Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-03 / 251. (4100.) szám
és falanszter (*) Prágában most mutatták be H. G. Wells híres filmjét a „jövő század" regényéről s e költői vízión keresztül bizony elképedve és iszonyodva látja az ember a holnapját, s legfeljebb azzal vigasztalhatja magát, hogy a költők is tévedhetnek, különösen a részletekben, a hangsúly pedig mégis csak a részleteken van. Hiszen Jókai is sok mindent látott a mából, amikor megírta „A jövő század regényét". Látta például az orosz bolsevizmust és még sok egyebet a főeseményekből, a részleteket azonban nagyon rosszul látta. Ha nem is úgy, mint Wells, akinek nyilván nagyon messzire robogott el a fantáziája, hanem úgy, hogy kisebb csodákat képzelt, mint aminőket megéltünk. Még élt a nagy mesemondó, amikor a jövő századba képzelt technikai meglepetéseknél százszor vakmerőbbekkel jelentkezett a tudomány s amikor ő regényét irta, már régen forrott a laboratóriumokban egy, az ő elképzeléseinél sokkal merészebb és sokkal „valószínűtlenebb", csodák felé lendülő kísérlet, amelynek jóvoltából most már Wells képekben és hangokban idézi nekünk a jövendőt s mi az éteren át társalgunk egymással. Egyszóval lehet, hogy a költők megsejtenek valamit váteszi megszállottságukban a jövendőből, de bizzunk abban, hogyha meg is valósul a komor jóslat, másképpen valósul meg. Erre a bizakodásra szükség van; különben is ezer kétség között vergődik az emberi lélek s ha valóban az a sors vár ránk, mint amit Wells víziója vetít elénk, akkor emberi méltóságára csak kicsit is büszke ember joggal eshet kétségbe az emberiség jövője felett. Persze költői víziókkal nem lehet vitába szállni, ha az irói képzelet elé mostanában sok oldalról állítanak is tilalomfákat, a jövőbe, ugylátszik, még szabadon kalandozhat s c^lyan fellegvárakat építhet magának az „uj tárgyiasság" modorában, amilyeneket akar. Nem is arról van szó, hogy mit lát Wells a jövőben, hanem arról, ahogyan látja. Nemcsak írni, képzelődni is lehet tendenciózusan s éppen erről a tendenciáról van szó. Nem vitatjuk el Wellstől a jóhiszeműséget, valószínű, hogy ő tanító, intő célzattal rajzolta ilyennek a jövendőt, de azért, vagy annál inkább illik tiltakozni az ilyen jövendő ellen. Tiltakozni s küzdeni ellene az életnek minden területén. Mert aszerint, ahogyan Wells látja a holnapot, két életforma között választhat az emberiség: lövészárok vagy falanszter. A film első felében kitör a háború, ami az egész civilizált világot üszkös romhalmazzá tapossa, az embert pedig barlangi vaddá al- jasitja; visszakergeti a primitív életformákhoz, néhány fegyveres bandita uralkodik fölötte, egy diktátori pózokban tetszelgő briganti diktál neki erkölcsöt és élettempót, az autókat ökrök húzzák, mert nincsen benzin, a betegeket agyonlövik, mert nincs orvosság, az egykori paloták üszkös romjai között sakálokká és riadt birkákká vedlett emberek ténferegnek, mig megérkezik a civilizáció felmentő csapata. Gigantikus fantáziarepülőgépeken jönnek, kábitóbom- bákkal földre terítik a szerencsétlen város lakóit és aztán az elkábult páriákat felrakják, a gépekre és a tudomány „boldog" birodalmába repülnek velük. S ez az, amiről beszélni kell, mert eddig egyetérthet minA nagy milánói beszéd Mussolini vázolja a világbéke feltételeit Európa tengelye: Berlin ét Róma egysége ■ A revizionizmut ■ Az olatiok magyarbaráltága Hűvös szavak Franciaország felé • A fö.'dközítenseri probléma « A bolsevizmus ellen „Legyen béke, de í héke“ Milánó, november 2. Mussolini vasárnap délután a milánói dómtéren 250.000 olasz előtt megtartotta az egész világtól1 kíváncsian várt külpolitikai beszédét, A nyilatkozat kétségtelenül válasz a legutóbbi hónapok politikai