Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-20 / 291. (4140.) szám

1936 december 20, vasárnap. ^PRAliAÍ -1 v tAftjgAR-illUíiAfr ASSZONYOK LAPJA — Vasárnapi divatlevél — ki. Színekből túlsúlyban a feketét, majd a zöldet, a kiesé erős tónusai királykéket, a barnát, kevés iciklámen- és ibolyalílát alkalmazott. Modelljein nemcsak érdekes bőr vagy posztó api ik adót lát­ni, de sok hímzést is. Elsősorban gyöng-yhimzést, imajrl tarka párnáit magaslhimzést. Mainbocher mostani kollekciója — ellentétben (Párie évek óta jellemző divatirányával szemben r— a rókák angolos és amellett nőies jellegét emeli ki. Mainbocíber egyéni Ízlése (hatásosan érvé­nyesül ebben az uj változatban. Igen szépek a gyapjuícsipkével koimlbinált délutáni ruhái. Main- nocher általában lelkes híve a csipkének és az idei tél fokozott előszeretete a csipkék iránt, bő lehetőségeket nyújt számára. Gyapjaiesipkéből ér­dekes délutáni ruhákat és kazakokat készít. Se­lyemmel kombinált gyapjúé sipkából is eredeti modelleket hozott ki. A gyapjiucsipkernbáknál és •kazakoknál a ruha vonalvezetését bársony sze­gélyezéssel emeli ki. Többnyire a kivágást, majd •az ujjak szélét, az egyes, összedolgozott részeket, a ruha vagy kazak alját is ujjnyi szélesen — a modell színével harmonizáló árnyalatú — bár­sonnyal szegélyezi. Estére, estélyi ruhák céljaira a vékony tüll- csipkét dolgozza fel. Ebből is vagy egész ruhákat, esetleg hossziu — estélyi ruhák fölé viselhető — ■kabátokat vagy kazakokat készít. A hosszú csip- ■kekabátok, különösen világos selyemtoalett fö­lött érvényesülnek. Ami a belépőtől elvárható vé­delmet és meleget illeti, természetesen a csipke- kabátokkal szemben nem lehet hasonló kivánal- imakkal fellépni. De igen dekoratívak és ezért a hibájuk is megbocsátható. Mainbocher csipkekazakjait — amennyiben vi­lágos csipkéből készültek — sötét aleóruhával és dísszel egészíti ki. Fordítva viszont inkább világos alsónuhát ad. így a csipke mintázata nem­csak hogy kellően érvényesül, de egyben díszít is. A DIVATKÉPÜNKÖN szemléltetően erősítjük meg azt az idei télre annyira találó divatszabályt, hogy „kazak itt. kazak ott, kazak mindenütt..." Balról az első ábra sárgászöld jerseyből készült, kazakos mo­dellt visel. Eredeti a kazak felsőrészének szabá- sa és érdekesek gombokkal lefogott, zsebfelső­részei. Az ujjal az újszerű félig ragián, félig pu'f- •fos szabással készültek. A második, szintén dél­előttre alkalmas modell lerakott a szinü angórá- ból szép, az angóra sziliénél egy-két árnyalattal sötétebb bársony kombinációjával. Az ujjfeké­részeken kívül a gallér és a gombok bársony be­vonásnak. A harmadik kazakos összeállitáe délutánra al­kalmas. A frakkhoz (hasonló kazak fényes se­lyemből vagy szirélaméból készülhet. Eredeti a gömbölyű zsabbója. Bársony vagy posztószoknya illik hozzá. Az estélyi csínkekazak eredeti, rézs- ■ut-osan négyszögletes kivágással készül. Anyaga fekete csipke és fekete lammé, vagy marokén alsóruha egészíti ki. Hosszan alácsüngő ciklámen- lila öv élénkíti. RADVÁNYI MAGDA. Abasedow—jódanyagcserebetegség Dr. Szász Emil, az ótátrafüredi Tátra szanatórium főorvosa, nyilatkozik a PMH-nak a basedow lényegéről és gyógyításáról Parisban megkezdődtek a demi-saison bemu- jmutatók, melyeknek az a rendeltetésük, hogy az idény nagy vonalakban kidolgozott divatstilust részleteiben uijabb ötletekkel gazdagítsák. Ter­mészetesen most már csak apróbb, részlet-ötletek­ről van szó. Finom nüan szókról, hasznaveihetőnek bizonyult díszítések újabb variációiról. A demi- kollekciófc érdekessége még, hogy ezeken tűnik .ki tulajdonképpen, az őszi divatujidonságok közül melyek váltak 'be, melyek lettek népszerűek és — tulajdonképpen mi maradt meg végérvényesen divatosnak. Általában: a vonalvezetésben