Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-06 / 228. (4077.) szám
t>x^:ga!-A\mAarhirTíAI> „Vissza keli adni a falut önmagának!...4* Százezer ember részvétele mellett nyílt meg a huszonhetedik magyarországi katolikus nagygyűlés ■ ■ „Krisztus és a falu4* a napirend középpontjában Budapest, október 5. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Szombaton este háromnegyed hét órakor, a rendes harangozásnál negyedórával előbb, megkondultak Magyarország katolikus templomainak harangjai és a negyedórás harangzúgás jelentette a hívők millióinak, hogy megkezdődött a magyar katolicizmus nagy ünnepe: a XXVII. katolikus nagygyűlés. A magyar katolicizmusnak ez a nagy seregszemléje kiemelkedő jelentőségű a magyar katolicizmus történetében, mert nemcsak arról van szó, hogy három napon át nagyszerű beszédek fognak elhangzani kiváló szónokok előadásában, nem puszta ünneplésről van szó csupán, hanem a katolikus öntudat nagy megnyilvánulásáról és a társadalom érdekében folytatandó katolikus munka nagy célkitűzéseiről. Amióta — négy évvel ezelőtt — az Actio Catholica vette a kezébe a katolikus nagygyűlések megszervezését, a programot átgondolt és következetes katolikus építés szemszögéből állítja össze. így állította a XXVII. nagygyűlés központjába a magyar falu nagy kérdését. A szombati konferenciák A nagygyűlés nyilvános ülései mellett a különböző katolikus szervezetek tartják három napon át értekezleteiket. A konferenciáknak ez a sora már szombaton kezdődött. A Szent István Társulat nagy és előkelő közönség jelenlétében kegyeletes ünnepséggel áldozott nagy halottja, Túri Béla emlékének. Az ünnepi ülésen megjelent Serédi Juszti- nián biboros-hercegprimás is és ő nyitotta meg a kegyeletes'megemlékezések sorát. A falu és a sajtó volt a vezérgondolata a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Páz- mány-EgyesüTete konferenciájának. Dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök mélyér- telmü beszédben mutatott rá a mai magyar faluirodalom jellemző tüneteire. Kétféle irányzat mutatkozik: az egyik mindent eltorzít, a hibákat felnagyítja, a másik azt hiszi, hogy a falu csupa gyöngyösbokrétából áll. Ez a romantikus irányzat éppen olyan veszedelmes, mint az előbbi. Az igazság a középuton van. A falut nem kell felfedezni, mert a nép vezetői számára már rég fel van fedezve. De mindenesetre szeretni kell teljes lélekkel és igazi odaadással'. Dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója azt az ötletet vetette fel, hogy népi színházi bizottságot kellene alapítani. Ezek felkutatnák azokat a népi mondákat, játékokat, amiket a szinpad számára értékesíteni lehetne. Kristan Endre, Kovács Sándor, dr. Berkes Róbert és Szabó Zoltán előadásai nyomán az ankét igen termékeny eszméket vetett fel a sajtó és a falu viszonyára vonatkozólag. Délután a Városi Színházban a katolikus leányifjuság tartott nagygyűlést, amelyen dr. Serédi Jusztinján biboros-herceg- primással az élén a magyar püspöki kar sok tagja jelent meg. A Zeneművészeti Főiskolán a katolikus asszonyok tartottak diszgyülést, amelyen szintén megjelent a biboros-hercegprimás és a pápai muncius is- A Vigadóban a Katolikus Népszövetség A komáromi keresztényszocialista pártszervezet utolsó ülése Komárom, október 5. A volt országos keresztény- szocialista párt komáromi szervezetének vezetősége szombaton tartotta utolsó ülését id. Kollányl Miklós elnök, ömzágoe pártvezetőségi tag vezetése mellett. Az elnök beszámoló beszédében méltatta a pártszervezetnek a legutóbbi két esztendő alatt kifejtett közérdekű és eredményes működését, megköszönte a pártvezetőség tagjainak lelkes és önzetlen munkálkodását 6 ismertette az egyesült páit szervezeti szabályait, Reicber Miklós, Fog! Károly, bangfiádl Lajos és Jákáb István lelkes visszliangu felszólalásai után Derflnyák Gusztáv kerületi főtitkár hálás