Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-15 / 286. (4135.) szám

HH j« ** mÍ K^ |^p Ip^r Bn wm^ jj '^pL 2 _________________________________ Előf izetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Igyei szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská U 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3-1 1. •• SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Isméi lángokat vet a távoth eteti tűzfészek Az északkinai hadseres fellázadt a nankingi kormány ellen és elfogták Csankaisek tábornokot Kina diktátora a felkelők kezei közt ■ A rendülő tábornok ultimátuma a nan­kingi kormányhoz ■ A felkelés célja: Moszkva-barát és Japán-ellenes politika Shakespeare-dráma — 400 millió statisztával (*) Személyes bosszú müve volt-e, hogy zendülő katonák elhurcolták Kina minden­ható diktátorát, vagy pedig valóban Mosz­kva keze van a dologban? Ugyan ki tudná megmondani. Nagyon valószínű, hogy sze­mélyes bosszú is és Moszkva keze is. Egyik a másik nélkül nem boldogulhat ott, .ahol egy hatalmas nép sorsa tábornokok marako­dásán dől el. A személyes becsvágy vagy bosszuszomj éppen olyan fontos tényezője huszonöt év óta a kínai politikának, mint az orosz vagy a japán, esetleg angol pénz. Az a kalandormilitarizmus, ami Kínában a csőket honosított meg és a zsoldos erköl­csöket honosított meg és a zsoldoserköl­csök negyedszázad alatt ezen az európai történelemtől hermetikusan elzárt területen pontosan olyan állapotokat teremtették, amilyenek között Európa élt a XV. és XVI. században. Csodálatos, hogy Európából a Villa n y v iíá g itá s sál, a gőzmozdonnyal, a traktorral és a gépfegyverrel együtt nem a modern polgári világszemlélet, tehát a fel­világosult tizenkilencedik század szelleme tört be Kínába, hanem a condottierl-szellem. Lélekben az európai szellem ezen a teljesen szűz területen ugyanazt a fejlődési folyama­tot csinálja végig, mint Európában s ezen mit sem változtat, hogy négy század fejlő­désének gyakorlati eredményeivel együtt lépte át a kínai nagyfalat a század elején. Ami a Távol-Keleten történik, egy darab európai történelem -— az uj kor pubertási éveiből. Intrikáló nagyhatalmakkal, min­denre kapható zsoldosokkal és világnéze­tek megszállottjaival. Maga Csankajsek a legtipikusabb röneszánsz alak. Zseni és ka­landor, titkok, -bűnök és csodák lengik körül alakját. Holbein ecsetjére méltó profil. Ré­szese volt Szunjatszen forradalmának, a vezér első katonája és bizalmasa, a kínai néptenger ismeretlen, sötét mélyvizéből emelkedett fel, elárulta a forradalmat, több­ször volt emigráns, volt bankár Sanghaj­ban, voltak évek, amikor mindenható pénz­ügyi kapacitása volt a Távol-Keletnek és voltak hónapok, amikor önkívületi állapot­ban, rongyosan és züllötten csavargott sanghaji lebujokban s aztán egyik nap az ópiumbarlangok és a börzespekulációk vilá­gából hazaérkezett Nankingba, magához ra­gadta a hatalmat, összes ellenfeleit lemészá- roltatta vagy eltétette láb alól és nagypoli­tikát csinált. Hol japán pénzzel, hol mosz­kvai pénzzel, de azért az angoloktól is el­fogadott mindig valamit. Szive .állítólag mindig a japánokhoz húzott, nemcsak azért, -mert mint egészen fiatalember a tokiói ka­tonaiskolában nevelkedett és mert fiatalkori barátai között sokan vannak, akik ma ve­zetőszerepet játszanak japán politikai életé­ben, hanem azért is, mert az ázsiai Monroe- do’ktrinának hitvallója. Ezt a doktrínát már vagy tizenöt év előtt igy fogalmazta meg Bertrand Russel hires Kina-könyyében az -európaiak számára: Kina birtokáért három nagyhatalom mérkőzik: Anglia, Oroszor­szág és Japán, a kérdés a kínaiak számára már régen csak az, hogy a három nagyha­talom