változás nem történt. A szoknya továbbra is rövidebb, mint az előző szezonokban volt és a rendeltetésének megfelelően kevéssé vagy igen gloknis. A vezető divatházak közül LANVIN következetes és az egész vonalon a gloknis ru-| hák mellett foglal állást. Ez úgy értendő, hogy! a sport- és délelőtti modelljeit is gloknis aljjal a készíti. Természeteesn a hara.ng6zabás itt igen! mérsékelt bőségü. Annál daisabb a délutáni és az estélyi ruháknál. Némelyik délutáni modelljénél a harangszoknya három méter bőséget is eléri. Lanvin díszítés terén a gyöingyözést hozta ki, mint meglepetést az ősz elején. Ezt az ötletét fokozta és variálta a demi-k oltókéi ójában is. Ere­deti volt egy sötét négerbarna kötött ruhája, melyet elszórt — kisebb-nagyobb pettyek formá­jában — élénk zöld szinü porcelláugyöngyhimzés .díszített. A gyöngy özéé iránti szeretető olyan méretű, hogy — mifit a leírásunk is mutatja, — a simább, délelőtti szövet vagy kötött ruhákat is gyöngyözi Igen szép volt egy fekete kötött blúza is, melyet 2—2 cm.-nyi távolságban rá­varrt apró ezüst gyöngyök élénkítettek. A délutáni és estélyi ruháknál vagy bordűr formájában adja a gyömgyöziést, vagy csak a ki­vágást és az ujjakat disziti velük. Eredeti volt a délutáni modellek között egy fekete, kazakosan megvarrt maróikén modell, melyet a válltól kezdve és lefelé egyre sűrűbb mintázatú ezüst pajette- gyöngyözés díszített. Lanvin a fekete mellett még a sötétbarnát, lilát és szürkéskéket alkalmazza előszeretettel. Demi-kollekcíójában is sok a posztóanyag, ame­lyet sötét árnyalatokban délelőtti é6 délutáni modellekké, világosabb tónusokban pedig kis- estélyi és vacsorázó ruhákká dolgoz fel. MOLYNEUX szintén a gloknis hatások híve maradt. Eltérően az eddigi szokásától és megszokott, egyenes vo­nalaitól, ezaittal csak a sportkompiéi és angolos •ruhái egyenesek. Kedvenc fazonja a kazak és az egyenlőtlen szabású tun ik ás -meg old ás. Molyneux is a feketét kedveli legjobban valamennyi szin közül. Főleg a délutáni ruhái feketék, legtöbb­ször valamilyen élénk árnyalatú narancs, püs­pök- vagy ciklámenlila és füzöld-övvel, gallérral vagy sállal élénkíti. Délelőttre viszont a barnát és a szürkét dolgozza fel a feketén kívül. Feltűnést keltett egyik — már koratavaszi jel­legű — kompléja, amelynek diago nálszövé síi ezüstszürke szövet volt az anyaga. A kazakos szabású, térdigérő kabátot alul fekete róka sze­gélyezte. A nyaka — tavasziasan — minden prémdiszités nélkül, magasra felgombolva készül. A kompiét szürkééiekete és korálpiros csíkos nyakkendőselyem kazak egészítette ki. Délutáni ruháinál igen sok aranybőr díszítésű modellt látni. Nemcsak a felsőrész szélét szegé­lyezi aranybőrrel, de a kazakok vagy a szoknyák alját is. Hasonlóan pár feltűnő, eredeti benyomást keltő fekete posztómodellijénél a zsebek, gallérok és manzsetták szélét is arannyal emelte ki. Gyak­ran a kalapokra is hosszú kíltollhoz hasonló aranybőr-diszt ad. Egy estélyi kosztüm-modell- nél a kosztüm fazonját nagy, aranybőrből kivá­gott ornamentikák díszítik. Egy sötétlila bársony estélyi kabátjánál az egész fazon aranybőrből volt. Kedvenc összeállítása — különösen a kis- estélyi modelleknél — a csipke kazak és bársony szoknya vagy az ezüst, esetleg aranybrokát ka­zak és a sötét, mattselyem szoknya. A nagy toa­lettjeinél is szerepet juttat az arany díszítésnek. Fekete vagy sötétlila estélyi ruhái közül több modell arannyal alábélelt uszállyal készült. VIONNET ezúttal igen egyszerű és szolid kollekciót vonul­tatott fel. Hü maradt az általa kreált rézsútos szabáshoz és csupa rézsutosan szabott szoknyáju vagy kazaku modellt hozott ki. Újdonság, hogy a vállbán kissé puffos uijjakat is rézsutosan vett anyagból szabja. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a könyök felé elszü'külő ujjak szebben tapadnak a karhoz és semmi ráncot sem vetnek. Kedvenc díszítése a rojtozás és a színes paszpolirozás. Az ő modelljei között is igen sok kazakot vagy kazak osan megvarrt ruhát látni. Egybe szabottan csak az egyenes és sima vonal­vezetésű sportruháit készíti. Yiennet kollekciója általában az angolos stílus felé hajlik. Ez érez­hető a délelőtti ruháiból kezdve egészen az es­télyiekig. Érdekesek a ragyogó, színessel beszö- vött brokát toalettjei, melyeknek egyenes és. egészen angolos vonalvezetésű a szabásuk. MAINBOCHER ti sok ötlettel felfrissített deml-kollekchH kozott Ótátrafüred, december. (A PMH imumlca- •háinsáitóll.) Dr. Szász Emil, az óitáhrafüredl Tátra- szaoiatórium kiváltó főorvosa, aki elsősorban a hasadó w-bctegség terápiája terén ért éli komoly eredményeket, a közielmullitban Debreceniben, az ottani orvos-egyesület meghívására a basiedow- kérdésről tartott feilbünéstkeHitő előadást, mely­ben legújabb kutatásairól és eredményeiről szá­molt be. Időszerűnek tartottuk, hogy ebből az alkalomból közönségünk számára is megszólal­tassuk dr. Szász Emil főorvost, aki a basedow- betegséig lényegéről és gyógyításáról a kővet­kezőket mondotta: — A basedow-kérdés alaposabb tanulmányo­zására tátrai orvosi gyakorlatom mindennapos feladatai kényszerítenek. De hálás feladat is ez, mert a nyitott és megoldatlan s emellett gya­korlati fontosságú kérdések sokaságával állunk szemben. Nem is tudnék e helyen röviden és ki- eiégitően felelni kérdésére. Szabatosan meg sem tudjuk mondani, ml a betegség lényege. A jódanyagceere zavarának mondhatnék; épp­úgy, amint a cukorbetegséget a cukor-anyag­csere zavarának kell tartanunk; Miként a vér cukortartalmának ingadozására, a hasnyálmi­rigy az insulim elválasztása utján szabály ózza a cükorforgalmat, úgy a pajzemirigy a jód forgal­mát irányítja. A cukorbeteg szervezet cukrot pazarol; a ba­sedowos szervezet jódot választ iká főleg a veséken keresztül; többet, mint amennyit táp­lálékával bevesz. Ez rendellenes állapot és ennyiben a baeedowot teljes joggal jódanyag- cserebetegségnek mondhatjuk. A pajzsm1 irigy azonban magasabbrendü szarv, mint a hasnyáíimirigy. A szervezet fejlődése és működése szeimpontjábóil összefüggése a többi belső elválasztó szervvel oly szövevényes, hogy eddigeillé képtelenek vagyunk a b'eteg mirigy okozta zavarokat világosam áttekinteni. Ez a sokszoros összefüggés más szervekkel a jódra is vonatkozik, ami ismiét a pajzsmirigy és a jód- forgaiom összetartozása mellett szól. = A ouikoirnak, mint tápláló anyagnak fontos szerepe az avatatlan előtt is első pillanatra ért­hetőnek látszik. De mi szerepe lehet a jódnak a szervezetben? — Ha erre pólósam felelhetnénk, azt hiszem, magával a hasadó w-kérdéssel is élőbbre juthat­nánk. Kétségtelen, hogy a jódnak valami 'elvű fontossága van, már a legelemibb szerves élet- jelenségeknél. A jód mint földünk kezdetleges gázallaku alakjának részeleme ott volt a szerves élet kialakulásánál és azt hiszem, ez az oka, hogy nem hiányozhatik az élet fo­lyamatánál sem. így válik érthetővé, hogy az életfolyamatok összhangjában jód-forgalmi zavar esetén a base- dowthoz hasonló felfordulás állhat elő. Bizonyos életfontosságú életvegyi folyamiatok jód nélkül nem bomyotódhaitmafc he. Eiltóipzelhctietlemül kis jódmennyiségékről van szó és hiányuk esetén mégis beáll a zavar. = Hogyan magyarázható ezek után, hogy jóddal, mint gyógyszerrel bajt, sőt baeedowot is lehet okozni? — Ennek oka éppen a fenti tttórülimémyiekhen rejlik; abban, hogy nem egyszerű jódhiányról van szó] nem a 49 mennyiségi viszonyok megbomlásán múlik a zavar. EmJliitettenn. hogy a basedowos szervezet (elpa­zarolja jódját; viszont jódadagolás hatására ez a pazarlás megszűnik és