elismeréssel OrnlékeMtt meg id. Kollá- nyi M'klós fáradhatatlan és önzetlen elnöki működéséről, továbbá a helyi szervezet titkárának, pénz tárosának és valamennyi pártvezetőségi tagjának közérdekű, lelkes tevékenységéről a azon reményének adott kifejezést, hogy az egyesült párt életébe Is (hasonló' lelkes agilitással fognak dolgozni. tartotta Impozáns diszgyülését. Dr. Szmre- csányi Lajos egri érsek hatalmas beszédet mondott a bolsevizmus veszedelméről, Esterházy Móric gróf a katolikus öntudat fontosságát hangoztatta. Dr. Kornis Gyula, a magyar képviselőház alelnöke a bolseviz- musnak kultúrát és erkölcsöt leromboló veszedelméről beszélt. Az Országos Pázmóny-Egyesület megkoszorúzta Pázmány Péter szobrát, míg az est beálltával a nagygyűlés keretében Zichy Nándor szobrát koszoruzták meg a katolikus szervezetek küldöttei. Az esti órákban a Credo Egyesület is diszgyülést tartott a Katolikus Körben. Dr. Rótt Nándor veszprémi püspök a 'kommunizmus elleni küzdelemre hivta fel a keresztény társadalmat és elismeréssel adózik Magyarország népének, amely az egyház tanításait magáévá tette. Hóman Budavára visszafoglalásának történelmi jelentőségéről Dr. Hóman Bálint kultuszminiszter a történetíró hivatottságával fejtette ki Budavára visszafoglalásának jelentőségét Magyarország földje ősidők óta a különböző népek és kultúrák találkozója volt, — mondotta. Szembe kellett kerülnie Keletről és Nyugatról ható törekvéseknek és ezek súlyos sorsprdblémák elé állították a múltban és ezek kihatnak a jelenben is. Sorsa és jövendője függ ezeknek a problémáknak mikénti eldőléisétől. Magyarország bölcs vezetői már ezer évvel ezelőtt felismerték, hogy Magyarországnak Nyugaton a helye és ez a felismerés a legmagasztosabb formában a szentistváni gondolatban nyilvánult meg. Ugyanez a probléma merült fel a török hódoltság idején. A felső rétegét elvesztett nép már kezdett Kelethez idomulni kultúrában, erkölcseiben, szokásaiban. Ha Budavár visszafoglalása, az ország egységesítése és függetlensége meg nem valósul, akkor Magyarország megszűnt volna Nyugat védbástyájának lenni. A megnyitó ünnepséget a himnusz akkordjai zárták be és a déli harangszóra kezdett oszlani a nagy néptömeg. A vasárnap délutáni körmenet Vasárnap délután három órakor ment végbe az országos nagygyűléssel kapcsolatos eucharisztikus körmenet. A körmeneten százötvenezer ember vett részt és az óriási tömeg elvonulása közel negyednél óra hosszat tartott. A körmenet a Szent István-bazilikától az Alkot- mány-uccán át az Országház-térre vonult. A körmenetben iésztvett Serédi Jusztinián biboros- hercegprimás vezetésével a magyar püspöki kar teljes számmal. A menetben odafelé gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, visszafelé Breyer István győri megyéspüspök vitte az Oltáriszentséget. Az Országház-téren Leopold Antal esztergomi prelátus-kanonok mondott szentbeszédet. Vasárnap este a különböző katolikus egyesületek tartottak gyűléseket. A hétfői események Az országos katolikus nagygyűlés hétfői programját regigietl 8 ómkor főpapi ezenitanáeie vezette ibe az Öröilcmrádás 'templomiban. A Bzont- mieét Shvoy Lajos ezékesféhérvárd megyéspüis- pök mondotta. Szentmise után (kezdetét vette a 'templomban az eudmrisztiíkus d'i&zlktözgyüljés Serédi bboroB-ihercegpriTniáa elnökletével. Élőbb Zadravtec István püspök mondott mélyenszánrtó beszédeit „Az eneíhairisztiia ée a falu“ cimmek majd Gnliattfelder Gyula Csanádi megyéapüeipöik tartott emllákbeszédet őmgróf P&lílavicmi Edémé fiefetlt. Délelőtt, 1 órakor tartotta a ma.gygyüíé>s nyilvános ülését a Vigadóban. A gyűlést itt is a 'hercegprímás nyitotta meg. A gyűlés a falu problémájával foglalkozott s valamennyi szónok beszéde e körül a téma körül forgott. Eibüoek Niey Géza kormánytő- taifliá'OSos ,,Á magyar fallfll értékeli" dumán tartott ©leadásit, majd Nyisztoir Zoltán pápai