leigutább 1935-ben, az Euw-e—•AJijeicbin világbajnoki mérkőzés alkalmávall, ameilyem Euwie iszekundámsa volt, igen 'gyakran adott a holland rádió irdiportierének inf.er.jut, a uiagyar mikrofon elé azokban -most kerül első alkalom- mail, minthogy a magyar rádió csupán az idén vezette -be rendszeresem a sakkjiátékra vonate -kozó ©leadásokat gazdag program-jáiba. Maróczy Gézát nemcs-ak Magyarországom is­mer jk és bccsülck, h:an-em széles e világon, ahol a sakkjátéknalk hívei és rajongói vannak. Isim-e- rik. tisztelik és s-zerefik Szlovenszkón is, ahol az álilaimfor-dutat utánii időkben több ízben is meg­fordult, szómultáinikőrutaf -tartott és részt.vett a szili-ácsi nemzetközi versenyem. A Prágai Magyar Hírlap olvasóközönsége különösen ismeri és ér- tékeiii -négy évtizedes kulfurmunkáját, amelynek e-reidményeit gyakran volt alkaillmia Mairóczy közvetlen megnyilatkozásai alapján is megis- mernie. A rá-dióiinterju ©lőtt felikiereistük Maróczy Gé­zát- aí.bentfaivai otthonában., hogy elbeszélges­sünk azokról a kérdéseikről!, amiket rádiómter- jujáibam behatóan kifejt. Nem akarunk a rádió- interjú elébe vágni és ágy inkább olyan dolgok­ra helyeztük a -súlyt, amik a rádióeiőadásbói ki­maradnak, de az abban elmondandókíkal mégis szoros kapcsolatban vannak. — Szílovens’zkód barátaimra mindig nagy sze­retettel gondolok — mondotta Maróczy, amikor szlovemszkói , hívednek üdvözletét -tolmácsoltam. Annak idején nagyon örültem, hogy amikor 15 éves vemseinyszümet után 1923-ban sóikra száll­tam a nagy karlsbadl versenyen, sikerült a fia­tal óriásokkal, Ailj-echinnel és Bogoljubov val együtt az első helyet kivívnom és ágy bizonyára örömet szerezhettem Csehszlovákiában is az ot­tani magyarságnak. A karlsibadi versenyt köve­tő szlove.nszkói körutamban is sok szeretettől fogadott az ottani magyarság Kassán, Rima­szombatban, Losoncon és a többi városban, ahol megfordultam. Különösem Kassán találtam sok barátra. Kassa a régi Magyarországnak is jelentékeny sakkgócporíja volt. ezt a szerepét megtartotta az uj államalakulatban is. Feiledhetetilein barátomnak, Gharonsieik Rezsőnek, ■a nagy magyar sakkozó -zseniinek volt ez a vá­rosa és én Oharouselk ré-gi partnerei közül még éileitöein találtam Herma,n-n Dávidot, -akinek já­tékerejét most még szeméi yesen is alkalmiam volt megismerni. Az öregek: Hermán®, Gád-or Géza és F-erenczy mellett játszottam a feltörek­vő fiatal gárda képviselőivel is, akik között kü­lönösen tehetségesnek ismertem meg Szaikmáry Károlyt. — Végtelenül jólesett, amikor a müncheni győzelem kivívása után a versenyteremben felkereste a győztes magyar csapatot és gra­tulált nekünk az elért eredményhez Bittó Dé­nes volt pozsonyi főispán. Kevesen tudják, de most már elárulhatom, hogy a koalíció idején szülővárosomban, Szegeden, képviselőnek lép­tem fel és akkor Bittó Dénes leutazott Szeged­re és lelkesen támogatott. Nem ő rajta múlott, hogy bizony pátriáimban megbuktam. A szegediek nem becsülhették va­lami túlsókra a sakk terén szerzett érdemeimet. (— A magyar sakkcsapat ragyogó teilj-esiit- rrnémye meglepte a sakkviilágot és a laikus köz­véleményt. Minek tehet tulajdonitani a