Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-22 / 268. (4117.) szám
A Magyar írás mindig nívós és elolvasásra érdemes cikkei, novellái között a novemberi számban jelent meg egy eszmefuttatás dr. Baráth László tollából, mely a csehszlovákiai magyar mozgalmak meddőségével foglalkozik. A cikknek, amig a végkonkluzióhoz jut, van igen sok helyes és éles meglátása, de van sok, egy szőkébb kör indokolta elfogultsága és a tárgyilagosságot kritikai felfogással helyettesítő attitűdje. A felsorolt gondolatok leszűrt záró megállapításai azonban annyira igazak és helyesek, hogy visszhang nélkül nem szabad maradniok. Baráth László (megfogalmazott egy mondatot, melyet az ifjúság szájából már régóta vártunk: „Nem lehet jó kisebbségi magyar az, aki minden tetténél és minden gondolatánál nem érzi azt, hogy a nagy magyar népközösség tagja.'* Végül az utolsó mondatban utal arra. ■hogy az egyesült párt kerete és léte megteremtette a kibontakozás olyan lehetőségét, mely szerint az olyan mozgalmak, melyek az előbbi gondolat eszmei síkján indulnak, a párt keretében és munkájában érvényre juthatnak és kiteljesedhetnek. Aki minden irányban elfogulatlan tárgyilagossággal tekint végig azokon az esztendőkön, melyeket kisebbségi sorsban éltünk át, az végeredményben két nagy ellenpólus harcát figyelheti meg. A köztársaságban nemzeti harcot váltott ki maga a hatalmi berendezkedés. A csehszlovák nép pozíciókat kapott és vett át részben az államváltozás puszta tényeként, részben nemzeti harccal kívánta ezeket a pozíciókat a gazdasági és kulturális élet mezején kiszélesíteni, hogy nemzeti fejlődésének újabb alapjait rakja le. Ez a folyamat nem csupán a csehszlovák nemzet belső életvitalitására épített, hanem a vele ellentétesnek látszó, kisebbségi népi erők meggyön- gitésén keresztül vélt utat vágni. így indult meg a marxista szociáldemokrácia virágkorában, a humanista jelszavak és a demokrácia égisze alatt a nemzeti harc, melynek fegyverei ma sem pihennek. Ez a harc azonnali önvédelmet kívánt meg a kisebbségi magyarságtól is. A harcot ott kellett felvenni, ahol támadás történt. A védelmi front megfontolt, minden részletében átgondolt kiépítése alig volt lehetséges. Védekezni kellett minden nap és minden órában, meditálni, fontolgatni nem volt idő. A fellángolt politikai harcot csak politikai fegyverekkel lehetett megküzdeni, mert a gazdasági és kulturális harcot is a politika vezérkara dirigálta. így született meg az ellenzéki magyar mentalitás, mely önérzetét a magyar államiság élményéből, kisebbségi öntudatát pedig az ellenzéki harc mindennapjából merítette. A kisebbségi öntudat egyenlő volt az ellenzéki szellemmel, mert a kisebbségi élmény harcszerü védekezést jelentett. Amilyen mértékben távolodtunk el ídőbelileg a magyar államiság élményétől, olyan mértékben alakult át viszont a kisebbségi magyar szellemiség, melynek alkatelemeivé most már mindinkább a magyar nemzetközösségből fakadó önérzet és az épiteniakarás kisebbségi öntudata váltak. Ez a szellemiségváltozás végigvonul a politikai keret, a pártok felfogásán, a vezérek nyilatkozatain és a mindennapi munkában is. A nemzeti harc azonban nem csitult el, képező pártok így jutnak el a fejlődés mailnek átmentése a kisebbségi sors nemzedé- fokához: az egyesüléshez. A lélektani beál-tkei részére. litottságot, mely az egyes párthivőt pártjá-J A második időszak (1926— 1936-ig) ve- hoz kapcsolta, a személyi ambíciót, melyet | zérkara tudasitotta a kisebbségi élménye- az eddigi keret részben bizonyára szolgált, | két, hatalmasan megnövelte a pártok, tábo- legyőzi a kisebbségi sors belső átélése, a^rát, megvalósította a