Prágai Magyar Hirlap, 1936. november (15. évfolyam, 250-274 / 4099-4123. szám)

1936-11-01 / 250. (4099.) szám

14 wmsaamamaB 'í»ra:gaiMa<Aarhirt.m> Hem ad kölcsönt az illám az m szőlőfajták bevezetésére Prága, október 31, Jelentettük, hogy Hokk; Károly, az egyesült párt kárpátaljai szenátor! interpelláci-óban kért gyorssegélyt a szőlőhegyin lafdonosok számára, hogy ezek az uj szőlőfajo kát, amelyek a régi fajokat kezelik kiszorítani : piacról, mielőbb bevezethessék. A földművelés ügyi miniszter az interpellációra hosszabb válasz adott. A miniszteri válasz a következőképpel hangzik: .A földművelésügyi minisztérium úgy intézke dett, hogy a csehszlovák szőlészet fejlesztésén irányuló mozgalom keretén belül és fejlődési le hetőségeire való tekintettel többek között uj nagyobbára keresztezéssel nyert szőlőfajok, ame­lyek e célból külföldről is behozatnak, tanulmány és vizsgálat tárgyává tétessenek; az uj fajták megfigyelés- céljából elsősorban az egyes cseh­szlovák szőlővidékeken levő állami kísérleti sző­lőhegyek szőlő-szortimentjeiben, kivételesen azon­ban megbízható, tapasztalt szőlőtermelők magán­szőlőhegyein is megfelelő terjedelemben kiülte t- fetne-k. A vizsgált uj fajták száma idő folyamán néhány százra emelkedett; a vizsgált fajtákra vonatkozó megbízható vélemény, tekintettel az egyes .szőlővi-déke-k elütő viszonyaira, csupán néhány évi szakszerű megfigyelés után alkot­ható. A szélesebb körű szőlészeti gyakorlatnak csupán alaposán kipróbált fajták ajánlhatók, mert egyébként a szőlőtermelők nagy károkat vallanának. A-fu-s Ali asztali szőlőfajtával tett első kísér­letek Szlovenszkón 1923-ban kezdettek meg, a kísérletek különböző vidékeken, igy Podkarpat- szka Buszban -is, megfelelő terjedelemben folyta­tódnak: a kisérl-etek kiszélesbités-ére, kiváltkép­pen Poakar-patszka Buszban, az 1937. tavaszán leendő kiültetésre az állami és magán szőiőve- nyigeiskolákban a jelzett fajtából nagyobb meny- nyiségü sző'.ővessző van biztosítva-. Af-us Ali faj­tának a Csehszlovák köztársaság egyes szőlővi­dékeire vonatkozó termelési rátermettségéről szó-ló Ítéletet csak valamennyi folyamatban levő kísérlet eredményeit f-előle-lö áttekintés nyerése után mondható ki; de már ma megjegyzendő, hogy a Csehszlovák köztársaságban egész sor jól bevált, asztali szőlőfajta művelhetik, amelyek ki­tűnő tulajdonságaikra való tekintettel, kivált­képpen a nyert szelekciókban joggal -képezik -túl­nyomó részét az asztali szőlőt termelő szőlőhe­gyek ültetvényeinek. ■ A. vizsgált szőlőfajták közt vannak még- a 8ző'lőhegykirálynő, Erzsébet-emléke, Mátyás-musko­tály, amelyek -nevei az interpellációban is fe-lso- roltatna-k. _ A csehszlovák eredetű asztali szőlőfajták be- görigyöléséuek, főleg a fogyasztási központokba való elszállításuknak hasonl-ólag nagy figyelem szenteltetik. A vasú tigazgat ás úgy rendelkezett, hogy az asztali szőlő az idény kezdetén többnyi­re személyvonattal mint gyorsáru Podkar.patszka Busz és Kelet-Szlovenszkó állomásaiból vala­I mennyi többi állomásra 20—30 százalékos vitel- -dlijles-z állítás sál továbbitta-ssék. Az idény előre­haladtával, amidőn t. i. a szőlő szállítását sze­mélyvonatokkal már győzni nem lehet, a szőW külön, -u. n. gyümölcs-teherárugyorsvonatokka szál-littatik, amelyeknek menetideje igen rövid igy pl. Berehovóból