Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-22 / 268. (4117.) szám

maWMMBBBMniilMflMI 1936 november 22, vasárnap. Egyre veszedelmesebb sztrájkok Franciaországban Liüe, Bordeaux, Valeuciennes ■ • A megbénult haiAforgalóm ■ ■ A munka­adók tiltakozása ■ ■ ■ üzemi tanácsok alakulnak ■ ■ ■ Gyármegszállások zésére bocsátani, hogy ezzel a megszerve­zett magyar társadalommal biztosítsa az ál­lamon belül a magyar egyenrangúságot. A magyar pártok ezen tizenhatéves mun­kafolyama alatt évente uj és uj nemzedé­kek hagyták el az iskola kapuit s lettek a mindennapi élet napszámosai. A jövő szem- ponjátból nem lehetett közömbös, hogy ezek a nemzedékek milyen felfogást vallanak, be tudnak-e kapcsolódni a pártok által veze­tett közéleti munkába és szellemiségükkel tudnak-e mennyiségi és minőségi többletet nyújtani a munkatábornak. Számolni kellett azzal, hogy ez az ifjúság, mely egyetemi végzettséggel óhajt a társadalomban elhe­lyezkedni, olyan élményekkel terhelten lép az életbe, melyek sima elhelyezkedését a közéletben aligha biztosítják. Ez az ifjúság másnak érezte magát és fia­talsága azt diktálta, hogy ezt a különbséget minél erőteljesebben hangsúlyozza ki. S mig a falusi és városi, egyetemi végzett­ségnélküli fiatalság minden zökkenő nélkül állt be apái mellé és mögé a közéletben éppúgy, mint a szántóföldön és a műhe­lyekben, addig az egyetemi ifjúság uj gon­dolatait és világképét elválasztotta a régi hagyományoktól és életfelfogástól. így in­dultak mozgalmak, melyek társadalmi fele­lősséget hirdettek, európai felfogást és igen sokszor olyan nemzetköziséget, mely a ki­sebbségi önvédelmi harc alapelveit tá­madta. Nem célom ezeket a mozgalmakat ismer­tetni. Ezt Baráth László megteszi a cikké­ben elég tárgyilagossággal. De meg kívá­nom állapítani, hogy ezek a mozgalmak tényleg meddőek maradtak, mert nem tud­tak közösséget vállalni a magyar nemzetkö­zösséget jelentő és képviselő magyar pár­tokkal. Ezek a mozgalmak szociális síkon indultak és nem egyszer támadták az ön­védelmi harcban álló egyetlen igazán ma­gyar frontot és tapsot kaptak ehhez on­nan, ahonnan a csehszlovák nemzet hon­foglalásának szálláscsinálói irányították a hadműveleteket. De tárgyilagosan meg akarom azt is ál­lapítani, hogy ezek a mozgalmak nem vol­tak hatásukban meddőek, csak nem telje­sedtek ki közéleti mozgalommá, mert igen­is hozzájárultak a társadalmi felelősségérzet elmélyüléséhez és olyan egészséges reak­ciót indítottak el, melynek eredményét csak a közeli időkben fogjuk lemérhetni. Kellett jönni ezeknek a meddő mozgal­maknak, hogy az ifjúság az ellentét mér­tékén keresztül ismerje fel igazi tenniva­lóit, mely őt is, mint a magyar nemzetkö­zösség tagját csak a nagy magyar kisebb­ségi szervezet keretébe utalja és teszi éle­tét egésszé és tartalmassá. Hónapok óta látom, mint teljesedik ki az egyetemi vá­rosokban és a vidéki központokban az uj szellemiségű fiatalság, mely nemzeti fele­lősséget, keresztény erkölcsöt és szociális tetterőt hirdet. A hiba ott volt, hogy ez a fiatalság eddig is volt, csak nem volt hang­gal tényező, mert csendben elvégezte tanul­mányait s csak akkor jelentkezett, mikor már pozíciója volt a kenyérkereső életben, de a hangosak között, a mozgalmisták kö­zött eltűnt, mint a munka szürke napszámo­sai. Most