Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-07 / 229. (4078.) szám
1936 október 7, szerda. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA.) mindennapi hajszában és tökéletlen ütemben megmutatkozik. A krízis négy nehéz éve száguldott át Európán, nyögtünk alatta, de íme, mintha ezüstsáv jelentkezne a láthatáron. Hová jutott el e négy év alatt Gömbös Gyula Magyarországa? Azt mondták, a négy év előtti nagy tervekből nem lett semmi, az ország szegény, a híres kilencvenöt pont megvalósíthatatlan. Szőr- szálhasogatás volna' most a vádakra kitérni, nézzük nagy vonalakban a múltat s látni fogjuk, hogy Gömbös érája sem külpolitikailag. sem belpolitikailag, sem gazdaságpolitikailag nem jelentett stagnációs időt, sőt: meglepő eredményekkel zárult. Külpolitikailag négy nehéz év áll az ország mögött. A hitlerizmus hatalomrakerü- lésánek európai izgalmai, amibe Magyar- országot is bevonták, a marseillei merénylet kenyes hónapjai, az abesszin hadjárat középeurópai vetületei nehezebb problémákat vetettek fel Magyarország körül, mint régen évtizedek története. 1932-ben Magyarország kis, elszigetelt, barátnélküli ország volt, 1936-ban az erős római blokk tagja, hatalmas szövetségesekkel rendelv*- ző európai tényező, amelynek beleegyezése nélkül Középeurópában semmi sem történhet. A római blokk egyik megteremtője Gömbös Gyula volt s valóban tragédia, hogy a miniszterelnök nem lehet ott, ahol ez a hatalmas blokk először manifesztálódik teljes erővel: a novemberi bécsi konferencián. De a római antant nem zárta ki, hogy Magyarország más barátokat találjon: Lengyelországot, amely sohasem állt oly közel a magyarokhoz, mint Gömbös látogatásai után, Németországot, amely fokozottabb mértékben Magyarország támasza, mint öt-tiz év előtt volt. S a magyar külpolitika egyik legnagyobb sikere, hogy éppen Gömbös Magyarországa az, amely lassan és fokozatosan közelebb tudta hozni a római blokk államait Németországhoz és Lengyelországhoz s ezzel olyan békés csoportosulást teremteni, amelynek tengelyében a kis Magyarország állt. Ez Gömbös érájának nagy külpolitikai eredménye. A belpolitikában sok ellenzője és kritikusa akadt Gömbös Gyulának s a szemére vetették, hogy reformterveit nem valósította meg maradéktalanul. De szigorú bírálói az utolsó hetekig elfelejtették, hogy az idő rövid volt s a súlyos európai helyzet lehetetlenné tette, hogy Magyarország szilárdságát nagy belső átalakulásokkal kockára tegyék. Mégis maradandó jelentősége van annak, amit Gömbös Gyula Magyarországon kezdeményezni tudott. Miniszterelnökségének rövid és nehéz éveiben nem valósult meg sok gyakorlati reform, de megszületett egy erős népi és nemzeti reform- mozgalom. Gömbös Gyula útjára indította a magyar megújhodás vágyát, ezt a nagy és csak a múlt század elejének hangulatával összehasonlítható törekvést, beledobta a társadalomba az ujitás szükségességének hitét — és e mozgalmat lehetetlen többé letörni. Ezerszer tévútra kalandozhat, elsikkadhat, de az elv és a hit, amit Gömbös Gyula oltott a magyar ifjúságba, a vágy egy frissebb, életképesebb magyarság iránt soha többé nem szűnik meg s előbb-utóbb célhoz ér. Az erjedés megindult, Gömbös Gyula fellépése határozta meg, az irók, a fiatalok, a szakemberek a szolgálatába álltak, a középosztály eszmélni kezdett, problémát látott mindenben, érdekelte a parasztok ügye, a jövő