Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)
1936-11-03 / 251. (4100.) szám
1936 november 3, kedd. Beszédének másik részében Mussolini Olaszországnak az európai államokhoz való viszonyával foglalkozott. Azt mondotta, olyasmit akar tenni, amit a hajósok „a tartózkodási hely megmérésének" neveznek* A duce mindenekelőtt Franciaországról nyilatkozott. Tizenhétéves polémia és súrlódás után 1935 elején Olaszország végre megegyezett Franciaországgal* A szerződés uj érát vezethetett volna be, ha nem születnek meg a szankciók és ezzel nem csípte volna meg a dér az olasz-francia barátságot. Ez 1935 hideg őszén volt, de csakhamar eljött a tavasz s a gyönyörű olasz győzelem. A szankciókat tovább folytatták szinte kicsinyes szigorúsággal. Amikor az olaszok két hónapja már Addis Abe- bában voltak, a szankciókat még mindig nem törölték el. Egyike volt ez azoknak a jellemző eseteknek, amelyekben a betű megöli a szellemet. A franciák ujjúkkal még mindig rámutatnak a megsárgult genfi paragrafusokra, mintha Juda exoroszlánjának császársága még mindig életben volna. Amig a francia kormány az olaszokkal szemben a várakozás álláspontjára helyez- s kedik, természetes, hogy Olaszország ugyanígy fog cselekedni. A iulius 11-i szerződés A duce ezután az olasz-svájci jóviszonyról nyilatkozott, majd Ausztriára áttérve kijelentette, hogy a julius 11-i szerződéssel a modern Ausztria történetének uj fejezete kezdődött. — Ismertem e szerződést — mondotta Mussolini — és már junius 5-én megadtam hozzájárulásomat. Meggyőződésem szerint a megállapodás Ausztria államrendszerét megerősítette és függetlenségét garantálta. Ezután Mussolini a magyar helyzetről nyilatkozott, majd Jugoszláviához intézett néhány feltűnően barátságos szót. Épül az o!asz-!ugosz!áv „nagyszerű" barátság —Negyedik szomszédunk Jugoszlávia — mondotta. — A legutóbbi időben az olasz- jugoszláv viszony rendkivül megjavult. Két évvel ezelőtt ezen a helyen céloztam a két állam között lévő nagyszerű barátság lehetőségére. Ma ismét ezt teszem és kijelentem, hogy ma már megvannak a szükséges és kielégítő erkölcsi, politikai és gazdasági előfeltételek arra, hogy a két állam viszonyát uj alapokra, az őszinte barátság alapjára építhessük. Európa tengelye A szomszédos hatalmakkal való viszony elemzése után Mussolini kijelentette, hogy van egy nagy ország, amely a legutóbbi- időben nagy rokonszenvre tett szert az olasz tömegek előtt s ez Németország. (Óriási helyeslés.) A berlini találkozó több problémát tisztázott a két nemzet között s e problémák közül ma sok rendkivül égető. A berlini jegyzőkönyvekben leszögezett megértés után a Berlin-római vonal Európa tengelye, amely köré valameny- nyi békeszeretö és harmonikus együttműködésre vágyó európai nép csoportosulhat A julius 11. szerződéssel Olaszország és Németország között eltűnt a feszültség. A szoviet hiperkaoitalízmuta A duce ezután a fasizmus és a demokrácia problémáiról nyilatkozott és megállapította, hogy az, amit ma bc'.sevizmustiak és kommunizmusnak neveznek, semmi egyéb, mint a legrosszabb értelemben vett állami hipetrkapitaliz- mua, azaz a kapitalizmusnak nem negállósa, hanem eltnlzása. Itt van az ideje annaik, hogy Európa megállapítsa, hogy a fasizmus és demokrácia nemi amtitézis és nem összeegyezhetet- len. A nagy Olaszország ma tényleg a világ nagy félre smertje. Ha azok a miniszterek, képviselők és hasonló emberek, akik csak mendemondákból ismerik Olaszországot, egyszer Olaszországba utaznának, meggyőződhetnének