közül melyikkel szövetkezzenek a két másik ellen? Egy bizonyos, hogy azt a mely- remarkoló lelki forradalmat, ami most Kíná­ban lejátszódik, legjobban tudja kihasználni a szovjet, mert hiszen Moszkva tud úgyne­vezett ideológiai formát adni az alaktalanul c* céltalanul gomoly gó kínai forradalmiság­Nanklng, december 14. Szombatról vasárnapra virradó éjszaka olyan hirek ter­jedtek el a kínai birodalbm fővárosában, hogy újabb polgárháborút robbantott ki az északi hadsereg. Az ellentmondó hírekből reggelre a következő kép kristályosodott ki: A Csangszuilang tábornok vezetése alatt álló mintegy százezer főnyi északi hadsereg fellázadt a központi kormány ellen. A zen­dülő katonák elfogták a nankingi kormány miniszterelnökét, Csankajsek tábornokot, aki diktátort hatalommal kormányozza már kö­zel tiz éve a hatalmas birodalmat. Csan­kajsek marsallt Szinanfu közelében fogták el! a zendülo katonák és Csankszuilang fő­hadiszállására szállították. Az északi hadsereg egyelőre még ellen­őrizhetetlen hirek szerint arra akarja kény­szeríteni a nankingi kormányt, hogy szer­vezze át a kuomintangot és éles japán-elle­nes program mellé kösse le magát. Egyes hirek szerint a zendülő tábornok követelései között szerepel Japánnak szóló hadüzenet is, mert ki akarják kényszeríteni Japántól Mandzsúria visszacsatolását a kínai biroda­lomhoz. Tokio vár és készülődik Tokio, december 14. A japán főváros­ban a kínai események hihetetlen izgalmat és nyugtalanságot kelteitek. Vasárnap óta nak, de -lélekben és mentalitásban mégis Japán áll a legközelebb Kínához s előbb vagy utóbb minden kínai nemzeti vezér a japánok járszalagjára kerül, nemcsak anyagi és politikai okokból, hanem érzelmi okokból is. Csankajsekkel is ez történt. Csakhogy ne feledkezzünk el arról, hogy Kínában az európai történelemnek condot- tieri-korszakát éljük s mindig sok múlott azon, hogy egyik vagy másik tábornok me­rőben személyes okokból nem lenditi-e ki tengelyéből a nankingi kormány politikáját. A központi kormány egyre inkább olyan szerepre szorul, mint amilyen a német csá­szárság szerepe volt a középkor végefelé, amikor közjogilag volt ugyan -köze a kisebb és nagyobb fejedelmekhez és királyokhoz, de hátálma -nem volt hozzá, hogy fékentart- sa őket, vagy hogy rájuk kényszerítse aka­ratát. Egy hatalmas feudális birodalom bom­lik szemeink előtt kisebb és nagyobb fejede­lemségekre, királyságokra és hercegségekre, még ha ezeknek a királyságoknak és feje­delemségeknek ma csak őssejtjei vannak is csak meg. De abból, ami történik s ahogyan történik, meg lehet állapítani a fejlődés törvénysze­rűségeit, az eredményeket pedig ismerjük. A tünetek is ismerősek. Csangszueliang ap­állandó permanenciában van a kormány és ma délelőtt a császár kihallgatáson fogadta Arita külügyminiszter és Magáno tengeré- szetügyi minisztert, akik az uralkodót a kí­nai helyzetről tájékoztatták. A lapok jelen­tése szerint a kormány megtárgyalta azokat a rendszabályokat, amelyeket Kínában élő japánok biztonsága és vagyoni épsége érde­kében a legrövidebb időn belül foganatosí­tani akarnak. A külügyminiszter megítélése szerint a Kínában lejátszódó eseményeket egyelőre még nem lehet megítélni. A tokiói kormáriy mindenesetre a várakozás állás­pontjára helyezkedik és minden előkészüle­tet megtesz, hogy kínai érdekeit megvédel­mezze. Hangoztatják, hogy amennyiben Kí­nában felborulna a béke, úgy ez elsősorban Japánt, mint Kina legközvetlenebb szom­szédját érinti. Nanking, december 14, Az United Press jelentése szerint ma reggel Nanking és Hankau fölött a központi kormány ki­hirdette a hadiállapotot. A kormány elnö­kének helyettese, aki egyben a katonai ügyek vezetésében