ügye, a szomszédok ügye az életstandard, az európaiasság ügye s ma lehetetlen megakasztani a nagy, nehéz kő repülését, amit Gömbös Gyula hajított el. A reformmozgalom első rohama nem győzött, nem győzhetett ily rövid idő alatt, de az első, talán elhamarkodott indulást sok más fogja követni s — Gömbös Gyula érdeme lesz, ha a nemzet ifjúságának élet- rehivott aktivitása előbb-utóbb mégis diadalmaskodik. Nincs helyünk és időnk, hogy a Gömbös-kormány gazdasági eredményeivel részletesen foglalkozzunk. Egy pillantás a statisztikai adatokra meggyőz arról, hogy okos és céltudatos politikával a négy év alatt sokban sikerült enyhíteni az agrárállam borzalmas krízisét. A legnehezebb idő elmúlt. Maoyarország túl van a mélyponton, a vállalkozási kedv nő, a külkereskedelem javul, a belső piac élénkül, leépítésről nincs többé szó, mindenki nehezen, de mégis megtalálta helyét az uj helyzetben, a pénzügyeket nem fenyegeti nagyobb baj, mint más országokban, az adójövedelem kielégítő, óriási építkezés folyik mindenfelé, uj iparosodás kezdődött, a magyar gyümölcs és élelmiszer uj piacokat hódított meg, a római megállapodás javított a maKülönvonaton szállítják Münchenből Budapestre Gömbös Gyula holttestét Az elhunyt miniszterelnök temetéséről! még nem történt végleges intézkedés. A minisztertanács a temetés részleteinek kidolgozásával Bárcziházi Bárczy István államtitkárt bízta meg. Az elhunyt miniszterelnök holttestét Münchenben beszentelik, majd zárt koporsóba helyezik és szerdán különvonaton indítják útnak hazafelé. Ugyanezen a vonaton utazik haza a megboldogult miniszter- elnök Münchenben tartózkodó családja is. A különvonat az eddigi diszpozíciók szerint csütörtök reggel érkezik a budapesti pályaudvarra. A koporsót az országház kupolacsarnokába viszik és ott ravatalozzák föl. A temetés valószínűleg szombaton vagy vasárnap lesz. Tekintve, hogy az elhunyt miniszterelnök evangélikus volt, a gyászszertartást minden valószínűség szerint Raffay Sándor evangélikus püspök fogja végezni. Darányi helyettes miniszterelnök Gömbös Gyula haláláról még a délelőtt folyamán táviratilag értesítette Sdiuschnigg osztrák kancellárt és Mussolini olasz miniszterelnököt. A budapesti diplomáciai testület tagjai egymásután jelentek meg a miniszterelnökségen és részvétüket fejezték ki a magyar kormánynak. A politikai ellenfelek kegyelete A halálhír után megnyilatkoztak Gömbös politikai ellenfelei is. Eckhaídt Tibor kijelentette, hogy Gömbös Gyula halála megrázó emberi tragédia. A miniszterelnök halála — mondotta — az utóbbi idők ellentéteinek emlékét teljesen eloszlatta belőle s újból azok a régi baráti emlékek kerültek előtérbe, amelyek bennünket hosszú közös harcaink során összefűztek. Payer Károly ezeket mondotta: A miniszterelnök halála mélységesen megrendített bennünket. Politikai ellenfelünk volt ugyan, de mirdannyiunk megbecsülését kivívta magának. Rassay Károly igy nyilatkozott: Gömbös Gyula halálát a magyar közélet nagy veszteségének tartjuk. Tizenöt évig állottam vele szemben elvi küzdelemben, de ez nem érintette egyéni barátságunkat. Eltérő útjaink dacára mindig, tisztán láttam nagy egyéniségét és szándékainak tisztaságát. A nagy magyar államiért é'e?pll?