Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-22 / 268. (4117.) szám
maWMMBBBMniilMflMI 1936 november 22, vasárnap. Egyre veszedelmesebb sztrájkok Franciaországban Liüe, Bordeaux, Valeuciennes ■ • A megbénult haiAforgalóm ■ ■ A munkaadók tiltakozása ■ ■ ■ üzemi tanácsok alakulnak ■ ■ ■ Gyármegszállások zésére bocsátani, hogy ezzel a megszervezett magyar társadalommal biztosítsa az államon belül a magyar egyenrangúságot. A magyar pártok ezen tizenhatéves munkafolyama alatt évente uj és uj nemzedékek hagyták el az iskola kapuit s lettek a mindennapi élet napszámosai. A jövő szem- ponjátból nem lehetett közömbös, hogy ezek a nemzedékek milyen felfogást vallanak, be tudnak-e kapcsolódni a pártok által vezetett közéleti munkába és szellemiségükkel tudnak-e mennyiségi és minőségi többletet nyújtani a munkatábornak. Számolni kellett azzal, hogy ez az ifjúság, mely egyetemi végzettséggel óhajt a társadalomban elhelyezkedni, olyan élményekkel terhelten lép az életbe, melyek sima elhelyezkedését a közéletben aligha biztosítják. Ez az ifjúság másnak érezte magát és fiatalsága azt diktálta, hogy ezt a különbséget minél erőteljesebben hangsúlyozza ki. S mig a falusi és városi, egyetemi végzettségnélküli fiatalság minden zökkenő nélkül állt be apái mellé és mögé a közéletben éppúgy, mint a szántóföldön és a műhelyekben, addig az egyetemi ifjúság uj gondolatait és világképét elválasztotta a régi hagyományoktól és életfelfogástól. így indultak mozgalmak, melyek társadalmi felelősséget hirdettek, európai felfogást és igen sokszor olyan nemzetköziséget, mely a kisebbségi önvédelmi harc alapelveit támadta. Nem célom ezeket a mozgalmakat ismertetni. Ezt Baráth László megteszi a cikkében elég tárgyilagossággal. De meg kívánom állapítani, hogy ezek a mozgalmak tényleg meddőek maradtak, mert nem tudtak közösséget vállalni a magyar nemzetközösséget jelentő és képviselő magyar pártokkal. Ezek a mozgalmak szociális síkon indultak és nem egyszer támadták az önvédelmi harcban álló egyetlen igazán magyar frontot és tapsot kaptak ehhez onnan, ahonnan a csehszlovák nemzet honfoglalásának szálláscsinálói irányították a hadműveleteket. De tárgyilagosan meg akarom azt is állapítani, hogy ezek a mozgalmak nem voltak hatásukban meddőek, csak nem teljesedtek ki közéleti mozgalommá, mert igenis hozzájárultak a társadalmi felelősségérzet elmélyüléséhez és olyan egészséges reakciót indítottak el, melynek eredményét csak a közeli időkben fogjuk lemérhetni. Kellett jönni ezeknek a meddő mozgalmaknak, hogy az ifjúság az ellentét mértékén keresztül ismerje fel igazi tennivalóit, mely őt is, mint a magyar nemzetközösség tagját csak a nagy magyar kisebbségi szervezet keretébe utalja és teszi életét egésszé és tartalmassá. Hónapok óta látom, mint teljesedik ki az egyetemi városokban és a vidéki központokban az uj szellemiségű fiatalság, mely nemzeti felelősséget, keresztény erkölcsöt és szociális tetterőt hirdet. A hiba ott volt, hogy ez a fiatalság eddig is volt, csak nem volt hanggal tényező, mert csendben elvégezte tanulmányait s csak akkor jelentkezett, mikor már pozíciója volt a kenyérkereső életben, de a hangosak között, a mozgalmisták között eltűnt, mint a munka szürke napszámosai. Most majd előlép ez a fiatalság, mert megunta a vásári lármát, melyet körülötte olyanok csaptak, akik féltek igazi közösséget vállalni a nemzettel. Az egyesült párt ma nyugodtan beszél a nemzet nevében. Baráth László helyesen ismerte fel, hogy adva van a lehetősége annak, hogy minden olyan mozgalom, mely azoknak az erkölcsi értékeknek a birtokában, melyek az egyesült párt pilléreit képezik, kíván uj szellemtéglákat hordani a mi épületünkhöz, útnak indulhasson. Baráth László azt is hangsúlyozza, hogy reformmunkára van szükség. Mi nem vagyunk hi- vei a helybentopogásnak, a sztatikának, mi a dinamikus magyar életet szolgáljuk, ha al reformmunkát ebben a szellemben képzeli, úgy nincs ellenvetésünk. Elfogadunk minden olyan reformot, mely több energiát tud a nemzet érdekében kitermelni, mely a többet dolgozás és nem többet beszélés célját szolgálja. De azt is ki kell domborítanom félreértést kizáróan, hogy amilyen szívesen látjuk az uj nemzedék munkás tagjait közöttünk, ugyanolyan határozottsággal szóljunk síkra minden olyan szellemiség ellen, mely a magyarság nemzeti ellenálló erejét devalváló bizonytalanságot és kételyt áraszt. Az egyesült párt gyökerei mélyen nyúlnak a csehszlovákiai magyar élet televé- nyébe. Vegye tudomásul mindenki, hogy ebből él a mai jelenünk s ebből fog fakadni jövőnk. Az utat nyílegyenesen kivágtuk, nem lehet rajta bujkálni, csak egyenesen előre menni! Páris, november 21, Franciaországban uj munkáskrizi3 támadt, amely az északfranciaor- szági texíilsztrájkkal vette kezdetét. Az általános texíilsztrájkhoz Liliében a fémmunkások is csatlakoztak és 12.500 fémmunkás tegnap óta nem dolgozik. Azt követelik, hogy a kollektív munkásszerződást azonnal hajtsák végre, a vitás kérdéseket intézzék el a munkáskamarákban, a devalváció miatt 15 százalékkal emeljék bérüket és a kormány ismerje el az üzemi tanácsokat. Mostanában három vadászaton vettem részt, mégpedig társas, apróvad-vadászaton. Nem mondom meg, a három közül melyiken jutott eszembe, aju.t itt el akarok mondani, nehogy a szives vendéglátásért kritikával fizessek, ámbár a dolog a valójában úgy áll, hogy az udvariaskodás ebben a kérdésben 'Igazán neon volna helyén és a bajokat csak a legszigorúbb tárgyilagossággal lehetne k küszöbölni. Arról van ugyanis szó, hogy a vadászat, sőt egyáltalában a fegyvertartás csak ahhoz van kötve, hogy az illető erkölcsi tekintetben megbíz,ható-e? Holott a lőfegyver sokkal veszedelmesebb .,üzenr: lévén, mint az autó, rettenetesen könnyelmű dolog járatlan embereket rászabadítani arra, hogy a kezükbe vehessék. Ma ahhoz, hogy valaki egy csomó vadász és hajtó között elinduljon 'lövöldözni, nem kell semmiféle előzetes bizonyságtétel arról, hogy tud-e bánni ezzel a szerszámmal. A törvény mindössze a tizennyolcéves korhatárt állítja fel félté'élként a vadászjegy kiadásához, de még ez alól is enged kibúvót azzal, hogy a szülőre vagy gyámra hárítja a felelősséget. Ebben nincs is semmi baj, mert a dolog valóban neon az évek számán fordul meg, hanem a jártasságon és a kellő meggondolt- ságon. ami többnyire nem a kortól függ. Vadásztam már fiatal gyerekekkel eleget és nem jutott eszembe, hogy aggodalmaskodjam, viszont láttam elég őszülő vadászt, akikre azt mondtam magamban, csak. egyszer