eseményeire. Amit a duce a Földközi tengeren fegyverkező angoloknak mond, ugyanolyan szenzációs, mint a León Blum Franciaországához intézett hűvös szavak. Az olasz külügyminiszter és Hitler tárgyalásai szeromelláthatóan konkretebb eredményeket hoztak, mint a hiva- los kommüniké kifejezte, mert a beszéd rendkívül meleg hangon emlékezik meg a birodalomróL Berlini illetékes körökben biztosra veszik, hogy előbb vagy utóbb Mussolini találkozni fog Hitler kancellárral, valószínűleg Velencében vagy egy más északolasz városban. Nagy feltűnést keltett a duce feltűnően meleghangú megemlékezése Jugoszláviáról, amiből a lapok ugyancsak arra következtetnek, hogy e nyilatkozatnak is konkrét alapjai vannak. A legnagyobb európai feltűnést kétségtelenül azok a kirohanások jelentették, melyeket Mussolini az eddigi európai politikai rendszer, a népszövetség és a kollektív biztonság ellen intézett, végül az a felbátori- tás, amelyben a revizionizmust részesítette. A csehszlovák sajtóügynökség a német távirati ügynökség alapján szóról-szóra idézi Mussolini beszédének azt a részét, amely Magyarországra vonatkozik. A határrevzíö Mussolini a Csehszlovák Sajtóiroda szerint Magyarországról a következőket mondotta: den józan ember a szerzővel: a háború le- aljasitja az emberiséget, elzülleszti, minden erkölcsi és anyagi javából kiforgatja, visz- szataszitja a legkezdetlegesebb társadalmi formák közé és végül versenyt üvölt majd a sakálokkal az embertestvér teteme fölött. Igen, ezt a mementót megilletődötten és komoly magunkbaszállással kell hallgatni. De ha valóban az következik utána, amit Wells jósol, ha az uj élet, a tudomány által teremtett üveg-, acél- és rádium-paradicsomban olyan lesz, mint amilyennek ő mutatja, akkor nem tudom, nem járt-e legjobban közülünk, akit mindjárt az első légi támadásnál agyonlőttek. Az emberi életnek nem lehet célja, hogy barrikádokon és lövészárkokon keresztül eljusson a falanszter hideg birodalmába. Talán elvont teoretikus szempontból nagy különbség van a sakál és a termesz életformái között s a társadalomtudós laboratóriumi kísérletei közben a sakált egy 1 sajátságos fejlődés kezdeti fokának, a termeszt pedig végső kiteljesedésének láthatja. — Amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, lehetetlen végérvényesen rendezni a Dunamedence problémáit. Magyarország a háború nagy megcsonkítottja. Négymillió magyar él az ország határain kívül, mert akik egy túlzottan absztrakt igazságosság tanait követték, talán még nagyobb igazságtalanságot teremtettek. Az olasz nép érzelmei a magyar néppel szemben a magyar katonai jó tulajdonságok, a bátorság és az áldozatkészség őszinte elismerésének alapján nyugosznak és ezek az érzelmek kölcsönösek. Talán a közeljövőben ünnepélyes alkalom kínálkozik arra, hogy az olasz nép nyiltan és erőteljesen kinyilváníthassa magyarbarát érzelmeit. A lefegyverzés csődje Mussolini beszédének elején kijelentette, hogy az olasz nép politikai iskolázottságának magas színvonala lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök olyan dolgokról beszéljen, amelyről más országokban csak úgynevezett parlamentekben, vagy a diplomáciai ebédek végén szoktak beszélni. Ha az államférfiak tisztázni akarják az európai légkört, akkor mindenekelőtt le kell számolniok a közhelyekkel és a konventiózus hazugságokkal, amelyek roncsai Wilson ideológiájának nagy hajótörése után még mindig kísértenek. Az egyik ilyen ideológia: a lefegyverzés, már végleg megdőlt. Senki nem akart elsőnek lefegyverezni és valamennyi ország egyidejű lefegyverzése lehetetlen. Amikor a lefegyverzési konferencia Genfben összeült, az „ügyet" elkezdték menedzselni. Ennek a menedzselésnek alapja az volt, hogy jelentéktelen apróságokat hatalmas eredményekké fújtak föl, ráirányították a világközvélemény fényszóróit, amig a hegyek egeret szültek és az eredmény elkallódott a bámulatosan találékony „ügykezelés" labirintusában. „Az oszthatatlan béke a háború oszthatatlanságát jelent/* A második illúzió az úgynevezett kollektív biztonságra vonatkozott. Ilyesmi sohasem létezett és soha nem fog létezni. A férfias, erős de épelméjű embernek sem a sakál, sem a termesz nem lehet példaképe. Ezért nem hisszük és nem fogjuk soha elhinni, hogy az embernek nincs más választása, csak lövészárok vagy falanszter. A merész fantáziájú költővel szemben, aki szeretné az embert emberi valójának ősformáiból kihámozni s azzal riogat bennünket, hogy sakálokká vagy termeszekké válunk, mi fanatikusan esküszünk egy gyarló, befejezetlen, nagyon hiányos és beteg életformára, amelyben azonban az ember maradéktalanul érezheti magát annak, ami — Embernek. S erre nem lett volna érdemes szót pazarolni, ha valóban csak egy film apropója vetette volna föl a kérdést, de kár lenne tagadni, hogy ez a jövőbe vetített két „ideál" uralja a nagy tömegek gondolkozását. Lehet, hogy Wellsnek igaza lesz, ha valóban általános életelvvé válik majd a két egymással szembenálló világnézet s a jövő felé onnan indulunk el, ahova ezt a két szélső-, nemzetek kollektív biztonságukat határaikon belül építik ki és visszautasítják azt a tervet, hogy sorsukat mások bizonytalan kezébe helyezzék. A harmadik közhely „a béke oszthatatlanságára" vonatkozik. Az üyen béke egyet jelentene a háború oszthatatlanságával. De a népek visszautasítják azt az érthetetlen tervet, hogy olyan érdekekért harcoljanak, amelyekhez semmi közük. A népszövetség ellen A népszövetséget lehetetlen alapra építették, amikor valamennyi állam abszolút egyenjogúságát hirdették. A valóságban az államok különböznek egymástól, legalább annyiban, arneny- nyiben a történelemnek különböző felelősséggel tartoznak. A népszövetség válaszúton áll: vagy megújul, vagy letűnik, Mivel megújulása nem valószínű, a letűnés gyorsan bekövetkezhet és Olaszország nem emel kifogást ellene. Az olaszok nem felejtették el, hogy a népszövetség rendezte meg valóban ördögien ravasz eszközökkel az olasz nép gazdasági ostromát és megkísérelte, hogy kiéheztesse az olasz asszonyokat, gyermekeket és aggastyánokat. Az ördögi terv nem sikerült, nem azért, mert tálán nem gondolták komolyan, hanem azért, mert az ség állítaná az emberiséget: a lövészárok vagy a falanszter küszöbéről. Tántoritha- tatlanul hiszünk azonban abban, hogy az emberiség az utolsó pillanatban mindkét életforma ellen fel fog lázadni és visszaretten a fegyverek rémuralmának anarchiájától, de a tudomány rémuralmának fagyos gépiességétől is. Mi nem hisszük el, hogy a civilizációt üszkös romokká lehet változtatni és nem hisszük el, hogy az embert a háború fortéiméitól csak az elektrotechnika rémuralma mentheti meg. Ezt csak olyan ember láthatja igy.' aki., rendületlenül hisz a gépek erejében, a gépekében, amelyek elpusztítanak egy világot s a gépekében, amelyek saját képükre újat teremtenek. Aki azonban Isten világában él, szánalommal utasítja vissza ezt á felfogást. Mi nem hiszünk sem a lövészárok, sem a falanszter- fanatizmusban, de hiszünk a Békében, amely az isteni útmutatás végső cé'ja és értelme. , ................................................... .......................................................... Elő fizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- _ _ ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A SzlöVenSzkÓÍ 65 rUSZÍnSzkÓi magUCirsáp ulicel2. II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. *• . . ó Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A.
