Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-15 / 286. (4135.) szám
HH j« ** mÍ K^ |^p Ip^r Bn wm^ jj '^pL 2 _________________________________ Előf izetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Igyei szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská U 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3-1 1. •• SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Isméi lángokat vet a távoth eteti tűzfészek Az északkinai hadseres fellázadt a nankingi kormány ellen és elfogták Csankaisek tábornokot Kina diktátora a felkelők kezei közt ■ A rendülő tábornok ultimátuma a nankingi kormányhoz ■ A felkelés célja: Moszkva-barát és Japán-ellenes politika Shakespeare-dráma — 400 millió statisztával (*) Személyes bosszú müve volt-e, hogy zendülő katonák elhurcolták Kina mindenható diktátorát, vagy pedig valóban Moszkva keze van a dologban? Ugyan ki tudná megmondani. Nagyon valószínű, hogy személyes bosszú is és Moszkva keze is. Egyik a másik nélkül nem boldogulhat ott, .ahol egy hatalmas nép sorsa tábornokok marakodásán dől el. A személyes becsvágy vagy bosszuszomj éppen olyan fontos tényezője huszonöt év óta a kínai politikának, mint az orosz vagy a japán, esetleg angol pénz. Az a kalandormilitarizmus, ami Kínában a csőket honosított meg és a zsoldos erkölcsöket honosított meg és a zsoldoserkölcsök negyedszázad alatt ezen az európai történelemtől hermetikusan elzárt területen pontosan olyan állapotokat teremtették, amilyenek között Európa élt a XV. és XVI. században. Csodálatos, hogy Európából a Villa n y v iíá g itá s sál, a gőzmozdonnyal, a traktorral és a gépfegyverrel együtt nem a modern polgári világszemlélet, tehát a felvilágosult tizenkilencedik század szelleme tört be Kínába, hanem a condottierl-szellem. Lélekben az európai szellem ezen a teljesen szűz területen ugyanazt a fejlődési folyamatot csinálja végig, mint Európában s ezen mit sem változtat, hogy négy század fejlődésének gyakorlati eredményeivel együtt lépte át a kínai nagyfalat a század elején. Ami a Távol-Keleten történik, egy darab európai történelem -— az uj kor pubertási éveiből. Intrikáló nagyhatalmakkal, mindenre kapható zsoldosokkal és világnézetek megszállottjaival. Maga Csankajsek a legtipikusabb röneszánsz alak. Zseni és kalandor, titkok, -bűnök és csodák lengik körül alakját. Holbein ecsetjére méltó profil. Részese volt Szunjatszen forradalmának, a vezér első katonája és bizalmasa, a kínai néptenger ismeretlen, sötét mélyvizéből emelkedett fel, elárulta a forradalmat, többször volt emigráns, volt bankár Sanghajban, voltak évek, amikor mindenható pénzügyi kapacitása volt a Távol-Keletnek és voltak hónapok, amikor önkívületi állapotban, rongyosan és züllötten csavargott sanghaji lebujokban s aztán egyik nap az ópiumbarlangok és a börzespekulációk világából hazaérkezett Nankingba, magához ragadta a hatalmat, összes ellenfeleit lemészá- roltatta vagy eltétette láb alól és nagypolitikát csinált. Hol japán pénzzel, hol moszkvai pénzzel, de azért az angoloktól is elfogadott mindig valamit. Szive .állítólag mindig a japánokhoz húzott, nemcsak azért, -mert mint egészen fiatalember a tokiói katonaiskolában nevelkedett és mert fiatalkori barátai között sokan vannak, akik ma vezetőszerepet játszanak japán politikai életében, hanem azért is, mert az ázsiai Monroe- do’ktrinának hitvallója. Ezt a doktrínát már vagy tizenöt év előtt igy fogalmazta meg Bertrand Russel hires Kina-könyyében az -európaiak számára: Kina birtokáért három nagyhatalom mérkőzik: Anglia, Oroszország és Japán, a kérdés a kínaiak számára már régen csak az, hogy a három nagyhatalom közül melyikkel szövetkezzenek a két másik ellen? Egy bizonyos, hogy azt a mely- remarkoló lelki forradalmat, ami most Kínában lejátszódik, legjobban tudja kihasználni a szovjet, mert hiszen Moszkva tud úgynevezett ideológiai formát adni az alaktalanul c* céltalanul gomoly gó kínai forradalmiságNanklng, december 14. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka olyan hirek terjedtek el a kínai birodalbm fővárosában, hogy újabb polgárháborút robbantott ki az északi hadsereg. Az ellentmondó hírekből reggelre a következő kép kristályosodott ki: A Csangszuilang tábornok vezetése alatt álló mintegy százezer főnyi északi hadsereg fellázadt a központi kormány ellen. A zendülő katonák elfogták a nankingi kormány miniszterelnökét, Csankajsek tábornokot, aki diktátort hatalommal kormányozza már közel tiz éve a hatalmas birodalmat. Csankajsek marsallt Szinanfu közelében fogták el! a zendülo katonák és Csankszuilang főhadiszállására szállították. Az északi hadsereg egyelőre még ellenőrizhetetlen hirek szerint arra akarja kényszeríteni a nankingi kormányt, hogy szervezze át a kuomintangot és éles japán-ellenes program mellé kösse le magát. Egyes hirek szerint a zendülő tábornok követelései között szerepel Japánnak szóló hadüzenet is, mert ki akarják kényszeríteni Japántól Mandzsúria visszacsatolását a kínai birodalomhoz. Tokio vár és készülődik Tokio, december 14. A japán fővárosban a kínai események hihetetlen izgalmat és nyugtalanságot kelteitek. Vasárnap óta nak, de -lélekben és mentalitásban mégis Japán áll a legközelebb Kínához s előbb vagy utóbb minden kínai nemzeti vezér a japánok járszalagjára kerül, nemcsak anyagi és politikai okokból, hanem érzelmi okokból is. Csankajsekkel is ez történt. Csakhogy ne feledkezzünk el arról, hogy Kínában az európai történelemnek condot- tieri-korszakát éljük s mindig sok múlott azon, hogy egyik vagy másik tábornok merőben személyes okokból nem lenditi-e ki tengelyéből a nankingi kormány politikáját. A központi kormány egyre inkább olyan szerepre szorul, mint amilyen a német császárság szerepe volt a középkor végefelé, amikor közjogilag volt ugyan -köze a kisebb és nagyobb fejedelmekhez és királyokhoz, de hátálma -nem volt hozzá, hogy fékentart- sa őket, vagy hogy rájuk kényszerítse akaratát. Egy hatalmas feudális birodalom bomlik szemeink előtt kisebb és nagyobb fejedelemségekre, királyságokra és hercegségekre, még ha ezeknek a királyságoknak és fejedelemségeknek ma csak őssejtjei vannak is csak meg. De abból, ami történik s ahogyan történik, meg lehet állapítani a fejlődés törvényszerűségeit, az eredményeket pedig ismerjük. A tünetek is ismerősek. Csangszueliang apállandó permanenciában van a kormány és ma délelőtt a császár kihallgatáson fogadta Arita külügyminiszter és Magáno tengeré- szetügyi minisztert, akik az uralkodót a kínai helyzetről tájékoztatták. A lapok jelentése szerint a kormány megtárgyalta azokat a rendszabályokat, amelyeket Kínában élő japánok biztonsága és vagyoni épsége érdekében a legrövidebb időn belül foganatosítani akarnak. A külügyminiszter megítélése szerint a Kínában lejátszódó eseményeket egyelőre még nem lehet megítélni. A tokiói kormáriy mindenesetre a várakozás álláspontjára helyezkedik és minden előkészületet megtesz, hogy kínai érdekeit megvédelmezze. Hangoztatják, hogy amennyiben Kínában felborulna a béke, úgy ez elsősorban Japánt, mint Kina legközvetlenebb szomszédját érinti. Nanking, december 14, Az United Press jelentése szerint ma reggel Nanking és Hankau fölött a központi kormány kihirdette a hadiállapotot. A kormány elnökének helyettese, aki