háromsiku szervezke- magyar nemzetközösségi gondolat sodródés kereteit és megteremtette az alapot az ereje és az itteni magyar életet megtartani egyesüléshez. és építeni kívánó akarat dinamikája. A mai vezérkar feladata: a magyar kiA magyarság pártjai első vezérkarának sebbségi élet összes erőit számbavéve, azo- érdeme: a nemzetmegtartás erkölcsi értékei- kát az itteni magyar társadalom rendelkeAz u$ helyzet Sparnyetországbán Tábornokot nevezett ki Németország burgoszi követnek Madridban sriinate'nak a hadműveletek ■ O’Dufty száz ír katonával m.bán Francából • ■ ■ Amia hadv.seiö félnek ismeri el Francot? Madrid, november 21. A madridi fronton két nap óta változatián a helyzet. A kbiüiánycsapa- tok egyik erős különítménye pénteken élénk tüzérségi előkészítés után támadást intézett a madridi egyetemi város északnyugati részén el- sáncolt felkelők ellen és visszafoglalta a Gasa Velascuezt. Majdnem eilcgott kétszáz nacionalistát, akik az utolsó pillanatban elmenekülhettek az épületből. Később a nacionalista tüzérség tűz alá vette a palotát és felgyújtotta azt, úgyhogy a miiieia kénytelen volt kiüríteni. Sem a felkelők, sem a kormánycsapatok pénteken nem értek el nagyobb eredményt. Az egyetemi város legtöbb épületének és a telepen átvezető utaknak nincs gazdája. A Casa dél Campoban a marokkói osztagok és az idegenlégionisták pénteken megkísérellek, hogy kiűzzék a kormánycsapatokat betonállásaikból. A támadás azonban csődöt mondott és a nacionalisták visszavonultak kiindulási helyükre. Az éjszaka aránylag nyugodtan telt el a spanyol fővárosban. A köd miatt a nacionalista repülőgépek nem bombázhatták a várost. A lakosság az éjszakát a pincékben és egyébb védett helyeken töltötte, míg sok ezren a salaman- cai városnegyedbe vonultak, amelyet a nacionalisták eddig megkíméltek, Ebben a kerületben drága pénzen ágyakat és székeket béreltek, hogy nyugodtan alhassanak. A legtöbb kerületben pénteken ismét több élelmiszert lehetett kapni, mint az elmúlt napokban és este néhány óra hosszat a vendéglők is kinyíltak. A villamosvasút alig közlekedik. A Puerta dél So- lon és az üzleti negyedben teljesen szünetel a forgalom. Az tr fasiszták Dublin, november 21. O'Duffy, az ir fasiszták vezére negyven kékingessel Liverpoolba utazott, ahonnét híveivel Spanyolországba megy, hogy Franco oldalán résztvegyen a polgárháborúban. Liverpoolban hatvan más ir önkéntes csatlakozik O'Duffyhoz. Valamennyien volt katonák, akik végigküzdötték a világháborút és számos gyarmati akcióban is resztvettek. A kis csapatot két orvos kiséri. Az amerikai nagykövetség elhagyja Madridét és Barcelonát Washington, november 21. A madridi amerikai nagykövetséget és a barcelonai főkonzulátust az elkövetkező harminchat óra alatt kiürítik. A .nagykövetség és a konzulátus tagjainak életét a tartós légi bombázás és a tüzérségi harc veszélyezteti s ezért a követség személyzete elhagyja a várost. Mivel Barcelona bombázása is várható, ugyanezt teszi a barcelonai főkonzul is, Kéme'ország burg?*l kSvete Berlin, november 21. A német kormány Fan- pcl veit tábornokot nevezte lei sslamancai ügyvivőnek. A tábornok a közeli napokban elutazik Spanyolországba, hogy megkezdje működését Franco tábornok mellett. Anglia a válaszúton London, november 21. A Daily Mail úgy értesül, hogy a brit kormány a közeli napokban mindkét spanyol pártot hadviselő félnek ismeri el. Ugyanígy ir a News Chronicle is, A hadviselő felék elismerése megkönnyíti Anglia helyzetét és lehetővé teszi, hogy az angol kereskedelmi hajókat kivonják a Földközi-tengerről, Ezzel szemben a Daily Héráid azt állítja, hogy a brit kormány az egyik spanyol hadviselő