Prágába csak 33 óráig tart Szlovenszk'óból és Morvaországból származó asztali szőlő is csupán gyors tehervonatokkal szállít tutik, úgyhogy az egyik napon feladott küldemények másnap kora reggel már a p-rágai piacon vannak, A külföldi szőlő szintén gyors tehervonatok­kal t-ovábbittati'k; e vonatok az-onban a fontos­ság sorában a gyors- és személyvonatokat kö­vetik. Az elvénhedt régi szőlőültetvények pótlására hivatott uj szőlőhegyek alapításának gyors me­nete a fi-loxérámak ellentállé s az amerikai ojto-tt sz-Ő ődugványok termelésére szolgáié amerikai szőlő vesszők készletének biztosításától függ. A Csehszlovák köztársaság- területén alapított vala­mennyi úgynevezett anyaszőlők-ertek-ben termelt; amerikai szőlővenyigék egész aratása az állam­fordulat után kb. 400.000 darabot eredményezett. Az állami igazgatás ugv rendelkezett, hogy azon­nal uj állami arnyas zőlőkertek alapittassank, to­vábbá a községi, társulati és szövetkezeti anya- szőlők-e-rtek alaoitását segélyezte, s ezenkívül a magánvállalkozókat is anyaszcl-őkertek alapítá­sára serkentette; ma már valamennyi állami, köz­ségi, társulati, szövetkezeti és magánanyaszőlő- k-ert évi együttes termés-e 18.000.000 darab ame­rikai sző’ődug vány t eredményez s a további anyasző’ők-ertek alapítása állandóan folyamatban van. A szőlőtermelők a szükséges dugványanya­got, nevezetesen az amerikai szc-lődugványo-kat az állami anyaszőlőkertek készleteiből előnyc-s áron kapják. A filoxéra által elpusztított szőlők pótlására alaoitott ui szőlőhegyek berendezésére a szőlőter­melők előbb kamatmentes kölcsönökben .része­sültek éspedig főleg azi-dőben, amikor a filoxéra az.eredeti gyökerű szőlőtőkéket pusztította, ami­nek következtében a szőlőmiivelők nagy ínségbe jutottak, ami teljesen lehetetlenné tette uj szőlők alapítását, mert -e-zldőben nagy költséggel járt; azon Hőben azonban jártasságuk sem volt a sző­lőnek filox-érajárvány által kikénysz-eritett uj miivelésmódjában, t, i. a filoxérának ellentálló -amerikai dugványok k-iültetésével. Ma már a csehszlovák szőlészek valamennyi sz-őlővidéken megfelelő jártassággal bírnak a szőlőnek ameri­kai dugványok igénybevétele által való művelé­sében. A normálison elvénhedt s tulajdonképpen már évekkel ezelőtt amerikai dugványra alapított sző’ők megújítására szolgáló kamatmentes köl­csön nyújtására — legalább is a mai viszonyok mellett — egyelőre gondolni nem lehet. Előkészületek az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek üiüsifásánaif megvalósításira (—) Az Exportiníézet pénzügyi helyzete* Az Exportintézet 1936/37. évi költségvetését még nem tárgyalták le. Az idei költségvetésben még 1.5 millió korona fedezetlen hiány mutatkozik. Az Exportiníézet helyzetét megnehezíti az a körülmény is, hogy a hivatalnokok fizetését nagyobbára dollárban és angol fontban kell teljesíteni. Az 1937. évi költségvetési szükség­let körülbelül 7.5 millió koronát tesz ki. A ke­reskedelemügyi minisztérium költségvetésében az Exportintézet részére csak 4 millió korona van felvéve, úgyhogy az Exportiníézet teljes 8 költségvetési szükséglete nincs fedezve. (—) A rizs és a zsir vámjának megszünteté­se. A szociáldemokrata párti „Právo Lidu" hosszabb cikkben foglalkozik a rizs és a zsir vámjának leszállításával. A lap megállapítja, | hogy e követelés