á!a A honvédelmi minisztériumban nagyarányú tevékenységet fejtett ki, különösen a büntetőjog reformja és a katonaság szociális helyzetének javítása terén. A hadügyi tárcát megtartotta Károlyi Gyula miniszterelnöksége alatt is. A kormány é én 1932 szeptember végén, gróf Károlyi Gyula lemondása után Gömbös Gyula lett a miniszter- elnök. Kormányrajutása után kilencvenöt pontból álló programot terjesztett elő, amely a nemzeti öncéluság, a magyar világnézet és a revízió eszméjén alapult. Programja éppúgy, mint későbbi megnyilatkozásai, nagy tetszést váltottak ki az országban. Uj bizalom terjedt el az országban, amelynek hangulata a gazdasági romlás hatása alatt rendkívül leromlott volt. Gömbös Gyula kormánya, amelynek szakminiszterei voltak, elsősorban külkereskedelmi téren teremtett konszolidált állapotokat. Gömbös kormánya a külfölddel megszervezte a gazdasági árucserét. Az Ausztriával és Németországgal való kereskedelmi kapcsolatok erősen megélénkültek. De Gömbös Gyula kormánya uj és tevékeny politikát kezdeményezett szociális téren is. Külpolitikai téren növelte az Olaszországgal való kapcsolatokat római látogatásai utján, majd föltünést keltett azzal, hogy még 1932-ben a külföldi kormányfők közül elsőnek látogatta meg Hitlert. Azóta a magyar—német gazdasági viszony nagy mértékben megélénkült* A római egyezmény egyik megaii o Külpolitikai téren különösen az Olaszországgal és Ausztriával való jóviszony kiépítésében látta legfőbb föladatát. 1934 februárjában Dell- fuss osztrák kancellár budapesti látogatása, majd utána Gömbös Gyula és Dollíuss római látogatása a római egyezmény létrejövetelére vezetett. Ez volt életének egyik legfőbb müve, amellyel Magyarországot újból besorozta az európai nemzetek és államok hatékony tényezői közé. Ezt követően Kánya Kálmán külügyminiszterrel Szófiában és Ankarában is tett látogatást. 1934 vége felé belpolitikai nehézségek merüllek föl — főleg a választójog kérdésének fölme- rülése miatt. Gömbös Gyula 1934 október 19- cn, tíz nappal a marseillei merénylet után Varsóba utazott és ott nagyíontosságu tárgyalásokat folytatott Pilsiidskival. Ezt követően azonban belpolitikai hullámok nyugtalanították a magyar közéletet. Eckhardt és Bethlen ellentétéből súlyos belpolitikai zűrzavar támadt, amelyet Gömbös azzal oldott meg, hegy 1935 március havában kormányzói kéziratot eszközölt ki a Ház feloszlatására, Az uj választásoknál Gömbös kormánya igen nagy többségre tett szert és egész sor rendkívül értékes törvényjavaslatot szavaztatott meg. A választójog kérdésében azonban megmaradtak az ellentétek. Ez év tavaszán Rómában Ausztriával és Olaszországgal megkötötte a második római egyezményt, amely a három államot még szorosabb kapcsolatokkal egy csoporttá fűzte össze. Röviddel később elhatalmasodott rajta betegsége, amely gyógyíthatatlannak bizonyult. Súlyos vesebaja volt, amelyből később uraemia fejlődött . Végső küzdelem a halálos kórral Gömbös Gyula betegségét rendkívül nagy önfegyelemmel viselte el s betegágyán sem akart teljesen kikapcsolódni a politikai életből. Csak most halála után derültek ki egyes részletek betegségének korábbi stádiumairól. Amikor orvosai Olaszországból való hazatérése után figyelmeztették, hogy pihennie kell, mert baj történhetik, kijelentette, hogy inkább meghal, de nem mond le. Ezzel jelezni akarta, hogy dolgozni akar. Első balatonfüredi szabadsága idején sem igen tartotta be orvosai tanácsát s pihenés helyett politikai barátait fogadta. Nagytétényre különvo- nattal vitték, mert a nagy fájdalmak miatt nem birta volna el a gépkocsi rázását. Amikor legutóbb a minisztertanácson megjelent, hirtelen heves fájdalmak lepték meg s olyan rosszul lett, hogy lakására kellett szállítani. Könnyezett, amikor elszállították, mert látta, hogy rendkívül erős akaratereje sem tudja újabb munkára késztetni. Az utóbbi időben több mint húsz kilót fogyott. Münchenbe való elutazása előtt a repülőtéren megrázó jelenetek játszódtak le. „0d£h3za szeretnék mesha n!...