felet sem ismeri el rendes hadviselő félnek és nem engedi meg, hogy a brit hajókat nyílt tengeren átkutassák. Frandsország nau támsgalfa Moszkvát, ha beavatkozik a sosnfol polgárháborúba Paris, november 21. A francia fővárosban 1 nagy figyelemmel kísérik Anglia magatartását a spanyol kérdésben. Anglia szcmmeiláthaíóan mindenáron meg akarja gátolni Barcelona blokádját s ha nem is ismeri el a Franco-kor- mányt, érintkezésbe lépett vele, hogy biztosítsa a földközi-tengeri angol hajózást. A francia kormány azonosítja magát London megtartásé- j vei és helyesli a semleges zóna tervét. Nagy í; feltűnést keltett Párisban a Figaro egyik cik- ! ke, amely szerint Franciaország nem ismeri el a katalán állam önállóságát. A cikk szerint abban az esetben, ha a spanyol felkelők flottája összeütközik az orosz flottával, Franciaország nem köteles Oroszországot megsegíteni, mert az orosz-francia szerződés az ilyen esetekre nem vonatkozik. Semleges zóna Madridban London, november 21. A burgosi kormány közölte a brit kormánnyal, hogy a felkelők Madrid északkeleti részét nem fogják bombázni, mert ezt a területet a külföldiek és a nem küzdő lakosság menedékének jelölte ki. Ezen a területen fekszik a brit és az amerikai követség is. Kicsoda Fauné! tábornok? Berlin, november 21. Faupel tábornok, akit Hitler a Franco-kormány mellé ügyvivőnek nevezett ki, hosszú évekig a berlini lbero—amerikai társaság elnöke volt. A háború alatt, mint vezérkari tiszt, Hindenburggal együtt dolgozta ki a haditerveket. A Pour le merite-rendjellel is kitüntették. A háború után Faupel Brazíliában és Peruban működött, mint az ottani hadseregek megszervezője, 6 milliárd értékű spániel arany Párisban Páris, n öveimben- 21. Franco tábornok szakértőket bízott meg annak a kérdésnek tisztázásával, miként lehetne azt az aranyat megmenteni, amelyet a Cabaillero-kormány külföldre küldött. Franco ebben a kérdésben tiltakozó jegyzéket szándékozik küldeni Párisba. A Paris Midi munkatársa beszélgetést folytatott a Francia Bank egyik hivatalnokával, aki kijelentette, hogy a Cabaliero-kormány utasítására körülbelül haímilliárd értékű spanyol arany érkezett Toulouse-on át a Francia Bankba. A (iivaiaíss szovieisfiius London, november 21. A Reuter-iroda jelenti Moszkvából: Az oroszok rendkívül éles hangon kommentálják Franco tábornoknak azt a bejelentését, hogy elsüllyesztik a fegyvert szállító szovjetorosz és francia hajókat. A hivatalos szovjet sajtóiroda így ir: „Az a bandita, aki magát nacionalistának nevezi és saját fővárosát elpusztítja olasz és német segítséggel, mindenre képes“. Az oroszok szerint Franco fenyegetését inkább a franciákhoz, mint az oroszokhoz intézte, mert jelenleg egyetlen szovjetorosz hajó sem tartózkodik a spanyol vizeken. Moszkva reméli, hogy Franco fenyegetése észretériti a franciákat, akik az utolsó pillanatban mégis csak támogatni fogják az orosz álláspontot a londoni benemavatkozásl konferencián* Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara2‘- Kt « Ma: Kis Magyarok Lapja SZám " VaS*rRaP ” 1936 n°Vember ^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloveUSzkÓi és MSZÍnSzkÓi mCLQlJCLrsáv “lice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ..... í>‘-' ö Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja 9 • TELEFON: 303-11. © • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl. AZ EGYESÜLT PART és a MOZGALMAK! Irta: Jaross Andor a csehszlovák nemzet honfoglalása még mindig tart s igy az ellenzéki beállítottság, melynek kezdetben túlnyomóan lélektani: okai voltak, ma is él, de erősebben takti-j kai okai vannak. A magyarság politikai frontjának keretéti
