Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-05 / 253. (4102.) szám

J ...................................................„ Elő fizetés! ár: évente 300. félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 4 •• TELEFON: 303-11. 9 • SŰRGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHfl, Roosevelt, vagy az egyéniség varázsa (sp) Prága, november 4. Mint ahogy Theodor Rooseveltnél nem volt fontos, hogy republikánus volt, Frank­lin Rooseveltnél sem az a legfontosabb, hogy demokrata. Az amerikai néphérosz ak­kor köztársasági, most demokrata köntös­ben jelentkezett, de mind a kétszer egyfor­ma volt. Egy robusztus, optimista, energi­kus egyéniség, a „siker embere", mint a tí­pust az Unióban nevezik, közvetlen, mo­solygó és népi, a kapitalistába oltott szocia­lista európai értelemmel felfoghatatlan fi­gurája, aki egy kissé meglobogtatja a kol­lektivizmus modern eszméit s egy kissé a biznissz után lohol, de minden körülmények között amerikai marad, mintha hollywoodi filmből vágták volna ki, — ez Roosevelt az első, s ez Roosevelt a második. A megvert köztársaságiak máris savanyúan állapítják meg, hogy nem az „eszme" szenvedett ve­reséget, hanem — Landon, ez a sanyarú Vendel, aki a választásra költött hétmillió dollár mankóján sem tudott oly fürgén ha­donászva járni, mint Roosevelt a saját kis kecses valódi mankóján. A nagyipar és a pénzvilág megragyogtatta minden aranyát, hogy Landont mosolyra bírja, nem sikerült, de Roosevelt tele arccal belenevetett az amerikai életbe, mint a sokezer óriás fog­krémreklám a Newyorkból Los-Angelesbe vezető utón, mint Garry Cooper a holly­woodi vászon premierplánjában. Ez a Roo­sevelt akár Garry Cooper vagy Clarc Gabié filmsztárok apja lehetne, gondolta érzelmesen és boldogan az amerikai vá­lasztó és az optimistára adta szavazatát. A népszerűség amerikai találmány s ha Euró­pában lehetséges, hogy az ügyesen beagitált népszerűség országok élére lendítsen isme­retlen és bizonytalan politikákat, kétszere­sen lehetséges Amerikában. Igazat kell adnunk a republikánusoknak: Rooseveltet nem a demokrata párt program­ja vitte az élre, hanem megfordítva, Roose­velt vitte diadalra a demokraták közömbös és Wilson kudarca óta a köztársaságiak céljaitól nem sokban különböző programját. Az amerikai elnökválasztás ismét dokumen­tuma annak a fejlődésnek, amely egyre hangsúlyozottabban jelentkezik a világpo­litikában s amely régen a nagy. elvek elé tolta a nagy személyiségeket. Roosevelt si­kere ugyanaz, ami Hitler vagy Mussolini sikere volt: egy kimagasló egyéniség szug- gesztiv varázsával meg tudja nyerni a szi­veket, bizalmat önt a lelkekbe s amig meg van ez a bizalom, minden sikerül neki, mert jól tudjuk akár a közgazdaságból is, hogy a bizalom, a hitel a legfontosabb kritériuma minden munkának és sikernek. Roosevelt Göbbelse, Farley, német módra szervezte meg propagandáját: a szó, a zene, a hang, a rend, a tömeg, a transzparensek mámorá­val s a nép e lelki megdolgozása jobb pro­pagandának bizonyult, mint az annyiszor „bevált" ősi módszer, amit a republikánu­sok gyakoroltak, amikor csendesen dollá­rokat dugdostak a választók markába s igy igyekeztek megnyerni jóindulatukat. A vá­lasztók elfogadták a dollárokat és —• Roo- Seveltre szavaztak. Ma már csaknem lehetetlen elvek, párt­vagy világnézeti doktrínák szerint szavaztatni, mert igy a legnagyobb grimbuszok jönnek ki, ma nem lehet a legpompásabb programot egy olyan listán prezentálni, amelyen unalmas és szürke emberek szerepelnek, mert a választó A 9,New Deat“ győzelme az amerikai elnökválasztáson Rooseveltet óriási többséggel az Unió elnökévé választották A köztársasági párt felles kudarca • Egész Amerika kSvette a népszerű veiért Abszolút demokrata többség a szövetséges államodban és a repreientác ős házban Örömmámor Newyorkban Newyork, november 4. Az amerikai el­nökválasztás nagy meglepetéssel1 végződött. Mindenki sejtette ugyan, hogy Roosevelt demokrata jelölt legyőzi Landon