Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-05 / 253. (4102.) szám

1936 november 5, csütörtök. Esterházy a magyar kisebbség téliét egyeniegutégét követelte a kéltség vetési bizottságban Remet főelőadó megállapítja, hogy az állam kiadásai 11 milliárdra rúgnak Tizenhat zárszámadásban 15 milliárdnyi deficit ■ Élesen bírálják a pán ügy* minisztériumot ■ ■ Rosche szenzációs beszéde a szudétanémet kérdésről Prága, november 4. A képviselőház költség- vetési bizottsága, mint már jelentettük, tegnap kezdte el a jövő évi költségvetés tárgyalását. Remes főelőadó véleményes jelentéséből, ame­lyet tegnap helyszűke miatt csak nagyon kivo­natosan ismertethettünk, kiemeljük még a kö­vetkező részleteket: fiz állami kiadások igazi összege •— A tények eltorzítása volna — mondotta egyebek között Remes, — ha hinnénk annak az optikai csalódásnak, hogy az állami kiadásokat csak a 8464 milliós kiadási tétel képezi. Ide kell számitani még a költségvetés III. csoportjában felsorolt kiadásokat 2823 millió korona összeg­ben, úgyhogy az állami kiadások összege teljes 11 milliárd 270,072.000 koronát tesz ki. Ehhez járulnak az önkormányzatok pótadói. Az adózásban nem szabad a húrt túlfeszíteni. Az adóteher nem mehet odáig, hogy az adó­alanyt megsemmisítse. — Az adóhátrálékok 1935 december 31-én még mindig 4 milliárd 657 millió 920 ezer 339 koronányi összeget mutatnak. Az 1934. év végével szemben mintegy 188 mil­lióval csökkentek. Az adóhátrálékok tisztogatá­sa tovább is nagyon komoly probléma marad. fiz álíamatiőiségak összege intelmül kell, hogy szolgáljon. Nem le­het a végtelenségig adósságot csinálni, ha a törlesztés és kamatozás feltételei nincsenek meg. 46.8 milliárd korona államadósság sok egy 15 milliós államra, 1927 óta az államadósság 27.8 milliárdról máig 46.8 milliárdra emelkedett, vagyis évenként átlag kétmilliárd a szaporulat. Az állam jótállások alakjában 113 milliárd ter­het vállalt, ami szintén súlyos kockázat. 1935-ben e címen 152 milliót fizetett ki. Az államadósság szolgá­lata 1937-ben 1.8 milliárd korona lesz, ha eh­hez a törlesztést is hozzávennénk, akkor az egész költségvetési szükséglet egyötödét veszi igénybe. Ködösítendő a költségvetés — Az államgazdálkodás egyensúlyát há­rom tényező veszélyezteti: 1. az iskolaügy szükségletének rendezetlen fedezete, 2. amaz állami s államüzemi nyugdíjas alkalmazottak illetménye, akik számára nincs még nyugdíj­alap s 3. a költségvetés rendszeres túllépése a fedezetről való egyidejű gondoskodás nél­kül. Az előadó azzal fejezte be jelentését, hogy a kormány által beterjesztett pénzügyi tör­vény javaslatán s a költségvetési javaslaton bizonyos módosításokat tart szükségesnek. A nyomban megkezdett általános vitában az esti órákban felszólalt Esterházy János képvi­selő, az egyesült párt országos ügyvezető elnö­ke is, kinek beszédét alább ismertetjük. következtében a konjunktúra utolsó évei­hez viszonyítva kerek 10 százalékkal csökkent, amikor a munkás, — ha egyáltalán munká­ja van — heti 70 koronát keres, pedig 1928 —29-ben még közel 200 korona volt a heti átlagkeresete? Mi, sajnos, nem tudjuk osz­tani a pénzügyminiszter optimizmusát. Még kevésbbé tudunk optimizmussal te­kinteni a jövőbe, ha a szlovenszkói és kárpátaljai viszonyokat tekintjük, ahol ezek a gazdaságstatisztikai arányszámok még kedvezőtlenebbek. A beterjesztett költségvetési előirányzatot nem szavazhatom meg tiszta lelkiisme­rettel, mert nem épül fel reális alapokon. bevételi többletre számitani akkor, amikor a fogyasztás a fogyasztópiac leromlása hogy véleményezése alapján másfél tucat magyar sajtóterméket tiltottak ki az ország területéről s ugyanakkor a magyarság nrpi- lapját a kartellekről irt bíráló cikke miatt elkobozták. így fest a gyakorlatban a sza­badságjogok kiterjesztésének s az egyenjo­gúsításnak az elve! — Minthogy a költségvetésben nem lá­tom annak biztosítékát, hogy a velünk szemben eddig követett irány megváltozna, a költségvetést általánosságban nem fogad­hatom el. E'oiltc'ős eszmélet •Esterházy után Stránsky cseh nemzeti s®o* dialista heeszaiblb 'besziádíben foglalkozott a koalíción belül dúló nézeteltérésekkel. HodL Ea kormányának egyéves működését dicséri, A Köztársasági elnök szlovenszkói utazása nagyban szolgálta a lelkek pacifikálását. Csak az a hiba, hogy a kannánykoalición beliül van ellenzékeskedés. Jó viszony van a három szocialista és a két katolikus párt közt, a másik oldalon pedig az agrárpártok és a két iparos párt Közt. Hét párt őszintén kívánja a békés együtt­működést, de az agrárpárt hiányzik ebből az együttesből. Ennek főoka a párt sajtója, amely komplikálja az agrároknak a szo­cialista pártokhoz való viszonyát. Honnan veszi az agrárpárt azt, hogy a szocia­listák ki akarják szorítani a kormányzásból? fi mai ülés Klapka cseh nemzeti ezoeiafdsta hangsúlyoz­za, hogy .nemi elég, ha a pánzügymíniezteir riasz­tón pénzügyi szempontból szienxéóli a gazdasági jetoaségeiloeit, eszméiijcni amradk tudatára, hogy a pénzügyminisztérium nagy mértékben ve­zetője a gazdasági fejlődésnek s azt támogat­hatja, de helytelen intézkedésekkel hátráltat­hatja is. A Nemzeti Boraik az utóbbi időiben., amikor a csehi?®lövik korona devalvációjáról volt eső, nem vollit kieííjöera felLkésizüftve és az egész vilá­gán bekövetkezett valratárls fejlödé-s meglepte. Sajnc6, a parlamentnek a pénzügyminiszté­riummal való együttműködését célzó mun­káját a pénzügyminisztérium egyáltalán nem méltányolta. Így a pénzügyminisztérium egy vezető hivatalnoka könyvet adott ki az adó- novellához, melyben a szerző egyenecen le­becsüli a parlament és a költségvetési bizott­ság tevékenységét. Teljesen görbe az a nézet, amely e könyvben jut kifejezésre s amely azt akarja bizonyítgatni, hegy a törvényhozó akarata a pénzügyi Igazgatás gyakorlata szá­mára jelentéktelen. A könyv egyes kitételei egyenesen politikai irrzinuácict tartalmaz­nak s a demokratikus, parlamenti rendszer alapjait érintik. Esterházy János beszéde — A devalvációs törvény tárgyalása ide­jén — kezdte beszédét Esterházy — a köz­társaság gazdasági életének egyik vezető tényezője, akinek oroszlánrésze volt a csehszlovák pénzügyek megalapozása s ki- fejlesztése terén, azt mondotta, hogy a de­valváció előnyt jelent olyan államnak, amely egyben költségvetését is rendbehoz­za. Ezzel szemben azok az államok, amelyek évről-évre de­ficittel dolgoznak a költségvetésben, a devalvációval ideig-óráig becsaphatják a zsebüket, de a vége csak egy lehet: a tel­jes csőd. Más é'milliős tóbb!et, vagy másféltn lliárdos hiány? .— A költségvetés közel másfélmilliós be­vételi többlettel számol ugyan, de az eddigi tapasztalatok alapján már előre megjósol­hatjuk, hogy a má~félmiEiós bevételi többlet helyett a költségvetési év lezárásakor legalább másfélmilliárdos hiány fog mutatkozni. így van ez már nem kevesebb, mint Hz esz­tendeje. Kerek negyvenhét milliárd korona adós­ság nyomja ez a kis országot, aminek kamatterhe annyi, hogy minden la­kosra, — a csecsemőket is beleszámítva — évente kerek 120 korona kamatszolgáltatás esik. 16 év alatt 15 milliárd korona deficit —> A köztársaság fennállása óta ez a ti­zenkilencedik költségvetés s eddig tizenhat zárszámadást van módunk ismerni. A tizen­kilenc költségvetés valamennyije bevételi többlettel számított, a zárszámadások bizo­nyítéka szerint pedig eddig mindössze négy esztendő gazdálkodása váltotta be az elő­irányzathoz fűzött várakozást, mig a többi tizenkét esztendőben a gazdálko­dás állandóan emelkedő deficittel végző­dött. A passzívum ez idő alatt megköze­líti már a tizenötmilliárd koronát. — Mint a magyar kisebbség képviselője még kevésbbé adhatom rá szavazatomat. Mi évek óta hangoztatjuk, hogy velünk az alkotmánylevélben lefektetett s nemzetközi­leg is biztosított egyenjogúságunkkal ellen­tétben nem bánnak úgy, mint az államnem­zethez tartozókkal. — Nelvünk ebben a köztársaságban nem azért járnak ki a közjogok, mert azt nekünk kegyként adják meg a hatalmon levők, de megilletnek bennünket, mert épp olyan ál­lamfenntartó és integráns tényezők va­gyunk, mint minden másfajta állampolgára ennek az államnak. Mégis a köilségveté> ben magyar célra fordított összegekről hiá­ba keresünk nyomokat, az alig tucatnyi magyar középiskolák költségvetési tételein kívül más tételt nem találunk, amely bizo­nyítaná azt, hogy ebben a köztársaságban a magyar lakosságot is támogatná a kor­mányhatalom olyan mértékben, mint azt a többségi nemzettel teszi. Mi előterjesztettük követeléseinket és kívánságainkat, nem mu­lasztottunk el egyetlenegy alkalmat sem, hogy a hiányokra, a sérelmekre rámutas­sunk, — megértő szavakban, ígéretekben nem volt talán hiány —> de az orvosló tet­tek elmaradtak. Az állam hajója ma nagyon zavaros világhelyzetben hánykolódik, ami­kor, fokozottan fontos tényező a belső rend és a lakosok megelégedése. — Szlovenszkó és Kárpátalja problémája s ezzel karöltve a magyar kérdés egyik leg­égetőbb s legsürgősebben megoldandó pro­blémája ennek az államnak. A magyarság közterhekben és katonákban meghozta a maga nagy áldozatait s mindig pontosan eleget tett törvényszabta kötelezettségeinek, nyugodt öntudattal! követeli és elvárja te­hát, hogy élvezze a jogok teljességét. El­várja az állampolgársági ügy teljes és sür­gős rendezését, nyelvhasználati jogainak akadálytalan élvezetét, kultúrájának szabad fejlődési lehetőségét, sajtójának szabadsá­gát, a közhivatal dóban, közszálli. ásókban, állami támogatásokban, ösztöndíjakban való igazságos részesedését. fi n?iB;s?/erc'n3’;'$ég megjár saitórsíeráiissa Az utóbbi hetekben sok szó esett a miniszterelnökségen állítólag megszervezen­dő „kisebbségi osztályról." Később kiderült, hogy ez az osztály csupán „kisebbségi sajtó­referáíuasá" zsugorodott össze. Ennek, uavlátszik. első ténykedése az volt, 325 milliós bevételtöbblet adókból? a német kérdés belpolitikai alapéi msgi'dkalat’s?,? — Elismerjük, hogy ezekben a válságos időkben nehéz a pénzügyminiszter helyze­te, de munkájában nem szabad annyira el­Kassa ulabb akciója a műegyetemért Kassa, november 4. (Kassai szerkeszfcöfiégUrak tetetem jelentése.) Kassa város tanácsa eűhia/tó- iroztó, hogy raaraiifcsztáoiós gyűlést inéra dez, ame­lyen követelni fogják a szlovák műegyetem mi­előbbi feCiáulitósdt Kassán. A város tóraácsa föl­hívást bocsát iki e abban elmondja, hogy a mű­egyetem ügye Ka^na város régi kérdése. Tör­téneti mufti/ja és kufttrarbeviékenysége révén mog- illicti a várost a műegyetem. Hivatalos helyen Ígéretet kapott a város, hogy a műegyetemet Kassán állítják fel. A város majd Ingyen teliket bocsát a főiskola rendolloeziéfléne és amjg az uj épület föl merni épül, gondoskodik ikieffiő elhelyezéséről. A vá­rosi tanács m műegyetem érdekében november 8-án délelőtt 10 órakor a Tivnili-imozgóban ren­dezi irriieg mnnife&ztációs nagygyűlését. A gyü- lé?/re a város meghívja a kassai egyesületeiket, 6//m-1/--<':;tekct, testületeket, állami és Iköabiva- tóloktó és az egész [lakosságéit* Dr. Rosche ezudétanémet úgy véli, hogy alap­vető hiba, hogy a pénzügyminiszteri < tárca élén már évek hosszú sora éta mindig biva-talnokmi- niszter áll. A pénzügyi politikát miaudig a valuta- politikával kapcsolatban folytatták. Az állam egyszerűen a közgazdaságra hárította át a valutaveszteséget, noha a dolgok tőrté- nésa éppen ellenkező irányban haladt. A deval­váció el erére egyre csökken a kivitel. A német lakosság mindig pozitív állást foglalt el az. állammal szemben. Ennek ellenére a kor- mánvélienességét ál’amellenességnek minősitik. Ha a demokráciát drákói eszközökkel tartják fenn, úgy ezzel már tulajdonképpen más rend­szerhez jutunk. Demokraták vagyunk, de a cseh nép kormányoz és a németnek abba semmi beleszólása sincs. Ám a költségvetés az egész lakosságról határoz. Ezért a szóidétanémetek a legélesebben kénytele­nek tiltakozni az eben, ahogy a költségvetés •bánik velük. Meg vagyunk rövidítve nemzeti, kulturális, szociális téren és míg csak megközelítően semj kapjuk a minket megillető részt. Az állam fordulat óta folyik vita a német nem­zeti problémáról. A hatalmat átvevő csehek ab-B bán a heryzetbon voltak, hogy e vitát elintéz-B hették volna. Amíg német részen, is megvan al jóakarat e probléma megoldására, addig rend-| ben van minden. Majd csak akkor lesz baj, ha el-l vész a megoldás lehetőségébe vetett hitük. I Lojalitásunkat a lcgvüLdzatoeabb módokon 3 bizonvltote'k. A németeknek politikailag soha! nem lehet igazuk. A r:l.::ct problémát eddigi semmiféle rezsim nem oldotta meg és belpollti-Ji kailag nem is fogja megoldani. Törvényesen adva van a megöl!ás mindem fölté­tele. De kint. a vidéken, a közigazgatás mást ■müvei. Ée ha megengedett nemzetközi fórumon emelünk panaszt, úgy ez önöknek kellemetlen. A szudétanémet :k viszonya a mai viszonyok között automat kusan megváltozik, ka az ál­lam viszonya Németországhoz megváltozik. A mi mozgalmunkat uj vá.aeztás nem gyengíti meg egy jottával se. Ez a piobléma generációs probléma, nálunk sorbaiépett a fiatalság. Cseh részen még mindig az első nemzedék van előtérben. EngeiUnek helyet a második nemzedéknek és meglátják, hogy milyen könnyen értjük meg egymást. A bizottság délutáni illésén folytatták, az álta­lános vitát. Jaksch német szociáldemokrata azt. fejteget­te, hogy dr. Rosche a. nemzeti megbékü’és ellen­feleinek kezébe Igen erős fegyvert adott fejte- getéeeivel. Német inváziós hadsereg a szuléta- német szocialistákkal és katolikusokkal valószí­nűdéig úgy bánna el, mint a birodalo'nbc'U elv- társakkal bánt el már béke Idején. Hitler nem utolsó szó a történelemben. Rossz szolgá'atot tesz a szudétanémeteknek, aki azt akarja nekik bebeszélni, hogy Orosz­ország veszélyezteti őket. Oroszország piacunk ma és holnap is. A szudétané:retelenek sokkal inkább ke.l félniük a Japánoktól. A délután folyamán beszélt még Viereckel né­met agrárpárti képviselő ie. Az általános vitát csütörtök reggel f«’ ük o esetleg a délutáni órákban bo Íb kjezin. j> nyom­ban áttérnek a részletes vitára. távolodnia a való élet realitásaitól, hogy annak következményeként az államháztar­tás egyre gyorsabb tempóval közeledjék a csőd felé. Igaz, hogy a költségvetés beter­jesztésekor maga is beismerte, hogy a la­kosság megterhelése a lehetőség végső ha­tárán mozog s további megterhelés már le­hetetlen, de mit érnek ezek a szép szavak, amikor ugyanakkor a költségvetésben a közterhek számlájá­ra várt bevételeket ismét 325,763.800 ko­ronával emeli. Az egyenes adók bevételeit 271,572.200 ko­ronával, a forgalmi- és fényüzési adókból várt bevételeket 86 millió koronával, a fo­gyasztási adókét pedig 18 millió koronával. Enyhén szólva: nem túlzott optimizmus ez akkor, amikor az adóhátralékok összege meghaladja a 4 millÜárdot, amikor a népjóléti miniszter megállapítása szerint a köztársaság lakosságának a fele alig bir annyi jövedelemmel, ami létfenn­tartásának minimumát jelenti, amikor a munkanélküliek száma még mindig nem akar a félmillió alá csökkenni, sőt ellenke­zőleg a szezonmunkák h fejeztével ismét , emelkedő tendenciát mutat? Lehet-e ennyi M,t követel a magya? kisebbség?

Next

/
Thumbnails
Contents