majd előlép ez a fiatalság, mert megunta a vásári lármát, melyet körülötte olyanok csaptak, akik féltek igazi közössé­get vállalni a nemzettel. Az egyesült párt ma nyugodtan beszél a nemzet nevében. Baráth László helyesen is­merte fel, hogy adva van a lehetősége an­nak, hogy minden olyan mozgalom, mely azoknak az erkölcsi értékeknek a birtoká­ban, melyek az egyesült párt pilléreit képe­zik, kíván uj szellemtéglákat hordani a mi épületünkhöz, útnak indulhasson. Baráth László azt is hangsúlyozza, hogy reform­munkára van szükség. Mi nem vagyunk hi- vei a helybentopogásnak, a sztatikának, mi a dinamikus magyar életet szolgáljuk, ha al reformmunkát ebben a szellemben képzeli, úgy nincs ellenvetésünk. Elfogadunk min­den olyan reformot, mely több energiát tud a nemzet érdekében kitermelni, mely a töb­bet dolgozás és nem többet beszélés célját szolgálja. De azt is ki kell domborítanom félreértést kizáróan, hogy amilyen szívesen látjuk az uj nemzedék munkás tagjait kö­zöttünk, ugyanolyan határozottsággal szól­junk síkra minden olyan szellemiség ellen, mely a magyarság nemzeti ellenálló erejét devalváló bizonytalanságot és kételyt áraszt. Az egyesült párt gyökerei mélyen nyúl­nak a csehszlovákiai magyar élet televé- nyébe. Vegye tudomásul mindenki, hogy ebből él a mai jelenünk s ebből fog fakadni jövőnk. Az utat nyílegyenesen kivágtuk, nem lehet rajta bujkálni, csak egyenesen előre menni! Páris, november 21, Franciaországban uj munkáskrizi3 támadt, amely az északfranciaor- szági texíilsztrájkkal vette kezdetét. Az általá­nos texíilsztrájkhoz Liliében a fémmunkások is csatlakoztak és 12.500 fémmunkás tegnap óta nem dolgozik. Azt követelik, hogy a kollektív munkásszerződást azonnal hajtsák végre, a vitás kérdéseket intézzék el a munkáskamarákban, a devalváció miatt 15 százalékkal emeljék bérüket és a kormány ismerje el az üzemi tanácsokat. Mostanában három vadászaton vettem részt, még­pedig társas, apróvad-vadászaton. Nem mondom meg, a három közül melyiken jutott eszembe, aju.t itt el akarok mondani, nehogy a szives vendéglá­tásért kritikával fizessek, ámbár a dolog a valójá­ban úgy áll, hogy az udvariaskodás ebben a kér­désben 'Igazán neon volna helyén és a bajokat csak a legszigorúbb tárgyilagossággal lehetne k küszö­bölni. Arról van ugyanis szó, hogy a vadászat, sőt egyáltalában a fegyvertartás csak ahhoz van kötve, hogy az illető erkölcsi tekintetben megbíz,ható-e? Holott a lőfegyver sokkal veszedelmesebb .,üzenr: lévén, mint az autó, rettenetesen könnyelmű dolog járatlan embereket rászabadítani arra, hogy a ke­zükbe vehessék. Ma ahhoz, hogy valaki egy csomó vadász és hajtó között elinduljon 'lövöldözni, nem kell semmiféle előzetes bizonyságtétel arról, hogy tud-e bánni ezzel a szerszámmal. A törvény mind­össze a tizennyolcéves korhatárt állítja fel félté'él­ként a vadászjegy kiadásához, de még ez alól is enged kibúvót azzal, hogy a szülőre vagy gyámra hárítja a felelősséget. Ebben nincs is semmi baj, mert a dolog valóban neon az évek számán fordul meg, hanem a jártasságon és a kellő meggondolt- ságon. ami többnyire nem a kortól függ. Vadász­tam már fiatal gyerekekkel eleget és nem jutott eszembe, hogy aggodalmaskodjam, viszont láttam elég őszülő vadászt, akikre azt mondtam magam­ban, csak. egyszer