kamarás „A foiki vezetői" Ciiimü. előadása következett, utána Gzetiíleir Jenő egyetemi tanár „A fiaim válságáról" s végül Tóth Tihamér egyetemi tanár „A falu kükéről" beszélt. Délután félöt cmakor m egyházi és világ,! hatóságok jelenlétéiben a Várban megtörtént XI. Incze pápa szobrának ünepélyas leleplezése. Az ünnepi beszédet Baingba Béla jézus társasági atjna mondotta, majd öerédii biboiros átadta a szobrot Szendy Kairól yoaik, Budaipest székes- főváros polgármesterének. Frant'sország leszállítja a vámokai és megszüníeti a kontingenseket Páris, október 5. A francia hivatalos lap közli, hogy a földművelésügyi minisztériumi mellett vámibizottságüt állítanak föl, amely javaslatot ffog tenni az illetékes minisztériumoknak a vámtarifák, valamint a behozatali engedélyek illetékének szabályozására. A bizottság javaso lhatja a kontingensek megszűnt elését is. Külön dekrétummal már leszállították a n-eimkontingemtőlt áruk vámját. A leszállítás 20 százalékot tesz ki a nyersanyagoknál, 17 százalékot a félkészitméüyek- uél és 15 százalékot az egészkészitményok- ifél. A kontingentált áruk vámilletékét külön dekrétummal szállít,jók le 20 százalékkal. A/, uj szabályozás október 6-án lép érvénybe. Egy másik párisi jelentés szerint a francia kormány 107 (fajtájú árunál a kon ti ügetni megszüntette s a közeli napokban még 200 kontingenst szüntet meg. Százezer ember az ügetőpályán Vasárnap gyönyörű idő virradt a fővárosra és már a kora reggelt órákban megkezdődött a tömegek vándolása az ügetőpálya irányába, ahol az idei nagygyűlés megnyitó ülését tartják. Kilenc óra tájban már feketéllik a Kerepesi-ut az embertömegektől. Az ügetőpálya zászlódiszben van, sárga-fehér pápai színék, nemzeti színek és a főváros színei virultak ki köröskörül, a tribünöket halványsárga szinü vászon vonja be. A meghívott vendégek nagy részét a tribünökön helyezik el, mig a kordonon belül a felvonuló csoportok helyezkednék el. Katonás rendben vonulnak zászló alatt ezek a csoportok kijelölt helyükre és már fél tiz tájban megtelik a pálya belseje a szépen elrendezett oszlopokkal. Itt a frontharcosok nagy csoportját látjuk, amott formaruhás tanulók, leányok, fiuk, aztán kispapok helyezkednek el, ismét frontharcosok, majd egy hatalmas fafelület alatt bányászok vonulnak fel festői egyenruhájukban, a pálya belsejének színét pedig népviseletbe öltözött falusi csoportok tarkítják. Középen hatalmas emelvényt állítottak fel, amelynek középső része jócskán a magasba emelkedik és ormán a kereszt meg a Krisztus-monogram. Ez alatt a baldachinszerü tetőzet alatt van az oltár, amelytől jobbra-balra az emelvény két oldalán a püspöki kar számára fenntartott ülések vannak, mig az alsóbb terraszon a prelátusok és kanonokok helyezkednek el. Ez az emelvény csakhamar megtelik teljes főpapi ornátusba öltözött kiválóságokkal. A rendezők és zöldsapkás diákok kíséretében sorra vonulnak az emelvényhez a főpapok lila palástban, karingesen, birétum- mal a fejükön s mig a tribün előtt elhaladnak, a püspökök keze áldást osztólag emelkedik fel a köszöntők felé. Sorba érkeznek a világi előkelőségek is. A kormány tagjai közül elsőnek Bornemisza Géza vonul a kormány tagjainak fenntartott díszpáholy felé, aztán Winchlcler István, majd Hóman Bálintot látjuk. Nagy tapssal fogadja az egybegyült közönség József királyi herceget és Auguszta hercegasszonyt. Nyomban utánuk lelkes tapsviharban vonul be vitéz nagybányai Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának felesége. A főváros képviseletében dr. Sipőcz Jenő főpolgármester és dr. Szendy Károly polgármester jelent meg. Igen nagy számban vannak itt a törvényhozás mindkét házának tagjai és a díszhelyen foglalnak helyet az egyetemek rektorai és dékánjai is. Amikor a harsonák felzendülnek, az ügető versenypálya már tele van, csaknem százezres tömeg lehet itt. Az oltáremelvény alatt a