innen élve hazakerüljek, többet el nem indulok vele. Sajnos, úgy látszik a hatóság is az egyszeri jegyző véleményén van, azén, aki, miután már háromszor figyelmeztették, hogy ne tartsa a puskáját folyton a mások hasának, végül türelmét vesztve, lazt felelte: ,.Aki gyáva, az ne menjen vadászni." — Hát bizony, ma úgy áll a helyzet, hogy aki társas- vadászatra megy, annak elszánt és bátor embernek kell lenni, lévén az egyetlen veszélyes vad, a másik vadász. Aki puskát vesz a kezébe, annak egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hiogy az veszedelmes, öldöklő szerszám és, hogy ha a vadászat mulatság is, nagyon könnyen fordulhat, kellő óvatosság hiányában, szomorúságra. A legnyugodtabb és leggyakorlottabb vadászok közt, is megéghetik a szerencsétlenség, a legnagyobb óvatoeság mellett is, de mennyivel inkább azok között, akik könnyelműen kezelik a fegyvert. Tulajdonképpen úgy van a A munkaadók éleshangu tiltakozást intéztek a kormányhoz és megállapítják! hogy a lillei gyárak megszállása nvilt megszegését jelenti a néhány hónappal ezelőtt kötött megállapodásnak, A munkaadók addig semmiféle tárgyalásban nem vesznek részt, amig a munkások a gyárakat megszállva tartják. Valenciennesben 25.000 munkás ultimátumot intézett a munkaadókhoz és kijelentette, hogy hétfőn megszállják a gyárakat, ha követeléseiket nem teljesítik. Illetékes körök attól félnek, dolog, hogy a fegyverrel való helyes bánás csajc annak mehet a vérébe, aki gyerekkorától kezdve vadászik, mint ahogy nyelvet is igazán — egy-ket kivételes tehetségtől eltekintve — csak az tudhat tökéletesen, aki gyerekkorában tanulta. Rettenetesek, a divat-vadászok, akik felkapva az uborkafára, őszülő halántékkal kezdik ezt a sportot és hogy mutassák jártasságukat, tüntető gondatlansággal, vagy pedig a későn feltámadt szenvedélytől űzetve, lázas izgalommal lövöldöznek, olyankor is, mikor a gyakorlott embernek eszébe sem jutna, hegy a puskáját elsüsse. Velem a közelmúltban két kedves dolog történt, ami ha a vadászjegy vizsgához lenne kötve, aligha eshetett volna meg. Az egyik az volt, hogy mikor bezárult az U-hajtás és szemben velem egész sereg vadász állt, f elrepült előttem egy fácán kakas. A gazból kelt fel, nem igen emelkedett magasabbra tizenöt lépésnél és lehetett tőlem húsz lépésre. Első pillanatban őszlönszemlc# felkaptam a fegyvert, de a másikban már meggondoltam és neim lőttem, érezve, hogy a lövésem a szembenállókat érhetné s gonosz véletlenből a szemét is megsérthetné valamelyiknek. A vadászat rendezője valósággal megbotránkozva szólt rám, hogy mért nem lőttem le a kakast? ö lelőtte volna! — Elhittem neki ég hálát adtam a jó Istennek, hogy a fácán nem előtte kelt és (főleg, hogy nem én álltam vele szemben De ettől kezdve el volt rontva a mulatságom és mikor a dombos szőlők közt folyt tovább a vadászat, nem minden aggodalommal állapítottam meg, hogy olyan oldalról hallok lövéseket, ahol elképzelésem szerint nem is lett volna szabad puskásnak lenini. Magam úgy 'Segítettem ezen a rendetlenségen, hogy csa karra felé lőttem, ahol a hátam mögött egészen tiszta volt a terep, viszont a társaság nagy része vígan lövöldözött összevissza: Isten csudája, hogy senkinek baja nem történt. A másik eset még kedvesebb volt. Négyen mentünk ki a területre, ahol disznót jeleztek és hajtást rendeztünk rájuk. A disznós rész meghajtása, után pedig íácánoztunk a fiatalosban. Ezért aztán vittünk golyós é-s serétes fegyvert is. Az egyik társunk kihozta a tizennégyóves fiát, akinek szintén volt kétféle puskája é« azt hiszem, életében harmadszor volt vadászaton. Egyik hajtástól a másikig szekérén mentünk s egy ilyen alkalommal azt kérdeztem a gyerektől, meg van-e töltve a puskája. „Hogyne!" felelte a fm ártatlanul. Tüstén kivettem hogy a bányamunkások csatlakoznak az uf sztrájkmozgalomhoz. A bordeauxl kikötőmunkások tovább sztrájkolnak. Hetek óta egyetlen hajó sem futhatott ki a kikötőből. A dokkokat a sztrájkolók megszállták s a személyszállító hajók nem köthettek ki Bordeauxban. Le Verdonban ugyancsak kikötősztrájk ütött ki. A franda—délamerikai hajóforgalom teljesen megbénult s egyetlen utas sem hagyhatta el Franciaországot a kezéből a fegyvert, a ser éteset, és mialatt kiszedtem belőle a patronokat, magyarázni kezdtem, hogy kocsira sohasem szabad töltött fegyverrel felszállni és egyáltalában minden hajtás, kör, stráf után, egyáltalában a vadászat minden megszakítása alkalmával a fegyvert tüstént ki kell üríteni. Erre megszólalt a fiú apja és a következőket mondta: ..Igen, kis fiam, serétes fegyverből én is mindig kiszedem a patront. Golyósból soha!" — Nem felelhettem neki a fia előtt azt, amit szerettem volna és amire rászolgált. De magamban azt gondoltam, csak most ép bőrrel kerüljek haza, veletek eem vadászó* együtt soha többet. Ki is léptem a társaságból azonnal. Mint minden a világon, a vadászat is két részből áil: elméletből és gyakorlatból. Az elméletet nem lehet lenézni, mert ez tanít meg rá, hogy sok olyan eset fordulhat elő, amire gyakorlat közben nem jön rá az ember. Azt, hogy1 hová képes egy szem serét elvágódni, szerencse, hogy elméletből tanulja meg az ember és nem gyakorlatból, mikor már megesett a szerencsétlenség. Ezért igen üdvös volna, ha éppen úgy, ahogy a kocsivezetői igazolvány kiadását elméleti és gyakorlati vizsgához kötik, vizsga előzné meg a vadászjegyek kiadását is. Szigorú vizsga, amelyen megvizsgálnák a jelölt eb méleti képzettségét abban a* irányban, hogy tudja-e micsoda adag lőport tehet ilyen, vagy olyan kaliberű fegyverbe? milyen messzire veszedelmes ez, vagy az a eerétnagyság? ml az a gáznyomás? mi a következménye annak, ha a csőben lerakodás van? stb. etb. És megnéznénk aztán, hogy gyakorlatilag hogyan kezeli a fegyvert és hogy képes-e arra, hogy magát a vadászat hevében, a vaddal szemközt-ezemben fegyelmezze? — Nem mondom, hogy akkor sohasem történnék Szerencsé ti enífég, mert hiszen a tégla mindenkinek a fejére eehetik, de hogy a balesetek nagy részét elkerülnŐk, az bizonyos. Mart talán mégsem lehet egyszerűen arra az álláspontra helyezkedni, hogy aki gyáva, ne menjen vadászni? Ért már vadászok gondatlansága miatt szerencsétlensérr olyanokat is, akik nem vadászni mentek oda, hanem gulyát őrizni, vagy babot szedni. Hát ha más nem, ezek az ártatlanok megérdemelnék, hogy a vadászokat megvizsgáztassák. Perina cseh író előadása a prágai Prahászka Kérőén Prága, november 21. A prágai Prohászka Körben pénteken este Vilém Perina cseh iró a szláv-magyar kulturérintkezés és nyelvkölcsönzés kezdeteiről adott elő. Magas színvonalú előadásában bevezetésképp méltatta Brábek Ferencnek, a magyar nyelv volt prágai egyetemi lektorának műfordító tevékenységét és Bújnák Pál egyetemi tanár filológiai munkásságát. Aiz előadó eauitan rútért az első szláv kul- turhatúísok történeti körülményeinek ismertetésére. Rámutatott az első törtiáivati kútfőkre, amelyek beszámolnak a honfogilaló magyaroknak földrajzi elhelyezkedéséről, fölsorakoztatta az ószlovén a bolgárszláv, a morva- szláv és liorvát nyelv befolyásának bizonyítékait és kritikailag ismertette a magyar és a szláv nyelvészek és kulturtörténészek sokban eltérő magyarázatait-. Bőven időzött ama vitatott kérdés mellett, hogy a szláv nyelv befolyása már az ősmagyarok lebédiai hazájában is érezhető volt-e, vagy csupán a magyarság mai települési területén vette-e kezdetét. Előadásának legeredetibb és egyben legérdekesebb része a huszita kor cseh—• magyar kulturkapcsolatainak megvilágítása volt. Itt olyan adatokra mutatott rá. amelyek a magyar szellemtörténeti kutatásokban kevéssé ismeretesek. Hosszan foglalkozott a két első magyar bibliaforditónak, a domonkos Bálint és András barátnak személyével. Uj megállapítás szerint a két barát még M2S- ban a prágai egyetem névjegyzékében szerepelt. Bibliafordításukon erősen érezhető, hogy bár latinból fordítottak, de az első huszita cseh bibliaíorditás volt a serkentőpéldájuk és helyesírásukon s írásmódjukon észrevehető egyrészt a cseh nyelv, másrészt a huszita filozófia hatása. Az élvieiz'eifces te kiadásit eleven vúita köveibe, amelyben többek között őr. Pfeüfóeir Miklós kanonok, Darvas Júniois sizeukieszitö s Varga. LáisizJó jogász vett iTÚisizt,. Az előadó föfliráFitm - cseh és magyar nyelven egiéesiitieitte Ikn érdekes fejtegetéseit. A magas színvonalú est haliig,állóságában ott láttuk Esheiríháxy Lujzái is. Németország jóvoltából Lengyelország is résztvesz a nyugati paktumtárgyalásokou ? Beik is Hoiike tárgyalásai ■ Lengyelország gyarmatokat akar Varsó, november 21. Beck lengyel külügyminiszter tegnap tanácskozást folytatott Moltke német nagykövettel és tájékoztatta londoni utjának eredményeiről. A német nagykövet biztosította Beck külügyminisztert arról, hogy Németország megértéssel viseltetik Lengyelország neliéz helyzetével szemben. Lengyelországot egyrészt szövetségi szerződés köti Franciaországhoz, másrészt megnemtámadási szerződés kötelezi Németországgal szemben. Németország azonban hajlandó Lengyelországot elfogadni egy esetleges nyugati paktum garantáló hatalmaként. A „Times" ezzel kapcsolatban arra a következtetésre jut, hogy Németország nem szándékszik sem SzovjetoroszországgaL sem pedig Csehszlovákiával olyan szerződést kötni, amelyet sajátmagának kellene aláírnia. A „gyarmati propaganda napízi" Varsó, november 21. Lengyelországban november 21-től november 23-ig propagandanapokat tartanak a gyarmatszerzések mellett. A gyarmatokat követelő mozgalom napról-napra erősödik Lengyelországban s e propagandanapok azt jelentik, hogy a hivatalos körök is azonosítják magukat az akcióval. Egy kis vadászat Irta: Csathó Kálmán # Kil flTÍ HTcl -nak vizét issza, Életét meghosszabbítja Véd egy. Kapható mindenütt, az olcsóbb kisüvegekben is. |