innen élve hazakerüljek, többet el nem indulok vele. Sajnos, úgy látszik a hatóság is az egyszeri jegyző véleményén van, azén, aki, miután már há­romszor figyelmeztették, hogy ne tartsa a puskáját folyton a mások hasának, végül türelmét vesztve, lazt felelte: ,.Aki gyáva, az ne menjen vadászni." — Hát bizony, ma úgy áll a helyzet, hogy aki társas- vadászatra megy, annak elszánt és bátor embernek kell lenni, lévén az egyetlen veszélyes vad, a má­sik vadász. Aki puskát vesz a kezébe, annak egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hiogy az veszedelmes, öldök­lő szerszám és, hogy ha a vadászat mulatság is, nagyon könnyen fordulhat, kellő óvatosság hiányá­ban, szomorúságra. A legnyugodtabb és leggyakor­lottabb vadászok közt, is megéghetik a szerencsét­lenség, a legnagyobb óvatoeság mellett is, de mennyivel inkább azok között, akik könnyelműen kezelik a fegyvert. Tulajdonképpen úgy van a A munkaadók éleshangu tiltakozást intéztek a kormányhoz és megállapítják! hogy a lillei gyárak megszállása nvilt megszegését jelenti a néhány hónappal ezelőtt kötött megállapodás­nak, A munkaadók addig semmiféle tárgyalás­ban nem vesznek részt, amig a munkások a gyá­rakat megszállva tartják. Valenciennesben 25.000 munkás ultimátumot intézett a munkaadókhoz és kijelentette, hogy hétfőn megszállják a gyárakat, ha követelései­ket nem teljesítik. Illetékes körök attól félnek, dolog, hogy a fegyverrel való helyes bánás csajc an­nak mehet a vérébe, aki gyerekkorától kezdve va­dászik, mint ahogy nyelvet is igazán — egy-ket kivételes tehetségtől eltekintve — csak az tudhat tökéletesen, aki gyerekkorában tanulta. Rettenete­sek, a divat-vadászok, akik felkapva az uborkafá­ra, őszülő halántékkal kezdik ezt a sportot és hogy mutassák jártasságukat, tüntető gondatlansággal, vagy pedig a későn feltámadt szenvedélytől űzetve, lázas izgalommal lövöldöznek, olyankor is, mikor a gyakorlott embernek eszébe sem jutna, hegy a pus­káját elsüsse. Velem a közelmúltban két kedves dolog történt, ami ha a vadászjegy vizsgához lenne kötve, aligha eshetett volna meg. Az egyik az volt, hogy mikor bezárult az U-hajtás és szemben velem egész sereg vadász állt, f elrepült előttem egy fácán kakas. A gazból kelt fel, nem igen emelkedett magasabbra tizenöt lépésnél és lehetett tőlem húsz lépésre. Első pillanatban őszlönszemlc# felkaptam a fegy­vert, de a másikban már meggondoltam és neim lőttem, érezve, hogy a lövésem a szembenállókat érhetné s gonosz véletlenből a szemét is megsért­hetné valamelyiknek. A vadászat rendezője való­sággal megbotránkozva szólt rám, hogy mért nem lőttem le a kakast? ö lelőtte volna! — Elhittem neki ég hálát adtam a jó Istennek, hogy a fácán nem előtte kelt és (főleg, hogy nem én álltam vele szemben De ettől kezdve el volt rontva a mulat­ságom és mikor a dombos szőlők közt folyt tovább a vadászat, nem minden aggodalommal állapítot­tam meg, hogy olyan oldalról hallok lövéseket, ahol elképzelésem szerint nem is lett volna szabad pus­kásnak lenini. Magam úgy 'Segítettem ezen a rendet­lenségen, hogy csa karra felé lőttem, ahol a hátam mögött egészen tiszta volt a terep, viszont a társa­ság nagy része vígan lövöldözött összevissza: Isten csudája, hogy senkinek baja nem történt. A másik eset még kedvesebb volt. Négyen