száztagú vasutas zenekar helyezkedik el, mig az énekkar, amely ezer tagú, több csoportra van osztva és legfőbb dirigense dr. Koudela Géza. A harsonák felzendülése azt tudatja, hogy a biboros-hercegprimás közeledik. A menet élén viszik az apostoli kettőskeresztet, sicarlátpiro'-ba öltözött minis- tránsok serege mögött száz kispap fehér- karingesen, nyomukban karinges felszentelt papok kettős sora kígyózik és e háromszáz főnyi processzió mögött lila taláros kanonokjai mögött lépked hermelin- palástosan, biboroskalappal a fején Magyarország hercegprímása. Uszályát szertartásmestere emeli magasra, aki mellett a hajdú lépeget feszesen, kivont karddal. És már zug az ezertagu énekkar Ecce sacerdos magnus-a. A bíboros kísérete az oltárállvány tövében marad, ő asz- szisztáló papjaival felmegy a lépcsőkön, felöltöztetik misemondó ruhában és már into- nálja a Veni Sancte Spiritust, amit áhítattal hallgat a százezres tömeg. A szentmiseáldozat alatt az énekkar s a diákok serege szép magyar egyházi énekeket énekel. A miseáldozat és a könyörgések befejeztével felhangzik a pápai himnusz, majd Serédi bíboros elmondja megnyitó beszédét. Serédi: Mi, magyar hafoükasoh biztmh az isteni gondviselésben — Szinte gondviselésszerü, — mondotta a 'hercegprímás —a hogy azokkal az eszmei áramlatokkal és hatalmi törekvésekkel szemben, amelyek már nemcsak az egyházat és az Isten akaratából keletkezett államokat, nemcsak a kereszténységet, hanem az emberi méltóságot, az ember jogát, szabadságát, sőt életét is fenyegetik, éppen Budavára visszafoglalásának 250-iik esztendejében az egész világon egyre jobban kezdenek felocsúdni s szervezkedni az emberiség jövőjében hivő emberek. Mi, magyar katolikusok bizunk az isteni gondviselésben. Tudjuk jól, hogy ezeket az eszmei áramlatokat és hatalmi törekvéseket nem erőszakkal, hanem imádsággal, az egyéneknek, társadalomnak és államoknak Istenhez való visszavezetésével s azzal lehet legyőzni, hogy az egyes országos különböző társadalmi rendjeiben előmozdítják a hit szerinti életet és ezzel karöltve megvalósítják a krisztusi tanoknak megfelelő szociális és gazdasági reformokat. Nem állhat meg az az álfám, az a társadalom, amelyben az egyén nem vallásos, becsületes istenhivő. Ezért akarjuk megszilárdítani a házasságot. a családot és Egyházunk és hazánk javára a magyar gyermeket. A faluval kapcsolatos különböző kérdéseket beszéljük most meg, megkeressük a bajok orvoslásának módját, hogy Krisztus által megtartsuk vagy visszaadjuk az Egyháznak és a hazának a falut, A nagy lelkesedéssel fogadott ■ beszéd után dr. Glattfelder Gyula Csanádi püspök mondotta el igazi szónoki készséggel nagyhatású beszédét a falu problémáiról. A 19. század a város kultuszának a jegyében állott, a városnak, a gépnek, hivatali előszobának, a gyárnak hozta áldozatul a falut. A falu elindult a város félé és elveszítette önmagát. Vissza kéül adni a falut önmagának és Istennek, meg a hazának. A sok bajnak és zűrzavarnak az oka az. hogy Krisztus sok helyütt nem ur. Hogy nem ur a tudomány csarnokában, ez idézte elő a szellemi zűrzavart. Hogy nem ur a műhelyben, ez vezetett arra az érthetetlen tragédiára, hogy a derék munkásosztály sok helyütt a felfordulás élcsapata lett. Ha nem lesz ur a falun, akkor leszámolhatunk az európai civilizációval. Krisztus igaza a nép igaza, törvénye a falu törvénye, tanítása a széles néprétegek kiváltsága, nemeslevele. Becsülje ezt meg a falu és éljen vele. Az igazság és jóság erején felépült ország szolgálatára hivja a falut Krisztus jegyében a katolicizmus. Angelo Rótta pápai nunclus latinnyelvü beszédében arról a nagy szellemi és erkölcsi veszedelemről beszélt, amely sátáni dühhel már a földművelő népességet is megkörnyékiezi. Rámutat a pápák nagyjelentőségű megnyilatkozásaira és tanításaira a hamis és felforgató tanokkal szemben 4 1936 október 6, kedd.