“ Az Uj Nemzedék müncheni tudósítójának kedden reggel alkalma volt beszélgetni Schlitten- heim tanárral, a kiváló vesespecialistával, aki legutoljára kezelte a magyar miniszterelnököt. Az orvosprofesszor kijelentette, hogy Gömbös Gyula állapotának romlása nem érte váratlanul, mert már a miniszterelnök megérkezésekor tudta az első vizsgálat alapján, hogy gyógyulásról már nem lehet szó. A miniszterelnök haliadon energiával küzdött a kór ellen. Tegnap délután óta szervezete állandóan gyöngült, elvesztette eszméletét s állandóan lázálmok gyötörték. Már néhány nappal a katasztrófa előtt halálsejíelmek gyötörték és többször említette, hogy odahaza, hazájában szeretne meghalni. Darányi: Az egész nemzet mé’y gyászba baruit Budapest, október 6. Darányi Kálmán he-l lyottes miniszterelnök a maga ég a magyar! kormány nevében hosszabb részvíttáv iratot intézett Münchenbe Gömbös Gyula özvegyéhez. A távirat többek között ezeket mondja: — Az egész magyar nemzet mély gyászba borulva őszinte megrendüléssel vette tudomásul a lesújtó gyász,hirt, amely a nemzet nagy fiának és büszkeségének, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök urnák szomorú elmúlását közölte velünk. Lángoló hazaszeretete, fényes szónoki tehetsége és kitűnő képességei a politikai életben vezető szerepre jelölték ki és ö’ egészsége feláldozásával minden erejét és tehetségét arra használta, gyár gabona helyzetén —- és Gömbös Gyula érája alatt nőtt elsőrendű és Európától csodált nemzeti iparrá a fiatal magyar idegenforgalom, mely máris jelentős jövedelmet biztosított az országnak. A népből optimizmus árad s a nemzet most kétszeres eréllyel láthat hozzá az utolsó elhanyagolt probléma: a parasztság kérdésének megoldásához. Nem szavakkal, tettek bemutatásával akartuk dicsérni Gömbös Gyulát. S amikor megtettük, megértjük, hogy MagyarÍ ország megrendült szomorúsággal emlékezik a sok nemes szándékkal érkezett miniszterelnökre, aki most szomorúan rtemes hogy azt a helyet, amelyre őt a Gondviselés állította, hőn szeretett hazája és nemzete javára a lehető legtökéletesebben és legeredményesebben töltse be. Az elhunyt miniszterelnök édesanyja két leánya kíséretében ma megjelent a miniszterelnökségen. Darányi Kálmán helyettes miniszterelnök vezetésével a kormány tagjai megjelentek előtte s őszinte részvétüknek adtak kifejezést. Az ősz uriasszony a mély fájdalomtól megtörve a pa ml ágon feküdt s két leánya ápolta. A miniszterek bevonulásakor sem tudott felkelni helyéről és sirógiirésüktől elgyötörtén fogadta a miniszterek rész- vétnyilaíikozaíát. Amikor magához tért gén- kocsin leányai kíséretében lakására hattaiott. D Hutám megjelent nála dr. Se róni bibe ?s- hcrcegprianás is és személyesen fejez.e ki részvétét. 