men­tünk ki a területre, ahol disznót jeleztek és haj­tást rendeztünk rájuk. A disznós rész meghajtása, után pedig íácánoztunk a fiatalosban. Ezért aztán vittünk golyós é-s serétes fegyvert is. Az egyik tár­sunk kihozta a tizennégyóves fiát, akinek szintén volt kétféle puskája é« azt hiszem, életében har­madszor volt vadászaton. Egyik hajtástól a másikig szekérén mentünk s egy ilyen alkalommal azt kér­deztem a gyerektől, meg van-e töltve a puskája. „Hogyne!" felelte a fm ártatlanul. Tüstén kivettem hogy a bányamunkások csatlakoznak az uf sztrájkmozgalomhoz. A bordeauxl kikötőmunkások tovább sztráj­kolnak. Hetek óta egyetlen hajó sem futhatott ki a kikötőből. A dokkokat a sztrájkolók meg­szállták s a személyszállító hajók nem köthettek ki Bordeauxban. Le Verdonban ugyancsak ki­kötősztrájk ütött ki. A franda—délamerikai ha­jóforgalom teljesen megbénult s egyetlen utas sem hagyhatta el Franciaországot a kezéből a fegyvert, a ser éteset, és mialatt ki­szedtem belőle a patronokat, magyarázni kezdtem, hogy kocsira sohasem szabad töltött fegyverrel fel­szállni és egyáltalában minden hajtás, kör, stráf után, egyáltalában a vadászat minden megszakítá­sa alkalmával a fegyvert tüstént ki kell üríteni. Erre megszólalt a fiú apja és a következőket mondta: ..Igen, kis fiam, serétes fegyverből én is mindig kiszedem a patront. Golyósból soha!" — Nem felelhettem neki a fia előtt azt, amit szerettem volna és amire rászolgált. De magamban azt gon­doltam, csak most ép bőrrel kerüljek haza, veletek eem vadászó* együtt soha többet. Ki is léptem a társaságból azonnal. Mint minden a világon, a vadászat is két rész­ből áil: elméletből és gyakorlatból. Az elméletet nem lehet lenézni, mert ez tanít meg rá, hogy sok olyan eset fordulhat elő, amire gyakorlat közben nem jön rá az ember. Azt, hogy1 hová képes egy szem serét elvágódni, szerencse, hogy elméletből ta­nulja meg az ember és nem gyakorlatból, mikor már megesett a szerencsétlenség. Ezért igen üdvös volna, ha éppen úgy, ahogy a kocsivezetői igazol­vány kiadását elméleti és gyakorlati vizsgához kö­tik, vizsga előzné meg a vadászjegyek kiadását is. Szigorú vizsga, amelyen megvizsgálnák a jelölt eb méleti képzettségét abban a* irányban, hogy tud­ja-e micsoda adag lőport tehet ilyen, vagy olyan kaliberű fegyverbe? milyen messzire veszedelmes ez, vagy az a eerétnagyság? ml az a gáznyomás? mi a következménye annak, ha a csőben lerakodás van? stb. etb. És megnéznénk aztán, hogy gyakor­latilag hogyan kezeli a fegyvert és hogy képes-e arra, hogy magát a vadászat hevében, a vaddal szemközt-ezemben fegyelmezze? — Nem mondom, hogy akkor sohasem történnék Szerencsé ti enífég, mert hiszen a tégla mindenkinek a fejére eehetik, de hogy a balesetek nagy részét elkerülnŐk, az bizonyos. Mart talán mégsem lehet egyszerűen arra az álláspontra helyezkedni, hogy aki gyáva, ne menjen vadászni? Ért már vadászok gondatlansága miatt szerencsétlensérr olyanokat is, akik nem va­dászni mentek oda, hanem gulyát őrizni, vagy ba­bot szedni. Hát ha más nem, ezek az ártatlanok megérdemelnék, hogy a vadászokat megvizsgáz­tassák. Perina cseh író előadása a prágai Prahászka Kérőén Prága, november 21. A prágai Prohászka Körben pénteken este Vilém Perina cseh iró a szláv-magyar kulturérintkezés és nyelvkölcsönzés kezdeteiről adott elő. Ma­gas színvonalú előadásában bevezetésképp méltatta Brábek Ferencnek, a magyar nyelv volt prágai egyetemi lektorának műfordító tevékenységét és Bújnák Pál egyetemi tanár filológiai munkásságát. Aiz előadó eauitan rútért az első szláv kul- turhatúísok történeti körülményeinek ismer­tetésére. Rámutatott az első törtiáivati kútfők­re, amelyek beszámolnak a honfogilaló ma­gyaroknak földrajzi elhelyezkedéséről, fölso­rakoztatta az ószlovén a bolgárszláv, a morva- szláv és liorvát nyelv befolyásának bizonyí­tékait és kritikailag ismertette a magyar és a szláv nyelvészek és kulturtörténészek sok­ban eltérő magyarázatait-. Bőven időzött ama vitatott kérdés mellett, hogy a szláv nyelv befolyása már az ősmagya­rok lebédiai hazájában is érezhető volt-e, vagy csupán a magyarság mai települési területén vette-e kezdetét. Előadásának legeredetibb és egyben legérdekesebb része a huszita kor cseh—• magyar kulturkapcsolatainak megvilágítása volt. Itt olyan adatokra mutatott rá. amelyek a ma­gyar szellemtörténeti kutatásokban kevéssé is­meretesek. Hosszan foglalkozott a két első ma­gyar bibliaforditónak, a domonkos Bálint és András barátnak személyével. Uj megállapítás szerint a két barát még M2S- ban a prágai egyetem névjegyzékében szere­pelt. Bibliafordításukon erősen érezhető, hogy bár latinból fordítottak, de az első huszita cseh bibliaíorditás volt a serkentőpéldájuk és helyes­írásukon s írásmódjukon észrevehető egyrészt a cseh nyelv, másrészt a huszita filozófia hatása. Az élvieiz'eifces te kiadásit eleven vúita köveibe, amelyben többek között őr. Pfeüfóeir Miklós ka­nonok, Darvas Júniois sizeukieszitö s Varga. LáisizJó jogász vett iTÚisizt,. Az előadó föfliráFitm - cseh és magyar nyelven egiéesiitieitte Ikn érdekes fejtege­téseit. A magas színvonalú est haliig,állóságában ott láttuk Esheiríháxy Lujzái is. Németország jóvoltából Lengyelország is résztvesz a nyugati paktumtárgyalásokou ? Beik is Hoiike tárgyalásai ■ Lengyelország gyarmatokat akar Varsó, november 21. Beck lengyel külügymi­niszter tegnap tanácskozást folytatott Moltke német nagykövettel és tájékoztatta londoni ut­jának eredményeiről. A német nagykövet bizto­sította Beck külügyminisztert arról, hogy Né­metország megértéssel viseltetik Lengyelország neliéz helyzetével szemben. Lengyelországot egyrészt szövetségi szerződés köti Franciaor­szághoz, másrészt megnemtámadási szerződés kötelezi Németországgal szemben. Németország azonban hajlandó Lengyelországot elfogadni egy esetleges nyugati paktum garantáló hatal­maként. A „Times" ezzel kapcsolatban arra a következtetésre jut, hogy Németország nem szándékszik sem SzovjetoroszországgaL sem pedig Csehszlovákiával olyan szerződést kötni, amelyet sajátmagának kellene aláírnia. A „gyarmati propaganda napízi" Varsó, november 21. Lengyelországban no­vember 21-től november 23-ig propagandanapo­kat tartanak a gyarmatszerzések mellett. A gyarmatokat követelő mozgalom napról-napra erősödik Lengyelországban s e propagandana­pok azt jelentik, hogy a hivatalos körök is azo­nosítják magukat az akcióval. Egy kis vadászat Irta: Csathó Kálmán # Kil flTÍ HTcl -nak vizét issza, Életét meghosszabbítja Véd egy. Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. |

Next

/
Thumbnails
Contents