egyben a katonai ügyek vezetésében is helyettesíti Csankajsek marsallt, érintkezésbe lépett a felkelő tábornokkal és azt az ajánlatot tette neki, ját, aki tiz év előtt még egyetlen számbajö- hető riválisa volt Csangkaiséknek, úgy tették el láb alól, hogy felrobbantották a vonatot, amin utazott s még külön is gondoskodtak róla, hogyha a vasutrobbanást épségben uszná meg, a rablók görbe kardját ne kerülje el. Fia tiz éven keresztül hajbókolva és mosolyogva szolgálta a diktátort, hizelgett neki és mosolygó ajkkal készült a bosszúra. Kitartóan és engesztelhetetlenül. Csangkajseket a zendülő tábornok katonái fürdés közben lepték meg, meztelenül húzták ki a gőzölgő medencéből és hurcolták magukkal... Mindez a XX. században, igaz, hogy mintegy hatezer kilométernyire Shakespeare hazájától, de hamisítatlanul az ő drámáinak játékstílusában. Persze ez a része, a dolognak csak ,,érdekes" s Európa, sajnos, olyan rossz helyzetben van, hogy az a négyszáz év, ami mentalitásban elválasztja (de vájjon elválasztja-e?) .Kínától, nem védi meg a Távol-Keleten lejátszódó események következményei elől. Mióta van német-japán és franciaorosz szerződés, azóta egyetlen európai államnak sem lehet közömbös, hogy mi történik a Távol-Keleten. Lehet, hogy a mostani zendülést sikerül csirájában elfojtani, de lehet, hogy nem s akkor egészen bizonyos* A lapok rendkívül ideges hangon foglalkoznak Csangszuliang tábornok zendülésével és hangoztatják, hogy amennyiben a nankingi kormány a legrövidebb időn belül nem tudja megakadályozni a zendülés továbbterjedését, komoly, esetleg nemzetközi jellegű konfliktussal lehet számolni. A legtöbb lap azt Írja, hogy a zendülés mögött az orosz kormány áll. Egyes hirek szerint számolni lehet a Hiroía-konnány lemondásával, Arita külügyminiszter pozíciója mindenesetre megrendült. Valószínűnek látszik, hogy a kormányban a radikális katonai párt befolyása fog érvényesülni. Az egész japán közvélemény egyetért abban, hogy el kell kerülni a nyilt konfliktust Japán és Oroszország között, viszont a japán érdekek megkövetelik, hogy Kínában a kommunista forradalmat csirájában fojtsák el. hogy a központi kormány magas méltóságait küldik túsznak Szinanfuba, amennyiben Csankajseket szabadonbocsátják. A kormány ideiglenes elnöke Kung pénzügy- miniszter ugyanekkor büntetlenséget igér Csangszuliang tábornoknak arra az esetre, hogyha a marsallt bántódás nélkül szabadonbocsátják. Az ideiglenes miniszterelnök hogy Tokio nem nézi tétlenül, hogyan veti meg a lábát Kinában a szovjet s hogyan bolsevizálódik Ázsia leghatalmasabb néparzenálja. Tokio és Moszkva között a háború könnyebben kitörhet, mint bármely más két nagyhatalom között. Hiszen mindkét fél évek óta tervszerűen és elszántan készülődik erre az eshetőségre s nem egyszer állt már annyira késélen a helyzet, hogy csak egy égő gyufát kellett volna elhajítani, hogy robbanjanak a határon elhelyezett puskaporos hordók. Sem Japán, sem Oroszország nem kockáztathatja meg kínai pozíciójának gyengülését: ha tehát a zendülést nem sikerül lokalizálni, uj spanyol polgárháború .következik, csak éppen végzetesebb konzekvenciákkal. Hiszen a két frontnak két főexponense áll a küzdőtér határán és Moszkva is, Tokio is bebizonyította, hogy az úgynevezett nemzetközi semlegességi és döntőbizottságok szavára fiity-iil. Ami bennünket az egész dologban közvetlenül érdekel, ennyi: egy távolkeleti konfliktus esetén, ha Oroszország haderejének nagyrészc le van kötve hatezer kilométernyire Európától. nem befolyásolja-e ez minden európai ország szempontjából az orosz szövetség értékét? Alkudozás Csankaisek szabadonbocsátásáéri