ragyogó sikert?) — A négyes csapatokkail rendezett olimpiák nem adják egy ország játékfcultiurájának hü ké­pét, mert esetlegességből ie előfordulhat, hogy egy-két országban 3—4 jó játékos akad, akik­sefcre ad feleletet,. Ez a könyv hamarosan meg­jelenik. — Csak -egytói tartunk, — fejezi be értékes, felvilágosítását a munkaközöss'ég ve®etö egyé­nisége, — attól tartunk, hogy v-ellünk, akik las­san elvégezzük egyetemi taniuflmáinyaimkat, a fakultás meg is szűnik, ment utánpótlás nem mutatkozik. — Szív,esen vennők, ha eziovenszkói magyar so rstestvérein k érdeklődmének mi inlkiásságumk -iránt. Nekik hasonlóképpen folytat ni ók kell a falumunkát, hogy a magyar falu jövendőjét , biztosítsák. nek révén az illető ország nagyszerű -olimpiai eredmiénybez juthat. Nyolcas csapatot azonban -már -csak ott lelhet kiállítani, ahol a sakk kul­túrája intenzív. Svédország első négy játékosa például kitűnő és ha csak négyes csapatok küz­döttek volna Münchenben is, Svédország -a má­sodik helyre j-utott volna, miig igy tizedik lett, mert a hátulsó mégy rontott, A magyar csapat viszont homogén volt, az első és tizedik között nem v-oltak klasszis különbségeik. Ha még na­gyobb számú csapat, például tizenhatos küzdött volna, ez a magyar fölény egyenesen megsem­misítő tett volna. A főok tehát a magyar játékosok átlagGS ere­jének kiemelkedő volta. Persze, van sok mmllékteötailimény is, amiket bajos tenne mind felsorolni. Ilyen például a csa­pat feliáillitása, ami imár csapatkapitányi mérle­gelés és kalkuláció dolga. Azt hiszem, jól talál­tam el a magyar csapat erősorirendjiét és éppen úgy meg vagyok orról győződve, h-ogy ha a német csapatat ugyanazokból a-z 'emberekből jobb sorrendben állítják fel, -talán bennünket is megelőztek volna. '(— Kik a legjobb fiatalok és a jövő világ­ba jnofcjelöltjei?) — Egész tömegével bukkantak fel fiatal já­tékosok, akik sokat Ígérnek. A játszmák alapján a legmélyebbnek és leg­erősebbnek az orosz Mfchail Botvinnikot tar­tom, bár őt személyesen nem ismerem. Igen jó az észt Keres, aki csak az idén kapcsolódott a nemzetközi sakké leibe, de máris figyelemreméltó nagy 'ered­ményekkel. Flobr tartja az erejét, de további fejlődés tőle már nem várható. Igen jó az amerikai Fámé s a lengyel-amerikai Rzeszewsfci. Néhány év alatt a sakfco-zó él jut a fejlődés tegmagasabb fokára, ahonnan feljebb már nem vezet az -ut és csak visszaesés van. Egyetlen kivételt ismertem, iSdhítechfemt, aki óvről-évre erősödött és fértfiikora delén, 40—50 év között volt a legnagyobb. (— Ki Emwe legveszélyesebb eilemfete?) — Aki a viMgbajmofcsági küzdelem megvívá­sának lehetőségéhez eljut, mind veszélyes. így elsősorban Alje'tíhim, akinek Euwe mevámeat ad­ni kötetes. Ez a mérkőzés 1937 őszén esedékes. Már a helyben is megegyeztek, Hollandiában tesz, az elsőhöz hasonló föltételek között. (— A sakk történelmié szertiint vök- világbaj­nok még nem szeire,zte vissza elvesztett címét. Várható ez Ailjeichimtőü, akinek életmódjáról kü­lönös híresztellések száLlomgamak?) — A tény igaz, ily-em szabályt azonban nem volna helyes statuálni. Steinitz már tu-iöreg volt ahhoz, hogy a fiatal Laskerneil megküzdhessen, az öreg Lasker nem győzhette vo-lna te a har­mincas Capablancáit, Casablancáinak nem volt alkalma re-vánsra Aijeclhinneil ©zeniben. Aljeeiűnben azonban igen nagy az akaraterő. Hallom, hogy teljesen lemondott ártalmas szenvedélyeiről, az izgatószerek mértéktelen élvezetéről. Nem iszik és nem dohányzik. Aki ennyi önuralomra kénes, veszélyes ellenfél. 