is helyettesíti Csankaj­sek marsallt, érintkezésbe lépett a felkelő tábornokkal és azt az ajánlatot tette neki, ját, aki tiz év előtt még egyetlen számbajö- hető riválisa volt Csangkaiséknek, úgy tet­ték el láb alól, hogy felrobbantották a vo­natot, amin utazott s még külön is gondos­kodtak róla, hogyha a vasutrobbanást ép­ségben uszná meg, a rablók görbe kardját ne kerülje el. Fia tiz éven keresztül hajbó­kolva és mosolyogva szolgálta a diktátort, hizelgett neki és mosolygó ajkkal készült a bosszúra. Kitartóan és engesztelhetetlenül. Csangkajseket a zendülő tábornok katonái fürdés közben lepték meg, meztelenül húz­ták ki a gőzölgő medencéből és hurcolták magukkal... Mindez a XX. században, igaz, hogy mintegy hatezer kilométernyire Shakespeare hazájától, de hamisítatlanul az ő drámáinak játékstílusában. Persze ez a része, a dolognak csak ,,érde­kes" s Európa, sajnos, olyan rossz helyzet­ben van, hogy az a négyszáz év, ami men­talitásban elválasztja (de vájjon elválaszt­ja-e?) .Kínától, nem védi meg a Távol-Kele­ten lejátszódó események következményei elől. Mióta van német-japán és francia­orosz szerződés, azóta egyetlen európai ál­lamnak sem lehet közömbös, hogy mi tör­ténik a Távol-Keleten. Lehet, hogy a mos­tani zendülést sikerül csirájában elfojtani, de lehet, hogy nem s akkor egészen bizonyos* A lapok rendkívül ideges hangon foglal­koznak Csangszuliang tábornok zendülésé­vel és hangoztatják, hogy amennyiben a nankingi kormány a legrövidebb időn belül nem tudja megakadályozni a zendülés to­vábbterjedését, komoly, esetleg nemzetközi jellegű konfliktussal lehet számolni. A leg­több lap azt Írja, hogy a zendülés mögött az orosz kormány áll. Egyes hirek szerint számolni lehet a Hiroía-konnány lemondá­sával, Arita külügyminiszter pozíciója min­denesetre megrendült. Valószínűnek látszik, hogy a kormányban a radikális katonai párt befolyása fog érvényesülni. Az egész japán közvélemény egyetért abban, hogy el kell kerülni a nyilt konfliktust Japán és Orosz­ország között, viszont a japán érdekek megkövetelik, hogy Kínában a kommunista forradalmat csirájában fojtsák el. hogy a központi kormány magas méltósá­gait küldik túsznak Szinanfuba, amennyi­ben Csankajseket szabadonbocsátják. A kormány ideiglenes elnöke Kung pénzügy- miniszter ugyanekkor büntetlenséget igér Csangszuliang tábornoknak arra az esetre, hogyha a marsallt bántódás nélkül szaba­donbocsátják. Az ideiglenes miniszterelnök hogy Tokio nem nézi tétlenül, hogyan veti meg a lábát Kinában a szovjet s hogyan bolsevizálódik Ázsia leghatalmasabb nép­arzenálja. Tokio és Moszkva között a há­ború könnyebben kitörhet, mint bármely más két nagyhatalom között. Hiszen mindkét fél évek óta tervszerűen és elszántan ké­szülődik erre az eshetőségre s nem egyszer állt már annyira késélen a helyzet, hogy csak egy égő gyufát kellett volna elhajítani, hogy robbanjanak a határon elhelyezett puskaporos hordók. Sem Japán, sem Orosz­ország nem kockáztathatja meg kínai pozí­ciójának gyengülését: ha tehát a zendülést nem sikerül lokalizálni, uj spanyol polgár­háború .következik, csak éppen végzetesebb konzekvenciákkal. Hiszen a két frontnak két főexponense áll a küzdőtér határán és Moszkva is, Tokio is bebizonyította, hogy az úgynevezett nemzetközi semlegességi és döntőbizottságok szavára fiity-iil. Ami ben­nünket az egész dologban közvetlenül ér­dekel, ennyi: egy távolkeleti konfliktus ese­tén, ha Oroszország haderejének nagyrészc le van kötve hatezer kilométernyire Euró­pától. nem befolyásolja-e ez minden euró­pai ország szempontjából az orosz szövet­ség értékét? Alkudozás Csankaisek szabadonbocsátásáéri

Next

/
Thumbnails
Contents