teljesítésének legnagyobb aka­dálya a pénzügyminisztérium és a Gabonatársa­ság álláspontja. (—) A kliTingkövetelések állása. Október 30-ig a Németországgal szembeni kliringkö- vetelés összege 11.5 millió márkáról 11.7 mil­lió márkára emelkedett. Az Olaszországgal szembeni kliringkövet-elés 22.6 millió líráról 22.8 millió lírára nőtt. A többi államokkal va­ló forgalomban a csehszlovák aktív saldo ok­tóber 30-án a következőképpen alakult: Ro­mániával szemben 91.9 millió Ke (október 15-én 96.3), Jugoszláviával szemben 118.6 (104.5). Görögországgal szemben 48.4 (•/(11), Bulgáriával szemben 6.75 (4.9), Törökország­gal szemben 85.1 (86) millió korona. Az Ausztriával szembeni passzívum október 29-én az október 15-én kimutatott 32.5 millió silling- gel szemben 19.2 millió sillimget tett ki. (—) A morvaországi gyáriparosok is köve­telik a devizaengedélyezési eljárás megszün­tetését A morvaországi gyáriparosok .egye­sületének választmánya a Nemzeti Bank elé terjesztette ama kívánságát, hogy a fizetési határidők elhalasztása következtéiben szenve­dett kárt a Nemzeti Bank térítse meg. Az egyesület leszögezte a gyapjú ipar követelé­seit és a devizaengedélyezési eljárás meg­szüntetése mellett foglalt állást. (—) A devalváció következményei. A „Prager Presse** hosszabb cikkben foglalkozik a devalváció következményeivel és ama néze­tének ad kifejezést, hogy a devalváció kö­vetkezményeinek legjobb megoldása az len­ne. hogy a nyereségek és veszteségek kö­zötti különbségeket kiegyenlítenék. Ezzel kapcsolatban a lap leszögezi, hogy ez a meg­oldás azonban lehetetlen, mert a devalvációs törvények ezirányban nem tartalmaznak elő- irásokat és ma már elképzelhetetlen az adós­ságok és a követelések összeírása. A Prager Presse*4 a veszteséget szenvedő cégekkel szemben egyéni elbírálást javasol. (—) Nézeteltérés a gyarmatáruimportban a devalvációs pótlék körül. A gyarmatáruimpor­tőrök követelik a nagykereskedőktől, hogy a devalvációs pótlékot fizessék hozzá az előbbi lekötések folytán szállítandó áruk árához, vagy álljanak el a szerződés teljesítésének kérésétől. Az importőrök és a nagykereskedők között in­dult tárgyalások nem .vezettek eredményre* A hassal kansara állásfoglalása a rizsárdrágítás kérdésében Kassa, október 31. (Kassai szerkesztősé* günktől.) A helybeli kereskedelmi és ipar­kamara kereskedelmi osztálya a napokban Kustra Gyula alelnök elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalás alá vette az árdrágitási bün­tető eljárásokkal kapcsolatban felmerült kér­déseket s az érdekelteknek az árak igazolá­sára és a kalkuláció helyességének megálla­pítására vonatkozó kéréseit és panaszait. A kereskedelmi osztály beható tárgyalás után azt az álláspontot foglalta el, hogy a megin­dult konkrét büntető ügyek menetéibe nem avatkozhat bele, tekintettel arra, hogy bírói eljárásról van szó, de nem tagadja meg azon­ban a védelmet az érdekeitektől indokolt esetekben. Mint konkrét ügy, a rizsárdrági- tások kérdése került letárgyalásra. Úgy hatá­roztak, hogy a kamara beszerzi a társkama­rák értesítéseit a köztársaság többi városai­ban érvényes rizsárakról és a védelemnél va­ló felhasználás céljából az érdekeltek rendel­kezésére bocsátja a szakértők bevonásával, beható mérlegelés alapján összeállított kal­kuláció^. A kamara egyébként állandóan tá­jékoztatja az ipartársulatokat s az egyes cé­geket az árdrágitási rendeletről. A rendelet három nyelvin szövegét 6060 példányban bo­csátotta a kereskedelmi és az ipari körök rendelkezésére. Egyben fölhívta az ipartár- sulatokat, hogy közöljék az ügyiben tett in­tézkedéseket, valamint tapasztalataikat, (—) Növekedett a villanyáram előállítása. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint a villanyáramelőállitás szeptember hónapban az egész köztársaság területén az augusztusban kimutatott 250.9 millió kilowattal szemben 256.9 millió kilowattot tett ki. A múlt év szep­tember havában 220.6 millió kilowattot állítot­tak elő az augusztusban kimutatott 256.8 kilo­wattal szemben. (—) Erősen csökkent az Angliába irányuló cukorkivitel. A cukoripart a legsúlyosabban az angol piac elvesztése érinti. Csehszlovákia az elmúlt kampányban mindössze 7.020 tonna cuk­rot exportált Angliába. A csökkenés a legjob­ban szemléltethető, ha figyelembe vesszük, hogy Anglia a háború előtti években a mai Cseh­szlovákia területén működő cukorgyáraktól át­lag 300.000 tonna nyerscukort vett át. A köz­társaság még az 1925/26. évi kampányban is 192.374 tonna cukrot exportált Angliába. Az Anglia felé irányuló csehszlovákiai cukorkivi- tel csökkenésének főoka az angol kormány ag­rárpolitikájában keresendő, melynek támogatá­sával Angliában 1928 óta hatalmas cukoripar keletkezett. (—) Kárpátalja villamossági részvényvásár­lása. Ungvárról jelentik: Kárpátalja országos választmánya elhatározta, hogy az Ungvár székhellyel működő kárpátaljai villamosnjüvek (Podkarpatoruské Elektrárny) negyedik rész­vénykibocsátásában a tartomány 450.000 koro­na részesedést vállal. Prága, október 31. A népjóléti minisztérium­ban az érdekeltek tegnap tanácskozásokat foly­tattak az önálló kereseti tevékenységet űző személyek szociális biztosításának kérdéseiről. A tanácskozásokon Mecas miniszter elnökölt. A miniszter felsorolta a törvény végrehajtásá­nak nehézségeit és ígéretet tett arra vonatko­zóan, hogy a minisztérium a közeljövőben min­den lehetőt elkövet a probléma megoldására. A népjóléti minisztérium a közelmúltban meghatalmazást kapott a kormánytól, hogy kezdje meg az önálló kereseti tevékenységet folytató személyek szociális biztosítására vo­natkozó 1925. évi 148. számú törvény akti­válásának, illetve novellizálásának előkészítő munkálatait. Minthogy az érdekelt körök a törvény novel­lizálásának szükségességét szintén elismerték, a minisztérium azért hivta meg tanácskozásra (—) Törvények és rendeletek. A törvényeik és meindefetek gyüjtmérnyéneík 77. számul füze­tében 270. szám aliaitit jieiíemt meg az álltam védell- mii őrségre vonatkozó kiOirmányreindele.t. 271. szám ailiafbt a faceicimiefékkei vailó kieireskiedést szabályozó, a 272. szám alatt pedig a moinaköti viszonylatban a víziünkényszort megszüntető kormányrendelet jelent meg. (—) Á kisaníant p e tr óle u oltár sasága. Bu­karestben megkezdték a román petróleum át­vételére vonatkozó román-jugoszláv tárgyalá­sokat. Hirek szerint Csehszlovákia is hajlan­dó csatlakozni a szerződéshez és hozzájárul egy csehszlovák, román és jugoszláv tőke részvételével létesítendő társaság alapításá­hoz. (—) A kivitel támogatásának kérdése. Az Exportintézet igazgatója előadást tartott a ki­vitel támogatásának