a. beteg meggyógyul. Az egészséges goilyvás ember, aki a baeedowos- sail seiemíbein feltűnő kevés jódot választ ki, jód- adagolástói megbeibegedlhatiilk, sőt baeedowoit is kaphat és megkezdődik a jódnak céltalan pa­zarlása. Látjuk tehát, hogy nemi egyszerű .jód- pótlásról van szó, amikor látszólag szükség van rá. Ezek az ellentmondások világítanak rá leg­jobban a kérdés bonyolultságára. = Van hát. a basedownak egyáltalán gyógy­szere? — Bármily furcsán hangzik is, a.zt kell mon­danom, hogy a basedow gyógyszere mégiscsak a jód — ha mindenképpen gyógyszer után kutatunk. Kétélű fegyver, akárcsak a sebész pengéje. Gyógyíthatunk és ölhetünk vele, mint minden valamiireivató gyógyszerrel. Érteni kell mind­egyiknek használatához és akkor nem származ- haitifc alkalmazásából baj. Nem csodálnám, ha ez a megiáliapitásom sokak szemlében erősen túl­zott biztonsági érzésnek tűnnék. _ Meg vagyok győződve róla, hogy nem túlzás. Évek óta rend­szeresem kutatom az egészséges és beteg ember jódamyagcseireiforgalmának törvényszerűségeit és az utolsó hónapok folyamán rájöttem oly összefüggésekre, amelyek felderíthetik a jód- okoata károk hátterét. Megfigyeléseim azt fial­tatják, hogy élőre meg lehet állapítani, kinek árthat a jód és már ma is abban a helyzetben vagyok, hogy a jód-okozta basedowot is előnyösen tu­dom befolyásolni, bizonyos kellékek fíigyetómbevébelLévei. Megfe­lelő féltételek mellett csak használni lehet a jód adag olásával. A hatás módja továbbra is rejté­lyes marad azonban. = Ha tehát a jód a basedow gyógyszere és igaz, hogy a magaslati éghajlat különlegesen jöhahásu erre a betegségire, lehet valami össze­függést találni e két .tapasztalati tény között? — Megint csak a jódra kell visszatérnem. Amint erről 1933 bán a berni nemzetközi golyva- komiferemicáám beszámoltam, vizsgálódásaim azt mutatják, hogy nálunk a Tátrában mind az egészséges, mind a basedowos szervezet visszatartja a jódot: azaz, kevesebbet ad ki, mint amennyit táplá­lékával bevesz. A basedowos beteg előbb (említett jódpazarlása., minit kifejtettem, fokozatosan csökken a tátrai tartózkodás folyamán. Szervezekének jódtartal­mú emnek folytán növekszik, mintha kívüliről adagolnának jódot. Az éghajlati gyógyulás e szerint szintén „jódkezelés" útiján jönne létre. Valószínűnek tartom, hogy más magaslatokon hasonló változás jön létre a ffif orgiái ómban, de az erre vonatkozó vizsgálatok eddigellé hiá­nyoznak. — Ezek szerint tehát a basedowigyógyuöás és a Tátra levegőjének, vizének állítólagos jód- szegénysége nem függ össze egymással? — Egészen (biztosan nem. A tátrai természeti közegek jódszegénysége tény és a kontinens más vi­dékeihez viszonyítva szinte jódmentességről beszélhetünk. De e.z nem lehet oka a gyógyító éghajlati hatás­nak. Hiszen a basedowos beteg a Tátrában ki­tűnő vegetáriánus életmódja mellett viszonyla­gosan óriási jódimeunyiis.égeket fogyaszt és ez­zel ezerszeresen pótolja a levegő és víz jótdihlá­nyát. A magaslati éghajlat hatásmódjára vonat­kozólag, neveizetesen a jód'anyagosere megvál­toztatása értelmében, vizsgálataiimra támasz­kodva határozott feltevésem van, de ezt végér­vényesen beigazolni, analizáló módszereink fo­gyatékossága folytán eddig még nem sikerült. (k. s.) xx Bor-kétszersült. 3 egész tojás, egy csomag dr. Oetker-féle kuglóíamyag, % liter te.ji % citrom leve és héjából gyorsan sima tésztát készitünk. Lisztezett gyúródeszkán 4 hurkaformát csinálunk •belőle, kissé kisodorjuk. A tészta közepébe egy­másmellé mandulát rakunk, a tésztát ráhajtjuk, zsírozott tepsibe tesszük, hideg teával bekenjük és sütjük Mielőtt kihűlt, kis szeletekre vágjuk, Ha kihűlt, sütőben világosbarnára pirítjuk. Sokáig eláll, nagyon jóízű, Mié visel Paris — az á^meneű idényben?

Next

/
Thumbnails
Contents