arról, hogy ha van ország, ahol a demokrácia valódi lényege megvalósult, akkor ez a fasiszta Olaszország! Ilyen körülmények között nem csodálható, ha Olaszország és Németország fölemeli az antibolsevista zászlót. „Ez a mi régi zászlónk és mint ahogy a múltban küzdöttünk a kommunizmus ellen, ma is küzdeni fogunk ellene/4 — Nem tartozunk azok közé, akik bebalzsamozzák a múltat, hanem azok közé, akik a jövőt jelentik. Mi nem túlozzuk a kapitalista kultúrát és embertelenül mechanizált rendszerét, hanem uj szintézist teremtünk és a fasizmussal megnyitjuk az utat az uj kultúra és az uj munka felé. Felhívás Angidhoz — Mostanáig a kontinenssel foglalkoztam — mondotta a duce. — Olaszország azonban sziget, olyan sziget, amely kiemelkedik a Földközi tenger hullámaiból. Most azokhoz az angolokhoz fordulok, akik a rádió mellett beszédemet hallgatják. A Földközi tenger a britek szempontjából csak egy tengeri ut, egy rövidítés, amellyel az angolok a sok ut közül gyorsabban jutnak világbirodalmuk távoli részeihez. Számukra tehát a tenger csak közlekedési vonal, de számunkra az élet. (Viharos helyeslés.) Ezerszer kijelentettem és ma ismét megismétlem, hogy nem akarjuk veszélyeztetni a közlekedési útvonalat és nem akarjuk megszakítani. De azt követeljük, hogy óletérdekeinket és jogainkat a másik oldal tiszteletben tartsa. Nincs más lehetőség! Kimondottuk a nagy tényt, amely visz- szavonhatatlaii! (Percekig tartó viharos lelkesedés.) Minél e.őbb ismerik el igazságunkat, annál jobb. Kétoldali összeütközés ma lei.etei- lenoég, mert ha két hatalom összeütközik, akkor nyomban európai konfliktus keletkezik. Ma csupán egyetlen megoldás van: a világos, gyors és teljes megegyezés a kölcsönös érdekek elismerése alapján. Ha nem igy történik, altikor az egész olasz nép védeni fogja a tengert, amely Róma tengere volt. Ilyen körülmények között fegyverkezési programunkat szabályosan folytatni fogjuk és meggyorsítjuk. A jelmondatunk a következő: Péké mindenkivel, béke a szomszédokkal és a többiekkel, de felfegyverzetí béke! A duce beszédének visszhangja Illetékes prágai álláspont Prága, november 2. Prágai politikai körökben igyekeznek Mussolini beszédéből kihámozni a kisanlantra és igy a Csehszlovákiára kedvező részleteket, amellett a kedvezőtlen benyomás; mellett, amelyet a beszédnek Magyarországra vonatkozó szakasza keltett. Ami a Magyarország megcsonkítására vonatkozó részt illeti, úgy ez a revizionista álláspont nem jelent meglepetést, legfeljebb a régi elv élesebb és szigorúbb megformulázását, amit Prágában csodálkozva vettek tudomásul. A Magyarország javára történő határrevizió sem a kisantant egysége, sem az egyes tagállamok szempontjából nem válhat tárgyalási alappá. Prágában kedvezően Ítélik meg a beszédnek Jugoszláviáról szóló részét, amelyben a revizionista álláspont legyöngitését látják. A jugoszláv—olasz jóviszony nemcsak e két állam érdeke, hanem Csehszlovákiáé és Romániáé is. Megelégedést keltett Prágában az osztrák állam biztonságának hangoztatása, mert ez Középeurópa újabb megszilárdulását jelenti. Politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a kisantant alappillére éppen a magyar revíziós kívánságok ellenzése, úgyhogy Olaszország barátságos magatartása Jugoszláviával szemben sem- mieseíre sem változtathatja meg ezen a téren a kisantant egységét és szilárdságát* goezláviáról is, Budapesten arra következtetnek, hogy Jugoszlávia a magyar kívánságok tárgyalásánál nem fog nehézséget okozni. Hagyje’enffisSgü utazások novemberben Budapest, november 2. (Budapest' ezerke "ző- s égünk telefon jelentése.) Az Est római tudósítójának közlése szerint Mussolini Milánóban tett vasárnapi kijelentései összefüggésben vannak a november 11-ón tartandó bécsi hármas összejövetellel s az ugyancsak novemberben várható nagyjelentőségű hivatalos utazásokkal. Az Est mai számában vezércikkben foglalkozik a beszéddel s megállapítja, hogy Mussolini a realitások embere és nem az illúzióké. Mussolini, úgymond, egyenesen és nyíltan megmondta, hogy miképpen kell megvédeni a békét. Jugotz’áviát fe h vlák a római blokkhoz való csatlakozásra B e 1 g r á d, november 2. Belgrádi politikai körökben érthető érdeklődéssel várták a milánói beszédet. • Belgrádi illetékes körökben kijelentették, hogy várakozásuk be is teljesült, mert Mussolini beszédét úgy magyarázzák, hogy sikerült megtalálnia a kedvező alapot a kölcsönös barátság számára. Ezután Belgrádban már csak azt várják, hegy a közeli bécsi hármas értekezleten egyenes felhívást lógnak intézni Jugoszláviához az együttműködésre. A bécsi konferencia november 11-én kezdőd k Bécs, november 2. Gróf Ciano olasz kiiiügymi- i n szter felesége kíséretében vasárnap érkezik Becsbe. Az olasz—osztrák—magyar tanácskozások november 11-én és 12 én lesznek Bécsben. A hivatalos nr gyár le fogás Budapest, nőve mibe r 2. Beavatott magyar k'örök Mussolini olasz miniszterelnök beszédével kapcsolatiban a következőket jegyzik meg: „A cmce beszéde, különösen az a rész, .amely Magyarországra vonatkozik, Magyarod'I szagon osztatlan örömet kenett. A beszéd következetes kifejezése annak az álláspontnak, amelyet Mussolini a közép európai kérdésiben | évek óta elfoglal. Kétségtelen, hogy eddig egyetlen kü.földi állalmién iu sem nyilatkozott iiy határozottan Magyarország követelései mellett és nemi állította ennyire a reálpolitikai lehetőségek közé e kívánságok teljesítését. Mussolini egész beszéde a békepolitika szolgálatában áll. Éppen ezért rendkivül jelentős, hogy a duoe Magyarország követeléseinek teljesítését a gyakorlati beképolitika fontos előfeltételének tekinti." Horthy utazásának hirét egyezőre nem erős,tették meg Budapest, november 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az „Esti Kurír" Mussolini vasárnapi beszédével kapcso.atban azt a hirt közli, hogy külföldi, elsősorban francia lapok híradása szerint Horthy Miklós kormányzó Darányi miniszterelnök és Kánya külügyminiszter társaságában a közel jövőben Rómáiba utazik. A hirt magyarországi illeté- fkes he.yen még neim erősítették meg. A milánói beszéd prágai visszhangja Horthy Rómába utazik? Az általános vélemény szerint Mussolini elő- [ törése a magyar revizionizmus javára a római hatalmak bécsi konferenciája előkészítésének ér-| dekében történt, ahol a tárgyaló hatalmak ebben az ügyben határozottan állást foglalnak. Budapesten a bécsi konferenciától a magyar revíziós törekvések ünnepélyes elismerését várják. Abból a körülményből, hogy Mussolini barátságosan beszélt Jugoszláviáról, a magyar fővárosban arra következtetnek, hogy Jugoszlávia bizonyos magyar követelések tárgyalásánál nem fog nehézségeket okozni. Egyes jelentések szerint Horthy Miklós magyar kormányzó a közel jövőben ünnepélyes látogatást tesz Olaszországban. Tartózkodó fogadtatás Parisban Pária, november 2. Mussolini vasárnapi beszéde a francia fővárosban bizonyos nyugtalanságot keltett. Chambrun római francia nagykövet egyébként éppen vasárnap érkezett viasza Parisba. Mindazonáltal a francia lapok elégtétellel állapítják meg, hogy Mussolini nem a német-olasz barátság nevében beszélt és nem javasolt egységes olasz-német tervet, hanem kizárólag olasz politikai elveket szögezett le és nem tett hitvallást a szovjetellenes keresztes- háború mellett A francia sajtó arra kéri Angliát, hogy lehetőleg szövetkezzék minél szorosabban a francia demokráciával. A jobboldali sajtó természetesen a népfront kormányának külpolitikájára hárítja a felelősséget Mussolini elidegenedéséért. Angol-olasz közeledés? London, november 2. A Reuter-iroda jelentése szerint a milánói beszédet hivatalos angol körök tartózkodóan fogadják, Az olasz-angol barátság hívei egyelőre nem kommentálják a dúcé szavait A Times szerint Mussolini szemmel- láthatóan az angol-olasz viszony megjavítására törekszik s ezt a törekvését Londonban méltá-j nyolni fogják. A közelmúlt nehézségei ellenére, Angliában tovább élnek a barátság tradicionális érzései az olaszok iránt. A brit politika alapelve, hogy a Földközi-tenger nyitva maradjon a nemzetközi hajózás számára és Anglia mindent el fog követni, hogy a tenger szabadságát biztosítsa. Ilyen körülmények között nem keletkezett uj helyzet és semmi olyan szerződés nem képzelhető el, amely elismerné azokat az állítólagos olasz érdekeket, amelyek ellentétben állnak az angol alapelvekkel. A Morningpoet szerint Mussolini beszédét úgy kell felfogni, mint az olaszok békeajánlatát Angliának, A bécsi konferencia elismeri Magyarország jogait Páris, november 2. A csehszlovák sajtóiroda idézi a Havas-ügynökség jelentését, amely szerint Mussolini milánói beszédét Magyarország politikai körei kedvezően fogadták, A magyar Ületékesek hangoztatják, hogy most történt először, hogy Mussolini nyiltan állást foglalt a magyar revizionizmus mellett. Ebből az alkalomból megjegyzi, hogy Mussolini a határokon kívül élő 4 millió magyarról beszél, mig a magyar statisztika csak 3,400.000 határon kívül élő magyarról tud. A római blokk három külügyminiszterének bécsi konferenciáján állítólag ünnepélyesen el fogják ismerni Magyarország jogait. Abból a tényből, hogy Mussolini ugyanabban, a beszédben a magyar revízión izmust vé- ! di, egyúttal rokonszee.vvd emlékezik meg JuPrága, november 2. A prágai cseh sajtó rendkivül bőven foglalkozik Mussolini beszédével. Egyelőre természetesen csak a délutáni lapok állásfoglalása ismeretes. Ezekből a következő szemelvényeket emeljük ki: A délelőtt megjelenő Pondélni List a Mussolini megnyilatkozásáról szóló cikke címeiben juttatja kifejezésre véleményét. A címek igy hangzanak: „Szenzációs barátsági ajánlat a kisantant szövetségi tagjának — Jugoszláviának. Olaszország védelmébe veszi Magyarországot. Kinek a. rovására gondolják a revíziót? Hangsúlyozott barátság Németországgal. Csehszlovákia ignorál- va-“ A lap egy másik cikkében Írja: Mussolini vasárnapi nyilatkozata az egész világon jelentékeny érdeklődést váltott ki. Magyarország természetesen lelkesedik. Mussolini említést tett négy millió magyarról, mint akik Magyarország határain kívül élnék, holott maga a- magyar statisztika is csak 3 400.000-et számolt meg. A budapesti politikai körök úgy vélekednek, hogy ez az első eset, amikor Mussolini állást foglalt a magyar revizionizmus mellett. Magyarország jogainak ünnepélyes elismerése átlitélag tárgya lesz a római blokk három külügyminisztere bécsi konferenciájának. Célzásokat tesznek oly értelemben, hogy Jugoszlávia bizonyára nem fog semmi nehézségeket