kérdéséről. Megállapítása szerint a csehszlovák korona második devalvá­ciója nem küszöbölte ki a csehszlovák export- ipari árak és a külföldi konkurrencia árai kö­zötti különbséget. A kivitel főnehézségét az ol­csó pénz hiányában és az előállítási költségek magasságában látja. Az Exportintézet igazgató­ja elengedhetetlenül szükségesnek tartja az ex- portipar részére, valamint a nyersanyagok be­hozatalánál a szállítási tarifák leszállítását Hangsúlyozta, hogy az ipart nagy mértékben az iparos, a kereskedő- és a gazdasági érde­kelt körök képviselőit, hogy közösen állapítsák meg a novellízálás alapelveit. A tanácskozáso­kon a következő konkrét kérdéseket vették vizsgálat tárgyává: 1. Meghagyandó-e az 1935. évi 148. sz. tör­vény által előirt biztosítási keret, amely csu­pán a rokkantsági, aggkori, valamint a hátra­maradott személyek biztosítására vonatko­zik, avagy a biztosítás kiterjesztendő a be­tegség és a baleset elleni biztosításra is? 2. Meghagyandó-e az iparos-kereskedői cso­portnak a földművelési csoporttal való rizikó- közössége, vagy csupán az iparos-kereskedői csoport biztosítása valósítandó meg, avagy mindkét csoporté, de külön-külön? 3. Mi mó­don változtatandó meg a jelenlegi járulékfize­tési rendszer és főképpen, hogy milyen járulé­kok állapíttassanak meg? Végül letárgyalták a biztosítás megszervezésének kérdését. nyomják az adó- és illetékterhek s hogy meg kell akadályozni azt, hogy a kartellek készít­ményeiket külföldön olcsóbb áron adják el, mint belföldön. Végül leszögezte, hogy a vám­tételeket le kell szállítani és meg kell szüntetni a devizaeljárást. (—) A jugoszláv kukorica megadóztatása. A csehszlovák kereskedelmi malmok központi szö­vetségének e napokban tartott ülésén közölték, hogy a jugoszláv kukoricát teljes mértékben be­hozatali jegyekkel fogják elvámolni. A behozatali jegyeket a kereskedelmi malmok központja és a malomi szövetkezet között a gabonakontingens arányában fogják elosztani. (—) Javultak a fakivitel kilátásai. A csehszlo­vák fatanács központi exportbizottsága a na­pokban megtárgyalta a devalváció következté­ben előállott helyzetet. A bizottság jelentése sze­rint a csehszlovák fa elhelyezésének kilátásai még a távolabbi piacok figyelembevételével is javultak. A központ külföldről részletes infor­mációkat kapott arra vonatkozóan, hogy az egyes piacokon a különféle fajtájú faáruként milyen árak érhetők el. (—) Üzemben a cukorgyárak. A köztársaság területén lévő cukorgyárak már mind üzemben vannak, A legutolsó cukorgyár október 27-én kezdte meg a kampányt. Jelenleg 114 nyers­cukorgyár és 49 finomító működik. teljes terméshozam adatai mázsákban a követ­kezők : Korai burgonya 1,013.086 (1,035.901 — 907.233), késői burgonya 18,440.476 (20,388.300 — 17,754.421), zöldség 1,065.226(1,254.573—1,374.835), uborka 113.343 (113.942 — 84.756), hagyma 56.116 (49.888 — 54.114), fokhagyma 21.796 (14.263 — 14.600). Kárpátalja A kárpátaljai vetésterület becslésének adatai a következőképpen alakulnak: Korai burgonya 2900 (2441 — 2837), késői burgonya 42.452 (40.382 — 3-7.834), zöldség 1512 (1316 — 1149), uborka 141 (136 — 106), hagyma 339 (272 — 256), fok­hagyma 142 (118 — 99). Kárpátalján a hekíáron- kiníi átlaghozam mázsákban a következő volt: Korai burgonya 77.1 (57.2 — 64.5)) késői bur­gonya 110.4 (65.2 — 83.2), zöldség 129.6 (69.2 — 130.7), uborka 114.5 (70.5 — 73.2), hagyma 76.5 (55.7 — 55.3), fokhagyma 52.4 (29.9 — 32.2). A teljes terméshozam becslési adatai a következők: Korai burgonya 224.181 (139.588 — 182.898), késői burgonya 4 685.584- (2,684.079 — 3,149.007), zöld­ség 195.918 (91.018 — 150.122), uborka 16.147 (9582 — 7762), hagyma 25.937 (15.149 — 14.156), fokhagyma 7443 (3529 — 3186). A statisztikai adatokból megállapíthatóan a fenti termények vetésterülete — úgy az egész köztársaságra, mint a Szlovenszkóra és a Kár­pátaljára vonatkozó adatokat véve tekintetbe — ■növekedett. A várható burgonyatermés az egész köztársa­ságban jóval fölülmúlja úgy a tavalyi mennyi­séget, mint az ötévi átlagot. Ami a s-zlovenszkói terméseredményt illeti, a bur­gonya átlaghozama alatta marad a tavalyinak és az ötévi átlagnak is. Tekintettel azonban arra, hogy a vetésterület emelkedett, a teljes terméshozam az idén majdnem egyenlő a tavalyival, az ötévi átlagot pedig fölül­múlja. Kárpátalján a hektáronkinti átlaghozam teteme­sen fölülmúlja úgy a tavalyi, mint az ötévi átla­got. Hasonlóképpen áll a helyzet a termé-smeny- nyiséggel is. Prága, október 31. Az állami statisztikai hiva­tal ma tette közzé az 1936. évre vonatkozóan a burgonya, a zöldség, az uborka, a hagyma és a fokhagymatermés előzetes becslésének adatait. A statisztikai kimutatás összehasonlítás céljából zárjelben közli az 1935. évi termés végleges ada­tait, valamint második helyen az 1930—34. évi átlagot. A statisztikai adatok szerint a föntemlitett ter­mények vetésterülete az egész köztársaságban hektárokban a következőképpen alakult: Korai burgonya 42.000 (40.000 — 36.102), késői burgonya 715.720 (708.579 — 683.097), zöldség 22.603 (22.089 — 21.784), uborka 4090 (4773 — 4400), hagynia 3771 (3268 — 2862), fokhagyma 1046 (836 — 712). A hektáronkinti átlaghozam adatai métermázsá­ban az egész köztársaság területén a következők: Korai burgonya 76.6 (67.7 — 85.1), késői burgonya 125.4 (104.5 — 129.4), zöldség 187.3 (134.7 — 187.1), uborka 168.9 (100.4 — 12L2), hagyma 116.5 (66.9 — 92.1), fokhagyma 40.0 (33.9 — 37.7). A teljes ter­més-eredmény előzetes becslési adatai métermá- zsában a következők: Korai burgonya 3.223.711 (2,710.127 — 3.070.984), késői burgonya 89,739 973 (74 064.175 — 88,336.117), zöldség 4,233.271 (2.-975.907 — 4,075.192), uborka 842.762 (479.278 — 533.388), hagyma 439.460 (018.640 — 263.633), fokhagyma 41.825 (2-8.309 — 26.872). A statisztikai kimutatás részletesen -közli az egyes országrészekre vonatkozó adatokat is, s azokat az alábbiakban ismertetjük: Sztovenszkő A szlovenszkó-i vetésterület be-cslés-én-ek adatai a. következőképpen alakulnak: Korai burgonya 15.710 (14.763 — 12!82S), -késői burgonya 198.994 (198.547 — 192.905), zöldség 8730 (8949 — 9012), uborka 928 (1001 — 801), hagyma 1004 (879 — 827), fokhagyma 623 (458 — 412). A hektáron­kinti átlaghozam mázsákban a következő volt: Korai burgonya 64.5 (70.2 — 70.7), késői bur­gonya 92.7 (102.7 — 92.0), zöldség 122 0 (140.2 — 152.6), uborka 122.1 (113.8 — 105.8), hagyma 55.9 (56.8 — 65.4), fokhagyma 35.0 (31.1 — 35.4). A * 8 A burgonya és a fontosabb zöldségek termésének előzetes becslési adatai Emelkedett a burgonyatermés 1936 november 1, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents