Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-04 / 227. (4076.) szám
1936 október 4, vasárnap. TO^GM-MAGtoftHTRTigP_______________________________7 Egy ólom, amely megvalósul Egyiptom „teljes önállóságot kapott" és átalakul angol kaszárnyává Nyilvánosságra kerültek az angol-egyiptomi függetlenségi szerződés részletei ■ Mit mond a híres katonai klauzula ■ ■ ■ Katonai célból tökéletesen európaizálják Egyiptomot Angol őrség a Szuez-csatornánál Az egyiptomi hadsereg angol kézben marad L/ VnB gyors segítséget nyújt CoJ*, Izületi BT— JMu fájdalmaknál ésmeghülésekKL — / ’wrjl nél. Bízzon a Togal-ban! Egy kísérlet \ TM meggyőzi. Orvosok is ajánlják. Minden í gyógyszertárban kapható. _ az Alexandria és Izmaila közötti útvonal is katonai szempontból tökéletesen kiépül. A parti vonalast is elsőrangú utakkal fogják köny- nyen megközelíthetővé tenni a lybiai határ* tói (tehát Olaszországtól) Alexandrián és Marsahon keresztül egészen Matruhig, amely már most is egyik legfontosabb katonai támaszpontja az angol flottának. Ennek a klauzulának a Középtenger keleti részének biztonsága szempontjából, mint látni lehet, óriási jelentősége van. Az, hogy Angliára hárul az a feladat is, hogy az egyiptomi hadsereget felszerelje, ez pedig nemcsak elsőrangú érdeke az angol hadi szer - ipamak, hanem természetesen megnöveli az angol befolyást is. A szerződés érvényének idejére mindenesetre Anglia egyik legfontosabb katonai támasza marad Egyiptom, mert a szerződés értelmében háború vagy akár háborús veszély esetén Egyiptom köteles Angliának minden lehetséges kedvezmény megadásával segítségére sietni, vagyis összes kikötői, állomásai, vasútvonalai és repülőterei nyitva állnak az angol hadsereg előtt. Az egyiptomi hadsereg, amelyet úgy kvalitás, mint kvantitás dolgában csak ezután fognak kiépíteni, jelenleg tizenötezer főből áll, ebből 565 katonatiszt (közöttük 1-4 angol), 11.800 legénységi állomány, a többi pedig a haditengerészethez tartozik. Az egyiptomi hadsereg légihadereje jelentéktelen, mindössze húsz repülőgép áll rendelkezésére. Páris, október 3. (MTP) „Egyiptom teljes önállóságának elismerése természetesen nem veszélyeztetheti az angol világbirodalom hadipolitikai érdekeit a Középtengeren.“ Ezt a kijelentést csak úgy mellékesen tette meg Hoare most, amikor visszatért középtengeri útjáról s ezzel félre nem érthető módon megmondta, hogy a legújabb angol—egyiptomi egyezménybe beszúrt katonai klauzula, ha nem is befolyásolja Egyiptom szuverenitását, mégis nagy jelentősége van s i a praktikus hatalmat továbbra is az angol had vezetőség kezébe helyezi. Maga a szerződés helyreállítja az 1882 előtti állapotot, amikor még angol csapatok nem tartották megszállva Egyiptomot. ; Az évtizedes harcot Kairó és London között egy percig sem enyhítette az 1922-ben megadott látszatfüggetlenség, amit Zaglul pasa harcolt ki zseniálisan az angoloktól, de azért minden zsenialitása ellenére sem tudta a látszatfüggetlenséget valódi függetlenséggé fejleszteni, úgyhogy a mérsékelt és óvatos okosságtól csakhamar átvette a kommandót az erőszak szelleme, megkezdődött a véres zavargások korszaka s egészen a mai napig nem enyhült a helyzet. Az egyiptomi zavargások 1924-ben robbantak ki hihetetlen vadsággal és az első golyó az angol főparancsnokot érte. A megtorlás kegyetlen volt, de ez csak olaj volt a tűzre, amelyet azóta sem sikerült teljesen lokalizálni. Ekkor zárta el az Angol-Szudánt Egyiptom elől Anglia, ami az egész országban leírhatatlan elkeseredést keltett. Angol diplomáciai mestermü Valamivel enyhült a feszültség 1930-ban, amikor Nahas pasa, Zaglul utóda a szélső nacionalista Wafd-párttal a háta mögött szövetségi egyezményt készült kötni az angol munkás- kormánnyal. De a munkáskormány alatt is döntő szavuk volt a katonai hatóságoknak és a vezérkar vétót emelt a készülő egyezmény ellen s ezzel nemcsak a kiegyezést fúrta fenékbe, hanem Macdonald gyarmatpolitikájára is súlyos csapást mért. A terv akkor megbukott a szudáni kérdésen, amely köztudomás szerint legérzékenyebb pontja katonai szempontból az egész afrikai angol birodalomnak s csak most, 1936-ban sikerült valóraváltani Nahas pasa tervét, amikor az olaszok Abesz- szinia ellen irányuló hóditó hadjáratának győzelmes befejezése után Anglia a bekerítéstől kezdett tartani s érezte, hogy az egyiptomi kérdésben is egyre kényelmetlenebbé vilik a helyzete. Annak ellenére, hogy az egyezményt, amely a katonai klauzulától eltekintve, teljes önállóságot biztosit Egyiptomnak, angol szempontból rendkívül nyomasztó körülmények között kötötték,-— tekintetbevéve a világbirodalom katonai érdekeit, az angol diplomácia egyik mestermüve. A nevezetes katonai klauzula Az egyezmény első mondata a következőképen hangzik: „Egyiptom katonai okkupádója Őfelsége a Király hadserege által megszűntnek tekintendő.“ Öt mondattal később azonban kiderül, hogy mit jelent a katonai okkupáció megszüntetése praktikusan: „Minthogy a Szuez-csa- torna, amely integráns része Egyiptomnak, egyben nemzetközi viziutvonal is és egyik legfontosabb tényezője az angol világbirodalom egyes részei között fönnálló összeköttetésnek. Őfelsége a Király elrendeli, abban a reményben, hogy szándékával a magas szerződő felek is egyetértenek, hogy a Szuez-csatorna szabadságáról és a hajózás tökéletes biztonságáról az anaol haderők saját eszközeikkel gondoskodjanak, őfelsége a Király fönntartja magának tehát a jogot, hogy a megfelelő helyre a szükséghez képest csapatokat rendeljen." A szerződést kiegészítő mellékletekből kiderül, hegy a Szuez-csatoma védelméről gondoskodó angol haderők nem haladhatják túl egy tizezerfőnyi legénységből és négyszáz repülőből álló hadsereg kereteit. Éhez természetesen hozzájönnek még a hadsereg adminisztratív teendőinek ellátásához szükséges polgári hivatalnokok és a technikai munkákat végző munkáscsapatok. A szerződés ötödik pontja a leghatározottabban kimondja, hogy ennek a hadseregnek nem lehet okkupációs jellege és semmi körülmények között nem használhatók föl arra, hogy Egyiptom teljes szuveréni- tását megcsorbitsák vagy korlátozzák. A szerződésben megállapították azt is, hogy az angolok a Szuez-csatornát övező zónában húsz esztendeig tarthatnak katonaságot, akkor uj szerződéssel meg lehet hosszabbítani a mandátumot. Az első nyolc évben Egyiptomnak kell gondoskodni utak és kaszárnyák építéséről. Ezalatt az idő alatt Angliának joga van csapatait Alexandriában és környékén elhelyezni. Egyiptom technikai tökéletesítése Sokkal fontosabbak azonban a szerződés úgynevezett technikai rendelkezései, amelyekből kiderül, hogy az utak modernizálása és kiépítése által micsoda hallatlan reformmunka fog megindulni az országban. Külön fejezet, hogy az angolok ezt a horribilis reformmunkát nem idealizmusból, hanem sztra- ■tégiai- okokból kezdeményezték. Az összes hi- daknak, amelyek ezen az útvonalon feküsznek, el kell birniok legalább egy tank súlyát, amely 19.25 tonna, a szélességére vonatkozóan pedig egy angol harcikocsi hosszúsága az irányadó, te- hább legalább 25 láb szélesnek kell lenni minden hidnak. Kairó és Izmaila, a Szuez-csatorna déli kapuja között húzódó utat tökéletes katonai úttá építik ki. Ugyanez vonatkozik a vasútvonalra is. amely egyelőre csak egyvágányú s Aki Milánóban van, elmegy a közeli Certosa di Páviáihoz is. Ez a világhírű felsőolaszországi kolostor (mely a Grenoble melletti Grande Chatreuse után a karthauzi néma barátok legnevezetesebb rendháza) nemcsak csodás márványhomlokzatu templomáról ismert, hanem a likőrről is, amit itt főznek. Én is voltam a Certosa di Páviánéi . ., Milánói napjaim utolsó délutánján a Porté Ticinánál beültem egy páviai autóbuszba, hogy leutazzam harmincegy kilométert a Genova felé vezető országúton. Ott kell lenni a Baedecker szerint a Cer- tosának; két csillaggal is megvan jelölve, mint elmulaszthatatlan látványosság. Az ember vakon hisz ezeknek az adatoknak. Ahogy hiszünk a térképnek, a menetrendnek és egyéb hasonló emberi kijelentéseknek, melyek Ígérnek valamit az ismeretlenből. Egy-egy ilyen adat szerint vágunk neki a homályos jövőnek: beülünk abba a vonatba, amelyik azt hirdeti magáról, hogy Parisba megy s ekkor meg ekkor érkezik. Hiszünk neki s rendszerint pontosan megérkezünk. Van ebben valami fölemelő: ez a bizalom, ami olyan sokat ér az életben. Én is bíztam a Baedekerben, mikor egy olasz Fiat-auíobuszszörny szédítő irammal száguldott velem az aszfaltozott országúton a Certosa felé. Ez az ut Olaszország egyik legforgalmasabb vidékén át vezet Genovába, az olasz Földközi tenger legnagyobb kikötőjébe, onnan tovább Francia- országba, a Riviérára, Nizzába, Marseille- be. Hatalmas teherautókkal találkozunk és mindenféle ország autójelzéseivel. Olyan sűrűn futnak a kocsik, mintha nem is vidéken lennénk, hanem egy városi körúton. Pedig vidéken vagyunk. Az olasz vidék a déli élet képeit tárja elénk. ( Lehúzott zsaluk mögött alszanak a csupasz, kopott házak. Az alacsony, padlástalan háztetők úgy néznek ki, mintha sapkát hordanának: igy érzem a különbséget, ha az északi otthon magas tetőire gondolok, melyek viszont kalaphoz hasonlítanak ... Szőlőindák fákra futtatva roskadoznak: ez is olasz jellegzetesség. Dús növényzet, ismeretlen fák közt karcsú harangtornyok, az olasz táj tipikus campaniléi merednek a kék ég felé. Hatalmas kétkerekű kordákba bonyolult ősi szerszámmal nagy, erős lovak vannak befogva. Lassan, lomhán mennek. Bent a nagyon gyengén van megalapozva, úgyhogy csa- patszállitásokra nem alkalmas. Zagazigból Tantiig is kétvágányú vasutat építenek, ami annyit jelent, hogy Egyidejűleg modernizálják az egyiptomi hadsereget is. A Vezetést és a hadsereg kiépítését egy angol katonai bizottság látja el, amely Faruk király parancsnoksága alatt áll s addig marad a király szolgálatában, mig „őfelsége úgy akarja." Minthogy pedig a fiatal király Angliában nevelkedett, már akkor is számos flottaparádén vett részt, számos katonai gyakorlatot látott s az angol hadsereg néhány vezetője befolyása alá vette az uralkodót, előreláthatólag az angol katonai misszió hosz- szabb ideig marad Egyiptomban, Egyelőre még a régenstanács kormányoz ugyan Egyiptomban, de az uralkodó, aki egy év múlva éri el teljes nagykorúságát, máris befolyást gyakorol az ügyek menetére. A szerződés kötelezi a feleket kölcsönös segélynyújtásra is a különösen fontos esetekben, éppen ezért az angol és egyiptomi csapatok között bizonyos állandó összmüködést kell kiépítem. Mi ennek a praktikus értelme? város üteme nem engedi, hogy a meleg kiima tunyasága elterjedjen. Itt kint a vidéken érezni a „dolce far niente" — az édes semmittevés csábitó izét: és a mezőn dolqozó emberek bágyadtan mozognak. Tőrre dél Manganoban kiszállok. — Innen a Certosához negyed óra, ha gyorsan megy, de hiába megy, mert most háromnegyed öt van már, kicsit késett az autóbusz és ötkor úgyis csukják a kolostort. Ez az előzékeny olasz felvilágosítás első pillanatban nagyon lesújt. A Baedeker szerint félhatig van nyitva a Certosa di Pa- via ... Pontosan kiszámítottam, hogy még ezt is megnézhetem. Mégsem lehet mindig hinni a térképnek, menetrendnek és egyéb hasonló emberi kijelentéseknek. Néha egy félórás tévedésre bukkanunk, néha egyórás késésre, vagy előre nem látott akadályra és nem érkezünk meg Parisba vagy a Certosához ... A német utazót, azt hiszem, menten guta ütötte volna a Tőrre dél Mangano-i auto- busz-óllomáson. Mert a németek borzasztó komolyan veszik a Baedeker csillagjait és izzadva, szédülve rohannak, kezükben a nyitott Reiseführerrel, hogy pontosan bekebelezzenek mindent, amiért otthonról elindultak. Magamfajta utazó nem esik ilyenkor kétségbe: talán örül is a kis kalandnak. Mert nem is fontos, hogy mindig és mindenben előírás szerint járjunk. Az alkonyat, amit a Certosa bezárt kapuja tövében töltöttem, nincs bent a Baedekerben. A kárpitos, a mechanikus, egy kis keskeny csatorna hajóvontatói, egy nagy, feketeszemü kisfiú, egy mosolygó olasz leány, a kukoricamor- zsolók, a titokzatos piszkos függönyök az ablakokon, ezek szintén nincsenek bent egyetlen guideben sem. Vagy az árnyas udvar a kolostor mellett, ahol varrógép mellett egy nő ült. Vagy a késő délután hangulata, amit egy emeleti ablakból hangosan kiáradó zongoraetüd tett felejthetetlenné. Vagy egy fiatal fiú dallamos kiáltása: Ágnese! És erre egy távol ismeretlen, akinek nevét magyar helyesírással Anyé- zének kell irni, kihajolt egy idegen ablakon. Vagy egy istálló fáradt lovakkal. És mennyi minden még, amit ezen a délutánon az előirt certosai nevezetességek hejyett láttam. Azért bekandikáltam egy ré- ,sen a világhírű kolostortemplomra is. Rosz- szul ugyan, de láttam a márványhomlok- tzatot, amit két csillaggal jelölnek meg az •idegent vezető könyvek. A többit, amit láttam, magamban szintén megjelöltem két csillaggal, sok csillaggal, mert tetszett. Baedeker csillagjai szép helyekre vezetik az embert — tagadhatatlan. De az se csúnya, ha Baedeker nélkül jutunk valahová, mikor a véletlen, a sors szeszélye, játéka doh elénk valami szépet, nem éppen világhírűt -— csak éppen számunkra felejthetetlent. ‘ (Milánó, szeptember végén.) A világ leghosszabb alagutját építi meg Argentína Buenos Aires, október 3. Argentína délamerikai állam közvéleményét valósággal izgalomban tartja az a gigantikus terv, mely valóban páratlan technikai csodája lenne nemcsak Délamerikának, hanem az egész világnak. Néhány hírneves amerikai mérnök Összeállt és hatalmas tervezetet dolgozott ki egy Csile és Argentína közötti alagút építésére. Ennek az alagútnak azonban a Kordil- lerák egész hatalmas hegyláncolatát át kelleEmésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sápadtság, mirigybetegségek, ekcémák, furunkulusok eseteiben a természetes „Ferenc J ó z s e f“ keserüviz gyorsan szabályozza a belek annyira fontos működését és a vért biztosan felfrissíti. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József viz, mint alapos és kellemes hashajtó mindig kitünően beválik, miért is szoptató nőknél elválasztáskor, kiterjedten alkalmazzák. Az orvosok ajánlják. ne funnia. Az alagút építési költségeire legalább négy milliárd koronányi összeg szükséges. A hatalmas Összeget részint kölcsönökből, részit önkérutes adakozásokiból akarják összehozni. Maga az alagujtifurási munka legalább öt esztendeig tartana, mert a tervezett alagút hosszúsága nem kevesebb, mint 45 kilométer. A világ eddigi leghosszabb alagutja, a Siimiplom-alagút emellett valóban eltörpülne az ő maga kis 19 kilométeres hosnr szusáigáival, ®aede6er csillagjai Irta: Borsody István