köztársa­sági jelöltet és a többi kisebb jelöltet, de hogy a győzelem oly nagyarányú lesz, mint llett, senki sem gondolta. A legoptimistább demokraták sem remélték ezt az eredményt, amely valóságos „földcsuszamlás" az ame­rikai politikában és Roosevelt New Deal- politikájának döntő győzelmét jelenti. A nagy egyéniség ismét többnek bizonyult minden programnál és kritikánál! s a Roo­seveltet bálványozó kisember kedvenc sze­mélyiségére adta szavazatát. A győzelem a demokrata pártban leírhatatlan lelkesedést keltett, de egész Amerikában úgy ünnfél­ték, mint az amerikanizmus nagy diadalát, mintha csak az Unió egy világháborút nyert volna meg. A választás egyébként teljes rendben és nyugalomban folyt le s a tengerészsztrájk sem zavarta oly mérték­ben, mint a lapok gondolták. A szavazatok összeszámlálása a Vső esti óraltban meg­kezdődött és éjfél után befejeződött. New­york lakossága, amely évtizedek óta híres demokrata érzelmeiről, egész éjjel talpon volt és várta az eredményt. Az elektorok túlnyomó többségét, körülbelül 83 százalé­kát Roosevelt kapja meg s legalább negy­venöt államban demokrata kormányzó ke­rül az élre. Roosevelt 523 választót biztosí­tott a maga számára. Uj Anglia és New- hampshire, az a két állam, amely eddig a történelemben mindig köztársasági jelöltet választott, ez alkalommal a demokrata párt zászlajára esküdött fel. Köztársasági kor­mányzót valószínűleg csak két állam vá­laszt: Maine és Vermont. Egyetlen ameri­kai lap sem jósolta meg ily mértékben a demokraták győzelmét és a Literary Die- gest, amely mindig jól szokott jósolni, téve­dését ez alkalommal! azzal magyarázta meg, hogy az utóbbi három hét alatt a választók hangulata megváltozott és a köztársasági érzelmű emberek is Rooseveltre szavaztak. A demokrata szenátorok száma az eddigi rekordot hetven mandátummal túl fogja ha­ladni. A szavazatok első összeszámolása érzi, sőt az elmúlt tizennyolc év tapasztalatából tudja, hogy a szürke emberek listája lejáratja, tönkreteszi, . holtpontra vezeti a Legeszményibb programot is. Ma a nép embert — férfit — akar választani. Jobban bizik a nagy egyéni­ségben, mint a nagy programban, mert a nagy programot tönkretehetik a kis egyéniségek, de a nagy egyéniség felmagasztosithatja a legki­sebb programot is. Olyan ez, mintha valaki hid nélküli folyóhoz ér és zseniális mérnöki tudás­sal nagyszerű hidat tervez rá, de nem tudja megépíteni, mig a másik leveti kabátját s át- ussza a folyót, esetleg a hátára köti batyuját és úgy ússza át, nem bánván, hogy közben ned­szerint a választókerületeknek körülbelül1 a felében Roosevelt 13 millió, Landon 7.8 millió szavazatot kapott, mig az unionista jelölt 188.272, Thomas szocialista jelölt 2881 és a kommunista jelölt mindössze pár száz szavazatot kapott. A demokraták a reprezentációs házba is nagy többséggel vonulnak be, ahol most már kétharmad többséggel rendelkeznek, úgy hogy a leg­bonyolultabb törvény javaslatokat is kényel­mesen megszavazhatják, A g/őielem okai Newyork, november 2. Roosevelt azért győ­zött, mert a kisembert meg tudta nyerni New Deal-politikájának. Amikor az elnök hatalomra került, Amerika a krízis mélypontján volt, de azóta Roosevelt szerencsés kézzel ki tudta ve­zetni a legnagyobb nyomorból, úgyhogy a kis­ember elhiszi, hogy az emelkedő tendencia to­vábbra is tartani fog. Roosevelt állandóan a kisember felé orientálódott és nem hallgatta meg a nagyipar és a pénzügyi világ „Big bos- ses"-jeinek véleményét. A farmerek, a munká­sok és a kishivatalnokok, de a kereskedők és az iparosok is melléje állottak, hiába áldozott a nagyipar hétmillió dollárt Landon jelölésének támogatására, a köztársasági jelölt szürke alak­ja nem tudta megnyerni az amerikaiakat. A mo­solygó Rooseveltet az amerikaiak milliói és a nők tízmilliói ama férfi típusának tartják, aki­nek „sikere van". Landon egyszerű és nehéz­kes, akinek nem való a nyilvános szereplés. Farley, a demokrata párt kitűnő választási szer­vezője, Göbbelstől