gördíteni bizonyos magyar kívánságok tárgyalása elé. Már Horthy római utazásáról is beszélnek. Amily öröm van Magyarországon, ugyanolyan a csalódottság Franciaországban. Ott az a nézet uralkodott, hogy Mussolini béke jobbot nyújt Európának. És ennek pont az ellenkezője törtéint. Leginkább a baloldal van zavarban, mert látja, hogy az ő kormányzása alatt egyik állam a másik után elfordul Francia- országtól. A jobboldali körök szintén hangsúlyozzák ezt. Mussolini milánói beszédének olyan látszata van, mintha nyílt hadüzenet volna azoknak az államoknak, amelyek legjobban közreműködtek a megtorlások kihirdetésénél. Az A-Zat a milánói beszédhez a következő kommentárt fűzi: Sok mernydörgés, kevés eső. Erős szavakkal temeti Mussolini a „kollektív biztonságot11, az oszthatatlan békét*4 és a népszövetséget b beszédének csúcspontja az Anglia elleni támadás. De nem jelenti be a népszövetségből való kilépést s azt. sem mondja, hogy zavarni akarná Anglia földközi tengeri útját. A népszövetség és Anglia elleni támadások mögött az a fölhívás 'és kérés rejtőzik, hogy Anglia és Genf ismerjék el végre Olaszország afrikai terjeszkedését és béküljenek meg Abesszínia a-nnek- sziójával. A megnyJatkozás másik pontja Német- és Olaszország duna-menti együttműködésének bejelentése. Mi már régen megelőztük ezt a fejlődést a Hod2a-fóle tervvel, aine.y számolt a két nagyhatalom együttműködésével. Számunkra a legfontosabbak azok a szavak, amelyeket Mussolini Magyarország érdekében mondott^ Magyar- ország számára igazságot követel. _ Semmiféle igazságosság ellen nem lehet semmi kifogást emelni: valamennyi utódában kész Magyarországgal tartós barátságban élni és az iránta való igazságosságot készek kereskedelmi és politikai szerződésekben megbizouyitani. Ha azonban Mussolini ilyen kifejezést használ: ,.Magyarország, a nagy megcsonkitott11, akkor területi revíziót gondol. Aki "területi revízióról beszél, az a Dunáin ede ne ében nem szagálja a békét. Az már nem Igazság követelése, hanem annak az ellenkezője., A Magyarország javára való területi igazságosság igazságtalanságot jelentene a többi országokkal szemben. Magyarország olyan területeket kivan, amelyeken a lakosság többsége nem magyar. Mussolini Bzámára feleletnek számit Krofta külügyminiszter minapi megnyilatkozása, amely határozottan szembehelyezkedett az e tárgyban való diszkusszióval. Értjük, hogy Mussolini, akit a németek megfosztottak ausztriai befolyásától, félti a római blokk harmadik tagját. Magyarországot és' ezzel a beszédével a maga oldalán akarja Magyarországot lekötni. Olasz-német hesentón a? A Veíerní Ceské Slovo annak a nézetének ad kifejezést, hogy Mussolini túlzott önérzettel lépett fel Milánóban. „Proklaanál'a, úgymond, Olaszország győzelmét a népszövetség és az 52 megtorló állam fölött és egyúttal elvetett mindent, amit eddig az európai biztonság érinthetetlen alapjának tekintettek, kimondta a halálitclctct a népszövetség fölött és a nemzetek egyenlősége fölölt, elitélte a leszerelési törekvéseket, elutasította a kollektív biztonságra törő szándékokat, elvetette a béke oszthatatlanságáról szóló tételt és végül a békerevizió mellett foglalt állást a „megcsonkított" Magyarország javára. Mussolini egyedül Anglia felé tett egyenes békéielhivásí. olasz nép erős vitalitása lehetetlenné tette. I Egyébként az államok kitűnő békepolitikát foly-1 lathatnak, anélkül, hogy a népszövetség folyo sóin kelljen csevegniök. Hűvös szavak Franciaország felé mRSGAI-MAG^An-H?RTiAE»