9 r. lilái oKa Budapest, október 6. Illyés Géza egyetemi tanár, az európai hírű kiváló vesespeciallsta. Gömbös Gyula volt kezelőorvosa a mirűsz.'er- elnök betegségének lefolyásáról a következőket mondotta a sajtó képviselőinek. — Több mint tizenkét éve kezeltem Gömbös Gyulát. Abban az időben vesekövei voltak s heves görcsök kínoztak. A köveket azonban sikerült minden alkalommal simán eltávolítani. Akkori betegsége a mostanival nem volt semmiféle összefüggésben. Két és félévvel ezelőtt két napra befeküdt a Herczog-klinikára. Orvosai végakkorddal, a tragikus hős m:gt!sztu!tsá- gával távozik n'mze'éiől. Fiatalos hévvel, katonás elscán'.sággal vetette megát haz'ja ügyeibe s fiatalon halt meg mint hős katona: a tettek, a harcok mezeján. Az első magyar m'niszterelnök volt, akit miniszterelnökségének ideje alatt ragadott el a halál. Tudjuk, hivatásának áldozata volt. Levett kalappal állunk ravatalánál s velünk együtt egész Európa, megadván Gömbös Gyulának a tiszteletet, ami a vezért, az államfér- fiut, a tiszta politikust, a népért rajongó hazafit, a nemes vágyakkal telt igaz embert, a hivatása áldozatát, a tragikus hőst, a nagy európai alakot méltán megilleti. 2 Vitéz jákfai Gömbös Gyula 1886 december 26-án született a tolnamegyei Murga községiben, tehát most töltötte voma be ötvenedik életévét. Édesatyja régi magyar kis nemesi családból , származott s néptanító volt. Gömbös Gyula középiskolát Sopronban végezte, majd a pécsi honvéidthadatpródiskelába került, amelynek elvégzése után a zágrábi 25. honvédgyalogezredben szolgált. 1912-ben Budapesten a felső tisztiiskolát, majd a bécsi hadiiskolát végezte el, mire a zágrábi hadtest vezérkari osztályába rendelték. A világháborúban több csapattestnél szolgált, 1916-ban meg is sebesült. Felgyógyulása után a honvédelmi minisztériumiba helyezték. Igaz magyar ember volt, aki nemzeti érzését mint az osztrák-magyar hadsereg tiszte sem rejtette véka alá, 1917-lben mint vezérkari tiszt röpiratot irt, amelyben önálló magyar hadsereget követelt. Ez a nemzeti érzése lett azután későbbi politikai tevékenységének vezéreszméje. A politikai pályára a forradalmak hatása alatt lépett, azzal az erős elhatározással, hogy iésztvesz az ellenforradalom megszervezésében, amelyben az ország megmentését látta. Ilyen céllal tevékenykedett a Horthy Miklós vezetése alatt álló szegedi és a Bettiién István vezetése alatt álló bécsi csoportoknál. Gömbös Gyula tevékeny tagja lett a magyar nemzeti hadseregnek és Horthy Miklós fő vezérlete alatt vonult be Budapestre 1S19 novemberében. További tevékenységét a nemzet megszervezésének szolgálatába áhította. Erre különösen akkor jutott alkalma, amikor a MOVE elnökévé választották. Diplomáciai pályán is működött mint Bállá Aladár zágrábi magyar ügyvivő attaséja. Í920-ban gróf Bethlen Istvánnal, Nagyatádi Szábó Istvánnal és gróf Klebelsberg Kunóval megalakította az egységes pártot. Tagja lett a parlamentnek s egyben az egységes párt a.elniöke. Az 1922-i választásokat ő vezette, de később utjai elváltak Bethlentől, mert Gömbös erősébb fajvédelmi és erős bankellenes politikát követett. 1923-ban ki is Lépett az egységes pártiból és megalakította a fajvédő pártot. 1023-ban mandátumot kapott ellenzéki kerületben. Két évvel később feloszlatta a fajvédő pártot és újból belépett gróf Bethlen István pártjába.^ Bethlen István 1928 szeptemberében honvédelmi államtitkárrá, majd 1929 október 10-én honvédelmi miniszterré neveztette ki. 1930-ban Gömbös szolgála,tonkivüli tábornok lett