tanulva, páratlan agitádós munkát végzett a választások előtt s a hatalmas propagandának meg is volt az eredménye. Ér­dekes, hogy Roosevelt, aki mindenütt döntően győzött, saját választókerületében ugyanúgy megbukott, mint 1932-ben. Dutches Country- ban Roosevelt 24.339, Landon 28.746 szavaza­tot kapott, A legyőzőitek A köztársaság! érzelmű Newyork Tribüné állást foglal a választás eredményéhez. A lap szerint a választások Roosevelt személyes dia­dalát és nem a demokrata párt győzelmét je­lentik. Landon, a legyőzött jelölt az eredmény kihirdetése után a következő táviratot intézte Topecából Roosevelthez: —• A nemzet ítélt. Minden amerikai elfogadja Ítéletét és hajlandó lesz az együttműködésre az ország érdekében. így kívánja a demokráda szelleme. Fogadja őszinte szerencsekivánatai- mat. A Wallstreet jóslatai szerint a választások eredményének következtében a fegyvergyárak, a gáz- és villanymüvek részvényd a közel jövő- I ben zuhanni fognak a newyorki tőzsdén. A választások külső képe Newyork, november 4. Az amerikai válasz-’ tások szokatlanul nyugodtan és eseménytelenül folytak le. Newyorkban egyetlenegy személyt sem tartóztattak le, aki erőszakoskodott volna, mindössze nyolc személyt igazoltattak csend- háböritás miatt. A prohibidó ideje alatt sok­kal több részeg ember járt a választások idején a város uccáin, mint most, amikor szabad az alkohol. Semmiféle sötét elemek nem léptek előtérbe, mert Roosevdt szemmeUáthatóan le­számolt a gangszterizmussal is. Amikor szerdán a kora reggeli órákban elérkezett Roosevelt győzelmének híre, a város uccáit sokszázezer ember lepte el és ünnepelte a győztest, A hang- erősitők irtózatos erővel bömbölték az ered­ményeket. Amikor az egyik moziban A1 Smith- et, Roosevelt ellenfelét éltették, a közönség nagy része szembeszáll t a rendzavarókkal. Eddig harminckét államból érkezett végérvé­nyes eredmény. A demokraták a szenátusban vés és nyirkos lesz mindene. Az egyéniség győzött, amikor Rooseveltet új­ra megválasztották, de nemcsak az egyéniség: a szerencse is. Nehéz volna . megmondani, 'mi sze­repe van Rooseveltnek abban a fellendülésben, amely 1932 óta Amerikában tényleg bekövet­kezett, vájjon a New-Deal sikere az uj prospe­ritás, vagy egyszerűen csak az időé, amely megváltozott. De elvitathatatlan, hogy a siker itt van s elsősorban az amerikai kisember érzi. Roosevelt a legnehezebb napokban megsegí­tette a farmert, lelket öntött, segélyezte a ke­reskedőt és ügynököt, s a farmer, a munkás, a polgáj észrevette, hogy Roosevelt uralma alatt. rekordtöbbséggel fognak rendelkezni, mert a szenátus a jövőben valószínűleg 74 demokrata és 18 köztársasági szenátorból fog állni. Reg­gel 6 óra 10 perckor kiadták az első hivatalos jelentést, amely szerint Roosevelt a kerületek háromnegyedében 16,122.222 szavazatot, Lan­don 9,640.394 szavazatot kapott. Landon Kan­sasban győzött. Idahoban a republikánusok kö­zül egyedül Borah szenátort választották meg. Géni véleménye Genf, november 4. Európai nemzetközi kö­rökben Roosevelt ujramegválas ztását kedve­zően ítélik meg. Roosevelt állandóan a nemzet­közi együttműködés érdekében szállt síkra és hajlandóságot mutatott a népszövetséggel való együttműködésre. Valószínű, hogy a jövőben Roosevelt még inkább kitart eddigi politikája mellett és részt fog venni a világpolitikai prob­lémák megoldásában. jobban megy a dolga, mint előbb. Mit törődött azzal, vájjon Roosevelt politikája matematikai­lag, szociológiailag vagy világnézetileg jól van-e megalapozva, tartós-e vagy „magában rejti a biztos összeomlás csiráját", mint a haragos doktrinerek mondják nálunk is, Amerikában is, mit törődött mindezzel: Rooseveltre adta szava­zatát, mert bízott az elnökben. Roosevelt prog­ramja zavaros, érthetetlen, vakmerő, brutális és meggondolatlan lehet. De Rooseveltn^ „si­kere van", négy év alatt megjavította az ameri­kai kisember sorsát, s ez elég érv volt ahhoz, hogy a tömeg támogassa.

Next

/
Thumbnails
Contents