1935-ben Euwe jobb volt. Nem biztos, hogy 1937-ben jobb lesz. (— A hivatásos sakkozók között bizonyára so-k a bohém ember?) — Mónit játékból élő emberek,nél terméiszeites- mek vehető, elég nagy számban tál1álunk közt ük könnyelimüségire hajlót, de nem annyi,t, hogy a sakkozókat könnyelmű, bohém embereknek hí­res zteilhetnők ki. Mint minden foglalkozási ág­ban, itt is sokfajta típust találhatunk. A legbobémeibbnek, igazi játékosnak a lengyel származású francia Janowskyt ismertem meg. A sakkban is a hazáadságot szerette. Hajmeresz­tő kombinációi voltak és vagy nagy eredmé­nyei, vagy csúfos bukásai. A három monte- carloi versenyen nyomban eljátszotta a nyert dijat, úgyhogy a fürdő igazgatóság fizette ki úti­költségét. Tartakower például szenvedélyes kár­tyás és -hamis játékosokkal is lsük hiába figyel­meztetik. Tudom, hogy imiimdiem pénzemet elvesz­tem, — mondotta egy ilyen alkalommal, — de játszanom kell. (— Játszik-e még nagymeste-rvensenyen?) — A kor elszállt felettiem. A sakkjáték már felizgat, fáradtságot okoz. A szivem nem bírja. Münchenben is csak azért vállaltaim a játékot, mert ezt a nemzeti érdek kivárnia. A gépezet el­kopott, ezzeil számolnom keill. De tamtamii, az 'ifjabb nemzedéket nevelni, étebem végéig nem hagyom abba. Még sok olimpiai győzelmet szeretnék meg­érni. És azt -szeretném látni, hogy az egyéni ered­ményiekben is méltó utódom legyen... (— És már muhaitlkoziiik ilyen magyar sakk- reménység?) — Talán Szabó László. Benn© Hátoim a legna­gyobb tehetséget. Elmentett, fegyieilimeizett életű. Münchenben ő érte el a legjobb egyéni ered­ményt. 18 játszmáiból egyeit sem veszített. Húsz éves és csak most kapcsolódik majd be a nem­zetközi sakfcóletbe. Kísérjük figyelemmel, szere­ltette! pályafutását. A—S* Szép fog -jó fog Hiába ékeskedünk, akár a természet bőkezűsége* akár saját ügyességiünk folytán szépen iveit piros ajakkal, ha mosolyra nem nyílhat szánk, mert eL hanyagolt, rossz fogakat engedne látni. A legpiro solbb ajkak tegcsáibitóbb mosolya se képes feledtet* ni azt a kellemetlen látványt, melyet a töredezett sárga fogak nyújtanak. Az ép egészséges fogazat dísze a szájnak, ékee* sége az arcnak * a szépségnek, olyan elengedhetet­len föltétele, mely nélkül ez el sem képzelhető. A fogak ápolása azonban nem csupán kozmetikai kötelesség, melyet (hiúságunk kényszerit ránk, ha­nem egészségünk szempontjából is igen fontos fela­dat. A fogak résztvesznék a táplálék felaprózáeá* bán és emészthetővé tételében, ezenkívül a beszéd­nél is szerepet játszanak. Fogaink megtartása csak­nem létkérdés. A fogak életkora s használhatósága jórészt attól a gondoskodástól függ, melyben ré­szesítjük Őket. A fogápolás kötelezettsége a c&eo&emö korban ki­búvó első tejfoggal kezdődik s tart mindaddig, míg csak fog — akár valódi, akár hamis — van szá­junkban. Téves hit az, hogy a gyermekek tejfogait feles­leges különösebb figyelemben -és gondoskodásban részesíteni, mivel azok úgyis kihullanak. Az állan­dó fogak jövője a tejfogak sorsától függ s már a gyermekkorban eldől, hogy a fogak szépek és tar­tósak lesznek-e. Hogy ez az egész életre kiható fontosságú kérdés a lehetőség szerint kedvezően oldódjék meg, célszerű a gyerekek, főképpen a kis­lányok fogait figyelemmel kísérni, szakorvossal megvizsgáltatni s szakszerű kezelésben, védelem­ben részesíteni. A fog szépségének és egészségének úgy a felnőtt, mint a gyermek korban két ádáz ellensége van: a fogkö és a fogszu. A fogkö a tápanyagok és a nyál vegyibomlásakor keletkező szénsavas és pbosp'horsovas calcium és magnézium sokból képződik s sárgás-barnás, do­hányzó hölgyeknél és uraknál feketés réteggel von­ja ibe a fogakat. Eltávolítása erőmüvi utón törté­nik. Vegyi anyagok, pl. a sósav ugyanis nemcsak a fogkövet oldanák le, hanem a fogál lom anyát, vala­mint- a nyákhártyákat is megtámadnák. A fogkő eltávolítását bízzuk fogorvosra; magunk ne kísérle­tezzünk, mert könnyen kárt tehetünk fogaink ép­ségében. A tisztítás után uja-bb fogköképződését jól megválasztott fogápolószerekkel s gondos ápolással könnyen megakadályozhatjuk. A fogszuvasodás igen gyakori bámtalom, mely­nek a legtöbb gyenge, vagy sérült zománcu fog elobb-utóbb áldozatául esik. Okozója a fogak közzé tapadt ételmaradékok savas erjedése, melynek produktumai a boruló anyagok közt tanyát vert baktériumokkal együtt megtámadják, valósággal felőrlik a fog zománcát s mind -mélyebb nyílást marnak a fog anyagában. Mikor a szuvasodás a fog idegeit eléri, fellép a fájdalmasan közismert fog­fájás, Fogaink életét fenyegető veszedelemről rendsze­rint akkor szerzünk tudomást, a fájdalom árkai, mikor már késő. A fogorvos ekkor már csak az idegek eiptisztításával tudja a fájdalmat megszün­tetni. Az idegnélküli fog pedig már nem életképes s eiőbb-utóbb, vagy el kell távolitta tni, vagy le­töredezve pusztul el. A fogak szuvasodását megelőzni a száj és foguk higiénikus ápolásával és félevenként fogorvosi ellenőrzéssel lehet. A mai ember rossz fogait sokan szeretnék a kul­túra rovására Írni, pedig a fogak éps gének leg­nagyobb ellensége éppen a tudatlanság, mely az egészségtelen és antihig.enikus életmóddal lehető­vé teszi az említett fogbetegségek elhatalmasodását. A. F. Az önhibájukon kívül munkanélküli sorsba ju­tott magyar tömegek ezrei lerongyolódva, rettene­tes nélkülözések között tengődnek. Gyermekeik ruha, cipő nélkül szenvednek. Te is magyar vágyj Érezd át, hogy mit jelent az, ha szenvedő testvé­reink a Szent-Estéro magyar kézből, magyar segít­ségben részesülnek! Mindennemű ily célra szánt természetbeni (ruhanem-U, lábbeli, élelmiszer, taka­rók stb.), vagy készpénzadwmányt köszönettel fogad és rendeltetési helyére juttat az Egyesült Párt po­zsonyi titkársága (Vantur-ucca 15., 1. ©in.). Leg­égetőbb nemzeti érdekünk, hogy ne hagyjuk pusz­tulni magyar test,véreinket és a magyar gyeimé* két! A magyar telki ismeret szava kiált Hozzá toki (Aa & P. pozsonyi oajtóo«attly*A

Next

/
Thumbnails
Contents